tehát ha jól vettem ki szavaidból
290 V-350 mA
190 V-100mA
Fűtés-5A
Előfesz-60V - xA??

A Gábor beelőzött de az ő ajánlása is jo egy kicsit erős de nem gond inkább több legyen mint kevés !

60V-on mekkora áram kell?
(Azért kérdezek ilyen sokat ,mert még nem építettem ilyet)

Szia!
Számolni lehet azzal kell de a gyakorlat nem ezt igazolja ekkora feszültségeknél 1,3 mal számolj ha netán nem hinnél nekem akkor csinálj próbát magadnak és majd ráébredsz eme puszta valóságra ...

Én nemrég szembesültem ezzel a gyakorlati számmal, ami nyilván közelebb áll a valósághoz, mint az általam is gépiesen használt *gyökkettő.
Hajszálpontosat úgysem várhatunk, mert a terhelés, szűrés és a trafó terhelhetősége, belső ellenállása huzingatja a végeredményt le, vagy fel.

Ha nincs nagy árkülönbség, akkor érdemes ezzel számolni, mert kakor nem fog melegedni a trafó. Nekem fleta teekrt egy toroidot anno és az bizny rendesen melegszik. Ha nagyon minimalisták akarunk lenni, vagy kész anyagból dolgozunk, akkor persze lehet szerényebb paraméterekkel is készíteni. 60V-on is annyi áram kell, amekkora 40V-on
ELég lesz bőségesen egy 50mA-es tekercs.

Ha leírva jobban szereted látni, akkor:
290V - 350mA
190V - 100mA
60V - 50mA (de ha nem te tekered, akkor lehet ugyanolyanból a huzal, mint a segédrácsé)
12,6V 3-4A (itt számolni kell azzal, hogy vékonyabb huzalon lejjebb eshet a fesz ,de ezt a tekerő belekalkulálja és tulajdonképpen a GU50-nek mindegy 1-2 tized)
6,3V- 2A (már ha ilyen csövet is akarsz bele)

Sziasztok . Kérdésem az volna hogy ha párhuzamosan összekotom a csöben lévö 2 triódát akkor mi változik a sima egy triódás elöfokhoz képest? A teljesítmény duplázódik ha jól gondolom de az érzékenység kisebb lessz? A hangja változik töle?

A "gyökkettő" is jó, de tudatában kell lenni annak, hogy ez egy elméleti érték. Ebből le kell vonni a trafó belső ellenállásán, az egyenirányító belső ellenállásán keletkező feszültségeséseket, valamint a terhelő áram hatására a pufferkondi feszültségének csökkenését. Elég babrás mindent kiszámolni, de nem lehetetlen. Mivel mindegyik függ a terhelő áramtól, elmondható hogy minden mindennel összefügg.
Ezt helyettesíti a Laci tapasztalati számolási módszere, ami egyszerű, és a gyakorlatban elfogadható eredményt ad.

Aki nem tud, vagy nem akar számolni, annak ott vannak a szimulátorok...

... vagy vesz egy ilyen feszültséget a boltban.

Valamelyest csökken a THD, nagyjából feleződik a dinamikus belső ellenállás, de az ECC83 még így sem alkalmas hifi előfokba.

Akkor miből fogsz tanulni, ha nem a kritikából? Ha mindíg csak a válladat veregetnék, nem lenne csövesed...

Üdv.
Arra gondoltam, hogy az EL 84 se-t megcsinálnám dual monora. Már van két rádióból bontott hálózatim. Hogy teljesen szeparált legyen, azon filózok, hogy egy szimpla triódával hajtanám a végcsövet, persze csatornánként. Van ötletetek, hogy melyik cső felelne meg előerősítőnek?

Nem azért, de mofesa- nak igaza van. Én már csináltam ilyet, mi cnc-vel vágtuk le a lapokat, ragasztottuk, sajnos nem tudom mi annak a kötésnek a neve, talán fecskefarok kötés. Persze a cnc után még reszelgetni kellett kicsit. Aztán összecuppant ragasztóval, mikor megkötött, táncolni lehetett a tetején. Jött a felső marózás, hogy lekerekítsük a széleket, aztán javítás (ahol felszakadt a rétegelt lemez), glettelés, csiszolás, majd ment a kárpitoshoz. CSAK így lesz szép bármilyen bőrözés! De mutatok képet a fejről, ládáról ami így készült, talán elhiszed és nem negatív kritika vagy leszólás...Zs.

Megértem igazatok van ennek ez a rendje. De énis csak azzal tudok dolgozni amim van és nincs cnc-m meg pénzem ra hogy megcsináltassam szöval marad a kézi munka. Még hátra van a javítás csiszolás stb. Csak beledobtam az erösítöt hogy mégis mit mutat. Szép munka le a kalappal.

Helo. Akkor ha jól értelmezem csökken a torzítás ? Nem hifi célra készül csak egy marshall féle erösítönek amibe ha jól tudom EL34 és ECC83 csöveket használnak . Nekem tetszik a hangja elég részlet gazdag. Sok olzan hangot meglehet hallani amit az ic-s tranyós erösítömnél nem is halottam.

Hogy tudnám a teljesítmenyt megmérni sima multiméterrel scóp nelkül?

Multiméterrel elég nehezen, három okból kifolyólag:
A legtöbb multiméter nem effektív értéket mér, a másik, hogy 1 kHz-en kellene mérni, a multiméterek viszont nem szeretnek 400 Hz felett rendesen mérni, és a harmadik, hogy szkóp hiányában nem tudod pontosan megtalálni a maximum kivezérlést (k=1%, vagy k=10%), mert nem látod, hogy a szinusz hol kezd el lapulni...
Természetesen ha egy komolyabb, True RMS mérésére alkalmas multimétered van , akkor lényegesen jobb a helyzet.

De mindezek előtt inkább a számítógép hangkártyájával történő mérést javasolnám, mert a multimétered segítségével ehhez össze lehet rakni egy viszonylag pontos osztót, amivel pontosabban lehet saccolni a kimeneti teljesítményt.

http://www.radiomuseum.org/r/metex_true_rms_multimeter_m_364.html
Hello ezem van ithon ezzel már valamit tudok mérni nem? Megmérem a feszt a műterhelésen azt négyzetre emelem és tovább ? Csak osztom az inpedenciával? Mindez 1kHz -s jel melett

Például ez.

Sziasztok! Itt vannak az ígért utolsó képek. Feltámadt hamvaiból az 1967-es öreglány. Igaz a fénye már megkopott de így is tetszik. A doboz az előlap/hátlap-lemez a 3 trafó az eredeti, minden más után építés.

Üdv! Újra problémám van. Szerintetek lehetséges, hogy stabil anódtápot tudjak előállítani (250V) egy kb 360V-os egyenirányított feszültségből? Van VR150-es csövem nem tudom megfelelő e erre a célra. Esetleg valami átalakítható rajza van e valakinek?

Ha lenne mégegy VR90 (0B3) stabcsöved, a kettőt sorba köthetnéd. Igaz, akkor csak 240 V névleges feszültséged lenne. De nem tudom mit építesz, egy erősítőnél az anód tápfeszültséget nemigen szokták stabilizálni, esetleg a vezérlő-, és segédrács feszültségeket. Persze ha műszer erősítőt készítesz, akkor megfontolandó, de akkor sem létkérdés.

Szép munka.
Ne vedd kötözködésnek, de az erősítő legalábbis a németben hímnemű

Ha nagyon fontos a stabilizálás, megoldható nagyfeszültségű tranzisztorral (pl BU508), így még egyszerűen megoldható esetleg a feszültség késleltetése is, ha szükség van rá. De figyelni kell a szükséges áram miatt az eldisszipálandó teljesítményre (hűtés) is.

Igen, így kellene mérned. De tudnod kell, mikor van a végfokozat teljesen kivezérelve. Ezért látni kellene közben a kimeneti jelalakot. --> hangkártya.

Talán meg is lehetne patkolni egy 100V körüli zenerrel. Ezek a stabcsövek amúgy egy kicsit szerintem túllőnek. Márk EL84 PP-jében kötöttünk sorba egy VR75-öt egy VR150-essel és így is meglett a 250V körüli segédrácsfeszültség. Ha erősítőbe szánod, akkor szép lehet egy ilyen stabcső is benne, főleg a kisebb feszültségűek, mert azok olyan glimmesen, meleg sárgán világítanak.

Üdv!
A 6H8C és az ECC82 között csak a bekötés az eltérő?