Ha jól sejtem itt optikáról beszélünk. Tehát kell egy led, egy fotoellenállás? És a kiadott és a visszajövő jel erősségét hasonlítom össze?

jól gondolod, de akkor el kell távolítani onnan...egy kis pneumatikával pl, de vannak optikai lézeres kütyük is, de az áruk biztosan....zavarna de van olcsóbb, de mi a pontos neve? iniciátornak is hivják, az is induktív, de érintkezésmentes és igen olcsó..csak nehéz vele célozni

Igen Optikai. Led, fotoellenállás, vagy fotódióda, fotótranzisztor. Ez útóbbi érzékenyebb. Nem a jelerősségét hanem a fáziskülönbséget. Az amplitudó nemérdekes. Max az észlelhetőség szempontjából.

Tehát ha jól gondolom:
Fogok egy négyszögjelet. Rámegy két LEDre. Az egyik a NYÁKon van, vele szemben, közel egy fototranzisztor. A másik LED a tárgyra néz, ugyanebben az irányba néz egy másik fototranzisztor. És egy elektronika méri a fázisváltások közötti időt. ami olyan 0,15 ps (20mm) és 0,6 ps (100 mm) között fog változni. Mivel lehet ilyen rövid időt mérni?

Akár még az iniciátor is megfelelhet (főleg hogy a darab mutat ferromágneses tulajdonságot)
Ha esetleg tudsz valamilyet ajánlani, hogy merre induljak, az sokat segítene

Szia!
Ultrahangos változatban már feldolgozható idők jönnek ki. (pl. az autóriasztók belsőtér figyelő ultrahangadó-vevő párosa ?!) A kosztűrő képessége és az irányérzékenysége is jobb mint a fénnyel dolgozó társaké. Robotoknál sajnos mi is használunk optikai érzékelőket - üzemi körülmények között- és tudom, hogy a legtöbb gondot a kosz okozza.

Szia!
Az ultrahangos szenzorok általában kis távolságnál nem működnek (kb 10 cmtől felfele ha jól gondolom) és ha jól tudom kb 1 cm pontosak.
Nekünk amúgy nem üzemi körülmények között lesz. Csak betanításhoz használjuk, aztán hadd menjen. Ragasztás közben már nem lesz, nem is lehet fent.

Úgy tudom, hogy a "tolatóradar"-nak titulált ultrahang egységekre igaz az a 10cm-től fölfelé, mivel ugyanazt az egységet használják adónak és vevőnek. Emiatt a vevő jelének értékelése csak a piezólapka rezgésének leállása után lehetséges. Visszatérve az eredeti problémához és mivel csak a beállításhoz akarod használni mit szólsz a következőhöz:
Pótméter felfogva az egyik karra, poti tengelyére drót amit egy rugó állandóan a másik karnak nyom. A poti egy VCO frekvenciáját változtatná ami egy hangszórón hallható. Így még oda sem kell nézni és lehet tudni a távolságot.

Egy kissé igényesebb ultrahangos egységgel kellene dolgozni. Fény és egyéb elektromágneses hullám éppenséggel a legnehezebb a nagy terjedési sebesség és kis távolságok miatt.

Az ilyen távolságra mérő lézeres egységek nem visszaverődéses időtartammal hanem geometriailag műkődnek (ismert a a lézerdióda és a fényvevő közötti távolság) ehhez pedig sík visszaverő felület kell

Ez az ötlet tetszik, hasonlít Medve megoldására.
Nekem a következő megoldás van a fejembe. Poti háza a fejre rögzítve, egy rugó a tengelyhez rögzített kart lefele nyomja úgy, hogy mindig rányomja a darabra. Azt kell megoldani, hogy amikor mozog a darab, akkor a mozgási irányába forgassa az egész cuccot, hogy oldalirányú erő ne hasson rá. Megkérdezem a gépészeinket, össze tudnak-e rakni valami ilyesmit olcsón.
Nem vagyunk zenészek, úgyhogy maradunk a LEDes kijelzésnél
Köszi az ötletet. Ha nem jön optikai megoldás, akkor szerintem ez lesz.
Tudnám mit keres a topik az ultrahangos mérésnél. Csak mert szó eset róla? :S

Magyarázd el nekem légy szíves, mit értesz geometriai megoldás alatt. Mert ha azt hogy nem 180 fokos a visszaverődés, hanem háromszöges, akkor amennyire gondolom, az is visszaverődésen alapul, és időmérésen. Ha nem, és van valami trükk benne, oszd meg velem, hátha én is össze tudom hozni valahogy
Az ultrahangos megoldás nekem nem igazán tetszik, mert tartok a 3D felület másodlagos visszaverődéseitől.
Visszaverődés nem csak sík felületen történik. Egyetlen gyermekem sem sík, mégis szép ultrahangos visszaverődéseket produkáltak

Nem kell két LED az etalon vagy referencia jelet lehet közvetlenül a komparátorba vezetni. Fáziskomparátorral. CD4046

Ezt kifejthetnéd nekem is.

Csak nem lézerrel hanem éppen ultrahanggal, azaz pont azzal amivel javasoltam. Az orvosi ultrahang a legjobb példa hogy nem csak 10 cm-nél nagyobb távolságra lehet mérni visszaverődées időtartammal. Kell egy pár száz kHz-es...1MHz-es átalakító és akkor 0,1 mm-eket lehet mérni vele.

Lézerrel egy döntött lézersugár kell amelynek visszaverődése a felületről a visszaverődési törvényeknek megfelelően, a beeső sugár felületi merőlegesével bezárt szögével lesz egyenlő. Oda kell tenni a fotoellenállásokat és amely kapja a nagyobb a fényintenzitást annak megfelelő lesz a távolság. Kis távolságon 8mm-es távolságokon) működik a dolog.

Szemléltetni tudnád mert nem nagyon tudom elképzelni. Hogyan számszerűsíted?

Nem kell két LED az etalon vagy referencia jelet lehet közvetlenül a komparátorba vezetni. Fáziskomparátorral. CD4046 Anno csináltam egy távolságmérőt lineáris CCD-vel. Igaz az inkább egy tartományon belüli mérésre szolgált nagy pontossággal. Inkább elmozdulás mérőnek mondanám.

Hát az optikai távolságmérés elvére kell gondolni. ha veszel egy lézerpointert és egészen közelről ferdén rávilágítasz vele egy felületre és így rögzíted a pointert ebben a helyzetben akkor a pointer mellé, a felülettel párhuzamosan elhelyezett papírlapon megjelenik a felületről visszavert lézersugár (egy fényes pont a paíron) Ennek a pontnak a helyzete változik a papíron a papír és visszaverődő felület közötti távolság változtatásával. A papír helyett használj egy Nyákot amelyre fotoellenállások vagy fototranziztorok vannak helyezve

Ja értem. Ezen az elven működik az amit csináltam csak Én egy lineáris CCD-t használtam. Ami a szeknnerekben van. A pontvándorlás megmondja melyik pixelnél van. Általában 128, 256, egészen 2048 ig. A pixelszám behatárolja a távolságot, de azon belül pontos elmozdulást lehetmérni.

Igen, a pontvándorlás megmondja melyk pixelnél ( fotellenállásnál) van ez tökéletesen van megfogalmazva, és ez arányos a távolsággal. Kis távolságokon minden felületről jó visszaverődést lehet elérni.

Ezzel volt megvalósítva. Fotódiódákat használ.

3 éve a MachTec-en az egyik kiállított gépünkön alkalmaztunk lézeres digitalizálót. (Kolléganőm kezét belenyomtam egy tál gyurmába, azt digitalizáltam, majd ugyanazt a profilt belemartam egy lapba.) Ez ipari kivitel és profi software mellett is érdekes dolgokat tudott produkálni - meredek fal, túl fényes, vagy éppen pl. korom a felületen stb.
Az eredeti problémára még mindig a potméteres megoldást látom megfelelőnek amennyiben sikerül az érintkező "drót" alakját ügyesen kitalálni. (Esetleg cérnával összekötve a két egység??? - cérna feltekerve a poti tengelyére rögzített dobra.)

Ez nekem is eszembe jutott, de sajnos nem állandó a fej, és a felület érintősíkjának a szöge. Így nem szimmetrikus lesz a visszaverődés, és megtéveszti a szenzort

A visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel. Mindig szimmetrikus. Az fordulhat elő, hogy ha egy hirtelen meredek lejtő vagy emelkedéshez ér, kiesik a tartományból. Egy megfelelőn hosszú érzékelővel lefedhető. Ha mégsem akkor ezen is lehet segíteni. Milyen kontúron kell végig mennie?

Akkor ez nagyon érdekelne.
A kontúr

Cégszerű-e a dolog, nagyobb sorozatra, szervizelésre lehet számítani? ebben az esetben érdekel. Egy darab nem érdekel.

Hát nem megrendelni akarom, hanem megcsinálni.
Amúgy csak a betanításhoz fogjuk használni, kb 4-t fogok csinálni belőle. Ha magamnak csinálom megéri, de ha már csináltatnom kell, akkor nem.
De különben én a szimmetrikusságot nem a tárgyra értettem, hanem a "szenzorhoz" képest. Nem úgy működik a dolog, ahogy rajzoltam?
A szaggatott a döntött helyzete a tárgynak. a távolság nem változott, csak a szöghelyzet. Így a pont helyzete is megváltozott

De, ez így van ahogy lerajzoltad, a zöld felület a lila fénysugarat eredményezi. Most már az a kérdés, hogy hogyan fogjátok használni. Pl ha a célfelülethez közelíted (tehát ha nagyobb távolságról közelítesz a felület felé) akkor mindegy milyen a felület dőlése, ha viszont a szenzort a felülettel párhuzamosan mozgatod akkor a felület hullámossága megtéveszti a szenzort. Úgy lenne jó, ha ha mindig csak közelítő mozgást végezne a felület egy pontja fölött aztán eltávolodna és ezután végezne egy párhuzamos utazást a felület mentén aztán újból közelítene hozzá és így mindig csak a közelítések alkalmával mérné a távolságot

Illetve hülyeség amit korábban írtam, felejtsük el.

Azt kellene megtudni, hogy a ragasztót kiöntő cső mindig merőleges-e a felületre követve a felület hullámosságát vagy mindig önmagával párhuzamosan mozdul el attól függetlenül, hogy a alatta a felület elhajlik.