Most végeztem vele.
Itt van pár kép:

Már csak ilyesmiket kéne csinálnod hozzá

Igen gondolkodtam rajta .ez majd a következő beruházás lesz.A karos Ic tartók.
Még egyenlőre használom így az égetőt ,hogy csak rádugom a megfelelő csatlakozókat.
Kipróbáltam kiolvasta a dolgokat kitöröltem és szépen vissza is égette.
Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Csak azt tudnám minek! Inkább úgy kell használni, mint ahogyan azt meg álmodták és amire való! ICSP...

Ezt már megbeszéltük egy párszor, van aki a már kész panelon fejleszti a programot, icsp vel, és van aki inkább fejlesztőpanelon megcsinálja a programot és csak ha az kész akkor építi a nyákot . Én az utóbbiak közé tartozom .

Nem értem a két dolognak mi köze egymáshoz!
A fejlesztő panel OK! Én is építettem kettőt! A Textool-os "dokkoló"-t feleslegesnek tartom. Kész nyáktervnél jöhet jól. Ha Te tervezed a nyákot akkor azt az egy tüskesort rátervezed és mehet az ICSP.A Textool foglalatok árából kijön egy csomó tüskesor!

Idézet:
„és van aki inkább fejlesztőpanelon megcsinálja a programot és csak ha az kész akkor építi a nyákot”

Én is, de jellemzően ICSP-vel ! Steve

Szia!
Jó egy ilyen panel, csak az a baj vele, hogy igen sokféle kiosztással kell megcsinálni:
DIP8: A 10F kiosztása eltér a 12F, 16F -étől,
DIP14, DIP20: A 16F145x HVP kiosztása nem egyezik meg a többiekével,
DIP18: A 16 bitesek lábkiosztása eltér a 8 bitesekétől,
DIP28: Kellene a kondenzátor a Vcap lábra, hogy a lábkompatibilis 18F__K -t is lehessen kezelni. A 24F, 24E, 30F, 33F, 33E kiosztása eltérő, sőt egyes típusokon több PGC, PGD lábpár van, amit a konfigutációs regiszterekben lehet kiválasztani.
DIP40: Kellene a kondenzátor a Vcap lábra, hogy a lábkompatibilis 18F__K -t is lehessen kezelni. A 30F lábkiosztása eltérő: A programozás alatt az AVdd és AVss lábakat is be kell kötni.
Még sorolhatnám... Az SMD tokos példányokhoz igen drága a foglalat - de nem is kell...
Ha összekeverik az adaptereket, akkor nem csak a tápfszültséget kaphatja meg a kontroller más lábakon, hanem az automatikus típusfelismeréskor a 13V -os Vpp -t is... Ha nem sikerül az azonosító kód kiolvasásá a keresés folytatódik a magasabb feszültégű családokkal.

Ha végkép be kell programozni előre a DIP tokos példányt, célszerűbb egy breadboard -on megcsinálni.

A dokkoló és a fejlesztő panel is úgy van tervezve hogy 8-40 pin ig minden pic belemehet és nincs lehetőség az elkötésre . Ha a dip kapcsoló a családnak megfelelően van feltolva nem lehet baj . A dokkoló meg akkor jön jól ha kell egy picet égetni de nem akarok drótozgatni , kiveszem a foglalatból betolom a karosba és égetem . De én itt lezárom a "vitát" senkit nem akarok meggyőzni ! Én szeretem használni és utálom a breadbordot. Van olyan fejlesztőpanelom amin rajta van a pickit klón az lcd kijelző meg még egy pár dolog , nem cserélném el ezer breadbordra sem .

Létezik olyan, hogy próbapanel. Nem gyári, hanem olyan, amin bármit össze lehet lógatni. Lényeg, hogy az ICSP azért lett kitalálva, hogy ne kelljen ilyen adapterekben eltörni a PIC-ek lábát...

Nem baj , én ilyen fejlesztőpanelon fejlesztem a programot , nem kell szimulátor ,rögtön élőben látom mit csináltam mit szúrtam el . Ezen rajta van egy pic de a kész áramkörbe már egy szűz pic fog kerülni amit a dokkolón égettem be . Ja még annyit : ember legyen a talpán aki a karos foglalatba bele tudja törni az ic lábát , az már inkább menjen fát vágni ... A kép régen (kb 2 éve) készült azóta ebbe is karos foglalat került

Szerintem sima foglalatos verzióra gondolt, nem a Textool verzióra.

Okés, de a fejlesztőpanelon hogy-hogy nincs ICSP? Ha meg van, akkor miért is nem egyszerűbb azt használni közvetlenül, miért jó pakolgatni az IC-t ide-oda? Szóval jók ezek a Textoolos univerzális panelok, csak éppen a létjogosultságukat nem látom...

Nézd meg a képeket , a fejlesztőpanelon (a nagyon ) nem icsp van hanem pickit klón , a kisebbiken ott az icsp és minden port láb ki van vezetve . A dokkolónál szintén ott a csatlakozó , akkor most miről beszélünk ?? És ha el is olvasnád amit írok akkor tudnád hogy a fejlesztőben van egy pic - és egy másik kerül a céláramkörbe .

Akkor így teszem fel a kérdést: hova rakod azt a PIC-et, amit ebben beégettél?
A fejlesztőpanelbe ezek szerint nem, hiszen azon van ICSP és/vagy egy komplett Pickit-klón, minek égetnéd külön, minek pakolgatnád az égetőbe meg vissza, ha a fejlesztőpanelen is be tudod égetni.
Ugyanez igaz a végleges áramkörre is: arra is kell rakni ICSP-t, ergó fölösleges macera előre égetgetni a belerakandó PIC-et, amikor a végleges helyén is meg lehet csinálni.
Szóval ezt nem értem én mindössze.

Tehát : a fejlesztés a fejlesztőpanelon ott egy fejlesztésre kinevezett pic ő s feljesztés során ki sem jön onnan . beégetés : a dokkolón és megy a céláramkörbe , lehet hogy az én háklim de soha nem teszek icsp-t a céláramkörbe , ha valamelyik programozó láb használat alatt van az áramkörben az még megbonyolítja az icsp használatát inkább a kész picet rakom be ,és nincs semmi hibalehetőség .

Idézet:
„A dokkoló és a fejlesztő panel is úgy van tervezve hogy 8-40 pin -ig minden pic belemehet és nincs lehetőség az elkötésre .”

Arról beszéltem, hogy egy foglalat nagyon vonza a nem bele való kontrollert. Egy DIP8, ami a 16F683 -hoz készült, nem jó a 10F332 -höz. Egy DIP14, ami a 16F684 -hoz készült nem jó a 16F1455 -höz, a DIP20, ami a 16F690 -hez készült, nem jó a 16F1459 -hez, de az LVP módhoz mégiscsak jó. Ez utóbbi két esetben az USB D+ és D- lábra kerülhet az 5V -os PGC és PGD. Egy DIP28, ami a 16F886 -hoz készült, nem jó a 18F26K80 (csak a Vcap kondenzátor hiányzik), a dsPIC30F4012, 24F16KLxx -hez. Egy DIP40, ami a 16F877, 16F887, 18F4550 -hez készült nem jó a dsPIC30F4011. Folytathatnám... Aki ezt kitalálta... Meg kellene jelölni (tanulni), hogy melyik adapter melyik típushoz való...
Ha egy gyakorlatlanabb embernek egy ilyen panel kerül a kezébe és nem néz utána minden esetben, hogy jó-e a lábkiosztás az adott kontrollerhez, a nem belevelót is ki fogja próbálni - többször is, hiszen nem hiszi el, hogy nem ismeri fel. Ha már meg kell nézni, hogy kompatibilis-e a foglalat az adott típusssal, annyi erővel az 5-6 vezeték bedugható egy breadboardba is.

Jó ebben igazad van és tényleg hülyeséget írtam :akkor úgy fogalmazok hogy a 16-18 as sorozat legtöbb általánosan használt tagját tudja kezelni . De mint írtam én ÚTÁLOM a breadboardot és erről nem szeretnék vitát nyitni .

Én leírtam hogy csinálom , csak azt nem értem miért akar mindenki "megtéríteni " ? Most momentán minimum 3-4 ember esett nekem hogy ezt nem igy nem úgy kérdem én miért ?
Ha én ateista vagyok az az én magánügyem és nem akarok egy hívőt sem rábeszélni , akkor a hívők miért akarnak állandóan megtéríteni ?? De ezt itt és most hagyjuk abba köszönöm mindenkinek hogy leírta véleményét .

- I2C és SPI felületű MicroChip RTC EEPrommal (MCP79xxx) már kezelhető PICKit2 -vel. Tesztelni kell már csak...

Felmerült egy kérdés , alacsony feszültségű égetési módban a vpp lábon mekkora égetőfeszültség jön ki égetés közben ?

Szia!
A beállított Vdd feszültség vagy a Vss attól függően, hogy magas vagy alacsony szint kell a MCLR kivezetésre adni. A Vpp pumpa ugyan be van kapcsolva, de a szabályzás a Vdd feszültségére van állítva. Azaz csak a PNP tranzisztort / P-FET -et nyiltja ki, az induktivitáson csak átfolyik az áram, a PWM vezérlés nem működik.

Akkor ha jól értem : az mclr lábon a beállított 3,3v van égetéskor ?

Mindenütt található rajzos segítség a programban (Logikai I/O, Logikai analizátor, Uart), de az EEProm, KEELOQ, LIN eszlözöknél nem. Érdemesnek találtam pótolni.

Szia!
Majdnem. Amennyiben a PICKit2 adja a Vdd feszültséget és alacsonyabb tápfeszültséget állítottál be, akkor a beállított értéknek megfelelőt (2.50 .. 5.00V). Ha külső tápról programozol, akkor is a PICKit2 -n beállított Vdd -nek megfelelő feszültség jelenik meg a MCLR lábon. Így ebben az esetben előbb be kell állítani a Vdd értékét a külső tápfeszültségnek megfelelően. Ha a PICKit2 magasabb feszültséget ad ki, mint a külső Vdd, a programozandó kontroller tönkre mehet. Ld pl. 32MX programozási leírása. Amit írtam, csak a Vdd állításal bíró PICKit2 kapcsolásokra igaz, a többi 5V -ot ad függetlenül a beállított Vdd -től - esetleg Vdd hibát adnak, ha alacsonyabbat állítunk be...

Vannak esetek, amikor az adapter lehet a megoldás:
- A kész panelen használt tápfeszültség alacsonyabb, mint a törléshez előírt minimum,
- Ha a PGC és vagy a PGD láb kimenet vagy T1 oszcillátor, a MCLR le van tiltva (az órajel beállítás nem is érdekes, hiszen a panelen be vanak építve a szükséges elemek) és az áramkört a programozó nem tudja ellátni árammal. Ebben az esetben a Vpp first programming entry módszer kell, de a Vdd -t a programozónak kellene adnia. Az órajel generátor "elrontása", a power on timer engedélyezése, némi várakozás a program elején segíthet...

Kezdem érteni köszönöm a felvilágosítást.

Sziasztok a pickit 2 express pcb-jét építem épp.
Elkészítettem egy nyákterv vázlatot, de kérdéseim merültek fel vele kapcsolatban.

A rendelkezésemre álló képanyagokat csatoltam.
Benne van az eredeti bekötése. Nekem DIP40-es IC-m van így kicsit át kellett alakítani a történetet.
Az lenne a kérdésem, hogy jó-e amit rajzoltam, illetve, hogy az ellenállások értéke, és a puffer kondi értéke mekkora legyen.

A ledek ellenállása gondolom 5V/mA (300R)
De a nyomógomb ellenállását nem tudom( 1k-ra tippeltem így hirtelen)
Valamint a többi tüskét nem kell bekötni?
Csak ezt a 3 tűt?

Ha valaki lenne olyan kedves és átnézné nekem megköszönném!
Ez az első pic-es jellegű építményem az égető után és szeretnék már gyakorolni

Szia!
Mintha a kétoldalas panel egyik oldlát nézted volna:
- Az ICSP csatlakozó 1. kivezetése a PIC MCLR lábára kellene menjen,
- Az ICSP csatlakozó 4. kivezetése a PIC RB7 lábára kellene menjen,
- Az ICSP csatlakozó 5. kivezetése a PIC RB6 lábára kellene menjen,
- Az ICSP csatlakozó 6. kivezetése a PIC RB3 lábára kellene menjen - ez elhagyható, ill egy jumperrel meg is szakítható,
- A PIC mindkét oldalán levő táp és föld lábait be kell kötni és mindkét oldalára kell a szűrőkondenzátor.
- Miért kerültek messzebb bizonyos lábak a PIC tokjától?
- Amit még jó lenne rátervezni a panelre:
- RC6 - RC7: Az UART -hoz egy szintillesztő (MAX232), hogy közvetlenül össze lehessen kötni PC -vel.

A Szilva féle klón paneljéről hiányoznak a MOS-FET G-S ellenállások...

2oldalas? jó tudni, én ennyit kaptam róla, ez alapján készítem. Fúha!
-Az IC egyes lábai azért kerültek kintebb, mert ezzel jelöltem magamnak, hogy melyiket kell még bekössem. annak nincs jelentősége.

-Gondolom ha az IC alatt kötöm össze párhuzamosan a táp lábakat az teljesen jó, nem?
A szűrő kondikat pedig elteszem mondjuk a túloldalra, illetve kap az ICSP csatinál is egyet, vagy nem?

A MAX ic-t én kihagynám, nekem csak egy egyszerű mezei bedugom és felprogramozom panel kell, így fölöslegesnek tartom.

-A nyomógomb ellenállásairól lehet tudni valamit?
Van egy rajzom itthon, azon 10k és 1k van írva de nincs megjelölve melyik-melyik.
Gyanítom, hogy R1-1k, R2-10k ebben az értelmezésben, mivel így tutira nem rövidzár az 5V és megvan a magas szint az 1k-val.


A G-S ellenállások hiányáról tudok, de az égető már készen van, így az így marad sajnos

Utólag biggyeszd oda smd-ben az ellenállásokat.Megvédi a feteket.