Fórum témák
» Több friss téma |
meg lehet csinálni, de előtte nézd meg, hogy a tápegység 0, tehát a minusz össze van e kötve a védőföldel
A 3d-s nézetről lemaradt a hűtés.
egy-15mmx15mm-L vagy T alu profil a nyák és a tranyók között.A tranyókat szigetelten szerelni. R8-at teljesítményre túlméretezni a teljes áram átfolyik rajta P=u*i +20% minimum A hűtőfül csatlakozhat nagyobb hűtőfelülethez is. Ebben a beállításban kb+-15v ca1,2A -t tud Mrex ![]()
Köszi
Idáig ez a legjobb, egyedül azt nem tudom mik azok amit küldtél pojekt fájlok, mivel lehet megnyitni
multisim10 ultibord10 a nyákhoz
Lehet, de....
- Azonosnak kell(ene) lennie mindkét tápnak (feszültség + áram). - A "0" általában a dobozra van kötve, ezt le kell venni. - Célszerű egy-egy fordított polaritású diódát kötni mindkét kimenetre. - AT-s tápoknál az 5v-os ágat is terhelni kell. - Jó lenne, ha a két kapcsolótáp egy frekvencián menne, de ebben az esetben ez, azt hiszem nehezen kivitelezhető lenne.
A régi-hagyományos /2 trafós táp/- trafó és a toroid között-működés közben mi az alapvető külömbség.Kész erősítőben , hogyan lehet észrevenni az eltérést
A transzformátor építési alakjában is van alapvető különbség.Toroid azaz gyűrű alakú a tekercselés a gyűrűre történik.
A toroid trafó hatásfoka jobb. A toroid trafón nem javasolt a primertekercs készítése házilag mert a teljes huzalmennyiség áthúzandó a gyűrű furatán minen menetnél. Ez hátrány a lemezelt vasmagokhoz képest. A szekunder esetében én szoktam vállalni a kényelmetlenséget mert nem kell számolgatni semmit. A trafóra tekerek 10 menetet és megmérem a feszejt. Az érték 10-ede a menetenkénti feszültség ebből gyerekjáték a kívánt feszhez tartozó menetszám meghatározása. és 10-15m huzallal lehet boldogulni.Kész erősítőben nem gondolom, hogy hangilag bármilyen különbség lenne bár a mágneses tér alakja eltér a lemezelt magokhoz képest de erről adjon válasz az aki jobban érti(gondolok itt arra, hogy mennyire szórja meg a bemeneteket ,árnyékolási probléma stb). Hátránya még az is, hogy nagy az indulási áramlökés (Hasonlóan a villanymotorokhoz) végezetül mivel jobb a hatásfok kisebb a méret tehát kb250va-os volt a higanygőz fojtó ha jól emlékszem egy 250va-os toroid trafó térfogatilag ennek kb30%ával kisebb Mrex
Hello.Én esetleges BRUMM-ra, vagy hatásfokra, megbízhatóságra, vagy éppen a MÉLY-hangok stabil megjelenésére kérdeztem volna nagy hangerőnél is.
Üdv
Ha a leadott teljesítmény aránybn áll a kívánt teljesítménnyel és a pufferelkók nincsenek kiszáradva akkor teljesen mindeg milyen erőforrásból nyerjük az energiát. Ha nem így lenne akkor a hálózati feszültségnél sem lenne mindegy hogy bio-vagy atomerőmű szolgáltatja az energiát
![]()
Akkor ez azt jelenti hogy mindegy milyen erősítöt hajt-a végfokok ugyanazt tudják, csak a az elvárás és az ELKO-k
számítanak,tehát nincs REFLEX,ÁGOTA,SIVA,HL?
Mért Te nem a toroid trafóról kérdeztél és a hálózati transzformátornak a mélyhang átvitelre gyakorolt hatásáról?
![]()
Hello! Vki tudna vmi egyszerű +-40 V-os rajzot adni! Egy 2X130-as erősítőhöz kellene!Nem tom h a -+50V is megteszi neki
![]() ![]()
+-50V -ot nem viseli el!
trafód van? 2 * 30VAC-s 400VA kell! üdv
Van csak be kell mérni mert van egy kazalal De majd megnézem és szólok!Torroid is megtesz
![]()
Sziasztok!
Én arra szeretnék választ kapni, hogy az alábbi képen látható szimmetrikus tápnál van-e arra nézve valami számítási mód, amivel én meg tudom határozni, hogy a trafó szekunder feszültségét mennyivel tudom megemelni. Jelen esetben ez 30V-ról + - 40V-ra történik, de ha én ettől eltérő feszültséget akarok előállítani, azt hogyan tudom megtenni. Gondolom az elkók megválasztásával tudom ezt befolyásolni, de van-e erre valamilyen képlet ami alapján ki tudom számítani, vagy csak próbálgatás alapján tudom ezt megtenni. Kép: Hivatkozás
A kép a mellékletben, mert a beillesztés úgy látszik nem jött össze.
Nem tudod befolyásolni! Mindenképp kb. 40 %-kal emeli meg, amiből még lejön a diódák nyitófeszültsége (0,7-1V).
Az rendben, hogy odaírtad, hogy közelítés, meg ne essenek neked a profik, de nem lenne egyszerűbb eleve jót írni? Uszek=(Udc-Udióda)/gyök2! Mondjuk a hálózati feszültség valójában nem szinusz, inkább trapéz, ezért gyök2 helyett a valóságban 1,34...1,4 körüli érték szokott lenni.
igazad van de azt mondtam hogy én így csinálom.S ha belegondolsz az előbbi hozzászólásodban ugyanazt mondtad el amit leírtam, mer a te hozzzászólásod algoritmusa a rajzomon a felirat idézlek "KB 40%-kal emeli meg ebből még lejön a diódák nyitófeszültsége (0,7-1v)"
![]() Szerintem szegénynek van egy tarafója pénze tisztességes trafóra meg nincs ezért gondolkodik. Mrex
Hello.
Nem biztos ,hogy ide való, de mi az eltérés hangzásban/hangképben/ a trnayós és a MOSFET-es végfok között.Aprólékosan,ha lehet
Ha belegondolsz, a hozzászólásod teljesen fölösleges volt, mert én már előtte leírtam a helyes számítási módot, erre te egy hibással jöttél elő. Minek?
Idézet: „a te hozzzászólásod algoritmusa a rajzomon a felirat” A kettő egyáltalán nem ugyanaz! Próbáld ki, helyettesíts be 2 V-os szekunder feszültséget! Az én számításom szerint ez 2 V DC. A te számításod szerint pedig ehhez 2/1,41+2*0,8=3 V szekunder kellene. A 2 az nem 3.
elnézést azthiszem féreértettem az első hozzászólásodat amiben valljuk be te sem voltál egyértelmű, már először leírhattad volna a képletet.
igazából megfelelő a srác által kért feszültségen a kívánt dc/1,4 is.
Kijavítottam Pafi hozzászólása nyomán
Ez a helyes
Hali!
A következő lenne a problémám: Megépítettem a következő kapcsolást,de sajnos nem megfelelően műkszik. Amikor bekapcsolom a feszültség szépen emelkedik,de sajnos nem áll meg 42V-nál,hanem elmegy egészen 54-58 V-ig.Vajon mi lehet a probléma vele? ![]() A kapcsolás így épül fel: 150W-os toroid(2x30V-os) 6 db 4700uf/25V-os elkó Graetz híd 1N5408-el felépítve
Tápáganként tegyél 1-1k előterhelést,és ezután mérd a feszt. Ezenkivül tegyél még 100nF szűrést is az elkókkal párhuzamosan. A toroid szekunder feszültsége névleg2x30V,vagy mérted is?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |