Es massal nem lehet helyettesiteni?? (nem akarom netrol rendelni)

Én jelenthetem, már kipróbáltam. Az 1.4.2-es tápban ugyanis elkövettem azt a hibát, hogy ne válogattam össze a 3055-öket.
Enek az lett az eredménye, hogy kézzel érezhetően 1-1 tranzisztor langyosabb a többinél, azaz nem nyitott ki annyira, nem folyik rajta akkora áram. Emiatt a többin arányaiban nagyobb áram folyik, azaz jobban használódnak. Vagy úgy is mondhatom, az az 1 szem 3055 van kímélve. Kisebb az erősítése, ezért nem nyit ki annyira.

Csongi: elkoval ne probálkozz ott!
Akkor próbálj meg több kisebb értéküt páhuzamosan kötni, hogy meglegyen az értéked.
Véleményem szerint minimálisan eltérhetsz az értéktől, itt inkább a típusa a lényeg, hogy MKS maradjon.
Nem olcsó mulatság mondjuk Bővebben: Link

a Hestore-ban csak MKT kivitelut talatam.
Mi a kulonbseg az MKT es a MKS kozott?
Itt ezt talatam rola:

De ha elolvasod a leírását, akkor megkapod a választ!

Ha jól lestem:
MKP: Polipropilén dielektrum,
MKT: Polietilén,
MKS: Poliészter

Az MKT fémezett poliészter. Az MKS is fémezett poliészter (csak kicsit másabb).
Mindkettőnek kb. 1 nagyságrenddel nagyobb a vesztesége, mint az MKP-nek (polipropilén).

És az MKS helyett a fenti esetben használhat MKT-t?

Ez a fajta jó?

Tisztelettel üdvözlöm a Tagokat,szevasztok.
Egy kis segítség kellene mert már teljesen belezavarodtam egy táp kijelzőjébe.Konkrétan ez a táp:Bővebben: Link
Maga a táp tökéletesen működik.Vettem hozzá V és A mérő LED műszereket. A V önmagában tökéletesen mér.
Az A mérővel vannak gondjaim. A "+" ágba kötve vagy semmit nem mér (000) vagy 5-8 A-t mutat terheletlenül ,ami megint nem valós.Már számolgattam,de nem jutok dűlőre vele.
Köszönettel,

Szerintem igen. Ha kap MKP-t, azt is (bár az 4.7µF-osban nem lesz olcsó).

Miről táplálod az Ampermérőt? Ugyanarról a tápról, mint magát a tápegységet? Ez pl. nem biztos, hogy így tud működni.
Amúgy miért a + ágban akarsz mérni, amikor az R7-en eső feszültséget kéne mérni az Ampermérővel?

Egy sönt ellenállásra lesz szükséged, amin a rajta eső feszt fogod mérni arányosan az átfolyó árammal.
Ha nem beépített söntös...

Mind a 2 műszer külön-külön 12 V-os tápról megy.

Hello!
Itt részben az a gond, hogy hol analóg áramkörről beszélsz (v. beszéltek) hol kapcsolóüzemről, B osztlyú végfokozatról.. Pedig szabadon nem keverhetők a dolgok. Valamint azt is mindig figyelembe kell venni, hogy üzemi, vagy üzemen kívüli tartományokról beszélünk.

Egy tranyó melegedését a disszipációja adja, mind ettől függetlenül. (De a kapcsoló üzemről ne is beszéljünk, mert azt számtalan egyéb paraméter is befolyásolja.) Vagy is a kollektoráram és kollektor-emitter feszültség szorzata. Ha egy táp bemenő feszültsége mondjuk 24V és kimenő feszültsége 12V és 2A terhelőáram folyik, akkor ott 24W hő keletkezik. Teljesen függetlenül bétától és egyebektől.

"Ha 1 egységnyi erősítést akarsz elérni, akkor nem mindegy mekkora a bétád." Ez így önmagában igaz lehet, de mi értelme van? Ha a végtranzisztornak kisebb a bétája, nagyobb meghajtóáramot igényel, amit a meghajtó fokozat fog adni. Vagy is annak terhelés lesz nagyobb. Ha nem tudja leadni, akkor csökkenni fog a kimenő feszültség, mert képtelen lesz a kimenőáramot biztosítani a táp. De ez már nem üzemi állapot. Ezt a táp meghajtásnál kell kiszámolni.

"Ha egy bizonyos limit alá esik, pld 30, akkor nem nyit ki teljesen a tranzisztorod és jobban melegszik ugyanolyan környezetben, amiben egy nagyobb bétájú. " Megint önmagában nem értelmezhető megállapítás. Ha nem nyit ki a végtranzisztor, akkor ugyan a kollektor-emitter feszültség esése nagyobb lesz. Ha a terhelő áram marad az eredeti, akkor igazad lenne, de ekkor már megint üzemen kívül van a táp, hiszen nincs meg a kimeneti feszültsége. Ha megvan, akkor viszont a 1-es pont van érvényben. Egyébként megint kapcsolóüzemre hajaz a "nem nyit ki teljesen". Mert miért is nyitna ki jobban vagy kevésbé, mikor a feladata az állandó kimeneti feszültség biztosítása a kimeneten. A szabályzó annyira nyitja ki, amennyire kell, hogy ne változzon a kimeneti feszültség. Ha "teljesen kinyit" az már a veszett kutya lába, szabályozási tartományon kívül vagyunk.

"Ha eleve nagyobb a bétád, biztosabban nyitnak a tranzisztoraid." Ilyen nincs! Ha kicsi a béta, nagyobb bázisáram igény van a meghajtó felől. Ha nagyobb kisebb. De hogy "biztosabban nyit" az nem műszaki paraméter egy analóg disszipatív eszköznél.

"Ha párhuzamosan működteted a tranyókat, például nagyobb áram elérése érdekében, akkor a szűk keresztmetszet a szignifikánsan alacsonyabb bétájú tranzisztor lesz, azaz az fog előbb elpatkolni." A kisebb bétájú tranyón, kisebb kollektoráram folyik. Vagy is a hőtermelése is kisebb lesz. Ha a hőtermelést vesszük az "igénybevételnek", akkor ez pont fordítva van.

"Építs be kisebb és nagyobb bétájú tranzisztorokat ugyanabba a körbe és mérd meg a hőmérsékletét ugyanolyan vezérlőáramok mellett." Nos itt megint nagyon nem mindegy a környezet. Mert ha adott tápfeszültségről hajtasz, egy munkaellenállást a tranyóval, akkor igazad lehet, hiszen a jobban kinyitó (nagyobb bétájú) tranyónál, kisebb feszültség esik, a tranyóra és így a munkaellenállásra nagyobb feszültség jut. Ekkor tényleg a nagyobb bétájú fog kevésbé melegedni. Hiszen annak lesz kisebb a kollektor feszültsége. Csak éppen értelme nincs a dolognak. Mert ha a munkaellenálláson azonos feszültséget állítasz be a tranyóval, akkor azokon azonos lesz a hőtermelés. Hiszen a rajtuk eső feszültség és átfolyó áram is azonos lesz.
De ha pld. két tranyót bekötsz, és azoknál két pld. 0,22ohm emitter ellenállás van, a béta pedig 1:2 arányú, akkor a kollektoráramnál 30% eltérést fogsz csak tapasztalni. Hiszen pont ezért alkalmazzák az áramkiegyenlítő emitter ellenállást.

"Röviden ennyi." Na, ebben egyet tudunk érteni.. De nagyon nem mindegy miről, milyen körülmények köztűzött beszélünk. Mert így a megállapításoknak nem lesz meg az értelme, tanulság nem vonható le belőle..
üdv!

Ezt számolgattam - eredménytelenül.Alapban beépített söntös és 5 A-ig mérne.

A bemenetén mit mérsz R mérővel?

1 illetve 1,1 ohm-ot.

Az vadul hangzik, pláne 5A mellett, hiszen az 1A-nál is már 1V feszültségesést jelentene (ez kb. az elfogadhatatlan szint egy Ampermérő esetén).
Le kéne tesztelni azt az Ampermérőt csak magában. Sorbakötni vele egy 220ohmos ellenállást, és rájuk küldeni, mondjuk 5V-ot egy stabilizátorról, és mérni multiméterrel feszültséget az ellenálláson.

Én azt egy kicsit soknak gondolom söntnek, passzolok.
Tudni kéne, milyen IC van benne, annak mekkora a méréshatára.
Próbálkozni kell ilyen olyan sönt ellenállásértékekkel. Előbb utóbb csak kijelez valami használhatót. Mindig fix áramot mérj, hogy ezzel se kavarj be magadnak.

Köszönöm Neked is és gordonfreemN-nek is. Ezt majd holnap folytatom aztán csak kiderül ,hogy mi a gond.

Akkor itt a bibi. Te párhuzamos üzemmódban vizsgáltad. Ha van kisebb ellenállású félvezető, akkor az áram nyilván azon folyik keresztül. Abban az esetben valóban "elkerüli" az áram a nagyobb ellenállást, azaz kisebb áram folyik át rajta. Én pedig egy olyan felvetésre válaszoltam, miszerint a 3055 elbír akár 15A-t is. Az egyik alma a másik körte. ..és igen párhuzamos módban is válogatni kell, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb legyen a működés és a terheléseloszlás, mert ugyanakkora vezérlőáram mellett a nagyobb bétájú jobban kinyit. Én is ezt írtam.

Csak egy kérdés még: Maximális kimeneti áramra állított tápegységnél, melyik tranzisztorod melegszik jobban nem párhuzamos üzemben, ugyanabban a kapcsolásban? A nagyobb, vagy a kisebb bétájú? Mert a beállított munkapont ha változatlan, de a karakterisztika változik, annak hatása van a disszipációra. Párhuzamos üzemnél is egyedi emitter ellenállások vannak a körben, nem közös. Tehát azonos körülmények között üzemelnek a tranzisztorok, hiszen ugyanarról a meghajtófokozatról kapják a bázisáramot, ami szintén be van állítva. Az nyilvánvaló, hogy teljesen kinyitott tranzisztoroknál is van disszipáció, hiszen adott a tranzisztor technológia miatt a CE ellenállása. Tehát melegedni mindenképpen fog. Azt nem értem, hogyan melegedhet jobban egy teljesen kinyitott tranzisztor szemben egy nagyobb ellenállással rendelkezővel. Hiszen minél többet ütköznek az elektronok, minél nagyobb az ellenállás, annál nagyobb lehet a hőfejlődés. Az is kétségtelen, hogy egy teljesen lezárt tranzisztor nem melegszik, hiszen egyáltalán nem folyik rajta áram, maximum szivárog. Egyben az is, hogy ha egy tranzisztor meleg - akkor működik. Igaz a világot nem megérteni kell, hanem használni...

Szia!

Gondolom a tapegyseg kimenetere /3-4pont/ kototted parhuzamosan.

Az arammerodet -ha nem rendelkezik beepitett shunt-el- akkor en az R7 ellenallas kétlábara csatlakoztatanam, a megfelelo osztoellanallasok tarsasagaban. Hisz az a 0.47R /5W meresi pontja a szabalyzo kornek is, akkor hasznaljuk fel ide is.
S megint csak Alkoto szöszenetének attanulmanyozasat tudnam ajanlani a meresekkel kapcsolatban.
De esetleg megmutatahatnad - link formajaban - a szerzemenyedet, hatha valamelyikunk csipobol mondja a megoldast

"Hogyan melegedhet jobban"
Mert ha nincs teljesen nyitva, nagyobb az ellenallasa, ahogy te is mondod.
Gondolj bele, egy 1Mohm-os ellenallasnak miert eleg a legminimalisabb teljesitmenyunek lennie? SMD-ben a legkisebb meret Mohm-os nagysagrendben szinte barhova eleg.

Szervusz.
Igen,a kimenetre van kötve a V mérő.
Az A mérő meg ez a típus, illetve pont így néz ki:
Bővebben: Link

Ez a tipusu muszer beépitett shunt-el /-ről/ dolgozik.
Ha az abra szerint kötöd be -ami helyes ha nem labortaprol lenne szo- akkor a kimeneti feszultseg sinyli meg a dolgot. Ertsd: Beallitasz egy fix feszultseg erteket, majd az ampermerovel sorbakotott fogyasztoval beterheled a tapegyseget.
A terheles kapcsain -foleg nagyobb aramoknal- differenciat fogsz latni a beallitott es mert ertek kozott. Ez lehet millivolt es volt nagysagrendu is. A muszerben levo shunttol fugg.

Amelyiken nagyobb feszültség esik. És itt van a kutya elásva: mivel itt nem kapcsolóüzemben mennek, nem nyitjuk őket tökig (ez a kapcsolás megszűnik működőképesnek lenni, amikor tökig kéne nyitni a tranzisztort). Jelen kapcsolásban akármekkora a béta, ha egy tranzisztorod van, akkor azon ugyanakkora feszültség fog esni (Ube - Uki), tehát adott fix terhelő áram mellett minden esetben ugyanakkora lesz a tranzisztor disszipációja. Pont akkora bázisáramot küldünk rá, hogy a kívánt feszültség legyen a kollektor és az emitter között. Ha kisebb bétájú a tranzisztor, akkor majd nagyobb bázisáramot rak oda a vezérlés. Ha pedig nem tudjuk eléggé megnövelni a bázisáramot, akkor az áramkör onnantól már nem működik (leesik a kimeneten a feszültség).

Úgy, hogy a párhuzamos kapcsolás miatt arra nagyobb terhelő áram jut, a CE feszültség pedig megegyezik. P = U*I

Ott van a bekötés módja is. Annyit kell változtatni, hogy a kapcsolásban van az R7, és azzal kéne sorbakötni, mégpedig az R7 "alá", azaz nem a kimenet - ága és az R7, hanem az R7 és a Q1 emittere közé.

Én is így gondoltam első nekifutásra.Annyi a különbség,hogy nálam ,a mellé kapott bekötési rajzon minden polaritás ellenkezőleg van.Ezért próbáltam a "+" ágba kötni.Az eredmény az lett,hogy az áram limit levitte nullára a kimenőfeszültséget.Utána jött mindenféle anomália.
Estére meg - a kevés tudásom miatt is - már belezavarodtam.

Köszönöm, megpróbálom ez szerint is.

Megint két malomban őrlünk, de sebaj. Nem akarok parttalan vitát. Vagy 1 tranzisztorról beszélünk vagy párhuzamosan vezérelt több tranzisztorról.