Íme itt a propellerem feltéve, forog de mért adataim még nincsenek.

Szia! Még időben szedd is le!
Mert össze fog törni!
Nagyon közel van a rotor a csőhöz,és a farok hosszát is harmadold meg.
Nagyon rángatni fogja a tornyot,és a testet.

Ez idáig remek, de Barret-hoz csatlakoznék.
A tényleges centiket nem lehet fényképről kitalálni, így ha nem aktuális, akkor tekintsd semmisnek: a rotort szerintem minimum 30-40 cm-re el kellene távolítani a tartó oszloptól, a farok szárát (ezt a valami összecsavart, talán betonvas) is lecserélni min. 3/4ˇ-s, vagy 2 db 1/2"-s acélcsőre. Mivel viszonylag kicsi a farok felület a távolság talán nem gond, csak ne remegjen pluszban a saját rugalmassága miatt.
(Bocs, de én is aggódok a korábbi rotor töréseid miatt!)

Én azért óvatos lennék ezzel a 30-40 centivel. Minnél előrébb van a rotor annál instbilabb, illetve annál nagyob farok kell az iránytatráshoz. Inkább eldönteném a rotort 10 fokot függőlegesen, hogy az alsó helyzetben lapát vége távolodjon a oszloptól.
(A lapát vége lesz a legmeszebb az oszloptól, viszont a lapt vége hajlik a legtöbbet.)

Jogos az óvatosság és az ötlet is. (Elég kicsinek tűnik a farok felület, bár túl nagynál meg túl érzékeny lesz.) Abban talán mindhárman egyetértünk, hogy így együtt a ~10mm-re vékonyított fenyő lapát, ez az oszlop (amiről szintén nem tudom, hogy milyen magas, ki van-e kötve?) és farok igen tisztességesen, kiszámíthatatlanul be tud remegni. Hogy én konkrétan mit csinálnék vele, ahhoz kézben kellene lenni, minimum az összes méretet ismerni. Így mindenképp aggasztó a viharállósága még rövid idejű próba céllal is.

Tisztelt uraim
Ez még csak szárnybontogatás. Feltettem ezt a lapátot, lássam mit tud. Hát keveset. A propeller egyenesen a tengely végére van feltéve, és nem elég a fordulat. Az indulása sem a legjobb, de arra számítottam. Majd kipróbálom azt az indulás segítő módszert, amit hind javasolt. A 30-40 cm távolságot én is sokallom. Számolgassunk csak egy kicsit. A propeller átmérője 2,4 méter. Ennek fele a lapát, amiből 15 cm nem profilált. Maradt 1,05 méter. A lapát vastagabb éle fokozatosan 2 cm-ről a végéig 1 cm-re vékonyodik. A vékonyabb él végig 2 mm. Egy ilyen lapát nem lehet akkora rugalmas. A tengelynél ha enged, akkor már lehet akár 40 centi is. Áttételezés elengedhetetlen lesz, csak bírja majd a propeller.

Fogj a kezedbe egy bicikli kereket,forgasd meg,és próbáld elforgatni,mintha a szél fordítaná el a gépet!!!
Rá fogsz egyből jönni,hogy miről beszélünk!

A konkrét cm-k magánügy. Te tudod, hogy milyen méretekkel, milyen anyagokból raktad össze. A rendszer (propeller, farok, oszlop) együttes viselkedését szerintem mindenképp alaposan gondold át a "soron következő" propeller törés előtt!
Bizony a Barret által modellezett kiszámíthatatlan és megtarthatatlan erőhatásoktól aggódunk.

Amiröl irsz,az a giroszkop hatás.Részben jó is,mert megakadályozza a propeller,jobra-balra rángatozását,erösebb,hirtelenebb szélváltozásokkor.Persze ez egy bizonyos lapátelhajlással is jár,ezért ajánlott a széllapátok elöre tolása a tartóoszloptol.

Erre a szélgenerátorra ne fordítsatok nagy figyelmet. Rendeztem a gondolataim és döntöttem. A propeller kapni fog egy 1:5-ös fogasszíj áttételt. Bizonyára elindítja a 220 voltos dinamómat, mert az indító nyomatéka 0,00475 Nm. 600 és 800 fordulat/perc tartományban használható. Lemértem kerékpár sebességmérővel és fúró pisztollyal forgattam. Amikor majd kezd a dinamó begerjedni, mi lesz, még nem tudhatom, de majd azt is megírom. Pillanatnyilag a mechanikai rész nem állt össze bennem, de hátha segít sziriusz.

0,00475 Nm? ez biztos?

Igazad van, nem jó a mérés. Egy 19 mm vastag tengelyre tekertem egy zsineget, amire kötöttem egy mágnest. A mágnesre raktam vastárgyakat, addig, míg elkezdett forogni a forgórész, 34 deka vas jött össze. Számoljunk durván. Az erő karja 0,01 m, a vas 0,34 kg, a gravitáció 9,8. Végeredmény 0,03332 Nm. Nem tudom, mit rontottam el ezelőtt.

És a mágnes súlya?

Valamit nagyon elmérhettél, számolhattál. Ekkora nyomaték legfeljebb maglev csapágyazásnál létezhetne.
Én mindíg néhány 10 cm-s erőkarral mérek alkalmi szíjtárcsával, vagy egyszerűen központosan tengelyre rögzített (bilincs, akár sima drótozás) léccel vízszintesre állítva. A végére üres műanyag palack spárgával felakasztva és lassan vizet töltök bele, majd fel a palackot a gr pontosságú konyhamérlegre.
A 10-20 mm-s erőkarokkal barkács viszonyokban elérhetetlen pontossággal kellene mérni.

A tegnapi figyelmeztetésed és a tévedése következtében mindent többször ellenőriztem. Legelőször a mérleget, hogy rendesen működik, üresen beáll egyensúlyba. Egy másik mérleggel is megmértem, nehogy egy kg-ot tévedjek. A nehezék tényleg 34 dekagramm, nem véve figyelembe egy konyhamérleg pontatlanságát, amelyiknek a skálázása 2 dekagrammos beosztásokkal van. A tengely 19 mm és a 9,8 állandó. Szoktam én is vízszintes lécet használni indító nyomaték mérésére, de ebben az esetben a ráaggatott súlyokat nem tudtam volna megmérni konyhamérleggel. Teszek fel egy képet a vasdarabokról ami elindította forogni a dinamóm, tengelyére tekert zsineggel. Majd, ha időm és kedvem lesz, csak úgy egy csavarral teszek a tengelyére egy propellert, lássam mit tud.

Sziasztok!

Van esetleg valakinek vasmagos generátor méretező progrmja? (excel bármi?)

Ha ennyit és jól mértél, annak örülni kell! Gondolom többször megmérted, pl. a zsinórbelengés (inga hatás) kizárására is? Ezek szerint 1,2 m-s erőkaron (a 2,4m-s propellered végén) 3 gr (kb. egy púpozott mokkás kanálnyi liszt) elindítja. Ennek megfelelő szelet egy elrepülő cserebogár is kelt, nemigen lehet megindulási gondod.

Lehet, hogy megindulási gond nem lenne, de a minimális 600 fordulat/perc-el már lesz gond. Legalább ekkora fordulat kell, hogy értékelhető teljesítményt adjon le. Itt már begerjed és megnő a ragadás, mert a forgó- és állórész is tekercselt. Szükséges lesz az áttételezés. Így már meg fog nőni az indító nyomaték, begerjedés után meg a fékező erők (vagy nem is tudom milyen erőknek nevezik az ilyet). Mindenképpen kell szereljek egy szenzort a propellerre, hogy tudjam itt lenn mennyit forog ő ott fenn a dombtetőn. Számolhassak egy átlagot.

Szia István.
Nem akarom elvenni a kedvedet, de bizonyára tudod, hogy a teljesítmény az a fordulatszám és a nyomaték szorzata. Ha áttétellel növeled a fordulatot lecsökken a nyomatékod! Ha növeled a nyomatékot lecsökken a fordulatod! Vagyia mindkét esetben ugyanazt az eredményt kapod. Tehát ez nem jó megoldás.
Nézd meg a teljesítmény képletét. A szélsebesség harmadik hatványa, itt a megoldás, ebben van az energia. E felé kell elmenni és nem az amúgy is gyenge hatásfokot még jobban lerontó áttétel felé. Sajnos 2cm vastag "deszkából" nem lehet jó rotort faragni. Ahhoz 10-12cm kell. Egyébként se fordulatszám se nyomaték. Csak a hasznos időtöltés és a tapasztalatszerzés lesz az eredmény. Most az egyszer halgass egy olyan fórumtársra, akinek már régóta van működő szélgépe és több rotor kifaragásán van túl. Ja, és számtalan fotót tett fel ide és a másik fórumra is adatokkal paraméterekkel együtt. És még valami. A szélgép rotorjának fordulatát én onnan tudom, hogy ha a lakásban forró a bojlerbetét akkor forog, ha hideg akkor nem forog. Egyszerű és olcsó megoldás. És bombabiztos.

Igen, ezek azt hiszem jogos további aggodalmak.
Talán ezen a környéken tömegsikert soha nem aratott javallatom, hogy elektronikusan belepiszkálva talán lehetne segíteni valamit. Végig kellene gondolni mélységeiben.
A 220V-s, 6-800-s fordulaton felgerjedő dinamó egy fixen rákötött párhuzamos gerjesztésű, kefés egyenáramú generátor? Ha igen, segíthetne a helyzeten egy max. áramkorláttal is ellátott PWM gerjesztés szabályzó. (Az ilyen dinamókat alapvetően aggregátor, töltő generátornak szánták, mert ugyan durva, de jó-néhány gyakorlati területen elegendő feszültség stabilizáló jellege van egy adott fordulat tartományban. Szélgenerátorként viszont ennél sokkal nagyobb ford. tartományban kellene működni sokkal szűkösebb meghajtó nyomaték (teljesítmény) lehetőségekkel.) Ez persze az áttételezést nem váltaná ki, de a felesleges teljesítmény veszteségek miatti visszafékezésen biztosan segítene különösen megindulás környékén.

Üdv építeni szeretnék egy "mérésre-vizsgálatok" céljára egy szélgenerátort. Instructable

A motor egy Bühler GmbH DC24V 1.2A 3000 min-1 adatokkal rendelkezik. Szerintem valami futószallagos motor lehetett.

Szíjhajtáson használnék áttételt még pontosan nem tudom mekkora kellene.

Végeztem egy kisérletet meghajtottam szíjjal és a következőt mértem: Előállított feszültség 24-25V DC . (Alacsony fordulaton,amit szerintem egy jó áttételel én is elérhetek.) Fogyasztókat kötöttem rá és kb. 500mA nél jobban nem terhelhető rohamosan visszaesett az előállított feszültség 5-12V közzé.

Szerintetek megfelelő lesz ez a motor nekem kísérletre stb vagy akár más célokra. Nézegettem léptető motorokat is de azok nemjók mert nagy nyomaték kellene.

Szerintetek mekkora szélkerék kellene egy ekkora motornál a linken egy 3V pici motor van.

Minden tiszteletem a tietek, de néhányotokkal néha elszalad a ló. Azt hiszitek, hogy egy magam fajta annyi elektronikus és egyéb ismeretekkel rendelkezik, mint ti. Egy kicsit vitatnám az -elektronikusan belepiszkálva- kijelentésed. Az én vágyam valami használható lapátprofil, könnyen elkészíthető és kevés energiát fogyasztó áttétel, na meg a generátor. Az elektronikus belepiszkáláshoz kell az építőnek, egy nagy adag elektronikai ismeret, hogy kifejlessze a vezérlést. Az anyagi oldaláról nem tudok nyilatkozni, mert alkatrész innen is lesz és onnan is. Most nemrégen guberáltam egy monitorból 6 db mosfet-et.
Akinek van annyi elektronikai ismerete, hogy meg tudja építeni, azt az egyedi vezérlőt, az azt is tudja, hogy nem érdemes kis gépre pazarolnia a drága idejét. Összedobja a neodimes- légmagos generátorát és sok dolgot egyszerre megoldott.Többek között a könnyű indulás és a gerjesztés, áttételezésre nincs is szükség. Az akkupakk és a többi kellékekkel csak akkor foglalkozok majd, ha lesz értelme.
Nálam egyszerű a dolog. Adott a 220 voltos dinamó, ami 600 fordulat/percnél 80 voltot ad, 1200-nál 315 voltot, egy 75 W-os égő terheléssel. Ehhez kell minden, de a legegyszerűbben.

Szia István.
Én úgy látom, hogy nagyon szelktíven olvasol.

Hát ugy elsöre azért behatárolhatnád közelebröl,melyik motort szeretnéd generátorként használni,de amugy a dc.24v-v-ra olyan , kb.90,100 cm.es rotor egészen jol elmenne,a kicsi 3 wattosra pedig olyan cca. 50-55 cm.-es rotor lenne jó.Kissebb is elvinné,de ha a ragadását is figyelembe veszed,akkor jobb ha egy kicsitt nagyobbra veszed a lapát átméröt.

Szia joco21
Te remek megfigyelő vagy. Tényleg szelektíven olvasom a fórumot. Amire nincs pénzem, vagy meghaladja az elektronikai ismereteimet, azt csak futólag olvasom el, de amivel elboldogulnék, azt elolvasom, akár többször is és több alkalommal. A kapcsolási rajzokat, amit számomra fontosnak tartom, el is mentem és ki is nyomtatom.

Szia Jocó!
Elég keményen fogalmaztál, de én sem elektrotechnikai "hozzáértésem" akarom villogtatni, hanem tudomásul kell venni, hogy van egy határ amin túl már nem lehet új lapát faragásokkal, áttétel variálásokkal tovább javítani pl. egy adott generátorral kivehető teljesítményen. Valamilyen szabályzást kell alkalmazni! A mai alkatrész árak figyelembe vételével nagyságrendekkel olcsóbban és egyszerűbben megoldható a szabályzás elektronikus módon, mint az egykori mechanikus "óraművekkel". Az itt felvetődő 1-2 IC-s, tranzisztoros, FET-s áramkörök alapáramkörök - meg kell tanulni, vagy ne siránkozzunk, keressünk olyan generátort, ami jól illeszkedik a szélkerekünkhöz!
Ritkán én is elsírom magam, hogy nincs fémforgácsolási lehetőségem - más utat választok.

Deszkából szélkerék megint:
Hindet idézem: " Ez a lapát .. nélkülöz minden tulajdonságot, amivel egy jól elkészített, és méretezett lapátot manapság jellemezni lehet. Ez az eredeti rajzra vonatkozik.
Mégis érdemel odafigyelést, mert pl. 4,5 méter hosszú 4-5*15-20 cm keresztmetszetű fából igen hatékony szélkereket lehet készíteni 2 vagy 4 lapáttal, amihez én kívánatosnak tartom egy megfelelő méretű terelő lemez feltételét. Ez a kis átmérőkön a rendkívül rossz állásszöget megjavítja, és megnöveli az indító nyomatékot, és ami a lényeg, egy újabb lehetőség a szélkerék készítéshez.
Ennek a lapátnak az elkészítéséhez (méret, induló nyomaték, terelő lemez) van Excel táblázat, ha kell valakinek, István vagy én szívesen elküldjük magyarázattal együtt is.
Az utóbbi téma, a farok méret is természetesen elég pontosan számolható (annak aki ismeri az ide vonatkozó fizikát).
Jocó 21! Te a múltkorában igen tevékenyen részt vettél az Excel táblázatom elbírálásában. Ha átküldöm most ezt az újat, megnéznéd mennyire használható?

Uraim !
Szeretnék felvetni néhány apróságot.
Az "ipari" szélerőművek lapátjai állíthatóak.
Ráadásul jóval magasabbak, ahol már stabil a légáramlás.
Ma itthon az építési szabványok miatt 6méter felett, csak engedéllyel lehet bármit építeni.
Jó ideje keresgélek e témában és számomra a függőleges tengelyű generátorok tűnnek a leghasználhatóbbnak. Mindegy a szélirány és az erősség is. Valaha '90 tájékán az ezermester ismertetett egy ilyet. Megpróbálom megtalálni.
A vízszintes tengelyű szélgenerátor lapátjához, pedig javasolnám a "cápauszony" formát , ld:tengeralattjárok, mivel a hatásfoka 70% feletti (az ororsz készítők szerint).
Mielött bárki megdobálna, 3db 19mm-es vízálló rétegelt lemezből kialakítható.
Természetesen ez csak egy ötlet, de érdemes átgondolni.
Üdv: laci

Üdv Mybuster!

A léptetőmotor variációt feledheted, mert a felépítése miatt alkalmatlan ilyen feladatokra.
Egy inpulzus egy lépés stb...ha megforgatod nem termel semmit mivel csak tekercseket forgatsz el egymás mellett, de nincs gerjesztés. A tekercsenkénti gerjesztés pedig nagyon megbonyolítaná... ld: tekercsek pozíciója stb...
egy rossz nyomtatóban találsz ilyet, kapd szét és megérted...
Viszont ha megforgatsz egy mikrosütő tányérforgató motorját, ott kézzel is 600V-ot mértem.

Üdv Laci

Szia futlaci.
Üdvözöllek itt a fórumon. A fórum szabályzatát olvastad már?