Nem sajnáltam mivel nem használom úgysem így semmire a huzalt is szépen lementettem róla jó minőségű, és mehet a majd "jó lesz ez még valamire" dolgok közé. Egyébként ez egy APT 100 100v-os kimenő trafója volt. Van még egy kérdés. Valami bevált módszer nincs trafó szétbontásra, mert van egy pár de csak roncsolva lehet szétbontani a lemezeket. Próbáltam nintróba áztatni nem volt jó. Kromofág lenne a jó az a régi de már nem kapni.

Az első lemezt felfeszítem kb 30°-ba. A széléből így be tudok fogni pár mm-t a satuba. A trafó testet megbillentem és nincs az a lemez ami ki nem jönne. A lemezek szétválasztásához tapétavágó kés betétet használok. Oldalél leköszörülve, végek merőlegesek, egyik vég 45°-ban megélezve. Az első lemez oda szokott veszni, de nem hiányzik összerakásnál

Én is azt hittem, rajtam nem fog ki trafó. Csakhogy a BEAG műgyantával impregnáltja van olyan. Az egész trafó be lett mártva. Egyet a kiöntés hiányosságai miatt 1 óra alatt az első lemez kijött a másiknál elszakadt az első lemez, lepattantak a cséve pici fülei, aztán lefűrészeltem a tekercs egyik végét. Kiütő szerszám, meg kihajlítás, kocogtatás, húzás, feszítés... a trafó csak csendben röhögte.
Szóval hőre keményedő műgyanta és van az a trafó... csak még nem futottál bele.
1968-ban már volt dolgom trafóval, nem az első és amit kiszedtem lemezeket, annyit mindet vissza is raktam.
De, mióta van CNC és bakelit lemez, nem olyan vészes. Kimenőnek egyelőre nem tudok jobbat ezeknél és könnyebben (olcsóbban is) beszerezhetőt.

Még egy kérdés, a DOS-os trafóméretező programot használtátok már? Pontos adatokat ad? Én azzal számoltam ki a tekercseket.

Melyiket? Mert többféle is van.
Ha pontos adatokat adsz be, pontos adatokat ad ki.

Balog Attila féle DOS-os trafóméretezőről 1.0-ás.

Elég kevés választási lehetőséget nyújt. A gerjesztést lehet ugyan állítani, de nem tudom megválasztani a formát, ablakkeresztmetszetet. Attól függetlenül jó lehet. A Pozsár Zsolt féle windowsos sem túl felhasználóbarát. Nagyon korlátozottak a lehetőségei. Pillanatnyilag ezt a kettőt vizsgáltam. Korábban már láttam több DOS-ost is, de nem őrizgettem őket. Illetve lehet, hogy megvan még valahol...

Simán számolva biztos nem gerjeszted/terheled túl a lemezt, de veszítesz a kivehető teljesítményből. A tekercselt lemezű (ha épp nem is hyprsil a valódi jelzésük) trafók már jobb minőségűek, nagyobb gerjesztést és nagyobb teljesítmény bírnak mint a hagyományos (4% Si-lemez) lemezűek, adott vaskeresztmetszet/tömeg mellett.

Köszönöm a válaszokat! 14,5cm2 keresztmetszetű tekercselt lemezű vasmagra, két oldalt egy-egy csévetest, primernek mindegyiken 203 menet 0.93mm átmérővel, szekundernek mindegyiken 49 menet 1.97mm átmérővel. A TDA 7294-es erősítőmhöz. Ez elvileg 2*24V AC +-35V DC.

Hasznos lenne néhány fotó erről a vasmagról. Hátha látott már valaki olyat...

Ilyesmi vasmagom van (images), és ilyet gondoltam tekerni rá(images2). De a sajátomat is lefényképezhetem, de látszatra ugyanilyen.

Ennyit még nem ködölt senki egy vasmag ügyén. De persze semmi kényszer nincs, csak gondoltam előrébb vinné a dolgot.

Ez a menetszám hány Teslával lett számolva? A 24V AC-ből, hogy lesz 35V DC, mert a diódákon is esik 1-2V?

1.6 T-val Ha Te mást saccolsz kiszámolom inkább azzal. Én úgy tudom gyök kettővel kell szorozni, de hogy pontosan miért azt valaki hozzáértőbbtől kérdezd.

Akkor ez egy "űrtechnológiás" vasmag, ami símán gerjeszthető 1,6 T-re.

Bár nem túlzottan régen írta valaki, hogy minél nagyobb a vas, annál több teslát bír...

Én ekkor adtam fel

Nem tudom hogy hogyan számolsz de mindig ugyanúgy kell, a különbség csak a gerjesztésben van. Ez egy 50Hz-es trafó esetén 0,8 és 1,75T között van, ami függ egyrészt a vas anyagától, másrészt az összeszerelés módjától (lemezek illeszkedése, légrés stb.), ezért van az, hogy általában a toroid gerjeszthető a legjobban.
Ennek szerintem sok lesz az 1,6T de próbáld ki, anélkül én neki sem állnék megtekerni. Már leírtam hogy hogyan, de leírom még egyszer. Keresel egy trafót, hogy 9,12 vagy 24V-os teljesen mindegy, a lényeg hogy ezt a vasat összehúzod, és rátekersz annyi menetet, hogy a rákötött (mondjuk 12V-os) szekunderrel 1T legyen a gerjesztés (kiszámolod). Ekkor megméred hogy mekkora áramot vesz fel, ezt felírod. Majd elkezded letekerni a meneteket, és mondjuk 0,1T-nként újra megméred az áramfelvételt, azaz felveszed a vas gerjesztési görbéjét. Az x tengely a gerjesztés, az y pedig az áram. Ebből már fogod látni, hogy meddig (mekkora gerjesztésen) érdemes az adott vasat használni.

Tehát 24v esetén (24V*10000)/(4.44*50Hz*14.5cm2)=74,5menet. 7,5 menetenként mérjek, és ahol hirtelen emelkedik az áram, annyi Teslát tud a vas?

Igen. Többet is tud, de akkor már túl lesz gerjesztve aminek a nagyobb felvett áram, és a melegedés lesz a következménye. Ha ez neked nem gond mert olyan az alkalmazás hogy nincs a trafó folyamatos üzemben, akkor valamennyire túl is lehet gerjeszteni. Amelyik pedig 0-24 órában megy, azokat inkább alulgerjesztik.
Válassz inkább kisebb feszültséget, és akkor nem kell annyi huzalt rátekerni. A mag melegedését pedig tudod figyelni-mérni, és eldöntöd mi az ami még neked belefér (hőmérsékletben, illetve felvett áramban). Persze ehhez járatni kell legalább 30-40 percet, és figyelembe kell venni azt is, hogy ha rajta lesznek a csévék akkor lassabban fog tudni távozni a vasból a hő, illetve ha melegszik a huzal is (mert nagy a terhelés) akkor még lassabban.
A két véglet az antennaerősítő tápja és a hegesztő trafó. Az egyiknek nem kell nagy teljesítményt szolgáltatnia, de azt akár éveken keresztül folyamatosan egy zárt dobozban. A másiknak meg nagyon nagyot kell, de csak néhány elektróda elhegesztéséig, és akár még ventilátor is hűti közben.

Elkezdetem mérni, (hármat) aztán rájöttem, hogy a tápláló trafónak is tudnia kéne annyi ampert, most keresek valami nagyobbat. Arra is csak közben eszméltem, hogy jobb lett volna 12v mert így sok drót megy a levesbe. Az eredeti számításban 2,2A lehet a primeren, felmegyek 2,5A-ig járatom ha bírja nem melegszik, akkor, marad a 1,6T.-ás számítás. Köszönöm az eddigieket is.

Az nagyon sok, pár száz mA fölé szerintem nem kellene menni. A 2,5A már több mint 500W veszteséget fog jelenteni a hálózatból. Ez egy hegesztő esetén még elmegy, de egy ekkora trafónál rengeteg. De az is lehet hogy nem húztad megfelelően össze a vasat, ezt is megfigyelheted miközben méred az áramot.

Sziasztok.
Erről a trafóról tudtok valami adatokat? Egy régi kis fekete-fehér TV-ből való.

Grundig
Netzentrafo
9005 - 302.01

kösz

Az 1.6T elég határesetnek tűnik, ahogy itt többen is írták, de akár jó is lehet (ha valami szuper vas). Viszont, ha átrángatod a max. 6-7A-t (sőt akár csak a felét-kétharmadát!), a trafó szekunder tekercsén, a puffer-kondikon, a dióda-hídon, egész biztos komoly feszültségesések lesznek, ami a csúcsra számított 35.35V-ból lejön. Akár több is lehet, mint amit írtam (sőt biztos). Mondjuk az erőlködőnek mindegy, legfeljebb nem tudja a max. teljesítményt leadni. A primer (a vas) túlgerjesztésénél a telítés (közeli) állapotnál még nagyobb feszültségesés (valamint melegedés)lesz.Bocs, rossz sorba ment, 'pont'-nak szól; nem magamnak írtam.

- N75 1,07T 0,2A
- N67 1,20T 0,3A
- N59 1,36T 0,5A
- N55 1,46T 0,7A
- N48 1,66T 2,6A
1,6T-vel gerjesztve másfél óra alatt is hidegebb volt mint a kezem. 2.6A*26V=67,6W. Az eredeti számításban nem 48 hanem 406 menet van a primeren. Szerintem nem lesz túl nagy a veszteség. A 2*70W-os erősítő 8 ohmon csúcsra járatva is csak 2A körül vesz fel. Szerintem bírnia kell.

A szekunder 2*10 A-ral van így méretezve.

Jól saccoltam fejben, mert olyan 1,4T körül szokták ezeket általában gerjeszteni. A méréseidből is látszik, hogy 1,6T-nál már jobban megugrik az áramfelvétel.
A veszteség pedig sokkal nagyobb lesz. Hogy miért? Azért, mert az áramfelvétel kb. akkora lesz mint most mivel a gerjesztés adott (tehát számoljunk 2,6A-al), viszont a feszültség nem 26V lesz hanem 230V. 230Vx2,6A=598W.

Azért a J=3.4A/mm² elég bátor méretezés, egy feltehetően huzamos üzem-idejü trafónál. A 2x70W teljesítményhez elég alaposan megméretezted. A legalacsonyabb teljesítmény-méretezés szerint is ~160VA-t tud ez a vas, csúcsra méretezve ~340VA (nálad sec:480!). Jó lesz. És mint 'Gee Lee' írta, stb.

Sosem lesz szükség egy TDA7294-es erősítőnél 2*10A-ra. De azért megtekerem a számításom szerint, mert.: Felrakom az adatlapját az inverternek amiből származik. Max telj.: 1400 VA a nagytrafójának a keresztmetszete 42cm2, amiről szó van azé 14.5cm2. Megkockáztatom, hogy ugyanolyan anyagból vannak, arányuk 2,89655 A teljesítmény a keresztmetszettel arányos 1400/2,89655=483,3336 VA.

Én nem spóroltam volna ennyire a tizedesjegyekkel, hol van még a sor vége...

Jónak-jó az elképzelés, de nem úgy van. A keresztmetszettel nem egyenesen arányos a teljesítmény-változás; lefelé jobban csökken, felfelé jobban nő (ha egy ismert középértékhez viszonyítjuk). Nem tudom az ablakméretet figyelembe vetted-e: belefér ennyi huzal (nem redukált menetszámmal)?

12,5*85mm hely jut egy csévetestben. Durván 3sor az 1mm-esből primernek 2 sor a 2mm szekundernek, az 7mm plusz egy csomó papír, de így is bőven elfér.