Most olvastam külföldi (német) oldalon ,hogy kapcsitáppal kell megépíteni ezeket az erősítőket.100kHz freki fölöttivel.Ahogy Laci is írta tényleg nagyon fontos a fojtó anyaga és a kondik minősége is...
Állítólag,ha jól meg van csinálva,akkor egy felső kategóriás gép lesz az eredmény.
Már alig várom,hogy megjöjjenek a magok.

Ez nagyon jól hangzik, de lövésem sincs a megvalósításáról.
Másrészt rengeteg időt elvenne, mire ebbe belejönnék, így inkább készen szeretnék "hozzájutni", de egy építőkészlet összeszerelését bevállnám

Egy két dolgot had fűzzek hozzá ami inkább tapasztalat, tehát remélem nem fog okoskodásnak tűnni. Ha nem valami nagyteremben hanem a lakásban fogod használni a házimozit, akkor nem a 2kW-os, hanem az 1kW-os táp is nagyon sok. Mellesleg ennek az építési költsége nem arányosan nő, tehát egy 2kW-os nem fog 3x annyiba kerülni mint egy 700W-os, mert ahhoz is ugyanúgy meg kell venni mindent, csak a nagyobb teljesítményűbe mindenből egy picivel több, illetve nagyobb kell (kondi, FET, ferrit). Tehát nem ezen a 2-3 ezer Ft-on múlik a dolog, ezzel nem kell spórolni mert az a végeredmény rovására fog menni (hajts meg egy 15W-os végfokot egy 10-15W-os tápról, majd egy 50W-os tápról, és egyből észre fogod venni hogy miről beszélek).
Az 5.1 esetében (szobai használat mellett) csak a szubnak van szüksége komolyabb energiaellátásra, a többi 10-15W-al is már elképesztő hangerőt produkál. Ha mondjuk ekkora teljesítményre méretezel akkor azt viszont úgy kell (ha már minőséget szeretnél), hogy ezt a végfoknak (és a tápnak is) simán le kell tudni adni, amihez illik neki kb. 3x akkorának lenni. Tehát egy gyönyörű, telt, 10W-nyi basszust egy 10W-os végfok sohasem fog neked produkálni, ahhoz egy 30W-os kell (ha csak zajongani meg dübörögni kell neki az más tészta).
A tápról. Sokan ódzkodnak a kapcsolóüzemű tápoktól különféle okok miatt. Egy normálisan kivitelezett végfok egy normálisan kivitelezett tápról gyönyörűen megy. Ebben sajnos a D osztály a legkeményebb dió, mert az is kapcsolgat szaporán meg a táp is, ezért nem mindig jó barátok, de nem lehetetlen kibékíteni őket. A kapcsolóüzemű tápoknak is van olyan verziója ami kevesebb zavart termel, illetve a D amp-ot is meg lehet úgy csinálni, hogy ne legyen olyan kényes a saját, illetve a táp zavaraira.
Nekem pl. már eszembe sem jutna 50Hz-es tápot csinálni, esetleg pici segédtápot nyáktrafóval, de szinte ma már arra is olcsóbb megoldás a kapcsolóüzemű.

A te verziódon,hogyan oldottad meg a borda lefogatását?Na most nekem proci hűtő van és a másikat azt a gyári kapcsaival odaforrasztottam simán csak a nyákra, de az nem jó úgy mert ugye biztos nem fekszik fel rendesen meg el is tud mozdulni...valami rugós lefogatás kéne,mint a prociknál nem?Ja,és nekem muszáj volt tennem egy kis réz hasábot (1x1x0,4cm) még a chip és a borda közé mert nem volt elég magas.

2mm-es alumíium lemezből kivágtam egy 13x13 mm-es darabot, ez megy az IC-re, majd erre megy a borda. Természetesen a felületek között hűtőzsír. A bordát két csavar húzza a nyákhoz, ami így rászorítja az IC-t a bordára. (a 1,5mm-es nyák elég erős, nem nagyon hajlik, 4 centi távon)

Aham,úgy akkor én is csavarozom.

Én is így oldom meg, 2 mm bordát rendeltem, ebből fogom kivágni a lapocskákat.
És a nyák 4 szélén 3 mm magas távtartó gyűrűk lennének a borda és a nyák között, így meghúzhatom rendesen a csavarokat, nem kell attól tartani, hogy elhajlik a nyák / kiszakadnak a vezetőpályák.
(A bordám 83x100x25mm.)

Közben kész is lett...,holnap adok neki tápot is.1 2 3
Ja itt is ferrit a fojtó,de most még nincs más csak próbára van ez is.

Ezután is kell egyenvédelmet beiktatni vagy azt is megoldották tokon belül?
Rövidzár védelem az van benne biztos.

Rátettem a KEF C7 ládáimra.A PBTL hallgatásakor azt,hittem ez nem lesz nagy szám,de így sztereóban egészen elképesztő.Rendesen felveszi a versenyt az itthoni cuccaimmal.33V-ról járatom és így is marad ,bőven elég ekkora teljesítmény 8 Ohm-ra.

Ha 8 ohmra terhelsz, akkor minek a PBTL?
A PBTL az a TAS5615-nél a 4 ohmos terhelésekhez van, a TAS5630-nál pedig a 2 Ohmos terhelésekhez, hogy bírja az áramot.

Ez másik, ez a BTL,2x50W kürüli 8 Ohmon.Amikor a PBTL-t hallgattam 4 Ohmos PA láda volt rajta.Azzal nem tetszett annyira.

Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataidat. Teljesen igazad van, hogy nincs szükség ekkora tápra, de nem baj, ha van
Jelenleg 2x8W + 1x16W szolgálja a "házimozi" erősítőellátását 2.1-ben, de már ez is tisztességesen szól. A sub viszont sokszor betorzít, oda kevés.
Viszont mindig van olyan alkalom, hogy valakinek bemutatom a rendszert, és oda kell nekem a tartalék.



Én is tartok ettől, de bízom benn, hogy nem lesz gond vele.

Szia!
A tesztek során az elkészült TAS5630 verzióidat próbáltad a saját kapcsolóüzemű tápjaiddal?
Hogy muzsikál velük? Mennyire zavarérzékeny az IC ?
Gondolom azért teljes terhelésnél 2x300W, már visszaesik a tápfeszültség.

Próbáltam toroiddal, saját kapcsolóüzemű táppal, egy gyári 48V 30A-es táppal.(szünetmentesből)
Egyikkel sem volt probléma, nem vettem észre zajt. (a cikkes d-osztályúmnál észrevehető valóban, de itt nem)
Én a saját LLC konverter tápokat úgy tervezem, hogy a csúcsteljesítményig is stabilizáljanak. Amivel próbáltam saját táp, ott 2x8 Ohmba hajtva szinusszal sem esett a táp 5%-nál többet.

Minden tervezés kérdése.

A cikkes d-osztályú erősítődhöz képest szerintem azért sem olyan érzékeny ez, mert az IC mivoltából kifolyólag kevesebb zajt tud összegyűjteni a tokon belül, rövidebb vezetőpályák stb...

Épp most bukkantam rá a TAS gyártójának tápegységére. Ez milyen technológiát használ ? Gondolom mindenféle szűréssel ellátták. Mi a véleményed róla?
Itt látható.

A véleményem az, hogy ne a véleményekre adjál, hanem a paraméterekre és működésre. Ezért


Először is áll kétfázisú transition mode (kvázirezonánsnak is nevezhető) PFC-ből, aztán van egy standby és segédtáp, amely előállítja a +/-15V-ot (valamint a primer odlalakra a segédtápot), aztán vagy egy LLC konverter (mint amilyen a cikkemben van).
Van egy-kettő bonyolítás benne ami szerintem felesleges:
- üresjáraton kikapcsolja a PFC-t, és így 25V van csak az 50V helyett
- amikor a végfok a 25V-on belcippel akkor bekapcoslja a PFC-t (ami késéssel) felnyomja a tápfeszt 50V-ra
- Amennyiben a +/-15V-on leesik a fogyasztás (valami standby van), akkor PFC és LLC kikapcsol, a standby is csak burstol.
A 25V/50V váltás miatt eszméletlen módon meg kellett boynoílta a vezérlsét, hogy az LLC ne menjen ZCS módba, meg satöbbi...

Az energiatakarékosság és hatásfok szempontjából nagyon jó, azonban szerintem az 25V/50V váltás plusz clippet okoz nagy dinamikájú zene esetén.


A szűrésejnek többféle csoportja van:
- A Konverter ne adjon ki zajt a hálózatba: a váltakozó frekvenciájú TM PFC miatt jelentős lenne a kapcsolófrekvenica injektálás, ezrét kell két zavarszűrő tekercs, több X kondival.
- A lágykapcoslás miatt az injektált tüskék kicsik mind a hálózatba, mind a kimenetbe. Ami van arról az X és Y kondik gondoskodnak.
- Az LLC konverter kimenti árama szinuszos, a kimeneti feszültség felfutásai lasssúak, így jól szürhető elkókkal, nincs szükség kimeneti LC szűrésre, néhány plusz kerámia bőven jó.
A zaj csökkentésért nem csak a szűrés, hanem a megfelelő topológia választása, és egyéb tervezések (alaktrészek), és pl a nyákterv egyaránt felelős.

Nincs több kérdésem ezzel kapcsolatban, köszönöm a részletes elemzést.

Abszolut max. 69V a táp azt írják.52-54V-ról akkor gondolom lehet még üzemeltetni biztonságosan igaz?

Igen.

Nem!
Gondoljatok a tullövési tüskékre! 20% tullövés is előforudlhat nagy áramoknál.
Nem hiába említ az adatlap 52,5V reccomended maxot.

Igazad van,inkább 49V-ról járatom.

Üdv mindenkinek!

Az elmúlt napokban volt időm foglalkozni a nevezett IC-vel. Még tavaly készítettem a DKD tokhoz nyákot, most ezt szeretném közreadni, remélve hogy valaki lát benne fantáziát újabb ötletet, tesz hozzá valamit és ő is megosztja velünk. Kiindulási alap a lorylaci munkája volt, ez lett belőle.
A nyákon nincsenek kivezetve a visszajelzéshez szükséges PIN-ek, a RESET felhúzásáról manuálisan kell gondoskodni (47k a 11-s lábra)! Mindezeket figyelembe véve jó alap, úgy gondolom...

Jó munkát ,szép napot.

Észrevételek:
- Nagyon kicsi a vezetősávok közötti hely. Nagyon nehéz lesz egy iylet kimarni, és forrasztás közben könnyen zárlat lehet. Növeld a tisztázást!
- Ahelyett, hogy a +50V-ot csillagban viszed ki, és a teliföldet megszakítod vele, és ezért átkötöketed, inkább csinálj átkötést a +50V-ra és a teliföldmeg legyen teljesen összefüggő.
Néhány átkötés miatti pár mOhm meg pár tíz nH a tápágban nem jelent nagy problémát, ha kerámia kondikkal a táp rendesen meg van szürve a pinhez közel. Azonban teliföld szabdaltsága nagy bajt okoz.
A legfontosabb potenciál a föld!

Köszönöm az észrevételeid, számítottam rá,hogy te reagálsz. A javításokat megcsinálom.

Lehet, hogy nem sikerült minden úgy ahogy Laci gondolta, de itt van a módosított változat.
Következőkben a bemeneti részt dolgozom át és még felkerül pár dolog. Egyébként már látom, hogy kétoldalas nyák lesz belőle...
Továbbra is várom a véleményeitek!

Helló.
Azt,hiszem 10 évnyi analóg erősítőgyártás után itt a vége,leáldozott.A csöves technológia amúgy sem nyerte meg a tetszésem,de most ez jó, valami más irányba terel...lorylaci tervei+az én hozzámókolásom alapján ez a TAS amp igen komoly minőséget produkál..Van itthon jó pár gyári csövesem,félvezetősöm,még több saját gyártmányú félvezetősöm(HTA,B5,Symasym,Crescendo,Pax,Lm4702,Otala stb,stb még kb vagy 20db...) ezek a jobbak ,meg pár saját hibrid erősítőm is.A lényeg,hogy a mai nap kaptam kölcsön egy HECO Aleva 400 Espresso hangfalpárt tesztelésre.Gondoltam összehasonlítom a rendszerem egyes tagjait két hangfalpáron a másik ládáim KEF C7.Mindenféle zenével teszteltem elhihetitek.A DAC-jaim WM 8740 és EMU 0404.Egyszerűen nem akartam elhinni ,de egésznapi vaktesztelés után a tesóm segítségével kb:90%-ra az 5630-at hoztam ki győztesnek én a saját fülemmel,hihetetlen de igaz.Úgyhogy innentől kezdve tényleg csak pwm meg d class....philips ucd-t nem sikerült valahogy működésre bírnom ,de most majd a lorylaci új ampját is kipróbálom.

Az TAS valóban jó minőséget képvisel szerintm is, elég komoly megoldásnak tartom a TI-től egyrészt fix frekvenciás, és visszacsatolt egyszerre. Ráaádsul BD moduláció. Nemhiába a HD audio rész az adatlapban...

Azonban az UcD mindenképpen jobb. Elsősorban azért, mert a tekercs után történik a visszacsatolás. A tekercs nem lineáris, az LC szűrőnek terhelőimpedanciától függően kiemlései vagy tompításai vannak stb... A TAS-ben szokás szerint jó 40kHz-re tervezeik a vágását, így kerülik el az előzőt. De az UcD a visszacsatolás miatt a tekercs hibáját is javítja.

Örülök, hogy tetszik a dolog, és remélem eljön végre az a korszak, ahol a magukat audofilnek nevező, de homályban és előítéletekben élő emberek is kezdnek a műszernek és a vakteszteknek hinni, és belátják, hogy eljött a kapcsolóüzem kora.

Amúgy a TAS-en is lehet még mit javítani. Régebben rászkópoltam,és szépnek találtam a kapcsolási hullámformákat. Aztán egyreszt ránézetem egy jobb szkóppal, és hagy még kivánni valót. De a javításokhoz mindenképpen kétoldalas nyáktervre van szükség, rendes furatgalvánnal, és 2oz rézvastagsággal, és persze itthon nem kapható alkatrészekre (megfelelő méretű X7R kerámia kondik).

Sziasztok!

Nem tudom ismeritek-e ezeket az erősítő modulokat Sure Electronic. Építettem velük erősítőket, nagyon jól működnek, szépen szólnak. Ugyanitt a kapcsolóüzemű tápot is meg lehet venni hozzájuk. Eddig én is építettem az erősítőket, ezután inkább csak összerakom őket.

Persze,én is ismerem.Én nem azért építem nagyjarészt a kütyüjeimet mert szükségem van rájuk.Egyáltalán nincs némelyikre.Mi értelme lenne(van) itthon 40db erősítőnek... csak az építési szenvedély,tervezés,tudásvágy miatt csinálom az elektronikázást.Meg ez az egyetlen dolog ami leköti a gondolataimat.Megvenni azt amit meg tudok én is csinálni az elektronikában számomra elképzelhetetlen...