Köszi a választ.Nekem-is a merülős csőtermosztát a kazán előremenő vezetékbe van szerelve egyből. előtte a rápattintós volt,de lecseréltem,mert befolyásolta a levegő hőmérséklet. 45foknál indul a szivattyú,1-es fokozatban,43-nál le-áll. A huzat-szabályzó nappal 50-fokon,éjszaka 40-35-fokon van.Az a problémám, hogy elég-sok a kátrány-tartalom a kazánba .Kb: napi negyed lapát. Én csak bükk-fával fűtök, azt mondták ez a legjobb. Ha más fajtát vennék, nem-lenne jobb??

A Bakonyban is a bükkfát tartják a legjobbnak. Ha tehetem én is azzal fűtök. Bővebben: Linktök.

Sziasztok, az a rendszer ami alapbol keringeto szivattyu mukodtetesere szorul vegyestuzelesu rendszer eseten az mar regen rossz. Tuzeles technikailag az optimalis eset az lenne, hogy a kazanban mindig 60 fok feletti lenne a viz homerseklete, ha a szoba termosztat kerne a plusz hofokot akkor indulna a keringeto szivattyu, ez lenne az idealis eset amikor minimalis kokszodozas lepne fel kazan oldalrol, mert 60 fok felet letrejon az ontisztulas. Ha meg is kenyelmi okokbol sokollod a kazantisztitas gyotrelmeit akkor nem neked valo a vegyes tuzeles. Lasd gaz kazan.

Csak a kazánt féltem,nem esik nehezemre a takarítása. Zavaró a kátrány lerakódás. Azon gondolkozom, hogy megpróbálkozom szénnel is fűteni.

Szia csak ne felejtsd a kazán leirását elolvasni hogy milyen szént rakhatsz bele mert nem mindegy. Akár szét is éghet a rostély.

Ha már a vegyeskazán szabályozásárol beszéltek akkor érdemes egy pellet müködését elolvasni. Az elöremenöt nem engedi megfordulni a radiátorok fel csak ha elérte a 45-fokot, addig visszakeringteti a kazánba pont a kátránylerakodás miatt. A másik hogy ha nem gravitációs a fütéscsöhálozat akkor mindenképpen kell a szivattyu mert különben megforr a kazán. Ha csak nincs esetleg egy puffertárolo beépitve. A vegyeskazánnal valo füttést én ugy tanultam (épületgépész) hogy ha csak lehet minden höleadó folyamatosan kapja a meleget mert különben megforr.

Ha hiszed ha nem a szénnél is jelentkezik a kátrány kicsapódása a kazán falára. Hogy megnyugtassalak tavaly cseréltünk kazánt 15 éves használat után. A kátrány jelenléte folyamatos volt ezen idő alatt. Kisebb nagyobb mértékben. Soha nem takarítottam a kazán falát úgy mint TE írod. Csupán a keletkezett hamu került eltávolításra. A hamu tároló részből és az úgynevezett táskákról. Valamint tavasszal a kémény takarítás.

Mint tanult kolléga, tudnál ötletet adni vegyeskazán fals levegő bevezetéséhez?
A történet:
saját, idős, 19 kW-os ceglédi 2 táskás kazánnal tapasztalatok:
három ajtós, mindhármon 50 cm2-es szabályozható levegőnyílás.
Egy rakat fabrikett 5 kg, 19 db, 19*0,5 dm3=9,5 dm3, laza térfogat 13,6 dm3, égési idő egy óra.
A maradék parázsra újabb adagot raktam, az alsó primer levegőszabályzó teljesen nyitva,
a középső szekunder 2/5-re, a felső ajtón levő utánégető zárva.
Amikor a tüzelőanyag belobbant, az alsó levegő 1/5-re visszazárva, középső maradt 2/5 állásban, a felső zárva.
Miután a tüzelő teljesen lángra kapott, ki kellett nyitni a felső szabályzót teljesen, sőt a felső ajtót is résnyire. Így a láng még átfordul a felső táska végén a füstcső irányába, de nem hagyja el a kazánt.
Ekkor enyhe forrásba jön a felső kazánvíztér, a 75C-ra állított termosztát idítja a keringető szivattyút.
A falshuzat szabályozás addig tart, amíg a felső táska alatt a láng végig ég, kb. 1/2 óra, utánna vissza kell zárni előbb az ajtót, majd a levegőszabályzót is teljesen.
A mai napon így ~ négy órával hamarabb fűtötte fel a 107 m2-t a átlag 22 C-ra.
Vagyis a felső ajtón kellene falslevegőt szabályozni, a felső táska felett mért füstgázhőfok függvényében.
A fémek hőtágulását, vagy egy megfelelő értékű hőelem + szervomotoros megoldásra gondoltam.

Szerintem tulreagálod a dolgot. A vegyeskazánokat én ugy szoktam szabályozni illetve elmagyarázni a müködését (automata huzatszabályzo) hogy elsö ajto teljesen zárva, középsö teljesen zárva, also a elöremenö vizhömérséklet függvényében nyit illetve zár. Ha ugy szabályzol ahogy leirtad akkor CO visszaáramlás jöhet létre. Ha ugy csinálod ahogy leirtam akkor a kéményhatás szivja ki a CO-t és mellette a lángot is megjáratja a kazánban.

"A fatűznek kétszer kell levegő
Az égési levegő 80%-át első levegőként kell a fatűzhöz juttatni. Ez a ?primer levegő nélkülözhetetlen a fa összelevőinek bomlásához és a fagáz képződéséhez, de a faszén sem ég el nélküle.
Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagázlángok térségébe juttatni. A ?szekunder levegő? a fagáz tökéletes elégéséhez kell."
A fentieket saját tapasztalataim is alátámasztják, a falslevegő felső bevezetés nyilván csak nagyobb huzatú kéménynél érdekes.
Bolondbiztos szabályozás nélkül, manuálisan valóban nincs sok értelme.
A vízhőfokról történő huzatszabályozásnál szerintem gyorsabb a füstgázos, csak a megfelelő elemeket kellene megtalálni, pl mint a faelgázosító kazánoknál, de olcsóbban.
"Fontos tudni, hogyha a levegő adagolását megszakítjuk, ezzel lassítjuk ugyan a fa bomlásának ütemét, de maga a bomlás még nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentős mértékben. Tehát ne csökkentsük a hőteljesítményt azáltal, hogy kevesebb friss levegőt adagolunk, vagy hogy lefojtjuk a kémény huzatát; ilyenkor ugyanis a fagáz már nem éghet ki teljesen. Jobb ha ehelyett a hőteljesítményt takarékos tüzelőadagolással szabályozzuk, vagyis mérsékelten, de rendszeresen rakunk a tűzre."

A vegyestüzelésű kazánnál a levegőbevitel helye a lényeges, próbáld meg a kazán aljába, a rostély alá tegyél mondjuk téglákat hátulról a rostély közepéig, így a hamut a kazán hátuljából nem tudod kitakarítani, és hátul nem megy a hideg levegő ami hűti a kazánt. És még valami, próbáld meg a felülről begyújtást, a fa tovább ég és a keletkező fagáz a lángon keresztül menve elég, a huzatot úgy állítsd be , hogy a láng színe szép narancssárga legyen, az eredményt a kéményen távozó füstön lehet látni akkor jó ha szinte fehér füst távozik. Merem ajánlani, mert nálam is így működik, és sok ismerősöm is a fa felhasználás csökkenése, nem kamu akár 30% is lehet

Nekem is lenne egy kérdésem.
Van egy csőrostélyos 2 táskás kazánunk és ennek a levegőszabályozását szeretném megoldani.Csőben lévő víz hőmérsékletétől függően nyitná és zárná a levegőszabályzó ajtót valamint ha már nincs láng akkor leengedné az ajtót teljesen (2 mm távolságig a teljes bezáródástól). A láng érzékelése a gáztűzhelyek elvén működne de a nyitás és zárás már problémás. Vagy folyamatos szabályozás lenne vagy csak 5 C fokonként.De milyen elektronika ,feszültség és milyen motor vagy szervó lenne erre alkalmas?Ami még feltétel hogy a levegőszabályzó ajtó 80 C foknál zárva legyen és 30 C foknál teljesen nyitva (~ 10 cm a teljes zárástól). Sajnos ez a huzatszabályzó nem jó, mert nem bírja emelgetni az ajtót. 2 éve van ez a kazán és már a harmadik huzatszabályzó szorult cserére.

Köszönöm!

http://www.regulus.hu/for-output-control.htm

Az RT3-E tipust vettem meg, az elektronika még nem működik, csak kézzel kapcsoltam, kb 12 mm-t szabályoz, azt áttétellel lehet módosítani.
A legkisebb csappantyú állás 5 mm.

Tudna valaki segíteni abban, hogy vegyes tüzelésű kazánunk van, és már a 3.szivattyű áll le.Újonnan vettük mindegyiket, és egy hetet megy( persze amikor nem fűtünk kikapcsoljuk), és fél nap után egyszer csak megáll.Így felforr a víz, és a szivattyú sem működik tovább.a Szivíttyúnak lehet a hibája, vagy máshol keressem a gondot?Nagyon sűrgős lenne a válasz, mert 2 kicsi babánk van otthon.Köszönöm

Az nem a szivattyú hibája, ha nem kapcsol be időben a rendszer. A hőkapcsolót nézd meg jó-e?

Szerintem is azzal lesz a baj, ami a szivttyúnak kapcsolja az áramot. Lehet, hogy hibás az érintkezője és nem stabilan kapcsolja az áramot és ez az ingadozás teszi tönkre a szivattyút. De az is lehet, hogy az áram odavezetésénél van a baj, ezt egy visszajelzővel szerintem ki lehetne deríteni, esetleg két kijelző-egy a betáp villanynak, egy meg a szivattyúnak .Érdemes lenne egy jó csőtermosztátra beruházni!

köszönöm a választ, csak az a gondom, hogy amikor begyújtok, bekapcsolom a keringetőt, és megy is kb 3-4 órán át, majd egyszer csak megáll.akkor is a hőkapcsolóval lehet a gond?

szia, köszi.van csőtermosztátunk, de az előző keringető tönkremenetelekor, kiiktattuk, és direktbe megy.amint begyújtok, már be is kapcsolom a keringetőt.ezért sem értem, hogy ha megy 1 hétig, majd a tönkremenetel napján is megy 3-4 órát, miért áll meg a keringető?
erre valami tipp?

Nem lehet, hogy túlmelegszik a rendszered akkor is ha megy a szivattyú? Akkor a motorban lévő hővédelem kapcsolja le, de ezzel persze csak romlik a helyzet. Talán nem elég a szivattyú teljesítménye a kazánhoz, vagy túl nagy a rendszer ellenállása, vagy csak valamiért levegősödik a rendszer és amikor a buborék a szivattyúhoz ér leáll a keringetés. Nehéz ez így távolról kitalálni. Talán ha tudsz egy fényképet csinálni a szivattyúról és a kazánról bölcsebbek leszünk. Esetleg egy vázlatos rajz a rendszerről is segíthet.

bocs, hogy ennyit akadékoskodok, csak azt nem értem, hogy miért mondjuk 1 hét után áll meg.Ha levegős, a rendszer, akkor az csak 1 hét után jelentkezik a szivattyúnál?a rendszert elég gyakran légtelenítem.a teljesítménye szerintem nem lehet gond, mert a 2.szivattyúnak nagyobb is volt, mint az első réginek. azt sem értem, hogy most már 1, másfél hónapja, hiába fűtünk, a radiátorok forrók, de nem igazán tudunk 22 fok fölé melegíteni bent.ezt nem tudod mitől lehet?a villany rendszert is megnézettük, és azzal is minden rendben van.amint tudok, délután megpróbálok képet készíteni, de addig is minden ötletet szívesen fogadok, mert már nem tudom mit nézzek meg.Azt elfelejtettem, hogy a régi és a második szivattyú is vizet kapott,hogy honnan azt nem tudom. a harmadik nem, de a tetejét leszedve, belűröl vízgőzös volt, pedig nem érte víz.

Ha forró radiátorral elégtelen a fűtés, akkor kicsi a felülete. Nagyobb, vagy plusz radiátort kell beépíteni. A túl forró víz indokolhatja is a szivattyú halálát. Az hogy mikor kerül levegő a szivattyúba véletleneken is múlhat, Valahol van egy csőszakasz ahol megakad a levegő és bizonyos körülmények együtt állása esetén bejut a szivattyúba. Ha már odajutott meg áll a keringés. Mi a gyakori légtelenítés oka? Egy rendszer egyszer le van légtelenítve, elvileg éveken keresztül sem levegősödhet újra. Ha nyitott kiegyenlítőtartályos a rendszer van egy minimális párolgási veszteség, de az sem lehet olyan jelentős, hogy egy éven belül többször levegősödjön a rendszer.

hát, hogy mitől levegősödik az nagyon jó kérdés.Sajnos nem jöttünk még rá.Annyira sűrű, hogy naponta légtelenítek, de ez is nagyon érdekes, mert csak az első radiátor és az utolsó radiátor levegős,közte van 5, ami sosem.a kazánunk mögött van a keringetőszivattyú.
rögtön a kazán tetején lévő csövön van a termosztát.a kazánból jön ki két cső, és megy a közvetlenül mellette lévő szobába. ez is lehet gond,hogy nem felfele mennek a csövek, hanem oldal irányba?Igazán köszönöm az eddigi hozzászólásaid,valami majd csak megoldódik már. tegnap beépítettük az új ( állítólag legjobb ) keringetőt.

Azért nehéz légteleníteni, mert nem a rendszer legmagasabb pontján van a légtelenítő szelep, ha egyáltalán van ilyen a rendszeredben és nem csak a radiátoroknál légtelenítesz. A szivattyút én a kazán hideg oldalára tettem az én rendszeremben. Így akkor sem tud túlmelegedni, ha mondjuk áramszünet miatt felforr a víz. Ez még azért is praktikus, mert az a rendszer egy mélyebb pontján van, így a szivattyúba gyakorlatilag nem tud levegő kerülni. Azt megfigyeltem, hogy a legtöbb rendszerben ezt nem így csinálják, kíváncsi lennék mi az oka ennek. Nem vagyok fűtésszerelő, csak a saját paraszti fejem után építettem ezt a rendszert. Már több éve hibátlanul működik.

hát, én csak a radiátoroknál szoktam légteleníteni, de pont az éjjel vettem észre, hogy ha nem a meleg vizet keringeti a szivattyú (mert most így próbáljuk, hogy a termosztátot kiiktattuk) , hanem hajnalban a kihűlt vizet, akkor nem levegős a rendszer...?

Hali!
Mekkora épületben azaz mekkora a vízoszlop?
És mekkora nyomáson keringeted?
Üdv.: Glitter

A melegg vízben sem több a levegő mint a melegben. Ha mégis akkor a kiegyenlítő tartálynál van a baj.

Igaz régi topic de hozzászólok A meleg vízben több a gáz mivel ha légbuborékok vannak a rendszerben az begázosodik és "levegősebb" lesz a rendszer. Én 60 fokon szoktam régebben légteleníteni de most volt kis átalakítás a rendszeren (hagyományos préselt lemez radiátorok felül menő két cső szivattyúval kb 30 éves) és nem kell ez sem magától kimegy a buborék. A lényeg a megfelelő lejtés a csövek és a radiátorok megfelelő szintezésével így a buborék eljut a légtelenítő szelepig és eltávozik a levegő illetve inkább gőznek mondanám a felfűtött rendszeren.Túlnyomásos rendszeren ez teljesen más ott ha esik a nyomás a kazánon (nem tartja a feltöltési túlnyomást) akkor enged a rendszer,hol egy idő után "visszaszív" és levegő kerül a rendszerbe. Mindezek a dolgok képesek a keringető szivattyú halálát okozni vagy jelentősen csökkentik az élettartamát mivel annak csapágyait a víz keni,hűti. A kazán túlfűtését meg kell akadályozni elektronikus vagy mechanikus huzatszabályozással.

Sziasztok!

Szeretném a segítségetek kérni.

Először is leszögezem, hogy nem vagyok hozzáértő, s teljesen laikusként, a saját szavaimmal fogom leírni az észlelt problémát, remélem, hogy így is érthető lesz.

Van egy kb. 7 éves vegyestüzelésű kazánunk, amit egy kisvállalkozás gyártott, így pontos típust nem tudok mondani, csak azt, hogy kis (a legkisebb) kazánról van szó.
Légköbméter alapján ez teljsen megfelelő méretű.
Keringetőszivattyúval van megoldva keringetés, ami 40foknál kapcsol be, s az esetek 99%-ban első fokozaton működik, nagyon ritkánvan csak felkapcsolva 2. fokozatra.
Van a padláson egy tágulási tartály, aluradiátorok vannak felszerelve, s műanyag csöveket használtunk mindenütt, kivéve a kazántól az első métert.
Igyekszünk mindig száraz keményfával tüzelni, (pl. széldeszka, parketta, stb. )
Szenet soha nem használtunk.

Az első évben tökéletes volt a fűtés, még a másodikban is, de utána kezdődtek a problémák.

Fontos lehet tudni, hogy általában 60-65 fokon üzemeltetjük a kazánt, s a nap 24 órájából 18 órát biztosan üzemel a leghidegebb napokon, mivel mindig van itthon valaki.

Az észlelt probléma a következő:
- begyújtásnál ha hirtelen felmegy 40-45 fokra a víz, tehát gyorsabban, normál módon begyújtunk, a kazán víztere sistereg, de nem is akárhogy.
Kénytelenek voltunk rászokni a nagyon lassú, több tízpercig tartó begyújtásra, s fokozatosan felfűteni a rendszert, de sokszor még akkor sem tudjuk elkerülni ezt a bődületes sistergést.
- amikor már be van gyújtva, s kicsit jobban megrakjuk a pl. 50fokos kazánt, ami hamar fölmegy 60-65fokra újra sistereg a kazán,
ha netán fölszalad a rendszer 70-75 fokra (ilyen nagyon ritkán van), akkor pedig az egész rendszer bugyog, a radiátoroknál hallani lehet csobogás szerű hangot, de nem is akármilyet, a kazánnál pedig ilyenkor is mintha forrna a víz.

Kihívtuk a kazánost, akinek a reagálása az volt, hogy adott egy rostélyt, amit tegyünk a tűztér aljára, s úgy gyújtsunk be.
Természetesen a problémát ez sem oldotta meg, más tippje nem volt.

Rendszeresen légtelenítve van a rendszer, szóval nem tudjuk, hogy mi lehet a gond.
Talán vízkő?
Vagy valami más?

Nem szeretnénk még egy télnek így nekimenni.

A másik dolog, amire szívesen várnék tippeket, nagytakarítás előtt áll a kazán, mivel érdemes tisztítani, takarítani.
A rendszerben levő vizet érdemes leengedni, s feltölteni újra, s ha igen, akkor az esővíz megoldani a vízkőgondot, vagy már a meglévő vízből lerakódott minden, ami akart, s nem éri meg lecserélni, mert abból csak újra lerakódna a vízkő, s rosszabbat tennénk?

Köszönöm előre is!
Franciska

Ui: Mellékelek képet a kazánról

Elektronika ugyan nem sok van benne, de a képek és a leírtak alapján azt hiszem lyukas a kazánod víztere.

Üdv!

Érdekes, a vegyestüzelésűnél nem nagyon hallottam még ilyenről. Az hogy a 3. évben ilyet produkál, pedig végképp gyanús. A szivattyú rendben megy? Azt kellene megpróbálni maximum fordulaton, ha úgy is csinálja akkor sok iszap rakódott le a kazánban. Olyan mintha nem keringene a víz rendesen és a kazánban felforr/kavitál. Esetleg az alumínium radiátor miatt lehet benne több iszap (az alu megeszi az acélt a korrózió miatt), amit ki kell mosni. A feltöltésre jó az esővíz, de a csapi víz sem okoz problémát.

És igen, az is előfordulhat, hogy lyukas.