Ez egy elfogadható indok.
Én azoktól érdeklődtem, akik azt tervezik, hogy ilyet építenének (és persze nem a kabáthoz (meglévő trafóhoz)) nulláról ilyet.

Itt mindenki rövidzárról beszél, pedig nem kell ahhoz rövidzár.
Ahogy olvasgattam, sokan itt rendszeresen akksit töltenek a labortáppal.
Ha veszünk egy 50V/10A-es tápot, akkor 10A-as töltésnél ~400-500W megy el fűtésre. És ezt mondjuk 6-8-10 órán keresztül folyamatosan. A borda hőmérséklete ilyenkor jó ha nem megy 50-60 fok fölé. Ezt a sok hőt elvezetni azért nem kis feladat még ventilátoros hűtéssel sem.

De, ez pontosan így van ahogy leírtam. Kérlek olvasd el még egyszer a hozzászólásomat! Ezt írtam ugyanis:

Mondjuk 12V-ot és 10A-t választok.

Talán az volt félreérthető, hogy:

Ez talán így lett volna jobb:

Sziasztok!

Némi segítséget szeretnék kérni ismét. Kész a tápom (alkotó 7.4). deszkára rakva tökéletesen feléledt. Dobozolás közben az egyik jelentéktelen (ám mégis) 2V közeli trafókivezetés összeért a 26V AC-val. Így azt megdobta 28V-ra. Azóta nem tudom leszabályozni a táp feszültségét. 26-32 V között szabályozható a DC. Az Áram rész kifogástalanul szabályozható. A DC off ha kikapcs állapotban van akkor 28 DC van rajta és nem szabályozható. IC-t már cseréltem. Ugyanaz a helyzet. Mit kellene még megnézzek? A panelen nem füstölt le semmi, látszólag minden ok....

Köszönöm

Elsőre az áteresztő elemeket kellene ellenőrizni. Esélyes, hogy ezek valamelyike zárlatos. (A hibát jó eséllyel nem a 2V-al nagyobb szekunder feszültség okozta.)
Kis gyakorlattal a soros ellenállásaikon eső feszültségből is tudsz következtetni, de ha ezzel nem jutsz előrébb, akkor a kiszedés+mérés kombináció célra szokott vezetni.
(Azért nem tuti a soros ellenállásokon való mérés, vagy azok egyenkénti kiszedése, mert előfordul, hogy nem csak CE zárlat van, hanem a bázisra is zárlatos lesz, amin csak a kiszedés segít.)

Köszönöm, holnap megnézem. (Jól gondolom, egyszerűsítve, hogy valamelyik fémtokos tranyó szállt el? Mennyiben változik a dolog, ha egy vagy két tranzisztor üzemel a három helyett? Legalábbis a hibakeresés idejére gondolva....) Ha nem a +2V AC volt a hibás akkor mi lehetett még az okozó? Doboz nélkül ment rendesen....Holnap ránézek. Köszönöm mégegyszer.

A rossz tranyót kiveheted, a maradékkal (akár 1db áteresztővel) is működik, csak itt az áramtűrés már sokkal kényesebb.

Hi Mesterek!

Szeretném a lenti kapcsolást megcsinálni, és lenne pár kérdésem vele kapcsolatba.
- mi az a +Us és a -Us, mi a szerepe, kell az bele?
-Van az árammérő panel műszernél az R21a és a R21 sönt ellenállások a pozitív ágba, azok csak panel műszernek kellenek vagy a komporátor ic-knek is? Mert utána van C11 és a R23 amiből lesz a +Us és ezek le vannak rakva a stabilizált feszre.
- a kimenti ágon van párhuzamosan C9 és a C15 ezek mire jók?
Válaszokat segítséget előre is köszönöm!

1. Az "s" index a "segéd" rövidítése. Azért van, mert így létrejöhet a 4 vezetékes táplálás, azaz nem a labortáp csatlakozója, hanem a tényleges fogyasztó lesz a "visszamérési" pont. Ha ezt nem akarod, akkor fixen kösd össze a polaritásonkénti két kivezetést.
2. A sönt elsősorban a tápnak kell. Az árammérést csak rátelepítettem
3. A kimenet esetleges lengéseit próbálja megfogni, gerjedést gátló szerepe van. Az elkó értéke esetleg kisebb is lehet, nagyobbat nem javaslok.

Szép estét. Gyors, munka utáni teszt: Bármelyik tranyót leszedem, a feszültség nem változik. Ugyanúgy 26V-32V-ig állítható. (Ráadásul úgy, hogy a beszerelt Poti elején semmi, közép után nagy lépésekkel változik. Mindez lineáris és logaritmikus potival is. Ha mindhárom tranyot kikötöm, akkor 15-32-ig lehet állítani a fentiek szerint. Plusz a DC off esetén sem nullázódik a fesz. Kérdés (láma): Ugye elég, ha csak az adott (leszerelendő) Tranzisztor emitterét kötöm ki a panelról?

Köszönöm

Nem elég az emittert kikötni (gondolom az ellenállást vetted ki), mert említettem a bázis zárlat lehetőségét is.
Nem garantálható ez a hiba, csak egy lehetőség a szóba jöhetők közül. Lehet baj a meghajtóval, vagy a vezérléssel is.

Jajj. Akkor mehetek a "kályhához".... Csak az emittereket kötöttem ki. Holnap kikötök mindent.
Köszönöm.

Szia!

A tápod, 1.4.2.
Van arra értelmes magyarázat, hogy egyik nap belövöm helitrimmerrel a kimeneti feszt/áramot és jó minden. Majd egyik nap az áram relatív egyforma, a fesz-ben van némi difi (pár tized), majd másik nap a fesz egyforma és az áramban van difi. Pedig semmit nem változtattam
Nem azért, hogy zavaró, csak érdekes.

Nem egyértelmű mi az amit beállítasz pontosan, aztán elmozdul.
Talán a kimeneti maximum, vagy a műszer csal ennyit, vagy beállítasz egy értéket ami másnapra nem pont annyi?
Ha a kimenti maximum, akkor ott több mindenből jöhet össze. Részben lehet a potik érintkezési bizonytalansága, illetve lehet a referencia apró ingadozása is.
Szerintem egy életszerűbb ellenőrzési módszer, ha beállítasz egy feszültséget, és azt vizsgálod mennyire fog ez változni ha megterheled.

Szóval akkor ha jól értem az "s" kivezetések arra szolgálnak hogy ne táp kimeneten mérjek azaz nagyobb terhelésnél nem a fogyasztón eső feszültséget mérem, hanem a tényleges kint lévő feszt?

A többi világos, köszönöm a választ!

Majdnem! Csak nem te, hanem a labortap szabalyzokore.
-Mivel a vezetekeknek is van ellenallasa ami nagy aramoknal jobban elojon. Ezt kikuszobolendo
a fogyaszto betaplalasanal meri a tapegyseg es szabalyoz.-

Nagyon frappánsan megfogalmaztad. Annyi aprósággal egészíteném csak ki, hogy ez csupán egy lehetőség. Ha kivezetjük a "segéd"-eket is, akkor kedvünk szerint táplálhatunk akár így is. (Az én gyakorlatomban még sosem kellett.)

Halleluja és köszönöm!

A táp, jelentem, tökéletesen működik. Az egyik 3055-ös hibás lett...Hogy mitől az nagy kérdés. Működött aztán mégsem. Csere és reggel óta megy szépen. Tényleg ki kellett kötni a bázisokat egyesével. Szerencsére az első bekötéssel kijött a kuka. Köszönöm mégegyszer a segítséget. Visszadobozolok és teszek fel képeket

Ügyes vagy, gratulálok!

Kedves Alkotó!
Már régóta szeretném megépíteni az általad tervezett labortápot (2.7.4). Csak annyi gondom van, hogy nekem egy 2x15V/100VA-es trafóm van, és ezzel 2 tápot szeretnék meghajtani. Mit kell módosítani, hogy erről az alacsonyabb feszültségről is működjön, de ha később szükség van rá, akkor nagyobb feszültségű trafót is ráköthessek.
A Graetz hidat SB540-es Schottky-ra cserélném, mert sokkal kisebb a nyitófeszültsége.
Úgy gondoltam, hogy a 24V-os zener maradhatna, mert legfeljebb nem nyit ki és a 820 Ohm-os ellenálláson keresztül kapnak tápot az opa-k.
Az áteresztő tranyókból is csak 1-et hagynék meg, mert 2A-ig kell csak most a táp. Gondolom így az R13-15 elhagyható. A panelt úgy akarom elkészíteni, hogy trafó cserénél csak be kelljen forrasztani ezeket.
Viszont a többi ellenállás és egyéb elem értékét nem tudom, hogyan kell megváltoztatni, nem látom át teljesen a kapcsolás működését.
Köszönöm előre is a szíves segítségedet, de természetesen a többiektől is szívesen venném, ha tudnak segíteni.

Javaslom Pioneer fórumozót megkérdezni, mert a kapcsolóst Ő tervezte, tehát neki van a legnagyobb rálátása a témára. Én csak piszkálgattam egy kicsit, illetve panelt készítettem hozzá.
Ettől függetlenül, egy kicsit értetlenül állok a "van egy trafóm, ezt akarom használni" megközelítéssel szemben. A trafó is egy alkatrész, lehetőleg olyat kell venni amilyenre szükség van. Egy 100W-os trafó gyártatási költsége kb. 3000 Ft lehet, tehát nem halálos kiadás.
Ha a meglévő trafódat használod fel, akkor most nyersz egy kis költséget, de elveszíted a széles körű felhasználhatóság lehetőségét. Ezt érdemes ilyenkor mérlegelni.
Ha a csökkented az áteresztők számát (ami életképes lehet bizonyos határok esetén), akkor szintén korlátokat állítasz a felhasználhatóságban. Egy 2N3055 nagyjából 2 gombóc fagyi árával egyenlő. Ezt tudva megéri elhagyni őket?
A működésről viszonylag sokat megtudhatsz a táp határadatainak beállításához készült irományomból.

Akkor úgy mondom, hogy az eddigi "bütyköléseimből" kiindulva nekem elég a 20V/2A-es labortáp (5 és 12V környékén szoktam mozogni). Nincs szükségem nagyobbra.
Másrészt ez egy toroid trafó, ami jóval drágább, de kisebb a vesztesége és a szórása is. Elektronikában sem szeretek pazarolni.

Egy megjegyzés: szerintem nem jó ötlet a 24V-os Zenert meghagyni.
Így ugyanis kicsit sem lesz stabilizálva az OPA-k tápja, és hacsak nem raksz valami irreális méretű pufferkondikat a betápra, számottevő (Voltos nagyságrendű) hullámzás lesz ott, amit pedig az OPA-k azzal hálálnak majd meg, hogy a kimeneti feszültségben megjelenik ez a hullámzás csökkentett kivitelben.

Köszönöm.
Akkor tegyek be helyette mondjuk egy 15V-osat? Vagy egy TL431-es jobb lenne, vagy az már felesleges?

Mivel az OPA-s rész fogyasztása nem ugrál nagyságrendileg, ezért igazából a Zener is elég.
De egy Zener 8-15 Ft, egy TL431 meg mondjuk 20-40 Ft, szóval nem oszt, nem szoroz anyagilag a különbség. Nálad az előnye lehet a TL431-nek, hogy a feszültség változtatásához elég egy ellenállást cserélni, ha később nagyobb trafót raksz be.

Valamikor ertekeztunk errol, hogy melyik az a legkisebb Zener ami a 24V-at kivalthatna -es ezzel kisebb feszultsegrol is menne a tap-. Akkor valami olyan eredmeny lett a vege, hogy a 12V-os meg epp megfelelo, de alatta [~10.8V] mar drasztikusan kezd elmaszni a REF feszultseg / 9.9V /. S mint tudjuk azzal allitunk be mindent.

Értem, akkor a 15V gondolom, megfelelő. A 15VAC, 21VDC gondolom 2-3 A-től nem fog leesni annyira, hogy a 15V ne menjen.
Esetleg meg volna a link vagy a dátum, amikor a kisebb feszültségről való üzemeltetésről beszéltetek? Pont ez kellene nekem és akkor nem zargatlak Titeket.

A kedves forumtars itt vetette fel, hogy mi lenne ha.....
Erdemes atolvasni......[5-15 hsz az egesz]
S a dontes a TIED - de megoszthatod velunk is

Szia!
Megoldható 15V-os trafóról is. A Z3-at cseréld 15V-os zener-re, R2-őt 500-600 ohm közötti értékre, R18-at 2,2kohm-ra, R3-at 47kohm-ra, R10-et pedig 220kohm-ra. Így lesz egy 20V-2A-es tápod.
Ha az áramkorlát LED-je áramkorlát esetén halványan, vagy nem világítana, cseréld az R19 értékét 2,7k-3,3kohm közötti értékre.
Üdvözlettel Pioneer