Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szélgenerátor építési problémák
Lapozás: OK   458 / 507
(#) erbe válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 26, 2013 /
 
Nem illik figyelembe venni egy olyan forgalmazót, aki képes ilyesmit leírni.:
Idézet:
„Mire elég 2000W/h energia,”

Kedves szaktársaim szerint az ilyen "egyéb gazságokra is képes..."
Itt az eredeti.:
Quietrevolution
A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2013
(#) coobs válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Úgy érted, hogy nagy szélsebességben gyorsan forgót?

Azt lehet..


Tudom högy mondtad, hogy hagyjuk az árakat. De ez iszonyat drága. NRG gens -es cuccok százszor jobban megérik. Hol van itt 12 m/s ?
AMikor multkor felborultak az autok meg, hóvihar nah ott volt.
Egyébként nem tudom miért jo ez a dizajn forma, inkabb marketing fogás akarna lenni, sem mint tudományosan kikisérletezett szárny forma...bár ebben nem vagyok biztos.
(#) btoti válasza coobs hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Az "Erbés" oldal becsületére szóljon, hogy nem magyar alföldi házak tetejére szerelt képeket, hanem dombtetők, hegytetők, toronyházak, tengerpart installációkat látni. Ott az a ritkaság, ha 20-30 km/ó alá csökken a szél.
Sorozat gyártásnál a dizájnra is adni kell, azzal nekem nincs gondom. Azzal igen, ha nem magyar viszonyokra gyártott, akár máshol jól működő termékeket akarnak szeles témában járatlan emberekre rátukmálni. Akik majd az átveréstől és kidobott millióktól jogosan az öklüket rázva szajkózzák a szélenergia hazai használhatatlanságát.
A csavart lapát ugye a nyomaték folytonosság miatt van - szélcsatornában, hogy valós 3-5 szörös széllökéseknél mekkora a jelentősége, egy másik érdekes kérdés. Bizonyára ismert, hogy ezt Gorlov alapvetően folyami, tenger-áramlati vizes erőművekre dolgozta ki és szabadalmaztatta. (Állandó sebesség, nagy viszkozitás.)
Az már csak mellékes, hogy egyedi csavart szárnyprofil lapát házi gyártására nem szívesen vállalkoznék még használhatósága esetén se. Az egyenest is elég macerás volt szabályosra meghajtani.
(#) sziriusz válasza erbe hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Nekem az okoz gondot, hogy nem tudom megmondani, hogyan kell elkészíteni egy jól működő, gyorsan forgó függőleges tengelyű gépet. Talán van elfogadható magyarázatom, de a hozzá tartozó ismeretem még nagyon hiányos. Van a You Tube-on is pár működő gép, azok is felpörögnek kis szélben is, úgy látom a videón. Van valakinek ötlete ehhez?
(#) btoti válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Mert talán maximalista vagy. Miért nem elég a talajközelben is jól működő és lassan forgó, de nagy nyomatékot adó VAWT?
Az önmutogató mobil telefonos klipeken az is látszik, hogy mekkora a terhelés, no meg a szélsebesség, fordulat, stb. "jelentéktelen" adat?
Verancsicsnak volt egy alapötlete, ahhoz meg egy monstrumot kell építeni, hogy kibírja a viharokat is.
(#) coobs válasza btoti hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Igen. Több mérnök tanárom mondogatta azt hogy itthon inkabb a a függőleges tengelyű szél kerék az optimális választás. Szoval valoban a függőleges tengelyüeket jo nagy misztikum övezi hazai környezetben. Szerintem teljesen alaptalanul.
(#) Stewe válasza coobs hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Nem is igazán a misztikum, csak gyengébb PR, mert egy készülékhez nem lehet olyan nagy számokat írni a kW mértékegység elé, mert az energiakicsatolás sokkal kisebb felületről történik.
A hozzászólás módosítva: Ápr 27, 2013
(#) erbe válasza Stewe hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Idézet:
„az energiakicsatolás sokkal kisebb felületről történik”

Ugyanezt a témát már sokszor tárgyaltuk, csak más oldalról közelítettünk. Ugyanakkora teljesítményt leadó függőleges tengelyű gép megalkotásához háromszor vagy akár tízszer annyi anyag kell. Nem biztos, hogy arányosan drágább, de mindenképpen drágább, mint a vízszintes tengelyű.
(#) sziriusz válasza btoti hozzászólására (») Ápr 27, 2013 /
 
Nem vagyok én maximalista, csak most már kíváncsi. Készítettem képek alapján kis függőleges tengelyűt, Darrieus fajtát. Nem szuperál. Elgondolkodtam azon, hogy miért nem megy. Azt meg nem tudom megmondani.
Engem csak a Darrieus érdekel. Szerintem ez a típus áll legközelebb a Betz limit féle energia levételhez, meg a propeller figurához és teljesítményhez.
(#) erbe válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 28, 2013 /
 
Bárhol van szó a Darrieusról, mindenhol megemlítik, hogy felpörgetés nélkül nem megy. A házi készítésű kisebbek belsejébe szoktak kis Savoniust rakni. A H is nehezen indul, de azt különböző trükkökkel fel lehet pörgetni.
(#) btoti válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 28, 2013 /
 
Emlékszem a képre is. Én meglehetősen sokat foglalkozok VAWT-kkal. Nem előtérbe, de azonos rangra emelésben hiszek házi méreteknél. Én is úgy látom és sima C-lapátos méréseim is ezt erősítik, hogy szárnyprofil, vagy legalább szárnyprofilt közelítő lapát alakzatokkal lehet eredményt elérni. (Darrieus, Lenz, Canstein; esetleg 20-30 lapátos radiál, de ez meg ugyanolyan monstrum lesz, mint egy Savonius. A Lenz is monstrum, no meg a Verancsics is, marad kettő.) És több, minimum 5-6 lapáttal.
Hogy a Betz limit (inkább írnám, hogy a Betz egyenlet) szerinti energia kivétel lehetősége független a JÓ (ideális) szélkerék alakzatától, elméleti fizikai szinten nem kétséges. Ezt néhány éve két fizikus (szégyellem, de nem ugrik be a nevük és az elmentett anyagot se találom) térelméleti módszerrel igazolta és közzé tette. Tetszőleges alakzatra 1-2 tizedes eltérés adódott a Betz kizárólag propellerre felírt (az eredeti közzétételének első mondata az ideális propeller) egyenletének megoldásaitól. Így a VAWT-knál kisebb a hatásos felület gondolkodás részemről kiejtve. - Már "csak" ezt a jó alakzatot kellene megtalálni a gyakorlatban is, főleg a mi kis szeleinkre.
A miért nem működik engem is bosszant, én se tudom. Már-már misztikumot, mint egy bűvös szám sejtek a ~5 m/s "átesési" szélsebességen. Olyan érzésem is van, hogy hiába pörgetjük fel pl. savoniussal ez alatt, olyan kicsi a nyomaték, hogy terhelve visszafékeződik, csak a segéd savonius nyomatéka hasznosítható, az meg nem sok.
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2013
(#) sziriusz válasza erbe hozzászólására (») Ápr 28, 2013 /
 
A Darrieus nem indul nehezen. Régen elkészítettem a táblázatom az indulására, elég pesszimista módon. Majd most előveszem, és összehasonlítom a propellerével. Itt is növelhető az indulási nyomaték. Ezt bizonyítják a kísérleti gépeim. Most is forog egy az ablak előtt, szellőre indul. A felpörgésre kell keresni a magyarázatot. Nagyon sok számolás kell hozzá. Persze ráérek, mert újabb kis gép csak majd késő ősszel fog készülni, ha van remény a barkács szintű gyártásra.
Én látok benne fantáziát. Ha gyorsan forog, a levegő megfékezéséhez kis szélességű lapát kell. A teljes felülete működőnek számít. A generátor, áttételek meg a földön vannak. Gondolj bele, egy 10-12 méter magasan lévő generátor legkisebb problémája is milyen nehezen javítható. Ilyen előny miatt is kezdtem nézegetni.
(#) Iszkakof István hozzászólása Ápr 28, 2013 /
 
Tisztelt uraim
Valaki közületek csinált már olyasmit, hogy a szélgenerátor áramát motor üzemeltetésére használta? Ha igen, milyen eredménnyel? Minden választ előre is köszönök.
Ez a kérdés nem csak azért lett feltéve, mert vasárnap délután van, hanem okkal. Már több este megfigyeltem, hogy itt ahol lakok, akkora szélcsend van, hogy még a levelek se mozognak a fák tetején. Arrébb 100 méterrel van egy szélgépem, az dolgozik (az eredményességet most ne firtassuk), a szélsebesség 2-3 m/s olyankor. Ott is szokott szélcsend lenni, de kevesebbet, mint itt lejjebb, 6-8 m szintkülönbséggel. A domb tetőről a membrános vízszivattyúmhoz kell eljusson az energia, mindegy, milyen formában, lényeg, hogy lejusson. Az elektromos megoldás tűnik a legegyszerűbbnek. Amilyen megoldások még megfordultak a fejemben, a hidraulikus megoldás és a sodronypályához hasonló kihúzott bálázó zsineg, ami körbe fut.
(#) szsrobert hozzászólása Ápr 28, 2013 /
 
Ötlet napenergia hasznosítására:
a napon felmelegedő tartályból a kitáguló levegő vizet pumpál egy magasban lévő tartályba. A tartályból mukavégzés(turbina, vízkerék) után a víz vissztér a tartályba, ésújra felhasználható. Mi a véleményetek?
(#) Iszkakof István válasza szsrobert hozzászólására (») Ápr 28, 2013 /
 
Mekkora felületet világítana meg a Nap és mekkora felületre koncentrálódna az energiája?
A régi gőzmozdonyok 12,5 atmoszféra gőznyomással működtek (ha az információim helyesek), ekkora nyomás több, mint 100 méter magasra felnyomná a vizet. A Napnak a koncentrált sugarai messze magasabb hőt tud előállítani, mint a víz forráspontja. Ebben lenne fantázia, csak a hardverköltség...
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2013
(#) Stewe válasza szsrobert hozzászólására (») Ápr 28, 2013 /
 
Méretek.... eszméletlen mennyiségekről lenne szó, hogy működjön.
600l vizet 1m magasra pumpálva a helyzeti energia különbség csak 6kJ...
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2013
(#) joco21 hozzászólása Ápr 28, 2013 /
 
Sziriusz, btoti, lacza89, gulyi88.
Ti írtátok: "katyvasz, zagyvalék" a leginkább jellemző szó a fázisfeszültség jelalakjára. Hát akkor most nézzétek meg a valódi jelalakot.

Szinusz.jpg
    
(#) nagyzsak hozzászólása Ápr 28, 2013 /
 
sziasztok!
Tök jó a tekercs! De valóban a mágnesek egy része O 50mm de a többsége 57mm sajnos így át fedne a másik 3.fázísba.
Továbbra is ez az elgondolásom a mágnesek csavarral való rögzítése esetén.
Mivel a mágnesek kicsit túl nagy átmérőjűek ezért elvileg a 40-es átmérőjű alátétek kicsit behúzzák az erővonalakat???
Kicsit tré wordos rajz de nem a színek és az erővonalakon van a hangsúly.
A mikró hullámú mágnesek így kettes párokban vas tárcsán azért nem olyan nagyon gyenge húzást tapasztaltam.
De lehet hogy, csavar nélkül jobb nem tudom.
(#) sziriusz válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Maradok az eddigi álláspontomnál.
Ez megváltozhat, ha kapok egy olyan magyarázó szöveget, amiből mindenki tanulhat. Mondjuk olyan formában, mint ahogy én magyaráztam el Neked, hogyan kell kiszámolni a szélgép lapátjának beállítási szögét a különböző átmérőkön.
A zagyvalék figura az én meghatározásom volt, főleg azért, mert az általad közölt rajzú generátor adatainak számolásához nem alkalmazható a klasszikus három fázis képletsora, még akkor sem, ha figyelembe veszem a jelalak torzulását. (lásd egy kedd, 11:11 jelű hozzászólásom indokait).
(#) joco21 válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Becsülendő, hogy kitartasz az eredeti álláspontod mellett, még akkor is ha az téves. Elküldtem a fázisfeszültség jelalakját. Ezen nincs mit magyarázni.

(A generátort leszereltem a toronyról, egy nagyobbat akarok építeni. Kölcsönadom bárkinek két három hétre, méregethet rajt jelalakot, fázisfeszültséget, vagy bármit.)
(#) sziriusz válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Legyen mondjuk téves az álláspontom. Akkor magyarázd el légy szíves, hogy miért. Ilyet jogosan kérhetek. Emlékezetem szerint magyarázatot addig soha nem adtál, csupán elbíráltad a dolgokat, mint ahogy most is teszed. Ez nem probléma megvitatás.
Ja és nem a jelenlegi generátorodról van szó, hanem az általad ápr. 22.-én közölt rajzon lévő generátor bírálatáról.
(#) gulyi88 válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
A zagyvalék részemről a tekercseléshez nem passzoló mágnesekre volt értendő. De passzoló mágnesekkel sem szinuszra számítottam volna.
Bár a szinuszos alak erdedhet abból hogy korong és nem téglatest mágnesek vannak a generátorodban!sőtt inkább biztos
A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2013
(#) btoti válasza nagyzsak hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Ha jól értelmeztem a rajzot, ráfirkáltam az én aggodalmaimat.
A firkált indukció vonalak semmit (tekercshuzalt nem metszenek), mágneses "rövidzárt" (vastag acél csavar) és felesleges légrés (második, vékony tárcsa telítődés miatt levegőben záródók) veszteséget okoznak.
A közel azonos tekercs és mágnes átmérők miatt a rajzolt helyzetben is nulla a tekercs kivezetésein megjelenő fesz., nem csak akkor, ha nem metszi a meneteket indukció vonal.
A másik fázisba "átfedés" kevésbé okoz gondot, az egy fázison belüli fenti aggodalmaim szerintem igen.
Ezek mértékét nem számoltam, de 20-30 %-s nagyságtól már érdemes lenne elkerülni.
(#) btoti válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Mekkora volt a fázisonkénti áram ennél a jelalaknál?
(#) lacza89 válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Milyen generátoron mérted ezt? Mennyi volt a tekercsek száma, és a mágneseké azon a generátoron, amin ezt a jelalakot mérted? Legalább egy skiccet reméltem volna a szkópábrád mellé, VALÓS méretekkel feltűntetve, MÉRETARÁNYOS tekercs és mágnes keresztmetszetekkel. Illett volna legalább két periódus hosszan mérni a jelet, lehetőleg két csatornán.

Ez az ábra Sziriuszhoz hasonlóan engem sem győzött meg.
(#) joco21 hozzászólása Ápr 29, 2013 / 1
 
Sziriusz, btoti, lacza 89, gulyi88.
Irántatok és a moderátorok (köbzoli) iránti tiszteletem jeléül megpróbálok mégegyszer nekifutni a válasznak, konszolidáltabb stílusban.

Abban megegyezhetünk valamennyiőtökkel, hogy ha egy vezető mágneses térbe kerül, akkor abban feszültség indukálódik. Mindegy milyen alakú a mágnes, mindegy milyen alakú a vezető és az hány menetű. Ezt főleg neked írom lacza89, mert Te feszegeted ezt a kérdést pl. a legutolsó hozzászólásodban is. Szivesen mérnék több csatornás szkópon aminek van pl. memóriája is stb. de hát nekem olyan nincs. De ahhoz nem is kell, hogy bizonyítsam nektek a szinusz jelalakot. Arra viszont valóban jó volna, hogy megmutassam Neked hogy ez egy három fázisú generátor és nem három egy fázisú generátor ahogy Te írtad. Jól látszana a fázisok közti 120 fokos eltolás. Bár valóban a három fázisú generátorok három egy fázisú tekercsből állnak, attól lesz három fázisú hogy csillagba vagy deltába kötjük őket. Innentől már a három különálló fázis kapcsolatba került egymással és már nem önálló fázisok. Ma este mérek neked két periódust és felteszem ide ismét. De nem értem miért fontos ez? Egyébként 3x4 tekercses a mért generátor és 16 mágnes van egy oldalon 16 mágnes velük szemben a másik oldalon. Egyszerre 4 mágnes van a 4 tekercs felett.

Sziriusz, miért szinusz a jelalak? Amikor a körmágnes első néhány erővonala elkezdi metszeni a vezetőt akkor abban elkezd indukálódni egy "pici" feszültség. Ahogy a mágnes halad a tekercs előtt, egyre több és több erővonal éri a vezetőt és fut fel a feszültség, majd valamikor az erővonalak száma eléri a maximumot és utána ismét csükken. Ez a felfutás és lefutás szinusz alakban változik.
Ahogy rajzoltam nagyzsáknak a tekercsek és a mágnesek arányát (most mégegyszer felteszem hogy ne kelljen keresni) ha megnézitek a hat mágnes egy időben mindig csak az azonos fázistekercsek felett van. Ezek a fázistekercsek sorba vannak kötve( kezdet-vég-kezdet vég-...) jelen esetbe 6 tekercs van sorba kötve. Így van a 6 tekercsből 1 kezdet és egy vég. Mivel három fázis van ez megismétlődik háromszor. A három tekercs vég össze van kötve. Ez a csillagpont. A másik három tekercs kezdet a három fázis. Köztük vonali feszültség van. A fázistekercsek és a csillagpont között pedig fázis feszültség van. De ez most nem számít, mert mi a három fázistekercset használjuk, kötjük az egyenirányítóra.

Btoti. Nagyzsák ábrája teljesen korrekt. Jól látszik, hogy a két szemben levő mágnes ellentétes pólusú. Tehát az erővonalak kialakulnak egymás irányában ahogy rajzolta. A vastárcsán keresztül jobbra és balra hajolva az ellentétes pólusú másik mágnesben záródnak. Teljesen jól látszik a záródó mágneses áramkör. A két ellentétes pólusú mágnes között van a tekercs amiben indukálódik a feszültség. Az hogy nagyzsák mekkora átmérőjű és furatos ferro mágnest használ, tudjátok, hogy a kényszer szüleménye. Majd átalakítja ha lesz neki megfelelő mágnese. Addig kisérletezik és tanul. A csavart a közepéről valóban el kellene hagyni.

Gulyi88. A 18 tekercs 3x6 fázistekercsből áll. 6 tekercs van sorbakötve, és három ilyen tekercs van ahogy előbb írtam. Ennek a három tekercsnek a végei vannak összekötve csillagpontba. A 6 tekercs fölé pedig 6 mágnes kell, ami egyszerre indukál feszültséget bennük ami aztán összeadódik a végén. Ezért nem értem miért mondod, hogy nem passzol a tercsek száma a mágnesekéhez.

Megpróbáltam valamennyiőtöknek megfelelő választ adni a kérdésére, továbbra is felajánlom a generátort mérésre, próbára vagy bármi más célra ami az állagát nem veszélyezteti. Ca. 30kg egyébként.
Tudom hogy nem könnyű ill. költséges dolog volna megoldani egy személyes találkozót egymás közt, de sokkal könnyebb volna érvelni , megvitatni a félreértéseket mint így a fórumon keresztül. Engem csak az bosszantott fel és ez még egy picit ma is tart, hogy a már elkészült működő dolgokat is megcáfoljátok, nem hiszitek el. Úgy érzem sokszor nem fórumtársak vagyunk, hanem ellenfelek. És ez így nem jó. Én a magam részéről megpróbálok ezen változtatni.
(#) gulyi88 válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Én arra céloztam hogy nyagyzsak kolléga mágnesei (alakilag) nem passzolnak (kimondottan) a te generátorod állórészéhez, és ebből következően lesz a zagyva jelalak (nagyob átmérő meg lyuk a közepében, gondolom egyetértünk hogy színusz vagy trapéz biztosan nem lesz)
Persze lehet hogy felületesen olvastam a dolgokat, de úgy tudom hogy az általad készített állórészhez kerül majd mikro vagy hangszóró ferritgyűrűs mágnes.
Az természetes hogy a generátor a hozzá passzoló mágnesekkel normális jelalakot produkál,
hasáb mágnesekkel és hasáb alakú tekercsekkel trapéz szerű jelalak várható, körrel meg színusz (mint a mérésed is mutatja!).
A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2013
(#) joco21 válasza gulyi88 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Igen arra én is kíváncsi lennék, hogy lyukas mágnessel milyen lesz a jelalak. Ezekkel a mágnesekkel csak elindul, aztán majd lesz neodimium mágnes is. Neki az afontos, és ez érthető is, hogy tudja tölteni az akksikat, arról meg működjön néhány kisebb berendezés.
(#) foxi63 válasza joco21 hozzászólására (») Ápr 29, 2013 /
 
Szia!
Sajnos bele kell szólnom nekem is, úgy érzem...
Tévhit az, hogy ez a generátor 3 fázisú, ez csak 1 fázisú generátor. Ha 1 fázis 6 tekercse fölött 6 mágnes van, akkor a másik 12 tekercs fölött nincs semmi, akkor nem lehetséges 3 fázisú generátorról beszélni.Attól, hogy csillagba vagy deltába van kötve nem lesz vonali feszültség, hiszen a másik 2 fázistekercsben semmilyen feszültség sem indukálódik. A mágneseknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy amikor az 1. fázistekercsben max pozitív feszültség keletkezik, abban az időpillanatban a másik két fázistekercs között kell lennie egy mágnesnek, ami fél -fél negatív feszültséget indukál bennük.Ez jelenti az elektromos 120 fokot, ekkor alakul ki a vonali feszültség, és ekkor beszélhetünk 3 fázisú rendszerről, és ezért van, hogy a 3fázis eredője mindig nulla.Például ha az 1.fázis épp nullátmenetben van, akkor a 2.fázisban +xx feszültség és a 3.fázisban -xx feszültség van.Ha ezt teljesíti a te generátorod, akkor minden rendben van. Az, hogy egy fázistekercs jelalakja szinuszos , ettől még nem 3 fázisú.
Üdv. Foxi
(#) foxi63 hozzászólása Ápr 29, 2013 /
 
Még tovább mennék...
Ha ezt a generátort "deltába" kötnéd, akkor az 1. fázis által indukált feszültséget rövidre zárná a másik 2 fázistekercs, hiszen, abban a pillanatban nincs indukálódott feszültség bennük. Ez ismétlődne folytonosan csak gondolj bele. Csillagban nincs ilyen gond, "csak" átfolyik a pihenő tekercsen is az áram...
Következő: »»   458 / 507
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem