Nem kúszok felfelé az árammal, mindössze annyi van, hogy a 2x15V/100VA-es toroid tud 3A-t, de mivel mA-es nagyságrendet is akarok mérni, ezért a 7107-tel csak 2A-ig tudok mérni, ha nem oldom meg automatikusan vagy manuálisan a méréshatárváltást.
Mindjárt letesztelem, hogy 2 ill. 3A terhelésnél mennyire esik le a pufferen a fesz.
A FET-et azért vetettem fel, hogy megspóroljam a végtranyón eső feszt is. De ha bonyolult átépíteni, akkor nem babrálom.
A többször emlegetett gombócos fagyihoz meg annyit, hogy perpillanat nem tudok beruházni új cuccra, de nem is akarok, mert van itthon sok dolog és ezekből akarok építkezni és felhasználni az itthon álló, porosodó cuccokat. 2N3055-ből 2db van és a másikat a táp tesójába akarom rakni. Ha lesz rá pénz és persze igény, akkor majd bővítem a terhelhetőséget. Alapban 2A-ig elég lesz, de ha mégis kell 3, akkor azért meg lehessen oldani.

Szerintem azért ennyire nem problémás a dolog. Fentebb kifejtettem. Az viszont tény, hogy nem szeretek pazarolni sem energiát, sem pénzt, sem alkatrészt. Ezért szeretnék egy olyan tápot, ami sokáig kiszolgál.

Köszönöm szépen.
Nem vagyunk egyformák. Én mindig szerettem tudni, mi hogy működik. Már gyerekkoromban is szétszedtem mindent. (De össze is raktam. )
Szeretem látni a részleteket, hogy hogyan működik. Ezért a részletesség, mert így érthető, mit miért...
Pioneer táblázatát is rögtön feloldottam és megnéztem, mi hogy van benne.
Az igaz, hogy aki nem akar mögé látni annak úgy jobb, de gondolom Ti is azt preferáljátok, ha valaki meg akarja érteni a kapcsolások működését, mert akkor nem kérdez butákat és jobban boldogul a megépítéssel, teszteléssel,...

1. Más kapcsolásban 1 db 2N3055 lazán vitte a 3A-t (igaz, hűtőfelület bőven volt neki).
2. Nincs az a pénzmennyiség, amit egy lelkes hobbista ne bírna elkölteni.
3. Vannak, akik pl. feleséget is csak hobbiból tartanak; ennek anyagi vonzatát inkább nem részletezem...

1. A 2N3055 a 15A-t is lazán viszi, rajta van az adatlapján. A kérdés, hogy e mellé mekkora feszültség esik rajta, azaz mekkora teljesítményt kell elfűtenie. Itt van a gond, mivel egy labortáp a rövidzárat is tartósan bírnia kell, ami a pufferen eső fesz szorozva a kimenő árammal. Pl. 20V/3A-es tápnál ez 60W. Adatlap szerint max 115W-ot tud eldisszipálni de csak akkor, ha 25 °C-on tudod tartani a Si-ot, ami lehetetlen.
2. Ehhez nem kell hobbistának lenni.

- na persze, de nem árt bétára leválogatni, mert messze nem egyformák. Emiatt 2N3442-jobb választás lehet időnként. A tokozás ugyanaz, de kicsit jobb paraméterekkel bír - emiatt több a tartalék.

Hello!
"A FET-et azért vetettem fel, hogy megspóroljam a végtranyón eső feszt is."
Ez csak akkor lehetséges, ha a kapcsolástechnika is ennek megfelelő. Itt a tranyó emitterkövetőként működik. Ha a Fet-et forráskövetőként használod, akkor nem kevesebb, hanem több lesz a veszteség. Mert amíg egy tranyó bázis-emitter feszültsége 60..800mV, addig egy Fet GS feszültsége 2..6V is lehet.
üdv!

Megcsináltam a terheléses "ECG"-t. A mellékelt eredmény jött ki.
Amit itt korábban másképp láttam leírva, de Ferenczi Ödön tápegységes könyvében benne van, hogy a szekunder áram a pufferelés utáni áram 1,25-szöröse. Azaz visszafelé, ha a trafóm 3,33A terhelhetőségű, akkor a tápom csak 2,66A terhelhetőségű lesz.
A másik, hogy a mellékelt tesztek alapján úgy néz ki, kb. 16V-os labortápom lesz. Illetve hagyhatom magasabban a kimenő feszt, de csak bizonyos terhelésig fogja azt tudni (pl. 16V/2A, 17V/1A, 18V/0,5A). Nem túl szép dolog, de így megmaradhat a magasabb tartomány is.

Értem. Jól gondolom, hogy inkább ezért szokták a negatív ágba rakni?

Őőő, izé. Mi köze a bétának a max. Ic-hez?

Ha 1 egységnyi erősítést akarsz elérni, akkor nem mindegy mekkora a bétád. Ha egy bizonyos limit alá esik, pld 30, akkor nem nyit ki teljesen a tranzisztorod és jobban melegszik ugyanolyan környezetben, amiben egy nagyobb bétájú. Ha eleve nagyobb a bétád, biztosabban nyitnak a tranzisztoraid. Ha kisebb bétájúakat használsz, borítékolod a mielőbbi tervezett elavulást. Ha párhuzamosan működteted a tranyókat, például nagyobb áram elérése érdekében, akkor a szűk keresztmetszet a szignifikánsan alacsonyabb bétájú tranzisztor lesz, azaz az fog előbb elpatkolni. Röviden ennyi. Nekem darabra válogatott közel egyforma tranzisztoraim vannak. Ugyanígy ez érvényes nem csak a tápban való felhasználásnál, hanem például a B fokozatú erősítők végfok tranzisztorainál is. Ezért nem érnek semmit a sorozatban gyártott termékek, mert ott a kutya sem törődik ezzel a paraméterrel. Igaz az elmúlt 30 évben javult a tranzisztorok gyártástechnológiája is, nem akkora a szórás. Mindegyik egyformán vacak. De ez sem baj, hiszen a kapcsolástechnika ha erre van kialakítva, akkor ugyanúgy hosszú ideig fog működni.

Értem, de szerintem ennek akkor sincs semmi köze a max. Ic-hez, ami a gyárilag megengedett max. kollektor áram. Függetlenül attól, hogy a béta 1 vagy 1000. Pont emiatt írtam, hogy nincs jelentősége, hogy most 2 vagy 3A folyik át rajta, ha nem vesszük hozzá az U_CE-t. A béta változik attól függően, hogy mekkora áram folyik a kollektoron, de az I_C maximálisan megengedett értéke nem változik. Az 15A.

Mint említettem - fontos a kapcsolástechnika és az, milyen munkapontra van beállítva a tranzisztor. OK, hogy 15A, de mekkora meghajtó áram mellett fogja neked ezt tudni a trazisztor?, ha ugyanis a kisebb meghajtóárammal hajtod meg, és nem nyit ki teljesen - jobban melegszik és nem fogja tudni, mert megfut. Nem számoltam utána, de Alkotóák gondolom meg tudnák mondani mekkora szórás fér bele az optimális működéshez. Nyilván minél nagyobb az erősítési képessége a tranzisztornak, annál valószínűbb, hogy nem lesz vele baj és optimálisan dolgozik.

Nem vagyok tranzisztor guru, csak próbálok logikusan gondolkodni: ha alacsonyabb az egyik tranyó bétája, az azt jelenti, hogy ugyanakkora bázis áram esetén kisebb kollektoráramot ad. Igaz, hogy kevésbé nyit ki, de nem fog rajta nagyobb feszültség esni a párhuzamos kapcsolás miatt, tehát nem jut rá nagyobb teljesítmény.
Ha figyelembe vesszük az előtéteket is, akkor vegyünk egy szélsőséges esetet:
Két tranyó van párhuzamosan kötve 2db 0,22 Ohm-os előtéttel. Mondjuk, hogy a nagy gyártási szórás miatt ugyanakkora bázis áram hatására az egyiken 2A folyik, a másikon 5. Tegyük fel, hogy 2,5V esik az egész kapcsoláson.
Akkor az első tranyó előtétjén 0,22 Ohm x 2A = 0,44V esik, így a tranyóra 2,06V jut, ami 2A-rel számolva 4,12W.
A másik tranyó előtétjén 0,22 Ohm x 5A = 1,1V esik, a tranyóra 1,4V jut, ami 7W teljesítményt ad ki.
Tehát pont a nagyobb bétájú kap több kakaót. Az előtét megóvja őket.
De lehet, hogy nem jól logikázok.

Igen! Attól jobban melegszik, tovább emelkedik az erősítése, amitől még több "kakaót" kap. Eredmény = füst

Nincs olyan hogy "előtét", emitter ellenállás van.

És a pufferen nem esik fesz.

Ezt nem én írtam, hanem kameleon2:

Valójában igen, csak csak nem ebben az értelemben. Pontosítom:
A pufferen mért feszültség a terhelés hatására leesik és ezt az "esést" mérem meg, ahogy látható a táblázatban.

Feszültség a fogyasztón esik, a pufferkondenzátor pedig nem fogyasztó általában.
Legalábbis nem az a szerepe.
De amúgy értem mit mondasz. Ezt inkább feszültségcsökkenésnek hívjuk.

Nem több ezerszeres különbségről beszélünk.. A mérték fontos. Ha igaz lenne amit írtok, akkor a kisebb bétájú tranzisztor, ami akár semmit nem erősít, tökéletes a feladatra és nem melegszik. Csak akkor éppen nincs kimenet. De ez ennél bonyolultabb. Az erősítési tényező egy képesség. egy technikai tulajdonság. Nem egy előre beállított paraméter. Éppen erre szolgál a kapcsolástechnika, hogy a lehetséges görbén az ideális szélsőértékek közötti paramétereknek megfelelően dolgoztassa a tranzisztort. Tehát eleve nem füstölhet el üzemi körülmények között.

Ezeket a számokat mérted?

Hello! Bocs, de ebben a hozzászólásod első felében több tárgyi tévedés van.. üdv!

Ha a táblázatra gondolsz, akkor igen. De mielőtt ezt is félremagyarázza valaki, ez csak egy Graetz híd +6800µF pufferkondi. Meg persze a trafó.

Ez nem neked szólt!

Akkor felvilágosítanál? Mert kíváncsi lennék rá. Nyilván nem itt..

Rendben.

Inkább itt, mert a labortáp szempontjából is fontos lehet, bár nem tudom, proli007-nek mi bökte a szemét. OFF-oljátok ki és akkor talán elnézik.

Sziasztok!!
Megepitettem ezt a labortapot, de a C30-as kondenzatort nem tudom beszerezni. Esetleg mivel helyettesithetnem, vagy esetleg elhanyagolhato-e??
Vagy tehetek helyette egy ijennel, ugyelve a helyes polaritasra??

Végül nekem mindegy, a "tárgyi tévedés" része érdekelne, hol, miben hibáztam, szeretek tanulni a hibáimból. Az lenne a tévedés, ha a tranzisztor nem nyit ki teljesen, akkor nagyobb az ellenállása és jobban melegszik? Ez alaptétel, hiszen ezért nem mindegy egy teljesítményelektronikánál, hogy mi a kapcsolóelem. Ezért jobbak a FET-ek és az IGBT-k. Kisebb az ellenállásuk, kevésbé diszcipálnak. De a legegyszerűbb lenne a helyén kezelni a dolgot. Építs be kisebb és nagyobb bétájú tranzisztorokat ugyanabba a körbe és mérd meg a hőmérsékletét ugyanolyan vezérlőáramok mellett. Gondolom tanulságos lesz mindannyiunk számára és nem csak szóbeszéd lesz az alapja.

Szia!
Lomexben, HEStore-ban kapható.