Amit írtam azt tapasztalatból és megfigyeléseim alapján mondtam. Miért kérdőjelezhetnéd meg ha "mifelénk így működtek eddig a dolgok"? 50-150m közötti távolság esetén jó eséllyel lehet kísérletezni valamilyen, a két eszköz között lévő akadályozó tényező mellett is a pozitív eredményért. [Persze abban igazat adok, hogy nem biztos, hogy elérheti a kapcsolat a lehető legjobb paramétereket így, de egy alapvetően használható összeköttetés elérése elég reális]
kendre256: Bocs a szóhasználatért, "vevő" = wifis eszköz.

Akkor felétek pozitív energiák vannak a levegőben, amik elgörbítik a terjedést az éterben.
Én meg megtanultam, és 35 éven át űztem hivatásszerűen.

A gyakorlat egész más, mint amit megtanultunk az iskolában... nekem sem működött volna a kapcsolatom, ha csak arra támaszkodom, amit leírtál...

Ha úgy jártál volna el, akkor biztosan működött volna a kapcsolatod. Persze, mindíg lehet gányolni, néha be is jön, de igen sokszor jön a siránkozás, hogy most mit is lehetne tenni, csak olvass vissza csak ebben a topikban. És gányolni is csak az tud igazán, aki ismeri az elméletet, és nagy tapasztalata is van. Az elmélet, az sok sok elődeink által szerzett, a gyakorlatban is visszaigazolt tapasztalat. Úgyhogy nem kellene lekicsinylően nyilatkoznod.
Nem feltétlen szükséges mindent mindenkinek újra feltalálni.

Igen, értem én, csak tudod ez a dolog úgy van, ha nem próbálkoztak volna az elődeink mindenféle nem leírt, tudományos alapokkal meg nem támogatott dolgokkal, akkor ma nem lenne tranzisztor. meg röntgen, meg sok egyéb. Te pont a kisérletezés értelmét vonod kétségbe... hiszen mindent ki lehet számolni, aztán, ha a számításból az jön ki, hogy nem megy, akkor nem is érdemes vele foglalkozni.

Ez az, ami nem igaz. A számolás, csak egy lépés a kísérletezésben. Arra való, hogy kb. tudjad, hogy hol vagy. A számolást a megvalósítás, majd a mérés követi. Ha ez nem jó, újra számoljuk, és megnézzük hol a hiba, korrigálunk, megvalósítjuk, majd újra mérünk. Akik a tranzisztort, vagy bármi technikai elemet feltaláltak, az sem működött másképp, és nemcsak pattant az isteni szikra.
Lehet, hogy nálad úgy van, ha számításban nem működik, akkor nem érdemes vele foglalkozni, mifelénk, nem. Nem is állítottam soha ilyet, csak annyit, hogy érdemes számolni, de legfőképp mérni, amivel lehet igazolni a számításokat. Ezt nevezik kísérletnek, és nem azt, hogy meggörbítek két drótot aztán kész a 100 dBi -s (mert olyan jól hangzik) antenna.
Egyébként nem tagadom, én is gányoltam eleget antennát, mert rá voltam szorulva, de ha ez az ember szakmájának része, valahogy rááll a keze. De ezzel nem lehet elbizakodni, és főleg lebecsülni az alapokat.
Egy házat is fel lehet építeni alapok nélkül, állni is fog, de meddíg?

Ha a majd látom valahol a régebbi hozzászólásaidat, akkor belinkelem ide, hogy mennyire máshogy (is) tudsz gondolkodni...De nem hinném, hogy ezen érdemes vitatkozni. Mindenki másképp csinálja és nagyon örülök neki, hogy nem mindenki osztja a nézetedet.

Nem erőszak a disznótor, de ha megnézed az internetre feltett antennákat, akik csinálták, a háttérben mindenhol komoly műszerpark van, akár gyári, akár saját maga által készített műszerekből. Nem gondolnám, hogy működik az az elv, hogyha neki sikerült, akkor nekem is, működne. Persze minden ott meglevő körülmény mellőzésével.

Akkor én biztos a "vastyúk is talál szeget" kategóriába tartozom, mert egyszerűen, egy néhány soros leírásból építettem antennákat. Nem egyet, többet. És nem hogy komoly műszerparkom, hanem semmilyen műszerparkom nem volt hozzá, mégis éveken keresztül működött és még most is működik, ha éppen azt akarom használni és nem a UPC-t.

Előkerestem az emlegetett antenna rajzait, eddig ez volt a legjobb házilag megvalósítható antennám, annak ellenére, hogy az elkészítése sem olyan egyszerű, több A4-es fóliával sikerült a rajzolatot átvinni és néhol lyukacsos ill. szakadt lett a nyák, de működött. A gyárinak 18dBi a nyeresége. Legegyszerűbb, ha reflektornak egy másik nyákot használunk. [A képek a netről származnak.]

Ez egy igen komoly antenna rendszer, mikrohullámú technikában használt strip-line technológiával megvalósítva. Ez tulajdonképpen egy 16 dipólból álló sugárzó fal, a megfelelő összekötő, illesztő tápvonalakból készített nagy nyereségű rendszer. A méretek pontos betartása mellett fontos a hordozó dielektromos tényezője, és vastagsága. Ha sikerül ugyanolyan hordozót találni, mint az eredeti, igen jól reprodukálható.

én annyit mondanák erről az antenáról hogy nekem már kb 3 éve kifogástalanul müködik.Magam készítettem,betertottam a pontos méreteket és merem ajánlani aki megcsinálja nem fog csalódni. sok sikert hozzá nektek is

Valamilyen összegzőt nem tudsz ajánlani amivel több antennát lehetne egy eszközhöz csatlakoztatni, egy jelforrás jobb vételéhez vagy eltérő irányokba vett jelekhez?

Az összegzést kétféleképpen lehet megoldani diszkrét elemekből.
Az egyik megoldás transzformátoros, A transzformátorokat készítheted megfelelő hosszúságú tápvonal darabokból. Egy λ/4 hossznál rövidebb tápvonal darab két oldalán más az impedancia, ami a hossztól függ. Nem kiszámolva pontosan, de nagyjából egy λ/8 elektromos hosszúságú, 50 ohmmal lezárt tápvonal a másik végén 25 ohmnak látszik, így a két antennát sorba kötheted, persze fázis helyesen.
A másik megoldás a híd kapcsolás. Ezesetben egy hybridet kell készíteni, ami 4 db λ/4 -es tápvonal darab négyszög formátumban való összekötéséből áll, és az így kapott 4 kapocspár közül a két szemben levőre antennát, a másik két szemben levő kapocspár egyikére a csatlakozót, (adó-vevőt), a másikra egy 50 ohmos lezárást teszel.
Persze mindkét megoldásnak vannak veszteségei, a tápvonal trafósnak kisebb, 1,5 - 2 dB, a hybridnek 3,5 dB.
Ezeket meg lehet oldani a strip-line technikával úgy ahogy a panelantennán is látható a 16 antenna összekötése. Ott a tápvonal trafós megoldás látható.

A sorba kötést úgy érted, hogy pl. az egyik antenna reflektorát kell a másik antenna panelról jövő vezetékéhez, azaz a koax középső eréhez kötni? Itt számít az összekötésekhez használt koax hossza?

Abban az esetben ha két különböző irányban levő jelforrás jelét szeretném venni egyszerre két antennával, akkor is alkalmazható a sorbakötős módszer? Nem veszítene a jel az erősségéből a másik antennán való áthaladáskor?

Szó sincs reflektorról. A direktorok, és reflektorok az antenna passzív (szekunder) sugárzó részei. Ha sugárzóról beszélünk az mindíg valamilyen dipól (szerű) eszköz, az antenna aktív, primer sugárzó részei. Csak a sugárzók, tehát az antenna aktív részeinek összekötéseiről beszélünk, a passzív részek lehetnek közösek is, de a sugárzók nem, hiszen azért a sok hókuszpókusz. Mivel a sugárzók általában szimmetrikusak, (kivéve a féldipól, aminek csak az egyik fele látszik, de annak is meg van virtuálisan a másik fele) először illeszteni kell a tápvonal típusához. Az is lehet szimmetrikus, és akkor illeszteni sem kell, de azzal elég nehéz dolgozni, ezért kedveltebb az aszimmetrikus megoldás.
Tehát a sorba kötés az aszimmetrikus tápvonal (koax) esetén azt jelenti, hogy meleg ér -- árnyékolás összekötve a másik tápvonal meleg ér -- árnyékolás. Ez az olyan elektromos hosszú koax tápvonal (mint trafó) vége, amitől az antenna 25 ohmosnak látszik. Mivel a két antenna impedanciáját transzformálja, a transzformátorként használt tápvonal darab hossza meghatározott. bár a hosszát n*λ/2 elektromos hosszúságú tápvonal darabbal megtoldhatod. A λ/2 hosszúságú tápvonal darab, tulajdonképpen egy 1:1 impedancia transzformátor.
Mint írtam, az ilyen összekötéseknek természetesen vannak veszteségei. de ezzel együtt a rendszer nyereséges lesz, csak nem lehet az egyes sugárzók nyereségeit 1:1 -ben összeadni.
Ami probléma lehet, hogy mind a két antenna tulajdonképpen ezek után sugárzás szempontjából párhuzamosnak tekinthetők, így lehet panel antennákból kvázi kör, vagy a helyzetnek megfelelő iránykarakterisztikájú antenna rendszereket kreálni.
Ha szükséges, hogy a két antenna ne "lássa" egymást, akkor a hybrid módszert kell alkalmazni. Persze, ennek nagyobb a vesztesége.
Antenna rendszereknél még ha szükséges, lehet a fázisokkal is játszani, pl egy λ/4 + λ/8 hosszú tápvonal végén az 50 ohmos impedancia 25 ohmnak látszik, de a jel fázisa ellentétes a betáplálás oldalival.

próbáld meg ezt.
én személyszerint nem próbáltam és már nem is tudom honnan szedtem le.
sok sikert

Köszönöm a kiegészítést, a képeken lehet látni hibrides, tápvonal trafós, elosztókat. Mindíg érdemes a feladatnak megfelelőt használni. Létezik még iránycsatolós elosztó is, azonban ha az antennák között kétirányú a forgalom, azaz adás, is és vétel is van, az iránycsatolós elosztás nem alkalmazható, de az adás vétel irány szétválasztására igen.

Á NEM CSAK A LUSTASÁG

Látod milyen fontos a helyesírás? A mondatodat olvasva az jut eszembe, hogy még mi a csoda, ha nemcsak a lustaság. De ha a nem után vesszőt teszel, egész mást jelent az írásjel nélküli mondatod.

Elkészítettem ismét ezt az antennát. Ezúttal mindkét része nyákból készült, így egyszerűbb volt a kábelt is rögzíteni. A frekvenciája a 8 vagy 9-es csatornára esik. A dual biquadhoz képest minimum 4, de 7dB-el is jobb vételt biztosított.

Milyen távolságra helyezted a 2 nyákot egymástól? (esetleg képek)

Pontos adatot most nem is találtam a távolságról, de az egyik hasonlónak 9mm távolságot írtak. Nagyjából ennyit állítottam én is be. Nem tudom elméletben mi alapján lehet meghatározni. A nyákok viszont kicsit görbültek, nem tudom ez mennyit ront az antennán. Poszterként ki lehet nyomtatni a pdf-et több A4-es fóliára, majd fotoeljárással elkészítettem a panelt. A kábel jobb rögzítéséhez egy olyan belső átmérőjű kis rézcsődarabot használtam, mint a koax. Az egyik végén egy bevágásban kábelkötegelőn lehet szorítani a kábelen, a panel alatti résznél meg az árnyékolást rá lehet forrasztani. A panelt kémiai ónozóba tettem, bár a por stb. miatt több helyen porózus lett a réz, de így is a várt eredményt hozta az antenna.

Néhány kép.

Szép munka gratula.

Sziasztok.

Épitettem már pár db antennát (,biquad,bicircle,doublecircle),elég jól sikerültek szerintem,most az lenne a kérdésem hogy van e valakinek tapasztalata ezek antennák nyáklapos elkészitett verziója és a drótból hajlitott között?Gondolok én itt a pontosságra.Köszönöm válaszotokat.
Esetleg ha valaki el tudná nekem késziteni a nyáklapot,a marást az kérem jelezze!!Valahogy megegyezznénk biztosan!Köszi.

Ez nem változat kérdése. Mindkét esetben különböző antenna típusokról van szó, és nem nyáklapos verzióról. Ráadásul a "bicircle" és "biquad" antennák is kétféle típusúak, bár fellületes ránézésre hasonlóak. ha jobban megnézed, másfajta a gerjesztési módjuk. Az egyik fajta asszimetrikus, a másiké szimmetrikus, külsőleg nagyon hasonlóak ugyan, de más a sugárzási módjuk.(az ördög a részletekben rejlik)

Hello! Dualbiquadot már csináltam nyákból is, amire aztán ráforrasztottam a vezetéket. Úgy vettem észre, hogy a legelső, részdrótból hajtogatott volt a legjobb, aztán pár dB-ben lemaradtak tőle a későbbiek, pedig nem mondhatnám, hogy olyan pontosan lett méretezve is... ha a különbség az eltérő csatornákból adódott volna, akkor is nagyjából egy szinten lennének, szóval én a drótból hajtogatottra szavazok.

Köszi válaszod,azért gondoltam a nyákos verziósra mert azért annál jobban lehet tartani pl a mögötte lévő tükör-től való távolságot!!Naa meg szerintem ha valaki tud pontosan szépen maratni nyákot akkor szerintem pontosabban el tudja késziteni mint a drótból hajlitgatottat.Itt a fórumon olvastam már olyat is hogy több ember inkább a circle antennára esküszik mint a biquad-ra,állitólag többet kihoztak a double circle.ből (4 karika egymás melett).

Hali!

Az lenne a kérdésem, hogy a wifi antennát át tudom-e vezetni koax kábelen keresztül másik helységbe, kb. 2-3m-ről lenne szó. Illetve ha igen akkor használhatom-e a sima TV-antenna kábelt? Esetleg van régi koaxos hálózati kábelem.
Valamint , hogy ne kelljen a csatlakozókkal bajlódni, elég-e ha antenna gyanánt felpucolom a kábel árnyékolását kb. 15cm hosszan?
Az utolsó kérdés pedig az elektroszmoggal kapcsolatban lenne, gyakorlatilag 20cm re vagyok a routertől. Mennyire káros ez, jól le fogja árnyékolni a koax kábel?