Sziasztok!

Készülök építeni egy forrasztóállomást. Attila86 "Forrasztóállomás II." cikke alapján az ő kapcsolását felhasználva. Az lenne a kérdésem, hogy a képen jobboldalt a táp résznél miért csak egy dióda van? Biztos van valami oka, hogy csak fél hullámú egyenirányítót tervezett oda. Valaki elmondaná a tápegység részét? Szeretném megérteni Kapcsolás

Előre is köszönöm, István

Hello! Egyszerű. Így nem kellett hozzá kéttekercses trafó.. üdv!

Ja, mert így lehet közös a föld. Az egyik félperiódus a két pozitív stab. IC-t táplálja a másik félperiódus pedig a negatív stab. IC-t? Jól gondolom?

Jól gondolod.

Még egy kérdésem lenne. Van egy régi ismeretlen teljesítményű trafóm (kb. 75VA-lehet). Négy kimenete van. A csatolt képen látszik, hogy melyiken mekkora AC feszültséget mértem. Az említett forrasztó állomáshoz jó lenne ez a trafó? A 24V AC bemenetre kötném a trafó 24,7V-os kimenetét, a 12V-os AC bemenetre pedig a 13,9V-os kimenetét. A hozzá ajánlott 48W-os Solomon pákát használnám.

Hello!
Nyugodtan használhatod hozzá. Ha eléggé terhelhető, akkor a 9V-nak is elégnek kell lenni az áramkörhöz.
üdv!

Rendben. Majd megnézem melyikkel melegszik kevésbé a 7805. Köszönöm a gyors segítséget!
Üdv!

Hello!

A forrasztó kezd működni, de akadt egy gondom. Azt terveztem, hogy egy IRF740 lesz a kapcsoló eszköz. A PIC be illetve kikapcsolja a IRF740-t, ami ennek függvényében kapcsolja be, illetve ki a páka fűtését. Működik is a dolog, de az IRF rettenetesen melegszik. 10-20 sec-ig volt bekapcsolva (tesz) és hozzásült az ujjam. Azért ennyire nem kellene melegednie.
Bekötés: Gate-re ment a PIC kimenete, Source-ra a GND, és a DRAIN-re kötöttem a páka fűtőjét (a másik pákafűtőt pedig a 24V-os tápra). Mit nem tudok, amit kellene...?

Közben mértem egyet. Amikor bekapcsolom a pákát, akkor 4,5A megy át rajta, majd ez folyamatosan csökken, ahogy melegszik. az IFR740 elvileg 10A.ig bírja.

több mint 11W teljesítményt fűt el a fet, így nem csoda, hogy forró.

De ennyire, és néhány másodperc alatt? A bekötésben Tudsz valami tanácsot adni? Pl a PIC és a FET közé kell ellenállás?

Most ezen felbuzdulva tettem rá egy alu bordát. Egy 4x10 cmes lemez, ami U alakban van meghajlítva. HA a páka fűt. Akkor azt a lemezt is felforrósítja, és lemez ide, vagy oda, a FET érinthetetlen, olyan forró. Sose használtam FET-et (mint annyi mindent), de akkor ezek szerint ez normális, üzemi hőfok?

Hello!
A PIC kimenetére nem jó egy IRF540N jobb lenne bele. De a PIC miatt "logikai" Fet-et és kis Rds-on ellenállású Fet kell. Az IRF740 550mohm az 540 pedig 44mohm.
üdv!

Köszönöm a tanácsot mindenkinek. Ez a logikai FET lesz a megoldás azt hiszem. Megnéztem pár alaplapot, és találtam rajta FET-eket is, és a google képekkel összehasonlítva, talán logikai FETekről van szó, de ami rá van írva számsor, abból nem tudtam beazonosítani (google nem adott ki rá semmit). Ettől függetlenül kioperálom és kipróbálom.
Ha jól értelmezem, akkor ez egy kapcsoló? Vagy bekapcsol, vagy ki, attól függ, hogy a gate-en magas vagy alacsony értéket kap, ugye?
Mivel ezeket nem tudom beazonosítani, így tudnátok nekem mondani logikai FET-et, amit be tudok szerezni? Hestore-ban egyet találtam, de az SMD és 6 lábú, 2 FET egyben).

1: Az a tranzisztoros illesztő, az lenne, hogy a PIC kapcsol egy tranzisztort, az egy másikat, és kapcsolja a FET-et? Valami ilyesmi?

Közben találtam: IRLZ 34 N
Ez pl jó lenne, ugye?

A táplálást pont így csináltam. Persze a 7815 még nem kell. Viszont (úgy látszik ma mindenhol ezt a hibát találom) a 7805CT-ről megy a PIC, egy 2x16 kis kijelző, a műveleti erősítő, és kb ennyi. Ennek ellenére, mikor rákötöm a 24Vot, akkor forrósodik. A "maradék"áramot elégeti és ez termel ennyi hőt? (eddig 9 és 12Vra kötöttem, ott egy picit sem melegedett, most pedig nagyon) Az adatlap szerint 35V lehet a bemenet, 1,5A ki. Elvileg kellene bírnia ennek is.
Lehet én parázok sokat, de eddig nem tapasztaltam ilyen forrósodást, csak ha elkötöttem valamit. Már alig érzem az ujjhegyemet.

A stabkocka a felesleget elfűti.Ne csodálkozz rajta,hogy a PIC és a kijelző relatív kicsi árama is átmelegíti.Általában elég nekik a kimeneti feszültségnél 3-4V-al magasabb bemeneti feszültség.Itt nálad 19V és jópár milliAmper van,ez bizony melegít.

Köszönöm. Egy dolog nem tiszta még. Miért jó ez a 2 tranyós megoldás? Mi az előnye mondjuk ahhoz képest ha egy, vagy éppen 0 tranzisztor van? Hisz a FET bekapcsol akkor is. (sajnos ezek a kérdések amik engem izgatnak, és nagyon nehezen találok rá választ. PL: minek ott az az ellenállás, miért kell oda egy kondi, mi lesz ha ezt-vagy azt kihagyom a kapcsolásból. Úgy érzem csak lemásolom a kapcs rajzot, mint egy fénymásoló, de PONTOSAN érteni nem értem mi minek van. Ha esetleg valaki tud mondani olyan helyet, ahol egyszerűbb kapcsolási rajzok RÉSZLETES magyarázata is megvan, azért nagyon hálás lennék)

BarnaPili: és van valami "gazdaságosabb" megoldás? Hogy ne fűtsön el olyan sok áramot? (és ne égjen szét a fenébe) Mindig zavart a fölösleges pazarlás. Ha elé rakok egy 7815-t és abból egy 7805-t, annak semmi értelme, csak két helyen égetem el ugyanazt az áramot.

Köszönöm, így már világos. Ha lesz PWM akkor biztos hibát okoz (egyenlőre csak amolyan "kattogós Weller" lesz)
Ezt az alapismeretet próbálom megszerezni, azért próbálkozom. De eddig akármit is néztem, alapismeretbe benne van az ohm törvénye, meg soros kapcsolás, PNP, NPN, meg pár gimis fizika képlet és slussz. Az ilyen mint FET gate kapacitásának létezése adatlapból kinyerhető (gondolom), de angolul biztos nem jönnék rá miről van szó. Ezeket szerintem csak így, gyakorlatban lehet megszerezni.
Vezetés közben jutott eszembe, hogy ez a 2 tranzisztoros illesztés, ez gyakorlatilag, nem egy Darling tranzisztor? Az is valami hasonló. Eredetileg azzal terveztem megcsinálni, de valaki azt mondta, az nem lesz jó nekem.

Hello!
"2 tranzisztoros illesztés, ez gyakorlatilag, nem egy Darling tranzisztor? Az is valami hasonló. "
Persze! Mint ahogy a szamár is hasonló a lóhoz, csak alacsonyabb, szürke, és hosszú füle van...
Hidd el, hogy az alapok elsajátítása nélkül, tippeléssel, nagyon sokára fogsz célba érni.
üdv!

Senkit nem akarok megbántani, és biztosan 10000szer jobban tudjátok ezeket a dolgokat, csak úgy érzem, hogy a villamosmérnöki kar első 3 éve nektek "alap"-ba tartozik.
Szerintem erre a kérdésre nincs válasz a valódi alapokban. Elolvastam jó pár oldalt a neten, olvastam könyveket is az "alapok" címmel, (és bár nagyon nem értek hozzá), de ilyen jellegű kérdésekről sehol nem esett szó, vagy nem voltam képes megérteni. Hiába olvastam el többször, ha nincs gyakorlat mögötte. Világos, hogy az ismereteimben óriás szakadékok tátonganak, de nem vagyok villamosmérnök, és gimin kívül soha nem tanultam ilyesmit (az meg nulla volt). Azok az "alapok" amiről most van szó, sztem jóval túlmutatnak azon, amit kezdőként tudnom kellene/lehetne hogy csinálhassak bármit, vagy azon amit illik tudni, annak aki forrasztó pákát fog a kezébe. Vagy amit csak könyvből meg lehet tanulni. (de komolyan: amíg pár tranzisztort nem kötöttem be, addig hiába olvastam el 10szer a leírást a "Ismerkedés az elektronikával" könyvben, nem értettem miről beszél). Ezek az "alapok" egy szakmabelinek természetesen azok, de egy hobbistának, aki nem tankönyvből dolgozik, és nem tanulta célzottan ezt a témát, nagyon nem azok.
Az tényleg "alap", hogy valaki meg tudja mondani kapásból, hogy simpi rajza, egy Darlington, egy FET és egy logikai FET között mi a különbség? Ezeket szerintem csak akkor lehet érteni-tudni, ha CSINÁLOM, és ott világosodik meg a dolog.
Én úgy gondolom, hogy fogjunk hozzá valamihez, és ami problémába ütközünk, közben megtanuljuk. Gitározni is egyszerű nótával kell kezdeni, és ami abban van azt tanulom meg. Utána jön a következő. A 100-dikban már kevés ismeretlen lesz, addig meg lehet tanulni folyamatosan, a feladatok kapcsán, ami adódik.
Szerintem elolvashatsz 1000 oldalt a szamárról és a lóról is, ha nem látsz saját szemeddel egyet sem, akkor nem fogod tudni mi is a valódi különbség közöttük.

Jó hosszú lett. Lehet rosszul gondolom. Nem vitaindítónak szántam, inkább magyarázatnak.

A lényeget hagytam ki majdnem. Működik a kapcsolás!
Szépen egy kijelzőre kiírja a kért, és a valós fokot (kb jók is az értékek), és ha a valós 5 foknál jobban eltér a kért-től, akkor be, illetve kikapcsol a páka.
Szerintem egészen használható.
Lerajzolom a kapcsolást (most próbapanelen van), és feltenném.
Ha megnéznétek, mit lenne érdemes még hozzátenni (vagy mit rontottam el és csak véletlenül működik), örülnék neki.

Hello!
Nem olyan forró ez a dolog, nem kell sarkítani. De a tudást csak egymásra alapozva lehet "halmozni". Vagy is meg kell ismerni a tranyók alapkapcsolásait, paramétereit. Valamit utánépíteni az amatőr módon is megy. De áramkört tervezni, az már komolyabb felkészültséget kíván. Tanulni építéssel is lehet, csak de próbálgatással aligha.
Amikor már ismered a tranzisztorokkal szemben támasztott követelményeket, tudod "olvasni" és a feladat szempontjából értelmezni az adatlap paramétereit, akkor már elboldogulsz a dolgokkal.
A teljesítmény kapcsoló eszközök üzemmódjainak méretezése már egy másik szint. Ha nem így gondolod, kukkants be a kapcsolóüzemű topikok valamelyikébe.Ott már nem csak az áramkör paraméterezése, de már az áramkör topológiának is nagy szerepe van. Szinte egyetlen alkatrész van, amit magunk is gyárthatunk a tekercs. Van is belőle bonyodalom bőven. Aki kezdő, amatőr az egyszerűnek találja a technikát, mert nincs meg az ismereti mélysége, amivel a problémákat felismerné. Csak a "nem működik" felismerése.
Napi szinten küzdenek a segítők, hogy "Ez a tranyó 100V-os és 15A-es, akkor miért melegszik 10A mellett?". Pedig a válasz "egyszerű", nemcsak a határadatok paramétereit kel nézni a lap elején, nem azért 10 oldalas egy egyszerű eszköz adatlapja, mer sok volt a papír. De nem kell elkeseredni, nem elefántcsont torony ez, csak fel kell mászni és nem lehet beugrani az emeletre. Valamint a lényeg, magasabbra kell jutni, mint a segítőitek. Akkor van értelme valamivel foglalkozni.

De hogy a kérdésedre is nagyjából válaszoljak. Azért van szükség, "logikai Fet-re", mert a mikrokontrollerek (egyre) alacsonyabb tápfeszültségről üzemelnek. Ha megnézel egy Fet adatlapot, akkor láthatod, hogy a Drain áram mértékétől függően egyre nagyobb Gate feszültségre van szükség, hogy alaposan kinyisson a Fet. Ezért próbálnak olyan gyártásstruktúrájú Fet-eket is előállítani, aminek nyitási küszöbfeszültsége lehetőleg alacsonyabb. Ha ez nem teljesíthető, akkor meghajtó tranyókat-IC-ket-trafókat.. alkalmaznak, hogy a vezérlő feszültséget felerősítsék. részben ezért vannak külön Fet meghajtóáramkörök, vagy cél IC-k.

Cseppet leegyszerűsítve.. Egy Fet melegedését, a létrejött veszteségek okozzák. A teljesítmény a feszültség és az áram szorzata. Egy kapcsoló tranyó (Fet), ha ki van kapcsolva, akkor van Drain feszültsége, de nincs árama. Így ennek szorzata nulla. Ha meg be van kapcsolva, akkor a Drain áram nagy, a Drain-Source feszültség meg kicsi. Így a létrejött disszipáció (hőtermelés) is kicsi lehet. De ahhoz hogy ez esetben is nulla legyen, a Fet ellenállásának is nullának kellene leni. De nem az. A paraméterek között, az Rds-on paraméter adja. De megint az adatlap első adata, a legjobb helyzetre vonatkozik. De nagyon nem mindegy, hogy ez 0,5ohm, vagy 0,05ohm. Mert 4,5A Drain-áram esetén, az első esetben 10W hő képződik, míg a második esetben 1W. A 10W "elfűtéséhez" már tisztes borda tartozik, hogy a környezeti hőmérséklet mellett, a Fet belseje ne melegedjen a kritikus érték fölé. De a kapcsolóüzem előnye akkor is látszik, hiszen a 10W-ot eldisszipáló eszközzel, ha 24V-on kapcsoltuk a 4,5A áramot, végül is 108W-ot kapcsoltunk ki-be, 90% hatásfokkal.
A gyors kapcsolóüzem,már egy másik tészta. Mert a hőtermelés már mint "végzett munka", amiben az idő is szerepet játszi. Mert amikor a Fet-ki be kapcsol, abban a pillanatban rajta van a 108W. Mivel a munka a teljesítmény és az idő szorzata, nagyon nem mindegy, milyen gyorsan és milyen sűrűséggel (frekvenciával) kapcsolgatunk ki-be. A fet térvezérelt, vagy is nem szükséges a vezérléséhez energia, mint egy mezei tranyónál. Csak éppen belső kapacitásai vannak, amiket a minél gyorsabb kapcsolás érdekében a lehető leggyorsabban fel kell tölteni, ki kell sütni. Ezért kel olyan komoly meghajtóáramköröket alkalmazni, ami esetleg 1..6A terhelőárammal bírnak. Pedig azt mondtuk, nem kel hozzá teljesítmény.
Ha a pákát hébe-hóba ki-be kapcsolod, akkor csak az Rds-on ellenállás miatt létrejövő hőtermelés a számottevő. Ha pld. 10kHz-es PWM jellel szabályozod a terhelés átlagteljesítményét, akkor jelentősen nőni fog az átkapcsolás alatti veszteség hatása is.
Dióhéjban kb. ennyi a magyarázat.

Az szomorú lenne az oktatásra nézve, ha a villamos kar 3 éve alapismeretekkel telne. De nem véletlenül tanulnak a szakemberek iskolában évekig, majd életük végéig. Ez az iparág talán a legdinamikusabban fejlődő tudomány. De nem akarok elkeseríteni senkit, amit itt alapnak nevezünk, az tényleg alap, mert kb. fényévekre vagyunk elmaradva. Csak mi még nem vettük észre. De akik az élen vannak azok aktívak és nincs idejük a tudást ilyen szinten átadni. Harminc percig lehet sorolni az 1800-as évek végén és 1900-as évek elején alkotó magyar tudósokat. Amivel foglalkoztak annak a tudásnak javát ma sem érti az átlag villamos ember. Mi itt úgy gondoljuk, ma is a szellemi szürke eminenciásokhoz tartozunk, de higgyétek el, sajnos nem..

De most én is az "OFF bűnébe estem", mert ez nem közvetlen tartozik a témához. De ha majd megyek az új pápához az audienciára, megemlítem neki..
üdv!

Ezer hála és köszönet. Ezt a leírást végre megértettem.
Ilyen leírásokat lehet valahol találni? Egyben, "dióhéjban", érthetően? (csak azért dióhéjban, hogy megértsem nagy vonalakban, utána jöhet a könyv, leírás, adatlap, amit eddig nem fogtam föl)
Az ilyet megértem, utána már mond valami érthetőt az adatlap és az "alap" könyv is. Hasonlót küldött Fizikus is. Semmi nem volt benne, amit nem tanultam volna fizikából, de így egyben, erre kihegyezve egészen másképp festett.
UI: tetszik az elefántcsont torony hasonlat!


ÉS akkor a kép a kapcsolásról!
Remélem ki lehet nézni. Próbapanelen van, ott állítgatom össze, és ha működik, akkor szedem le a rajzot róla (Ez is vadbaromság igazából, hogy terv nélkül dugdosom össze. Elképzelés van azért, csak kész terv nincs)
Remélem nem hagytam le róla semmi lényegeset.

Jelenleg működik, de szívesen veszek minden kritikát, tanácsot, kiegészítést. (megj: ez egy "kattogós weller")
És egy kép a valós kinézetről. (néha csodálkozom, hogy az asztalomat megtalálom )

Hello!
Valamikor voltak műszaki könyvek és volt Műszaki Könyvkiadó sőt tagság is volt kedvezménnyel. Amikor még a tudás nem árucikk volt, és úgy gondolták, hogy aki tanulni szeretne annak legyen lehetősége, majd később megtérül. Bár a legtöbb fordítás volt, oroszról, azok meg az angolszász irodalomból fordították. De volt.. Hogy ma mi van, arról fogalmam sincs, viszont itt a háló. Ilyen lehetőség még sosem volt, csak a sok jó információ mellett sok a dezinformáció is. Azt sajnos tudni kell kiszűrni. De oktatással kapcsolatos honlapok is vannak, azt azért "forgatni kell". Nekem az a mottóm, hogy "A legbonyolultabb dolgok is apró egyszerű problémamegoldások halmazából áll." Ezeket egyszerű paraszti logikával el lehet magyarázni és megérteni sem gond. De viszont ebből több ezer van egy témakörön belül. Ez nehezíti a tudás megszerzését. Azt viszont el kel felejteni "hogy ezt már rég tanultuk", mint amit annyiszor hallottam már.. De off-nak vége..

A kapcsolás jó addig, míg a Fet-et hébe-hóba kapcsolgatod. De PWM szabályozás így felejtős. Egyébként a Fet Gate-Source közé, egy ellenállást kel kötni, mert amíg a proci Reset alatt van (pld. bekapcsoláskor) addig a PIC portjai bemenetként funkcionálnak. Vagy is lebegnek. Így a Fet könnyen hasmenést kap, mer "szabályozható ellenállás üzemmódba" kerülhet. A 100W-tól még a füle is világítani fog.
Egyébként a tápot nem rajzoltad le. A pákának nem kell szűrni a 4,5A áramát. Az nyugodtan mehet az egyenirányított feszültségről, és egy diódával leválasztva kaphat a stabi tápot. ekkor a táp bemenetén csak a PIC áramfelvételének megfelelően kell szűrni csak.
üdv!

Igen. A bátyám véleménye, hogy a tudás tiltott, az elektronika eretnek lett

Igen a leírásod alapján már én is rájöttem, hogy a PWM egyenlőre felejtős. a Gate-source-t bekötöm, köszi az ötletet.
Viszont ez a táp dolog nem volt betervezve. A 24V-ot kötöm rá a pákára, és ugyanez megy a stab kockára is. A 7805 elé kellene egy dióda, meg szűrés? Most vadászok kapcsolási rajzokat, hogy megértsem a dolgot...

Hello! Mint itt csak nem relé, hanem páka van. üdv!

Köszönöm a segítséget! Értem, belerakom.
Egy kérdés: a páka ugye időnként felvesz 4,5 A-t. Ezt (gondolom) nem igazán célszerű a NYÁK-on vezetni, olyan széles csíkokon, mint amin a PIC jelei mennek, igaz? Akkor ezt hogy lehet megoldani? Pl a IRLZ24N-nél. Az legyen légszerelt, és akkor kellően vastag vezetéket tudok használni, ahol a páka fűtőárama megy? Vagy milyen megoldást szoktak használni ilyenkor?

Hello!
Ha csak ki-be kapcsolgat a Fet, lehet huzalozni. De sokkal egészségesebb, ha a nyákon van, ügyelve arra, hogy a testáramok ne menjenek keresztül a PIC GND vezetékén. De miért nem nézed meg a DC/DC átalakító topikot, vagy egy PWM-es motorvezérlőt, hogyan oldják meg. De nyilvánvalóan amennyire csak lehet, széles vezetősáv kell, esetleg vastagon ónozva.
(Ügyes ember tanulmányozza mások munkáját..)
üdv!

Nézem, köszönöm!

Kicsit régi hozzászólásra írok választ, de kénytelen voltam rákeresni.
Eljutott hozzám mailban egy nyákterv ami Ebből a hozzászólásból származik (néhány kérdést tett fel benne a levélíró).
Felhívnám a figyelmet, hogy a nyáktervről, és a kapcsolásí rajzból is (abban a hozzászólásban amire a választ írom) hiányoznak a rezonáns kondenzátorokkal párhuzamos diódák (míg más rajzokon szerepelnek). Emiatt a tápegység üzembiztossága jelentősen rosszabb lesz (tudom van akinek így megy régóta - de akkor is) ugyanis a diódák hiánya miatt a rezonáns táp tranziens áramkorlátozása nem működik (magyarul: egy kimeneti zárlattól tönkremehet, ha nem elég gyors az olvadóbizti).
Csak javasolni tudom (ha egy modi olvassa), hogy a hibás kapcsolási rajzot és a hibás nyáktervet ki kelllene venni. Illetve ha emmzoleenak van energiája kijavítani, akkor a javított verziót betenni helyette. Régi hozzászólás, és én sem kerestem volna rá, ha nem jut el hozzám, de ezekszerint más is megtalálta, és még sokan megtalálhatják.