Asszem ez egy félreértés. Nem az enyém a rendszer. Nem is pályázok rá. Csak a mérési adatok miatt hivatkozok rá, mert elérhető. A javaslatodat - ha elküldöd az Önkormányzatnak - bizonyára meg fogják fontolni.
Én a magam részéről logikusnak látom s ha lehetőségem lesz rá, a tervezésnél figyelembe is fogom venni. Ami körültekintést igényel, hogy az inverter mekkora feszültséget visel el a bemenetén. Sokat nem árul el a rendszer információ, de a fotó alapján a napelemek feszültsége 30V körül lehetnek ( 60 cella / modul ), amiből 8 db van sorban és a két sor párhuzamosítva szerintem. 30V x 8 = 240V, de 30V x 10 = 300V. Ha most a 0°C körüli hőmérsékleten 240V -> 280V elcsúszás van, akkor 300-ból lenne 350V, de ha a hőmérséklet tovább csökken, akkor már közel lehet a feszültség a 400V-hoz, ami szerintem már egy biztonsági határ ( elérhető árú pufferkondikat ilyen feszültségig gyártanak - a 450V-os már jóval drágább ) és ez az üzemi, terhelt feszültség. Üresjáratban ( amikor hálózatkimaradás van ) kb 25%-kal emelkedik, azaz a javaslatod szerinti esetben -20°C körül ( ami felénk nem lehetetlen ) elérheti az 520-530V -ot is a készülék bemenetén a feszültség. Ezt már valószínűleg nem viselné el, hacsak nem ilyen feszültségszintre van méretezve.
Én amúgy inkább az egyedi napelemmodulok párhuzamos üzemében gondolkozok, azaz a szaknyelv szerint a mikroinverter megoldásban. Kevésbé látom veszélyesnek, mint 3-400V egyenfeszültséggel játszadozni és ha cserére szorul egy-egy modul, nem kell leállítani az egész rendszert.

Egy korrekt adatlap a szolár akkumulátorokról:

Bővebben: Link

Itt már látszik az is, hogy nem mindegy, milyen sebességgel merítjük az akkut. A nagyobb kapacitás a szelídebb merítésre vonatkozik. Sajnos még mindig nem tudtam dönteni, hogy melyik irányba menjek: nagyobb kapacitású olcsóbb indítóakku ( ahol aránylag kicsi mozgástér van a praktikusan kivehető energiamennyiségben ) vagy ugyanezen az áron kisebb kapacitású szolár akkura beruházzak, ahol meg a reletíve gyorsabb merítés miatt még kisebb az amúgy is kicsi kapacitás ( bár itt meg nagyobb a mozgástér a kivehető energia tekintetében ). Azt hiszem, érdemes számolni és azután dönteni.

Aki keres, az talál. Ma javasolták nekem a csónak akkumulátort, mint alkalmas energiatárolót. Rákerestem, hogy mi is az és közben egy kis segítségre is leltem, hogy hogyan tervezze az ember a szükséges akkumulátor kapacitást.

Szerintem hasznos.

Sziasztok
Hogy tudom mérni egy napelem leadott teljesítményét, folyamatosan terhelés nélkül?

A kérdés kissé ellentmondásos. Ugyanis ha nincs terhelés a napelemen, akkor nincs leadott teljesítmény sem ( elektromos szempontból ). Ha van terhelés ( fogyasztó ), akkor meg azon lehet mérni áramerősséget és feszültségesést. A kettő szorzata megadja az éppen leadott teljesítményt ( jó közelítéssel ).

Mi ugyanezt a típust használjuk szigetüzemhez... 1/2 év a garancia rá..... merthogy a napelemes töltés bizonytalan töltőáramot jelent. Tudja a Banner miért ilyen szigorú.

A kiváncsiság hajt és arra vagyok kiváncsi, hogy ki tenném egy napra a napelemet és rögzíteném az adatokat mennyit termelne. A rögzítést megoldanám egy mikrokontrollerrel. Jó a terheléssel is, de akkor mit kössek rá? Gondolom a napelem teljesítményét is figyelembe kell venni.

Köss rá egy jóval nagyobb terhelést: például hősugárzót. Nekem van műterhelésem is, de csak azért mert örököltem... De felesleges nagyon méricskélni, a szolgáltatótól való függetlenedés sok előnnyel jár.

Akkor ha van egy 35Wp és 22,8v üresjárati feszültséges panelom, akkor arra kötök egy 24v/50w izzót és azon mérek feszültséget és áramot akkor az így tuti?

Szerintem igen, mivel úgyis áramgenerátorosként működik a panel - hacsak valaki meg nem cáfol itt . Gyakorlatilag ha használod, akkor is teljesen leterheled majd. Egy hátránya nyilván van - az izzó hamarabb tönkremehet az egyenáramú meghajtás miatt.

Hello

Így csak kapsz egy pontot a panel aktuális teljesítménygörbéjéből, ami valahogy így néz ki.

Első körben keress olyan izzót ( vagy sima ellenállást ), ami a kb 17-18V körüli feszültségnél könnyedén elfűti a rajta keletkező teljesítményt. A karácsonyi hangulatból visszamaradva én valami fényfűzér pótizzóját céloznám meg, azok között van ilyen extrém fesz. értékű, illetve barkácsgépekben szokott még 18V-os izzó lenni, de az csillagászati áron.
Az ismerkedést én is így kezdtem, csak nem éppen karácsonyfa izzókkal, hanem 24V-os normál izzókat fogtam be 40W, 60W, 100W értékben , mivel a tábla névleges teljesítménye 145W volt. Valójában legeslegelőször nem is ez volt, hanem a zárlati áram mérés reggel délben és este ( meg amikor még eszembe jutott ). Ezután jött az izzós ötlet. Az izzó azért jó, mert a fényerősség változásából látható is a teljesítményváltozás, különösebb mérés nélkül.

Sziasztok!
Egy sziget üzemű napelemes rendszert akarok itthonra, két A energia osztályos hűtőt kellene ellátnia, ha még marad benne tartalék ezen felül akkor tv meg számítógép is mehetne.
Ezt a napelemet néztem ki. Vélemények, tapasztalatok esetleg? Lehet meg érdemes ezeket párhuzamosan kötni?
Inverter pedig ez lenne. 1200VA-es elég lenne? Vagy nagyobb kellene? Jó ez a fajta? Töltésvezérlőt is itt néztem, ezt, működő dolog az a "Maximális munkapont keresés" vagy parasztvakítás?
Egy hálózat és inverter közötti átkapcsoló állomást is betennék.
Aksit mekkorát érdemes berakni? Elég ha az éjszakát áthidalom vele, mondjuk a két hűtővel....vélemények?

Szia! A legrosszabb a konstelláció. Azaz sziget üzem és kompresszor terhelés. Én 6.5 - 7x es terhelési szorzóval számolok ilyenkor - hidd el nem véletlenül - és nem javasolnék, csak trafós invertert. Hidd el a tapasztalat és néhány elégett félvezető mondatja velem...

Nem világos, hogy mi lenne a célod ezzel az egésszel (kicsit azt érzem, hogy neked sem egészen világos).
Ha átkapcsolót is akarsz, akkor nyilván van vezetékes hálózatod. Tehát a "messze lakom a puszta közepén, és drága lenne elhozni ide a vezetéket" nem játszik. A "termeljünk olcsóbban áramot, mint amennyiért a szolgáltató adja" pedig egész egyszerűen nem fog összejönni szigetüzemű rendszerrel. Ha meg elsősorban a szolgáltató kiesése ellen szeretnél szünetmentes áramforrást, akkor pedig erősen kérdéses, hogy megéri-e ezt napelemmel töltögetni.

Még valami... ha sziget üzemű invertert teszel hálózatra átkapcsolóval - azzal meg fogy gyűlni a bajod. Megoldhatod ezzel a nagyobb terhelés bypassolását is induláskor, de házilag elég macerás lesz összehozni, mert bypasshoz az inverterednek szinkronban kellene futnia a hálózattal és a szigetüzeműek erre nincsenek felkészítve. Azt az egy típust kivéve amit én árulok ..

A saját tapasztalatom alapján írom, hogy ez a sziget üzem elég macerás és nem olcsó. Az indulási ötlet nálam is a hűtő üzemeltetése volt, lévén az szinte minden nap megy, aránylag nem nagy fogyasztással. Ehhez vettem egy 145Wp napelemtáblát ( KORAX KS-145 ). Volt egy autós inverterem ( ilyen ), meg egy évvel előrébb hoztam a kocsiban az akkumulátor cseréjét. A próba már lesújtó volt, ugyanis az állítólag 600W csúcsteljesítményű inverter nem tudta elindítani a hűtőt. Bővítettem benne kondit a 12V-os részen és a 300V-os részen egyaránt, de nem segített. Ebből a szempontból szerencsésebb lehet a választásod az 1200W-os rendszerrel, de mibe kerül? Ez a 300/600W-os kb 12-13eFt. A tiéd mondjuk dupla ennyibe kerülhet minimum, de még akkor sincs garancia rá, hogy elindítja a hűtőt. A mérésem szerint ( egy Lidlis dugaljas fogymérő ) majdnem 1000W csúcsot mutat indulásnál, bár működés közben visszaesik 90W-ra.
Mivel ez így elsőre nem sikerült, jött a mentőötlet, működjön a napelemről a kábelmodem, az úgyis megy naphosszat, majd azon spórolok. A szükséges áramerősség folyamatosan 1A, ehhez a 44Ah kocsiakkumulátort elegendőnek gondoltam, mert ha 24órával számolok, akkor 24Ah kapacitás kellene. Csakhogy a 44Ah-s akku már nem volt új, és ráadásul egy indítóakku. Olvasom mindenhol, hogy szolár akkumulátor kell ehhez, de nem akartam elfogadni. Aztán utánaolvasgattam még alaposabban, mi is lenne ez a szolár akku, meg mi is az az indítóakku és meggyőztek a leírások, de mégsem szolár akkut vettem, mert az nagyon drága, maradtam egyelőre a köztes rossz megoldás mellett, munkaakkumulátort vettem, 100Ah-s. Ez 80%-ig meríthető, aránylag sok 300-400 ilyen ciklust kibír ( szemben az indítóakku 10-es nagyságrendjével ) Ha nem merítem 80%-ra sem, akkor még jobb a helyzet ( talán ). Ez került most 36eFt-ba, de ezzel sem megoldott a 24 órás működése a modemnek, miután ezt leírtam, pihenőre fogom.
A töltésvezérlő, amit kinéztél a "nekem tetszik" kategória a leírás alapján, de az ára 22-23eFt.
Összességében ha csak ezt a minimális rendszert nézem, ami még a hűtő hajtására nem biztos, hogy alkalmas és az egyebeket ( kábel, biztosíték, biztifoglalat, csatlakozók, szekrény ) nem is számolom, na meg a napelem ( kb 60eFt ): 23+36+25+60= 144eFt
Mikor fog ez megtérülni? Persze nem érzem kidobott pénznek, mert tanulságos volt összeállítani a dogokat, meg a napelem bővítés tervben van, de megtérülést nem szabad várni egy ilyen sziget üzemű rendszertől. Az akku ebben a használati módban, ha 3 évet kibír, már jó eredmény lesz. Igaz valamilyen pénzt lehet kapni a hulladékátvevőnél a használt akkuért, de azért az új még akkor is sokkal többe kerül majd.
Az igazi megtérülős megoldás a visszatáplálós rendszer. Ott ugyanis elmarad az akkumulátor, mint aránylag nagy költség és néhány évente ismétlődő beruházás, illetve amit a napelem megtermel, abból a lehető legtöbbet fel is lehet tolni a hálózatba. A sziget üzemnél vannak időszakok, amikor az akku tele van, fogyasztás nulla, a napelem nincs kihasználva. Visszatáplálásnál csak abban a ritka esetben történhet ilyen, ha hálózat kiesés van, ami azért manapság már elég ritka. Én úgy látom, hogy az áramszolgáltatók is belerázódtak már a napelemes rendszerek befogadásába. Szóval ha a számládon akarsz csökkenteni, akkor ne sziget üzemben gondolkodj.

Egyetértek az előttem szólóval. A visszatáplálásos rendszernél tekintsd a hálózatot egy végtelen kapacitású akkumlátornak (ennél jobb nincs), az átvételi árat az akkumlátor árának, az elektromos társaság megkötését, hogy milyen invertert fogad el minőségi biztosításnak, és máris van egy valóban megtérülő rendszered. Különben csak játékra költötted a pénzedet. Ha ez utóbbi neked megéri, akkor az más kérdés.

Egy megkötés még mindig van. Bizonyos panelszám alatt nem állnak szóba veled a társaságok. "Gondolkodj nagyban!"

Menyi az a minimum?

3-4 kW alatt alatt nem igazán érdemes vele foglalkozni.
Ennyivel lehet annyi energiát termelni ami egy normál családi ház energiafogyasztása.
Az az havi 10-15 ezer Ft.

Két hűtő egyike 4, a másik 5 Ampert vesz fel induláskor. Az elképzelés az lett volna, hogy felrakok két 240-es napelemet, azzal a hiper-szuper-gigamega töltésvezérlővel (aksit kímél, munkapontot keres, szulfátmentesít, portalanít, felmos), két 100ah-ás aksi, meg az 1200va-es inverter. 24 Voltos lett volna, napkövetős...
Erre talán össze kapartam volna a pénzt. Gondoltam inkább fizetem a sajátomat mint a szolgáltatót, még akkor is ha sok-sok év múlva térülne meg. De ha ennyire nem éri meg, akkor tárgytalan.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.

Sziasztok! Mivel én azért építettem már egy-két szigetüzemű rendszert, azt kell mondjam mégis megéri. Miért? Mert mindenki azt veszi alapnak, hogy már van nála bekötött 32A-40A-es fogyasztásmérő! Ez azonban messze nem így van - főleg új területen, vagy tanyán. Ha azt mondják neked, hogy 4MFt egy trafó, akkor sem éri meg a szigetüzem ? Dehogynem! A villanyóra ára, vagy a közműfejlesztés mikorra térül meg? Ugye ez is költői kérdés volt? Én úgy gondolom, ha almát az almával hasonlít az ember össze, igenis meg tudja érni. Két "gyenge" pontja van ezeknek a szigetüzemű rendszereknek. Az egyik a zárlatiáram-tűrő képesség, a másik az akkumulátor. Ha volna egy nagy szántóföldem, teleszúrnám réz és vaspálcákkal és már lenne is olcsó akksim a rendszerhez. Tehát minden viszonyítás kérdése. Ha az állam szigetüzemre ad támogatást, mint a mi munkáinknál is - akkor bizony az egyén számára könnyebben megtérülhet. A lényeg: nem a havi, már rendszeresen fizetett villanyszámlával kell összehasonlítani a megtérülést, mert ha így lenne, akkor mondhatnám azt is: "De hiszen az enyém meg ingyen van!".

A hűtőgép kompresszorra jó lenne egy speciális inverter hasonlót amiket ipari alkalmazásban motorokat hajt, lágy indítás meg hasonló funkciókkal.

Ezt a legjobb, ha a helyi áramszolgáltatóval beszéled meg. Technikai okokból ez eltérő lehet. A kollégám info-ja szerint (ő rendszeresen telepít betáplálóst is) cca 2kW körül.

Sokat hallunk az akkumulátorok rövid élettartamáról, de mennyi a hálózatba tápláló inverterek élettartama?
Ugyanis a transzformátor nélküli (amit ismerek) az egyenáramot félhidak és elektrolit kondenzátorok segítségével táplálja vissza a hálózatba, igen ám de az elektrolit kondenzátorok élettartama igencsak véges, lásd alaplapok néhány év alatt tönkrement kondenzátorait, az inverterben is igen nagy az igénybevétel.
Lehet 5-10 év alatt ki lehet dobni...

Megfelelően méretezett kondik, megfelelő környezetben nem mennek tönkre néhány év alatt (a Vargáné és Tsa tápokról most inkább ne beszéljünk).
Amikor pedig igen, ki lehet őket cserélni - és a több százezer forintos készülék "megmentésére" rákölteni pár ezrest, az nem nevezhető hatalmas költségnek.

A hálózatra tápláló inverter nem kommersz (bóvli) minőség, hanem ipari (elvben). Ettől függetlenül ők is belenyúlhatnak hibás szériába, hiszen egy időben tömegével hullottak az IBM alaplapok kifolyt elkók miatt, szerencsére még garanciaidőben. Egyébként ma is tudok olyan PC-t mutatni, amiben a 23 éves tápban még nem cseréltem kondit. Miközben XT-ből AMD 266-ossá cseperedett és azt is bírta. Jobb TV-k is elmennek 25-30 évig. Azokban is akad néhány elkó. Az pedig még mindig nem ipari minőség (Sprague,...).

Hiába méretezel jól, abból tudsz építkezni, amit a piacon tudsz venni. Sok szervizes hosszú anekdotákat tudna mesélni az Aros, Riello inverterek piros kondenzátorairól... Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kondenzátor öregszik és igen tönkre is megy. Lehet persze olyan kapcsolástechnikákat használni, amik ezt az időt megnyújtják valamelyest, vagy van az a gyártmány, ami méregdrágán oldja meg ezt a kérdést - van az a pénz..... De akkor megint nem túl elérhető az átlagpolgár számára. Visszatérve kicsit a kompresszoros kérdéskörhöz: a lágyindító sem fogja megoldani a teljesítménycsúcsok minden problémáját. maximum a 7x -es túlterhelést leviszi 5-6x-osra. Cserébe csökkenhet a kompresszor élettartama és drágul a teljes rendszer.

15kW transzformátor nélküli inverterben számoltam meg a kondenzátorokat.
Kb. 120 darab 150µF vagy 190µF / 450V elektrolit kondenzátor van benne, az árukat nem tudtam megnézni, de kb 1000 - 2000Ft lenne darabja, azaz 120-240 ezer forint egy csere.
Kicsit utána számoltam katalógusok alapján, a legjobb minőségű kondenzátorokkal 5-30 év élettartam érhető el, ez erősen függ a kondenzátorok hőmérsékletétől.

Az "erősen függ", az kb. úgy néz ki, hogy ami mondjuk 105 fokon tud 3000 órát névlegesen, az 150 fokon egy napon belül simán elpusztulhat, míg 25 fokon meg mondjuk 100 év múlva is jól fogja érezni magát. Tehát visszalyukadunk oda, hogy korrekt alkatrészekből, korrekt módon elkészített tápnál nem meglepő, ha 10 évig simán bírják a kondik, ha pedig a feltételek nem teljesülnek, azt hiszem, hogy a kondik jelentik majd a legkisebb gondot, mert más is tönkre fog menni benne.

A 15kW-os inverter szép dolog, de nem otthoni kaliber. Egy visszatáplálós 15kW-os inverter magyarországi bolti ára 1.5-2 millió forint. Az otthoni kaliber, az inkább a 2-3-4-5kW-os méret, ott mondjuk egy 3kW-os magyarországi bolti ára kb. 400-500 ezer forint körül van (a németektől meg legyen mondjuk ugyanez 300 rugó). Ha arányosan számolom a kapacitást (a fix kimenő feszültség miatt így az áram a teljesítménnyel arányos, a kondik kapacitása és darabszáma pedig szintén ezzel lehet kb. arányos), akkor ehhez a Te számaidból kiindulva kell kb. 4500-5000µF-nyi kondi (mondjuk 20 darab).
Ha a jó boltba mész be és a jó terméket választod, akkor magyar kisker boltban 1 darabos árban 500 Ft körül 330µF/450V, 350 Ft körül pedig 220µF/450V-os jó minőségű, japán (Rubycon) kondikat tudsz venni, ebből 15 darab 330µF (=4950uF) vagy 22 darab 220µF (=4840uF) 8 ezer Ft körül kijön. A 3kW-os készülék árához képest, ha akár 5 évente ki is kell cserélni, akkor sem fogja elérni az évi 1%-os karbantartási költségszintet, ennyire pedig simán kell számolni bármilyen gép karbantartásánál.