kb olyan magasra, hogy "közvetlen" rálátása legyen a haver antennájára. Tehát se fa, se épület ne legyen köztetek. Ezek a fránya hullámok egyenes vonalban terjednek. Persze elkaphatsz valami visszaverődött jelet is, innen már bizonytalan lehet a kapcsolat, és a jelszint is esetleges (visszaverődéskor elnyelés is történik ). Ha nem lehetséges a közvetlen rálátás és visszaverődött jel sem jön be, akkor megoldás lehet a szomszédnál elhelyezett jelismétlő is (a legtöbb ap - t ismerő kütyü valamilyen szinten tudja).

Igen ezt már tudom mivel m ár kaptam el egy i lyen jelet és akkor a cuccot is ki nyirták vele .
Akkor ezt nekem igen magasra kellene raknom ahoz hogy igen csak jol tudjam fogni a jelet .
Gondolkoztunk mi is az Ap megoldáson hogy a padlásra fel szerelni egyett .
Kösszi a segitséget.

Szia!
Én nem hiszem, hogy a rádió jel oldalról ki lehet nyírni ezeket az eszközöket. Persze szoftveresen lehet neki adni, pl ha rossz firmware -t tölt rá valaki. De ugye legalább a beállító felületet egy kicsit védeni illik (gyári felhasználónév - jelszópáros lecserélése, wlan felőlili hozzáférés tiltása).
Amúgy nem ap -re, hanem jelismétlőre gondoltam (repeater). Másik kérdés a beépíteni kívánt eszköz kiválasztása. Ha a padlástérbe (főleg, ha szomszéd padlás) kerül a cucc akkor érdemes olyan gyártmányt és típust választani, ami nem igényel folyamatos tutujgatást, reszetelést, stb. Ha elolvasod a kezelési utasításokat, akkor találsz némi utalást a működés közbeni környezeti hőmérsékletre. Az olcsóbb eszközök általában nem katonai minőségű alkatrészekből készülnek. Hiába hasonlít az admin felülete a tp-link-nek a linksys-hez azért a kettő nem ugyan az. Nem beszélve a cisco eszközökről. Persze a buksza mondja ki a végső döntést!

A krumpli sem semmi...

Erősítsetek, vagy cáfoljatok légyszi' !

Windo' wifis kapcsolat kijelzésénél a "kapcsolat erőssége" nem csak a jel fizikai erejét (térerő) hanem az éter terheltségét is jelzi? Konkrétabban: a közelünkben* tizenx router üzemel. A sajátom néha 100% de gyakran csak 60-80 ( főleg este amikor mindenki netezne...)
Vacakoljak jobb fizikai elhelyezéssel, esetleg beállítási trükkel lehet javítani ? Vagy törődjek bele a helyzetbe ?

*több száz lakás tízemeletes betontömbökben

Lehetséges, hogy ha interferencia miatt nem veszi rendesen a csomagot, akkor lejjebb vesz a minőség jelzésen. Van egy inSSIDer nevű program, azzal megnézheted, melyik a legterheltebb csatorna. Az is sokat segíthet, ha az 1-6-11 közül a legkevésbé terheltet használod. És lehetőleg ne legyen fal közted és a router között. Ezen kívül lehet csinálni némi kartonból meg alufóliából vagy sörös dobozból "reflektort", amivel valamennyire - számodra kedvező - irányba tudod terelni a rádió hullámokat. Szabásmintát lehet találni a neten. Lehet még próbálkozni a 13-14-es csatornákkal, mivel az EU-ban tiltott, ezért 1.) nem igazán ajánlom, 2.) kérdés, hogy ismeri-e minden eszközöd, 3.) az is kérdéses, hogy melyik országra kell beállítani, hogy előjöjjön a választó listában. Talán Japánra vagy Ausztrália, de nem vagyok biztos benne. Akkor már inkább az 5GHz, ott még viszonylagos a csend, és ami fontosabb, nincs átfedés a csatornák közt. Ha egyik sem jön be, marad a beletörődés, hogy szét kell fúrnod a lakást a kábelnek.

Sziasztok! Először is BUÉK mindenkinek . Van egy 54mbps tp-linkes routerem. a jelerősség kb 15 méterrel arréb már rossz illetve gyengébb, pár közfal és egy "főfal" akadályozza.
Szeretnék egy erősebb, illetve egy nagyobb hatótávolságú routert beszerezni, de nem tudom, hogy milyet érdemes. Erre gondoltam mi a különbség az N és az ND változata között? A wifin keresztül 300mbps tud maximum lanon keresztül "csak" 100mbps? Vagy ez hogyvan?
A váloszokat előre is Köszönöm .

BÚÉK neked is!
mi a különbség az N és az ND változata között?
A D betű. Viccet félretéve, D mint Detachable, azaz levehető antenna. A sima N-esre bizony nem teszel külső antennát. Ha nem elég ami van, akkor szívás. Szóval mindenképpen ND-st érdemes venni.
A wifin keresztül 300mbps tud maximum lanon keresztül "csak" 100mbps? Vagy ez hogyvan?
Elméletileg így van. Gyakorlatilag a 300MB kb feleződik a keret és csomagfejlécek, valamint a titkosítás, interferencia, hibás vételezés és egyéb nyalánkságok miatt. Szóval jó ha 150 összejön, de ha több eszközzel csatlakozol, akkor már mindegyik eszköz ezen a 150Mbiten osztozik. Ha a szomszéd pont ugyanarra a frekvenciára állította, akkor az ő forgalmazása is beleszámol. Ugyanis amíg ő forgalmaz, Te nem tudsz. Ez persze milisecundumokban értendő, de akkor is idő. Én mindenképpen a 1043ND-t venném, mert alig drágább, viszont gigabites a lanja. Így legalább ha a wifi lassú, a lan nem lesz az.

Ja, és a 1043-ast teszteltük 100/100-as nettel, és átvitte! Havernak egy szintén haver netszolgáltatós srác levette a korlátozást pár napra, hogy tudjunk tesztelni. "Pici" vigyor ült a képünkre, amikor megláttuk a speedtestben a 99/100-at.

Köszönöm! Én is nézegettem a 1043ND de nem tudnám kihasználni az 1 gigás lant , de megfontolom . Azt nem értettem ha wifin át tud küldeni elméletileg 300mbitet?! akkor lanon miért csak 100-at?

szerk: 100mega nekem 25 van és még néha ez is sok

Ugyanez a 3 antennás TP van nekem is. Három negyven centis téglafalon kívül még 20 méterre a kert végében is van térerő a netrádiónak - nagyon bika!

az tényleg jó, majd én is beszerzek egy olyat

Nem akarom elvenni a kedved tőle, mert tényleg nagyon jó, és bátran ajánlom. Igaz én pontosan ezt a tipust nem ismerem, csak a 340-et, a 741-et és a 1043-at. Már a 340-es is sokkal jobb volt hasonló (ár)kategóriás társainál. De egy két dolgot azért tudnod kell: A wifi egyik legnagyobb ellensége a fal. 3 falon és 20m távolságon keresztül már a túloldalon is megfelelő eszköz kell, ami lehet neked gyengébb van. Egy netrádió ~64-128kbps-os adatfolyam esetén már szól, tehát ha van egy stabil 1Mbps-os kapcsolatod, akkor már szól (gyk: ez a leglassabb névleges sebesség wifi esetében), viszont netezni ez kevés lehet. Tehát nem mérvadó, hogy ha a rádió szól, akkor netezni is elég. Legfeljebb annyi derül ki belőle, hogy viszonylag kicsi a késleltetés, az ún. latency. Azt tapasztaltam, ez interferencia esetén, pl panelban szokott magas lenni. Persze lehet, ez is elég netezni, attól függ, mihez vagy szokva. Én nemsokmindent vettem észre, amikor 0,7-ről 5Mbps-re emelték a netemet 3 lépcsőben. De egyik haverom a haját tépte, hogy csak 10Mbps-al tudott 2-3 napig netezni. Mindenesetre ne a wifi legyen a leglassabb láncszem. Ja, és célszerű minél kevesebb falat közbeiktatni. Alapelvem, hogy ha nem akarunk szenvedést, akkor 2 fal fölött elővesszük az ütvefúrót és az UTP kábelt. Én biztosan kitenném valahova, ahol szabad a rálátás, de - családi ház esetében - még a padláson vagy az eresz alatt is jó helyen lehet. Manapság 3000 egy AP, 1500 egy 10-15m-es utp kábel, meg van vagy 100Ft pár tipli és csavar. Esetleg az egészet megfejelheted egy IP54-es dobozzal (legyen elég nagy, és persze kabátjából kibontva kell beletenni) és egy Power-over-Ethernettel amit akár házilag is elkészíthetsz, de ez már a non-plus-ultra. Sebességben, használhatóságban pedig óriási a különbség a 3 téglafalas szenvedéshez képest! AP helyett egy akármilyen leharcolt, de működő wifi-s router is jó, a lényeg, hogy nem a WAN, hanem valamelyik LAN csatlakozóba kell dugni az UTP-t, és le kell tiltani a DHCP-t. Szóval a mostani routeredet a helyedben nem dobnám ki.
Ui: én már nem foglalkozok 100Mbitel, csak gigával. Árban nincs nagy különbség, és "hamarosan" itt a lakosság számára is elérhető 10Gbit.

Ennyire azért nem szeretnék belefolyni de Köszönöm a válaszod. A mostani routerremmel is elér addig a jel, de erősebbet szeretnék venni, ahová megy a net wifin keresztül az egy mezei wifi usb adapter, lehet azt is lecserélem, meg a gépet is usb 2.0-ás ra

Ezt még nem próbáltam, milyen beállítás?
Üdv

A gyártó weboldalán van szimulátor, ki lehet próbáéni a routerek menüjét:
http://www.tp-link.com/resources/simulator/TL-WR841ND_V8/Index.htm
Ahogy nézem sima stationként nem tud működni, de wds módban mennie kellene, meg kell adni az SSID-t és a BSSID-t is (ami az elérni kívánt AP MAC addresse) ez utóbbit a "Survey" gombbal detektálja magának. Ha a key type-ot is beállítod és a jelszót is (és persze mindent mentesz is), akkor csatlakoznia kellene az AP-hoz.

Az az érdekes, hogy látja is, mindent így csináltam.
Bővebben: Link
találtam ezt, ez alapján jártam el, a fő routeren be van állítva fix channel (azt is látja a másik)
Le ok-zom, újraindítom és mégse jön be a net.
A fő routeremmel lenne a gond, mert nem támogatja a wds-t? Ezen agyaltam...
De hát a példán sincs bejelölve a wds jelölő négyzet.
Üdv

Ez kb. olyan mintha annyit írnál egy elektromos berendezésről, hogy:
nem működik, mi lehet a baj....
-A második routeren nem megy, vagy az arra csatlakozó gépen?
-Nem látja a hálózatot?
-Látja, de nem csatlakozik?
-Csatlakozik, de nem kap IP címet?
-IP-t is kap, csak a böngésző nem, megy?
Csinálj képernyőképeket a beállításokról, (vagy a hibákról/hibaüzenetekről ha van)

Szia

összefoglalva:
A fő routeren 1.1-es végű ip (d-link, gagyi) ami a netre kapcsolódik és utp-vel kapcsolódik a fő szg-hez, ott van net, meg minden ok.
A tp-link router 1.2-es ip, wireless beállítás/wds(pipa) survey gomb-> megtalálja és tud is kapcsolódni a fő routerhez, de a net már nem jön be rajta.
Érdekes:
A fő ruteres szg. böngészőjébe beírom a tplink ip-jét akkor bejön a router setupja (1.2 végű)
Viszont, ha elindítom a rajta lévő szg-et akkor megszűnik, mintha blokkolná valamiért...
A tplink routeren is dhcp engedélyezve van.
Csináltam pár képet minkét router beállításáról.
Előre is köszi a segítséget.
Üdv

A kapott IP-t, melléklet.

Tiltsd le a DHCP-t a TP-Linken, hogy csak a fő router osztogassa az IP-t. Egy hálózatban csak egy DHCP lehet, az pedig a főrouter legyen!* Ha a TP-Linktől kap a gép IP-t, akkor ott az 1.2 lesz az alapértelmezett átjáró, pedig a net az 1.1-től jön.
*otthoni hálózat esetében

Egyetértek az előttem szólóval. A másik lehetőség, hogy ha mindkét DHCP működik, akkor nem fedheti át egymást a kiosztható tartomány (pl. az egyik 100-120-ig a másik 121-től 140 oszt)
A TPLink-en a default gateway ne a .2 végű legyen hanem a .1 végű.
1.x-es címeket írsz, de a képeken 0.x-es címek szerepelnek.
Előfordulhat, hogy a TPLink-en meg kellene adni a DNS szerverek címét is

Végrehajtottam a módosításokat, de még nincs eredmény, maradt dhcp mindkettő, de a tartományt az általad írtal módoítottam.
A dns szerver címet még nem adtam meg.
Üdv

Meg kéne nézni a laptopon is, hogy most milyen IP- kapott, milyen gateway címet és mnilyen dns címet kapott. (run-> cmd -> ipconfig /all)
Lehet pingelni a laptopról a .2 és a .1 végű címeket? (run -> cmd -> ping 192.168.1.1)

Nem látja.
Vicc:
1. a gagyi dlink röhögve látja a tplink routerét de vissza már nem.
2. mikor megvettem a tplinket, mindenféle beálligatás nélkül, próbaképp rácsatlakoztam egy nyitott hálózatra, simán ment a net (azóta lelőtték, lehet, észre vették ) de a saját gépem routerét már nem látja.... ki érti ezt?
Próbaképp kikapcsoltam a dhcp-t, most még csak a router felülete se jön be, lehet, nyomni kell egy resetet.
Üdv

Nem igazán értem, ha 0.1 az IP vége a tplink címének, akkor hogyan is láthatná a másikat, ha a kiosztás 0.100 és 0.120 között van?
(vagy ez már a belezavarodás jelei?)

Gyanítom, igen. 1 és 254 között ami van, azt mindenkinek látnia kell. Ha pl a 100 1 és 254 közötti szám, akkor látnia kell. Ha mégsem látja, annak az lehet az oka, hogy nincs meg a kapcsolat a D-Link és a TP-Link között!

A subnet mask határozza meg, hogy mekkora IP tartomány látható. Megnézed amiket írtam?

Szia
Csináltam mindkét gép ip configjáról + pingelésről 1-1 képernyőt.
Látható, hogy a ping csak 1 irányból, a d-linkes (netes gép) felől működik.
Ki tudsz hámozni belőle valamit?
Üdv

Szia

A dlink ip kiosztása: 0.100 - 0.119
a tplink ip kiosztása: 0.120 - 0.199

Üdv