Fórum témák
» Több friss téma |
kb olyan magasra, hogy "közvetlen" rálátása legyen a haver antennájára. Tehát se fa, se épület ne legyen köztetek. Ezek a fránya hullámok egyenes vonalban terjednek. Persze elkaphatsz valami visszaverődött jelet is, innen már bizonytalan lehet a kapcsolat, és a jelszint is esetleges (visszaverődéskor elnyelés is történik ). Ha nem lehetséges a közvetlen rálátás és visszaverődött jel sem jön be, akkor megoldás lehet a szomszédnál elhelyezett jelismétlő is (a legtöbb ap - t ismerő kütyü valamilyen szinten tudja).
Igen ezt már tudom mivel m ár kaptam el egy i lyen jelet és akkor a cuccot is ki nyirták vele .
Akkor ezt nekem igen magasra kellene raknom ahoz hogy igen csak jol tudjam fogni a jelet . Gondolkoztunk mi is az Ap megoldáson hogy a padlásra fel szerelni egyett . Kösszi a segitséget. A hozzászólás módosítva: Dec 11, 2012
Szia!
Én nem hiszem, hogy a rádió jel oldalról ki lehet nyírni ezeket az eszközöket. Persze szoftveresen lehet neki adni, pl ha rossz firmware -t tölt rá valaki. De ugye legalább a beállító felületet egy kicsit védeni illik (gyári felhasználónév - jelszópáros lecserélése, wlan felőlili hozzáférés tiltása). Amúgy nem ap -re, hanem jelismétlőre gondoltam (repeater). Másik kérdés a beépíteni kívánt eszköz kiválasztása. Ha a padlástérbe (főleg, ha szomszéd padlás) kerül a cucc akkor érdemes olyan gyártmányt és típust választani, ami nem igényel folyamatos tutujgatást, reszetelést, stb. Ha elolvasod a kezelési utasításokat, akkor találsz némi utalást a működés közbeni környezeti hőmérsékletre. Az olcsóbb eszközök általában nem katonai minőségű alkatrészekből készülnek. Hiába hasonlít az admin felülete a tp-link-nek a linksys-hez azért a kettő nem ugyan az. Nem beszélve a cisco eszközökről. Persze a buksza mondja ki a végső döntést!
Erősítsetek, vagy cáfoljatok légyszi' !
Windo' wifis kapcsolat kijelzésénél a "kapcsolat erőssége" nem csak a jel fizikai erejét (térerő) hanem az éter terheltségét is jelzi? Konkrétabban: a közelünkben* tizenx router üzemel. A sajátom néha 100% de gyakran csak 60-80 ( főleg este amikor mindenki netezne...) Vacakoljak jobb fizikai elhelyezéssel, esetleg beállítási trükkel lehet javítani ? Vagy törődjek bele a helyzetbe ? *több száz lakás tízemeletes betontömbökben ![]()
Lehetséges, hogy ha interferencia miatt nem veszi rendesen a csomagot, akkor lejjebb vesz a minőség jelzésen. Van egy inSSIDer nevű program, azzal megnézheted, melyik a legterheltebb csatorna. Az is sokat segíthet, ha az 1-6-11 közül a legkevésbé terheltet használod. És lehetőleg ne legyen fal közted és a router között. Ezen kívül lehet csinálni némi kartonból meg alufóliából vagy sörös dobozból "reflektort", amivel valamennyire - számodra kedvező - irányba tudod terelni a rádió hullámokat. Szabásmintát lehet találni a neten. Lehet még próbálkozni a 13-14-es csatornákkal, mivel az EU-ban tiltott, ezért 1.) nem igazán ajánlom, 2.) kérdés, hogy ismeri-e minden eszközöd, 3.) az is kérdéses, hogy melyik országra kell beállítani, hogy előjöjjön a választó listában. Talán Japánra vagy Ausztrália, de nem vagyok biztos benne. Akkor már inkább az 5GHz, ott még viszonylagos a csend, és ami fontosabb, nincs átfedés a csatornák közt. Ha egyik sem jön be, marad a beletörődés, hogy szét kell fúrnod a lakást a kábelnek.
Sziasztok! Először is BUÉK mindenkinek
![]() Szeretnék egy erősebb, illetve egy nagyobb hatótávolságú routert beszerezni, de nem tudom, hogy milyet érdemes. Erre gondoltam mi a különbség az N és az ND változata között? A wifin keresztül 300mbps tud maximum lanon keresztül "csak" 100mbps? Vagy ez hogyvan? A váloszokat előre is Köszönöm ![]()
BÚÉK neked is!
mi a különbség az N és az ND változata között? A D betű. ![]() A wifin keresztül 300mbps tud maximum lanon keresztül "csak" 100mbps? Vagy ez hogyvan? Elméletileg így van. Gyakorlatilag a 300MB kb feleződik a keret és csomagfejlécek, valamint a titkosítás, interferencia, hibás vételezés és egyéb nyalánkságok miatt. Szóval jó ha 150 összejön, de ha több eszközzel csatlakozol, akkor már mindegyik eszköz ezen a 150Mbiten osztozik. Ha a szomszéd pont ugyanarra a frekvenciára állította, akkor az ő forgalmazása is beleszámol. Ugyanis amíg ő forgalmaz, Te nem tudsz. Ez persze milisecundumokban értendő, de akkor is idő. Én mindenképpen a 1043ND-t venném, mert alig drágább, viszont gigabites a lanja. Így legalább ha a wifi lassú, a lan nem lesz az.
Ja, és a 1043-ast teszteltük 100/100-as nettel, és átvitte!
![]()
Köszönöm! Én is nézegettem a 1043ND de nem tudnám kihasználni az 1 gigás lant
![]() ![]() szerk: 100mega ![]() ![]() A hozzászólás módosítva: Jan 3, 2013
Ugyanez a 3 antennás TP van nekem is. Három negyven centis téglafalon kívül még 20 méterre a kert végében is van térerő a netrádiónak - nagyon bika!
![]() ![]() ![]()
Nem akarom elvenni a kedved tőle, mert tényleg nagyon jó, és bátran ajánlom. Igaz én pontosan ezt a tipust nem ismerem, csak a 340-et, a 741-et és a 1043-at. Már a 340-es is sokkal jobb volt hasonló (ár)kategóriás társainál. De egy két dolgot azért tudnod kell: A wifi egyik legnagyobb ellensége a fal. 3 falon és 20m távolságon keresztül már a túloldalon is megfelelő eszköz kell, ami lehet neked gyengébb van. Egy netrádió ~64-128kbps-os adatfolyam esetén már szól, tehát ha van egy stabil 1Mbps-os kapcsolatod, akkor már szól (gyk: ez a leglassabb névleges sebesség wifi esetében), viszont netezni ez kevés lehet. Tehát nem mérvadó, hogy ha a rádió szól, akkor netezni is elég. Legfeljebb annyi derül ki belőle, hogy viszonylag kicsi a késleltetés, az ún. latency. Azt tapasztaltam, ez interferencia esetén, pl panelban szokott magas lenni. Persze lehet, ez is elég netezni, attól függ, mihez vagy szokva. Én nemsokmindent vettem észre, amikor 0,7-ről 5Mbps-re emelték a netemet 3 lépcsőben. De egyik haverom a haját tépte, hogy csak 10Mbps-al tudott 2-3 napig netezni. Mindenesetre ne a wifi legyen a leglassabb láncszem. Ja, és célszerű minél kevesebb falat közbeiktatni. Alapelvem, hogy ha nem akarunk szenvedést, akkor 2 fal fölött elővesszük az ütvefúrót és az UTP kábelt. Én biztosan kitenném valahova, ahol szabad a rálátás, de - családi ház esetében - még a padláson vagy az eresz alatt is jó helyen lehet. Manapság 3000 egy AP, 1500 egy 10-15m-es utp kábel, meg van vagy 100Ft pár tipli és csavar. Esetleg az egészet megfejelheted egy IP54-es dobozzal (legyen elég nagy, és persze kabátjából kibontva kell beletenni) és egy Power-over-Ethernettel amit akár házilag is elkészíthetsz, de ez már a non-plus-ultra. Sebességben, használhatóságban pedig óriási a különbség a 3 téglafalas szenvedéshez képest! AP helyett egy akármilyen leharcolt, de működő wifi-s router is jó, a lényeg, hogy nem a WAN, hanem valamelyik LAN csatlakozóba kell dugni az UTP-t, és le kell tiltani a DHCP-t. Szóval a mostani routeredet a helyedben nem dobnám ki.
Ui: én már nem foglalkozok 100Mbitel, csak gigával. Árban nincs nagy különbség, és "hamarosan" itt a lakosság számára is elérhető 10Gbit.
Ennyire azért nem szeretnék belefolyni
![]() ![]() A hozzászólás módosítva: Jan 5, 2013
Idézet: „Sima station-ként nem tud működni?” Ezt még nem próbáltam, milyen beállítás? Üdv
A gyártó weboldalán van szimulátor, ki lehet próbáéni a routerek menüjét:
http://www.tp-link.com/resources/simulator/TL-WR841ND_V8/Index.htm Ahogy nézem sima stationként nem tud működni, de wds módban mennie kellene, meg kell adni az SSID-t és a BSSID-t is (ami az elérni kívánt AP MAC addresse) ez utóbbit a "Survey" gombbal detektálja magának. Ha a key type-ot is beállítod és a jelszót is (és persze mindent mentesz is), akkor csatlakoznia kellene az AP-hoz.
Az az érdekes, hogy látja is, mindent így csináltam.
Bővebben: Link találtam ezt, ez alapján jártam el, a fő routeren be van állítva fix channel (azt is látja a másik) Le ok-zom, újraindítom és mégse jön be a net. A fő routeremmel lenne a gond, mert nem támogatja a wds-t? Ezen agyaltam... De hát a példán sincs bejelölve a wds jelölő négyzet. Üdv
Idézet: „....és mégse jön be a net.” Ez kb. olyan mintha annyit írnál egy elektromos berendezésről, hogy: nem működik, mi lehet a baj.... ![]() -A második routeren nem megy, vagy az arra csatlakozó gépen? -Nem látja a hálózatot? -Látja, de nem csatlakozik? -Csatlakozik, de nem kap IP címet? -IP-t is kap, csak a böngésző nem, megy? Csinálj képernyőképeket a beállításokról, (vagy a hibákról/hibaüzenetekről ha van)
Szia
összefoglalva: A fő routeren 1.1-es végű ip (d-link, gagyi) ami a netre kapcsolódik és utp-vel kapcsolódik a fő szg-hez, ott van net, meg minden ok. A tp-link router 1.2-es ip, wireless beállítás/wds(pipa) survey gomb-> megtalálja és tud is kapcsolódni a fő routerhez, de a net már nem jön be rajta. Érdekes: A fő ruteres szg. böngészőjébe beírom a tplink ip-jét akkor bejön a router setupja (1.2 végű) Viszont, ha elindítom a rajta lévő szg-et akkor megszűnik, mintha blokkolná valamiért... A tplink routeren is dhcp engedélyezve van. Csináltam pár képet minkét router beállításáról. Előre is köszi a segítséget. Üdv
A kapott IP-t, melléklet.
Tiltsd le a DHCP-t a TP-Linken, hogy csak a fő router osztogassa az IP-t. Egy hálózatban csak egy DHCP lehet, az pedig a főrouter legyen!* Ha a TP-Linktől kap a gép IP-t, akkor ott az 1.2 lesz az alapértelmezett átjáró, pedig a net az 1.1-től jön.
*otthoni hálózat esetében A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2013
Egyetértek az előttem szólóval. A másik lehetőség, hogy ha mindkét DHCP működik, akkor nem fedheti át egymást a kiosztható tartomány (pl. az egyik 100-120-ig a másik 121-től 140 oszt)
A TPLink-en a default gateway ne a .2 végű legyen hanem a .1 végű. 1.x-es címeket írsz, de a képeken 0.x-es címek szerepelnek. Előfordulhat, hogy a TPLink-en meg kellene adni a DNS szerverek címét is A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2013
Végrehajtottam a módosításokat, de még nincs eredmény, maradt dhcp mindkettő, de a tartományt az általad írtal módoítottam.
A dns szerver címet még nem adtam meg. Üdv
Meg kéne nézni a laptopon is, hogy most milyen IP- kapott, milyen gateway címet és mnilyen dns címet kapott. (run-> cmd -> ipconfig /all)
Lehet pingelni a laptopról a .2 és a .1 végű címeket? (run -> cmd -> ping 192.168.1.1) A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2013
Nem látja.
Vicc: 1. a gagyi dlink röhögve látja a tplink routerét de vissza már nem. 2. mikor megvettem a tplinket, mindenféle beálligatás nélkül, próbaképp rácsatlakoztam egy nyitott hálózatra, simán ment a net (azóta lelőtték, lehet, észre vették ![]() Próbaképp kikapcsoltam a dhcp-t, most még csak a router felülete se jön be, lehet, nyomni kell egy resetet. Üdv
Nem igazán értem, ha 0.1 az IP vége a tplink címének, akkor hogyan is láthatná a másikat, ha a kiosztás 0.100 és 0.120 között van?
(vagy ez már a belezavarodás jelei?)
Gyanítom, igen.
![]()
A subnet mask határozza meg, hogy mekkora IP tartomány látható. Megnézed amiket írtam?
Szia
Csináltam mindkét gép ip configjáról + pingelésről 1-1 képernyőt. Látható, hogy a ping csak 1 irányból, a d-linkes (netes gép) felől működik. Ki tudsz hámozni belőle valamit? Üdv
Szia
A dlink ip kiosztása: 0.100 - 0.119 a tplink ip kiosztása: 0.120 - 0.199 Üdv |
Bejelentkezés
Hirdetés |