Fórum témák
» Több friss téma |
meg lehet csinálni, de előtte nézd meg, hogy a tápegység 0, tehát a minusz össze van e kötve a védőföldel
A 3d-s nézetről lemaradt a hűtés.
egy-15mmx15mm-L vagy T alu profil a nyák és a tranyók között.A tranyókat szigetelten szerelni. R8-at teljesítményre túlméretezni a teljes áram átfolyik rajta P=u*i +20% minimum A hűtőfül csatlakozhat nagyobb hűtőfelülethez is. Ebben a beállításban kb+-15v ca1,2A -t tud Mrex  vok elfelejtettem megtükrözni a nyáktervet ez a helyes
Köszi
Idáig ez a legjobb, egyedül azt nem tudom mik azok amit küldtél pojekt fájlok, mivel lehet megnyitni
multisim10 ultibord10 a nyákhoz
Lehet, de....
- Azonosnak kell(ene) lennie mindkét tápnak (feszültség + áram). - A "0" általában a dobozra van kötve, ezt le kell venni. - Célszerű egy-egy fordított polaritású diódát kötni mindkét kimenetre. - AT-s tápoknál az 5v-os ágat is terhelni kell. - Jó lenne, ha a két kapcsolótáp egy frekvencián menne, de ebben az esetben ez, azt hiszem nehezen kivitelezhető lenne.
A régi-hagyományos /2 trafós táp/- trafó és a toroid között-működés közben mi az alapvető külömbség.Kész erősítőben , hogyan lehet észrevenni az eltérést
A transzformátor építési alakjában is van alapvető különbség.Toroid azaz gyűrű alakú a tekercselés a gyűrűre történik.
A toroid trafó hatásfoka jobb. A toroid trafón nem javasolt a primertekercs készítése házilag mert a teljes huzalmennyiség áthúzandó a gyűrű furatán minen menetnél. Ez hátrány a lemezelt vasmagokhoz képest. A szekunder esetében én szoktam vállalni a kényelmetlenséget mert nem kell számolgatni semmit. A trafóra tekerek 10 menetet és megmérem a feszejt. Az érték 10-ede a menetenkénti feszültség ebből gyerekjáték a kívánt feszhez tartozó menetszám meghatározása. és 10-15m huzallal lehet boldogulni.Kész erősítőben nem gondolom, hogy hangilag bármilyen különbség lenne bár a mágneses tér alakja eltér a lemezelt magokhoz képest de erről adjon válasz az aki jobban érti(gondolok itt arra, hogy mennyire szórja meg a bemeneteket ,árnyékolási probléma stb). Hátránya még az is, hogy nagy az indulási áramlökés (Hasonlóan a villanymotorokhoz) végezetül mivel jobb a hatásfok kisebb a méret tehát kb250va-os volt a higanygőz fojtó ha jól emlékszem egy 250va-os toroid trafó térfogatilag ennek kb30%ával kisebb Mrex
Hello.Én esetleges BRUMM-ra, vagy hatásfokra, megbízhatóságra, vagy éppen a MÉLY-hangok stabil megjelenésére kérdeztem volna nagy hangerőnél is.
Üdv
Ha a leadott teljesítmény aránybn áll a kívánt teljesítménnyel és a pufferelkók nincsenek kiszáradva akkor teljesen mindeg milyen erőforrásból nyerjük az energiát. Ha nem így lenne akkor a hálózati feszültségnél sem lenne mindegy hogy bio-vagy atomerőmű szolgáltatja az energiát
Akkor ez azt jelenti hogy mindegy milyen erősítöt hajt-a végfokok ugyanazt tudják, csak a az elvárás és az ELKO-k
számítanak,tehát nincs REFLEX,ÁGOTA,SIVA,HL?
Mért Te nem a toroid trafóról kérdeztél és a hálózati transzformátornak a mélyhang átvitelre gyakorolt hatásáról?
Hello! Vki tudna vmi egyszerű +-40 V-os rajzot adni! Egy 2X130-as erősítőhöz kellene!Nem tom h a -+50V is megteszi neki
 Köszöntem előre is 
+-50V -ot nem viseli el!
trafód van? 2 * 30VAC-s 400VA kell! üdv
Van csak be kell mérni mert van egy kazalal De majd megnézem és szólok!Torroid is megtesz
Sziasztok!
Én arra szeretnék választ kapni, hogy az alábbi képen látható szimmetrikus tápnál van-e arra nézve valami számítási mód, amivel én meg tudom határozni, hogy a trafó szekunder feszültségét mennyivel tudom megemelni. Jelen esetben ez 30V-ról + - 40V-ra történik, de ha én ettől eltérő feszültséget akarok előállítani, azt hogyan tudom megtenni. Gondolom az elkók megválasztásával tudom ezt befolyásolni, de van-e erre valamilyen képlet ami alapján ki tudom számítani, vagy csak próbálgatás alapján tudom ezt megtenni. Kép: Hivatkozás
A kép a mellékletben, mert a beillesztés úgy látszik nem jött össze.
Nem tudod befolyásolni! Mindenképp kb. 40 %-kal emeli meg, amiből még lejön a diódák nyitófeszültsége (0,7-1V).
Az rendben, hogy odaírtad, hogy közelítés, meg ne essenek neked a profik, de nem lenne egyszerűbb eleve jót írni? Uszek=(Udc-Udióda)/gyök2! Mondjuk a hálózati feszültség valójában nem szinusz, inkább trapéz, ezért gyök2 helyett a valóságban 1,34...1,4 körüli érték szokott lenni.
igazad van de azt mondtam hogy én így csinálom.S ha belegondolsz az előbbi hozzászólásodban ugyanazt mondtad el amit leírtam, mer a te hozzzászólásod algoritmusa a rajzomon a felirat idézlek "KB 40%-kal emeli meg ebből még lejön a diódák nyitófeszültsége (0,7-1v)"
 Asszem a srácnak néhány volt nem számít annyira érzékeny berendezést nem épít.Szerintem szegénynek van egy tarafója pénze tisztességes trafóra meg nincs ezért gondolkodik. Mrex
Hello.
Nem biztos ,hogy ide való, de mi az eltérés hangzásban/hangképben/ a trnayós és a MOSFET-es végfok között.Aprólékosan,ha lehet
Ha belegondolsz, a hozzászólásod teljesen fölösleges volt, mert én már előtte leírtam a helyes számítási módot, erre te egy hibással jöttél elő. Minek?
Idézet: „a te hozzzászólásod algoritmusa a rajzomon a felirat” A kettő egyáltalán nem ugyanaz! Próbáld ki, helyettesíts be 2 V-os szekunder feszültséget! Az én számításom szerint ez 2 V DC. A te számításod szerint pedig ehhez 2/1,41+2*0,8=3 V szekunder kellene. A 2 az nem 3.
elnézést azthiszem féreértettem az első hozzászólásodat amiben valljuk be te sem voltál egyértelmű, már először leírhattad volna a képletet.
igazából megfelelő a srác által kért feszültségen a kívánt dc/1,4 is.
Kijavítottam Pafi hozzászólása nyomán
Ez a helyes
Hali!
A következő lenne a problémám: Megépítettem a következő kapcsolást,de sajnos nem megfelelően műkszik. Amikor bekapcsolom a feszültség szépen emelkedik,de sajnos nem áll meg 42V-nál,hanem elmegy egészen 54-58 V-ig.Vajon mi lehet a probléma vele? A kapcsolás így épül fel: 150W-os toroid(2x30V-os) 6 db 4700uf/25V-os elkó Graetz híd 1N5408-el felépítve
Tápáganként tegyél 1-1k előterhelést,és ezután mérd a feszt. Ezenkivül tegyél még 100nF szűrést is az elkókkal párhuzamosan. A toroid szekunder feszültsége névleg2x30V,vagy mérted is?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
