Köszönöm.

Csongrád megyében lakok.

Hali! Nos, ott tartok hogy készen van a vasmag nagyon jól sikerült sima egyszerű úgynevezett " láncszem" típusú mellett döntöttem a kivitelezés egyszerűsége miatt. 25cm2 a keresztmetszete. Meg van a huzal is amit használni fogok. Primer 0.7mm-es huzalból 415 menet. Szekunder 2x2mm-es huzal párhuzamosan egymás mellé tekerve ebből 27 menet számításaim szerint. Szekunderről 14v 20A-nak lejönni. Az volna a kérdésem mielőtt tekernék hogy 4 db orosz diódával lesz megoldva az egyenirányítás, és hogy ez válltoztat-e szerintetek a dolgon? Úgy értem lesz feszültségesés vagy valami? vagy ugyanúgy lejön a dióda után a 14v?

A diódahíd minden egyes diódáján kb. 0.8V fog elveszni.
A kimenő egyenfeszültséged 1.6V-al lesz kisebb, mint amire számítasz, de ez az átlag. Az akku viszont a csúcsfeszültségre fog feltöltődni, ha nem ügyelsz, elforralja a rajta felejtett akkut - 16V körüli a végfeszültség...

Most ezt nem értem. Ha 1.6v-al kevesebb lesz a kimenő feszültség akkor az csak 12,4v. Akkumulátor úgy tudom 14v fölött forr.

A hasznos feszültséged átlagára számoltad az eredeti 14V-ot, amiből 1.6 V még elvész.
A maradéknak a csúcsfeszültsége, amit szép lassan elér azz akku, az bizony 16V körül lesz, nem fogsz neki örülni, ha tönkremegy egy-két huzamosabb ideig a töltőn felejtés után.
A dolog úgy működik, mintha egy kondenzátor lenne az egyenirányítás után - ez az akku lesz - csak lassabban töltődik fel a csúcsra.

akkor most mit kéne változtatnom? az egyenirányítást oldjam meg máshogy vagy méretezzem át a trafót?

Ha tudsz felügyelni a töltés alakulására, hálás dolog lenne ha a primerhez még hozzáadnál menetszámokat, megcsapolásokkal, hogy legyenek fokozataid a töltés erősségében.
Ha van módod áram és feszültségmérőt rakni a berendezésre, hasznos lenne.

úgy kellene megoldani hogy ne kelljen felette állni töltéskor.

Nerm megy az olyan gyorsan, hogy mellé kelljen állni. Ha némileg kiszámítható az időszakos töltési idő, egy olcsó, falidugasz időkapcsoló is segíthet a károsodás megelőzésében.
A korrekt amúgy is egy automata töltő lenne, de szegény ember mezei töltővel főz(i az akkut).

De hogy lehetne meg oldani azt hogy rajta hagyhassam egész estére és hogy ki tudjam használni mind a 20A- áramerősséget. Nagy traktor akksikat kell tölteni. min 160A-os ak. és fel kéne tölteni maximumra. Esetleg ami az autókban van fesszabályzó alkalmas lenne? elvileg az is lekapcsol ha fel van töltve. vagy nem tudom most már.

Van amúgy itthon egy maszek töltő évek óta gond nélkül üzemel. Trafóról 13,8 V jön le a diódák után már csak 12v. 1,8mm-es huzallal tekerve a szekunder szerintem ez kb 6A -os lehet. Ebből kiindulva méreteztem a trafót 14V-ra. Nah most akkor az hogy van hogy az meg megfelelő volt mindidáig?

Igen, egy dolog, hogy ráérzésre gond nélkül üzemel, de nem tudni eleget, keveset, vagy sokat tölt az optimumhoz képest.
Próbálj meg ügyeskedni azzal a fesz szabályzóval, lehet azzal is jó dolog sül ki az automatizálást illetően.

Az a baj nem tudni mikor van egy akkumulátor teljesen feltöltve. vagy erre is van valami megoldás?

Szerencsére ólomakkumulátornál pontosan tudni lehet, mikor van teljesen feltöltve. Van egy feszültségugrás a cellánkénti 2,4 V elérése után. Ezt nagyon könnyű érzékelni és erre automatikát alapozni.

Valami ilyesmire gondoltam. És készült már ilyen kapcsolás? esetleg kapcs rajz stb. vannak? Az autókban használt fesz szabályzó nem ugyanaz működése szerint? mert akkor elég volna bele egy olyan.

http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_2756.html
Annak a feszültségszabályzónak más a feladata. A generátor gerjesztését szabályozza.

Köszönöm a segítséget!

Furcsa dolgot tapasztaltam az imént az 555-tel.

Adott egy 230V/12V toroid trafó duplán tekert szekunderrel. A két primert sorosan kapcsolva 12V 0,75A áramfelvétellel a szekunderen a 230V 25W izzó 5W-tal parázslik. Ezután csak az egyik huzalt kapcsoltam az áramkörbe. Elméletileg az izzónak erősebben kellene világítania. Az izzó nem világít, az áramfelvétel 0,55A.
Mi lehet ennek az oka?

A két tekercs menet iránya nem volt egyforma.

Egyforma a menetirány, egymás mellé vannak tekerve. Hálózatról sorba a kettő 20,5V(90menet), egy 10,25V(45 menet).
Freki impulzus 10kHz körül.
12V pozitív:1 eleje, 1 vége 2 elejéhez(soros kapcsolás), 2 vége tranzisztor kollektorára.
230V-os ágban az izzón 5W, AC158V. Ergo 12V a 20,5V-os tekercsre.

Utána 2 kiiktat. 1 eleje marad 12V pozitív, 1 vége tranzisztor kollektorára. Felényi menetszám miatt elméletben nagyobb áramfelvételnek kellene lennie, és az izzónak erősebben világítania, ugye dupla feszültséggel.
Gyakorlatban kisebb áramfelvétel, és az izzó nem világít. AC40V. Elég fura.

Áramiránnyal fordítva diódával 12V 10W izzót bekötve szintén nem világít a 230-as izzó. A lámpa sem.
Megfordítva a diódát az áramirányba kb. 2V-on parázslik a 12-es izzó.

Bocs hogy bele szólok de egy hálózati trafót 10kHz-ről járatni nem illik. + nem is működik.
Mit szeretnél csinálni?

A hálózati trafó gyakorlatilag semmiben nem külömbözik egy kimenőtrafótól. Aminek, a jobbaknak, 20 Hz - 22 kHz az átviteli tartománya. A veszteségek persze a frekvenciával nőnek, de hogy nem működne? Hálózati trafóban is találkoztam 0,35-ös lemezvastagsággal, ha esetleg ez lenne a következő kifogás.

Hali! Azt szeretném még kérdezni hogy jó-e a csillámlemez ( 2,2mm vastag) csévetestnek? Ugyanis már legyártottam mind a 2 csévetestet, de utána említették nekem hogy a mikrohullámú sütőkbe is az van mert valami sugarakat szabályoz vagy nem tudom pontosan. Azért kérdezném hogy nincs-e valami árnyékoló vagy valami ehhez hasonló tulajdonsága ami miatt nem jó trafóhoz csévetestnek? Már keresgéltem adatlapokat stb. de nincs róla semmi.

A csillám törékeny, azon kívül más baj nincs vele. Bakelit, vagy nyák lemez, amiről lemarod előtte a rezet. Az üvegszálas, az döfi.

Ez nem törékeny sőt olyan kemény mint a bakelit, de tutira csillám. van itthon bakelit is de csillámból több van azért csináltam abból. Tehát akkor nem lesz vele baj ha arra csévélek?

Ha fizikailag bírja, akkor miért ne.

Fizikailag tuti bírja csak ezzel az árnyékolási dologgal ijesztettek meg.

Nem árnyékol semmit. Nagyon jó hőálló és feszültségtűrő szigetelőanyag és nagyon kicsi a dielektromos vesztesége. Viszont nagyon gazdag lehetsz, ha ebből tudsz tekercstestet gyártani.

Egyenáramból szeretnék 200-230V DC-t vagy AC-t a lehető legjobb hatásfokkal és a lehető legkisebb üresjárati energiafogyasztással.
Miért ez a toroid? Mert 230V AC-t ráengedve 2W alatti az energiafelvétele, pedig 200-250W-os lehet.

Távolabbi terv a betápláltnál több áram kinyerése speciális tekercselrendezéssel, mágnesekkel.