Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Ennyi már jó is lehet, szakaszos üzemben bírni fogja.(Megvan a +100.) Ha úgy vezérled, hogy csak szükség esetén kapjon áramot (7-10% fesz.esésnél), akkor nem is lesz szinte veszteséged.
Hát azon gondolkodok hogy tudom megoldani hogy a trafo ne is dolgozzon ha nincs szükség rá.Valahogy összehozom.
Meg van tekerve,össze nem csavaroztam de kipróbáltam. Az ellenálláson 0.26V,azaz 0.26/1.5=173mA.Kb 40W-ot melegit. Annyit talán még el bir,ha folyamatosan is fesz alatt van....
Ez már baráti áram, ha jól összeszorítod (a csavarokra szigetelés, pl. (sütő)papír-cső), fog még javulni (a szorító vasak alá prespán(papír). Valami fesz.figyelő+relé, a mágneskapcsoló behúzótekercséhez (kis áram), és takarékos.
 A hozzászólás módosítva: Dec 28, 2012
Igen,most próbáltam a csak kézzel összeszoritani,és azonnal esik az áram 50mA-el.A végén még valóban lesz belőle valami
 Majd még jól elszigetelem.A fesz figyelés megvan a vezérlésben.Ott a mikrokontroler,de mégsem lesz olyan egyszerű a dolog.Holnap kiagyalok valamit. Köszönöm a segitséget Egyébként itt a vezérlési rajzom,csak a trafó már igencsak eltér a feltüntetett értékektől. A hozzászólás módosítva: Dec 28, 2012
Végig olvastam a trafó miatti problémádat, csak azt nem értettem miért fontos az Autó trafó a szivattyúhoz. A Pedroló nevű szivattyú 180V feszültséggel is működik nem ég le el is indul. Az igaz hogy csökken a Max nyomás a kisebb fordulat (nagyobb szlip) miatt.
Üdv!
Jól meg lett kavarva a transzformátor teljesítmény dolog az biztos. Nálam jelenleg az a helyzet, hogy most már nem tudom mi számít. Eddig én is úgy tudtam, ha a vas telítődésbe megy, nagyobb feszültséget már nem képes indukálni a szekunder oldalon. Gondolom, ennek egyenes következménye az átvinni kívánt teljesítmény korlátja is? Elgondolkodtató az is, hogy azt írjátok, a tekercshuzal keresztmetszet a meghatározó a levehető teljesítményben (áram) (figyelmen kívül hagyva most olyan tényezőket melyek az Alkotó által lentebb említett gazdaságosságra térnek ki) (A vas területe ugye nem is kell, hogy változzon ahhoz, hogy a mag "magasabb" legyen, így több menet ráfér). Hiszen egy 1mm2-es huzalról is lejöhet akár 16A, igaz nem túl sokáig, kérdés, hogy milyen hosszú a rézvezeték, mennyire tud hűlni. Á, nekem ez mostmár káosz... Amúgy ha van egy szép nagy toroidom, ami még 220-ra lett tervezve, azaz mostmár 235V-nál túl van gerjesztve, akkor csupán elég a primer menetszámot megemelni? A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2012
Na pont erre gondoltam én is, tulajdonképpen a másik tábor azt mondja, hogy nem számít a mag elektromágneses tulajdonsága (ami a keresztmetszetével egyértelműen változik).
Komolyan mondom, ha kijön a jó idő és esetleg nem fogom sajnálni rá a pénzt és az időmet, akkor tekerek majd egy trafót. Persze csak azért, hogy összhangban legyen az elmélet a gyakorlattal...
Nincs másik tábor.
Adott fizikai magra adott keresztmetszetű vezetékből adott mennyiségű menetszám fér fel, ebből pedig kiszámolható/megmérhető, hogy adott feszültségszintnél adott teljesítménnyel terhelve mekkora lesz a vesztesége a vezetéknek és a magnak. Ha elkezded csökkenteni a vezeték keresztmetszetét, akkor hiába tudsz több menetet feltekerni (és ezzel csökkenteni a magveszteséget), ha emiatt megnő a vezeték DC ellenállása, emiatt pedig a vezeték vesztesége. És fordítva: ha elkezded a vezeték DC ellenállását csökkenteni (vastagabb vezeték/kevesebb menetszám), akkor pedig a mag vesztesége fog megnőni (amikor telítésbe megy, akkor elég durván). Ha a feszültségszintet és a frekvenciát fixnek vesszük, akkor maximált veszteség mellett minden fizikailag létező trafónál létezik az a teljesítmény, amit max. ki lehet hozni belőle. De hogy ez egy egyszerű képlettel pontosan kiszámítható lenne pusztán a vasmag keresztmetszetéből, na az így ebben a formában már nem lesz igaz. Egész egyszerűen már azt se lehet egykönnyen kiszámolni képlettel, hogy adott fizikai méretű és alakú trafó hány Watt veszteségnél nem fog még éppen tönkremenni. A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2012
Sziasztok!Lenne egy olyan kérdésem lehet hogy ez nem ide illik.Van egy trafóm amin sok kivezetés van.Van két forgó kapcsolóm és evvel szeretném változtatni a feszültséget.Hogy kezdjek neki ??Valaki tudna írni erről valamit?
Szia! Ha a kapcsolóid elbírják a szükséges áramot, akkor a tekercs kezdete a fix pont, ehhez képest lépteted a kapcsolóval a feszültséget (a többi tekercsvéget). Tehát a következő érintkező, a köv. fesz. lépcső, ami kimegy a kapcsolóból. A két kapcsolót egymás után kötve, sorban jönnek a fokozati feszültségek. Ahányszor kapcsolsz, annyiszor szakad meg az áramkör, különben rövidzárt okoznál a tekercsen. A fogyasztó (pl. tápegység) a 'fix' vég, és a kapcsoló kimenete közé kötendő.
A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2012
A trafó fix pontját hogy tudom megállapítani?Megvizsgálni?Kikeresni a 19 szál kanócból?
Leegyszerűsítem a dolgot.Ezek az alkatrészek vannak nekem a táphoz:
1Db Trafó amin van 19 kivezetés, 1db Diódahíd 1db váltókapcsoló aminek az lenne a szerepe hogy tudnám váltakoztani a kimeneti feszültségen hogy egyen illetve váltakozó legyen. 2Db fokozatkapcsoló A trafó legkissebb feszültsége 0.3V a legnagyobb 51V Tudnátok nekem ehez az ötlethez egy rajzot készíteni hogy hogyan állítsam össze?
Van a 19(szekunder) szál közül olyan, amelyhez képest a többi feszültséget mutat (valószínűleg az a vég amely és egy másik közt a legnagyobb feszt. méred). Logikusan bármely más végek közt kisebb a fesz. Innen már csak lépcsőzni kell (mérve, és megjelölve). Azt a véget vedd kezdetnek(fix), amelyhez képest a legkisebb feszültséget méred(az összes többihez képest). Pl. 0-12-17-24-....48-51V. A 0.3V-ot hol mérted, arra biztos nem lesz szükséged a lépcsőzéshez. Mérj(írj) egy feszültség-sort. Azonos keresztmetszetűek a kivezetések (szekunderek)?
A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2012
Megvan a fix pont azonos keresztmetszetűek a vezetékek. 7.4/12.3/14/15.9/16.4V
Köszönöm a tervet a tervhez egy kérdésem van még amugy mindent értek:az egyen és váltó kimenetet hogyan lehetne megoldani egy kapcsolóval egy kimenetre alakítani?
Terhelhetőség azért kérdéses.
Ezek a kapcsolók nem komoly terhelésre keszültek. (Ettől még jók, sőt nagyon jók, csak tudni kell, hogy műszerbe valók, nem hegesztőbe...). Fénykép sokat segítene a trafóról, mellé téve egy centi, gyufásdoboz, vagy hasonló hiteles tárgy, csak úgy a méretarány végett...
Elég érdekesek az osztások...
Minden kivezetés külön ki van vezetve és le van szigetelve? Csak nem egy fűtőtrafó??? Na jó, ha nem is az, de annak biztosan jó 
Ennek így a vége ~66V, nem 51V. Hogy is van ez? Milyen vastag a szek. tek. drótja? Mekkora a trafó?
Na várjatok nem jó az előbbi csak hamarabb reagáltál
31/27/22/17/13/8.3/3.7/3.6/2.2/5.1/4.2/3.1/2.7/2.2/1.6/1.7/1.3/0.3 Ezek a valós adatok
Ez meg így ~150V (a két vége közt)
 . Trafó,-huzal méret? A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2012
huhh most hirtelen már nem tudom kint van mühelyben holnapra megírom az adatait le is mérem
persze minden vége kivan vezetve és szigetelve. képet holnap tudok felrakni
amugy a kivezetések elég vékonykák 0.5 lehet de ez a táp így működött csak szétszedték és ugyanúgy mint én nem tudták összerakni.úgy kaptam se rajz róla se semmi a kapcsoló is fura mert gondoljatok el egy nagyobb kört meg egy kissebet benne,és és tele vannak pontokkal ehez lapul 2 lábacska ha egyenáramról beszélnénk akkor az egyik a negatív láb és pontozat a másik a pozitív ág és pontozat.Esetleg akkor mi lenne ha a két kapcsolót kihagynám és valami más módon szabályoznám a feszültséget?ez ennyi kivezetésnél kivitelezhető?
A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2012
A szivattyú eddig is működott,de 180 volt a fesz nem egyszer működés közben.Induláskor annál is lejjebb esik,de azt már pontosan nem tudtam kimérni.
A másik hogy a szivattyú oldalán fel voltak tüntetve az adatai.Szerepelt a feszültség is: 230+-5%.Itt pedig gyakran 20 25% eltérés is jelentkezik. En csak felhivtam erre a figyelmét az illető személynek,magam érdekében is,és úgy volt vele hogy inkább rákölt még,minthogy a szivattyú égjen le. Végülis most biztosan nem lesz gond,bekötöttem,tökéletesen dolgozik Egyébként 4sr 6/13as szaivattyúról van szó.Nem a legolcsóbb a ettől a gyátótól. A hozzászólás módosítva: Dec 31, 2012
Örülök hogy kerek lett a történet
 Mondjuk, ha az elején elmondod tényszerűen (két mondatban) a kérdést, akkor nem túráztunk volna rajta ennyit, valamint te is gyorsabban kapsz segítséget...  Pár okosság azért megszívlelendő lehet a sok bla-bla között bárkinek, aki olvassa a fórumot...
A problémát azt hiszem egyszerűen megfogalmaztam.
Idézet: „A problémát azt hiszem egyszerűen megfogalmaztam.” Ez így van és legyél büszke rá Idézet: „A napokban tekercseltettem egy EI trafót.(45*45mm a középső oszlop keresztmetszete) Az a gond vele hogy nagy az üresjárati árama,kb 0.45 A.Terhelés nélkül este bekapcsoltam és reggelre nagyon meleg volt a vasmag.3-4 s után muszály volt levennem a róla a kezem. Primernek 345 menet lett tekerve (220V).Ma letekertem a sekundert és a primerhez hozzátettem még 40 menetet,de az üresjárási áram még mindig 0.33A. Ez sok?Létezik hogy még mindig túl van gerjesztve a trafó? A lemezeken azt vettem észre hogy nem teljesen egy szinű mindkét oldaluk.Arra is gondoltam már,hogy nem mindegy hogyan forditom őket. Esetleg az általam gyártott aluminium zárólemezek befolyásolhatják?” És akkor itt a tökéletes megoldás: Idézet: „A szivattyú eddig is működott,de 180 volt a fesz nem egyszer működés közben.Induláskor annál is lejjebb esik,de azt már pontosan nem tudtam kimérni. A másik hogy a szivattyú oldalán fel voltak tüntetve az adatai.Szerepelt a feszültség is: 230+-5%.Itt pedig gyakran 20 25% eltérés is jelentkezik. En csak felhivtam erre a figyelmét az illető személynek,magam érdekében is,és úgy volt vele hogy inkább rákölt még,minthogy a szivattyú égjen le. Végülis most biztosan nem lesz gond,bekötöttem,tökéletesen dolgozik”
Sziastok!
Ismét segítséget kérnék.Van egy szünetmentes tápegységből bontott lemezes trafóm.Át szeretném tekerni 230V/ 2x28V-ra kb 300VA-ra,erősítőhöz (ST151) kellene.A tápegység a miből van ez a trafó 450W-os volt, nem tudom tudna e a trafó 300VA-t.A vasmagot egyben mértem le (nem szedtem még szét) kép mellékelve.A menetszámokhoz és a huzalátmérőkhöz kérek segítséget. Előre is köszönöm. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
