Számold ki mennyi egy 1m^3 (1000kg) 1m magasan levő víz helyzeti energiája és akkor majd szépen rájössz, hogy értelmetlen otthon ilyeneken törni a fejedet.

Zárójelben a helyzeti energia W=m*g*h

Nem igazán tudom elképzelni, hogy egy membrános szerkezet hogy hasznosítja azt a nagyon kis mozgást, amit generál...
..de sajnos nincs is nekem se membrán, se olyan szerkezet, mint a hidraulika munkahenger.
Ennek a kompresszor háznak, ahol van a dugattyú csak fent van egy ki, és egy bevezető visszacsapó szelepe, így nem tudom azt létrehozni, hogy a dugattyú aljánál, és tetejénél is lehessen gőzt bevezetni, de majd nézek a gőzmozdony gőzgépéről egy animációt.
A rajzomon jelölt kettes, és hatos szelep csak azért kell, hogy az induláshoz szükséges állásba tudjam állítani a dugattyút.

Tudnál nekem mutatni egy rajzot a membrános szerkezetről?

Arra is gondoltam, hogy kell egy marha nagy házméretű tartály az eresz alá, és az esős időknek köszönhetően ha az egyszer fullig megtelik, az alján akkora nyomás lesz, hogy nem lesz az a vízturbina, ami bírná a tempót.
...de azt a rengeteg vizet vahahova el is kéne vezetni, így felejtős, de egy nagy esőzéssel rengeteget lehetne vele nyerni.

Ez a baj, hogy csak álmodoztok, de nem számoltok utána.

1m^3 víz 2m magasan 5,5Wh. Egy 100W-os izzó menne kb 3 percig. Hát mit mondjak zseniális ötlet.

Én nem említettem olyat, hogy vizet akarok szállítani, vagy annak az erejét kihasználni.
Én egy gőz"dugattyún" töröm a fejem.

A fenti tartály azt a célt szolgálja, hogy mikor az 1.es szelep kinyit, mert a dugattyú leért, akkor a gőz, mivel már nem tud tágulni, mert a dugattyút is lenyomta, inkább a felső tartájba terjed, DE csak addig az ideig, mig a dugattyú a lendülettől visszamozdul a fenti pozicíóba.
Még ez megtörténik az általa keltett nyomás, és a fortyogó víz nyomása a fenti tartályba terjeszkedik, és remélhetőleg onnan nem fogja az összes vizet kiszorítani, vagy ha igen, akkor nem lesz ott víz, csak egy sima "tágulási tartály" egy lecsapató segítségével, ami remélhetőleg a gőzt olyan gyorsan lehűti, még a dugattyú vissza nem mozdul a fenti pozicióba, ami aztán újra zárja az egyes szelepet, és a gőz ismént lenyomja a dugattyút.
Nincs itt semmilyen viznyomásról szó kérem.
Nekem úgy is jó, ha nem magyarázkodok, csak gondoltam, hátha valaki szeretné hasznosítani a napenergiát.
(ha más nem osztotta meg volna a gondolatait, kész terveit, működőképes terveit ebben a topikban, én azt sem tudnám, hogy kell nyákot levilágítani. )

SZia! Ha rám hallgatsz - ne mágnesszelepekre bízz ekkora hőmérsékletű vizet. Betonbiztos mechanikus megoldásokra bízd inkább és ne feledkezz meg a vész lehetőségekről sem. Ha többször kell nyitni-zárni egy szelepet, akkor az autókból kölcsönözz inkább szelep megoldásokat. Elektromost ha lehet ne használj, Áramszünet esetén sok baj adódhat belőle és hamar feladja a mechanika is. Igaz itthon nálam gumigolyós solar szelep dolgozik elég szépen, de mindezt kb. 25eFt-ért... Ráadásul az én solar rendszeremen van egy szünetmentes áramforrás is.

"az autókból kölcsönözz inkább szelep megoldásokat."

Köszönöm a segítséged.
Valóban, erre nem is gondoltam, hogy áramszünet esetén baj lehet.
A kompresszoron jelenleg is van kb 30cm átmérőjű ékszíjtárcsa, annak az oldalán lennének bütykök, és fotószenzoros dolgok.
Láttam az "állítólag" című sorozat egyik részét, mikor ellenőrzött, és biztonságos körülmények között, betonbunkerből egy vizes bojlert szándékosan túlhevítettek.
Nem akarom, hogy ez is úgy járjon, mint az.
Természetesen valamilyen lefúvatószelep is lenne a tartályon, és egy biztonsági szelep is valamilyen hártya szerűséggel.

Egyébként 12V-os, vagy 24V-os mágnesszelepekre gondoltam azért, mert szerintem nem fog kelleni semmihez sem 220V, de már megvan a második ok is.

Nem utolsó sorban a környezetért is teszek, ez a videó elég mély nyomott hagyott bennem, mikor megláttam a jégvadász cimű d.filmet a natgeon, akkor még soha nem látott módon néztem ki a fejemből, nem tudom leírni, hogy mit gondoltam, éreztem.
Aki teheti nézze meg, érdekes, és nem bánja meg.
11:40 perctől a lényeg.

Nem értelmetlen. nem tárolni kell, átmeneti puffer a generátor hajtására. Széllökéseknél is laklamazható lenne áramingadozás ellen.

De ingyen van, és nem szennyez!

1000kg, 9,81 x 5m=49050J=0,013625kWh=13,625Wh.

Nincs ingyen, mert az anyagot venni kell, és közvetve az anyagok előállítsáa eleget szennyez.
Kicsit jobb a helyzet ha egy része újrahasznosított anyag (méhtelep...).
De ennek a költségéből a hálózatról jó sokáig nagy biztonsággal stabilitással és teljesítménnyel jön az áram, anélkül hogy egy szalmaszálat is keresztbe tennénk, kb a fele tiszta atomenergia (bár attól függ, hogy mikor használja az ember, az éjjszakai nagy része atomenergia). Másrészről ezzel a termelési kapacitással a megtérülése (hálózat jelenléte mellett) kb élettartalmán belül nem valószinű.
Inkább melegvizet kell csinálni napenergiából, az igazán drága ha villamosan kell felfűteni. És tárolni is lehet.

Sziasztok. Rémlett, hogy már a háborúban is voltak hadihajók, amiknek a gőzgépei 400 fokon dolgoztak. Ezeknek úgy emlékeztem, hogy akár 70%-ot is elérte a hatásfoka. Kis infó a Wikiről: A gyakorlatban a kazán-gőzgép rendszer hatásfoka abban az esetben, ...érhet.

Szervusztok !

Kicsit megélékült a téma oldala, mert szinte naponta kapok értesítést. Dolgoztam egy hazai fejlesztő cégnek ebben a témában, és egy kis kéretlen reklámként **

*Jól írtad kéretlen, ki is vettem a fórumról!

Így igaz. A témáról legyen szó, nem személyeskedésről, főleg kioktató stílusban.

"Kicsit jobb a helyzet ha egy része újrahasznosított anyag (méhtelep...)."

Értelemszerűen újrahasznosított, vagy haszontalan, felesleges anyagból épül.

"

Ez az önellátásról és szennyezés nélküli áramról szól. Arról, hogy akkor is legyen, ha a szolgáltató nem tud adni (farm).

Meleg víz jó megoldás, de azzal nem működnek elektromos berendezések.

A kísérletek után majd leírom a tapasztaltakat.

Azért elég nagy a világ, hogy sok jó megoldás elférjen benne. A vízerőmű is szabályozható és lehet éjszakai is működtetni - kiegészíteni vele a nap és szélenergiát. De létezik olyan projekt is, ahol egy komplett épületnyi akkumulátort építettek össze és egy város teljes ellátására képes 24 órán át. Megdöbbentőek voltak a számok, mert a végén nem is volt olyan horror az összeg a nagy mennyiségű beszerzések miatt, mint amire számítottak. Sajnos az állam neve nem ugrik be ahol felépült a szuperakkumulátor. Mivel az új technológiáknak köszönhetően akár az 1/1000-ed részére is zsugorodhatnak az akksik, nem kell lemondani a tárolásról sem. Az biztos, hogy a víz - pusztán a tömegével, nem sok energiát képes elraktározni. De mennyi más megoldás kínálkozik! Például EZ..

Farmról van szó, ahol nincs hálózati áram.

Normál törpe vízerőmű alapesetben csak ott lehetséges, ahol van vízfolyás.

A nap->víz->generátor kombó elektromos energiaFORRÁS, az akkumulátor energiaTÁROLÓ.

Hiába van akkum, ha nincs mivel tölteni a farmon.
- vagy 46Ft/kWh+rendszerhasználati díjú hálózati árammal töltés+ farmra szállítás+akkuamortizáció költsége
- vagy napelem+szélgenerátor a farmon tölt.

Szeretnék mihamarabb találkozni a megfizethető árú szuperakkumulátorral az elektromos kerékpáromban/autómban. Bár csak részban vagyunk előrébb, mert tölteni ezt is kell.
Talán a 95%-os hatásfokú napelemek is létezni fognak, és 4 négyzetméter majd 4kW-tal tud majd hajtani kis járműveket.

Nem a hatásfok a lényeg. Sose értettem hogy kerülhet képbe ez a szükségtelen adat.
Tényleg: mi is a hatásfok? Ingyen energia/kapott energia. Nem mindegy a 0 ingyen energiát mennyivel osztjuk??? A cél a kapott energiát előállító gépi munka "jóárasítása", amin az olcsó gépet, napelemet, Stirling motort értem.
SOKKAL fontosabb pl a forint/watt mérőszám. Melyik a jobb: 80% hatásfokú 2 m2 területű napelem, 2 kWh termeléssel 1000e forintért vagy 10% hatásfokú 20 m2 területű napelem 2 kWh termeléssel 200e forintért? Tudok 40% hatásfokú, 2 W-os (kettő wattos) napelemet 80-100e forintért. Érdekel valakit? A NASA-n meg műholdgyártókon kívül még senki sem vett belőle .
Kit érdekel a hatásfok??? Ha nem elég a teljesítmény, többet kell beüzemelni. Jó példa erre a napelem forgatás. A drága, bonyolult, energiaigényes, max 20%-ot hozó napelemforgató árán inkább 20%-nyi több fix napelemet kell telepíteni. Másik példa a Stirling motor. Csak 10% a hatásfok? Szerintem inkább: ingyen napenergiával energiatermelés. A fotoszintézis hatásfoka kb 2%... A katonaság meg sosem az ésszerűségről, hanem a rengeteg pénzről szól(t), nekik semmi sem drága.

Szia ! Én farmokon - tanyákon csináltam szigetüzemű rendszereket. A titok nyitja az összefogás. Több gazda összefogott az Önkormányzattal és közösen pályáztak - mivel csak az Önkormányzatok pályázhatnak jelenleg. Így minden gazda jól járt. A legnagyobb rendszerünk 20db 300Ah akkuval 8kW ami 3/4 éve üzemel. Sajnos a téli hónapok ínségesek, de tavasztól már jól kihasználható. Nyilván tudunk mi nagyobb rendszert is építeni - hiszen van az a pénz. Az ottani gazdák így kb. az 1/5-ét fizették a teljes bekerülésnek. Nyilván lehetne nagyobb napelem farmot is létrehozni - szintén összefogással. Az sem drágább mint a trafó kiépítése. A berendezés tudja azt is - ha nincs elég nap - áramfejlesztőről is tölti az akksikat. Azaz a hálózatot nem kell bolygatni, csak berántani az áramfejlesztőt. Igaz az üzemanyagba kerül - az sincs ingyen. De legalább több mint a semmi. Olasz gyártóknak létezik agro generátora is, ami 1500 vagy 3000-es fordulattal rendelhető. Azaz elketyeg akár diesel, akár benzines motorról. Az 1500-as fordulatút rá lehet akasztani a traktor meghajtó tengelyére direktben. De meghajthatod vizikerékkel is, ha ezt a fordulatot tudod biztosítani.

Szia! Gépésztől már hallottam ezt a véleményt de nem osztom - már csak a saját tapasztalataim okán sem. Ők felépítettek egy napkollektoros rendszert és büszkén mutogatták, hogy egy társasháznak télen is 21 fokot csinált a kollektoruk. Az enyém 37 fokos. Náluk is kell elektromos segédenergia a 46 fokos víz előállításához és nálam is. De nem mindegy, hogy mennyi - mert azt bizony fizetni kell. Apósomnak olyan csövek lettek felszerelve, amik 5m2-en 1,8kW teljesítményt tudnak. Ő is azt mondta - minek jobb? Az enyém 5m2-en 2,4kW-ot ad le. Én tavasztól ősz végéig nyugodtan teljesen lekapcsolhattam tavaly a villamos segédenergia főkapcsolóját, 200l melegvízhez - ő nem. Nagyon is fontos a hatásfok, ugyanis nem mindegy, hogy 1kW energia mennyi pénzedbe kerül. Mert a hiányzó kiloWattokat pótolni kell - másból, vagy a rossz hatásfok miatt sokkal több eszközt, anyagot kell beépítened az "ingyen energia"- kinyeréséhez, ami természetesen messze nincs ingyen.

Így igaz, én is ezekért csinálom.
Nah*meg az ingyen energiáról.
Írtátok, hogy az anyag nem ingyen van, így nem ingyen van az energia, de nekünk majdnem minden van itthon, így egy-két apróság kellene csak.
(tavaly papírbrikettet készítettem beáztatott, és összepépesített sima reklámújságokból, csak nagyon kevés lett, még fel sem tudta fűteni a kazánt, de tudom, hogy ez sem környezetbarát, mert füstöl, és a papírért is ugyanúgy fákat vágnak ki.)

UI: Mi városban lakunk, kertes házban, de tényleg, ahogy említettem, ha hozzáérek egy tűző napon kint hagyott fekete felülethez, vagy leég a bőröm, eszembe jut, hogy mekkora ereje van a napnak.

Ingyen süt, nem szennyez.

http://www.soltask.hu/majus
A honlapjuk szerint májusban 70% , juniusban 60% körüli energia többletet tudott termelni azzal hogy forgatóra tette a napelemet , éves szinten 40% az energia többlet .
Nyilván , mivel ezeket készíti és árulja érdekelt a minél jobb adatok bemutatásában , viszont én is úgy tanultam hogy kb 60% -al több energiát ad a forgatós rendszer.
Előnye - és hátránya is - hogy a mechanika forgó és mozgó alakatrészeket tartalmaz , ami többlet költséget jelent , de ki kell kalkulálni akinek kell , hogy megéri e így szerelnie.

De. Nem mindegy, hogy azonos mennyiségű keretből egymillió vagy kétmillió harckocsi, teherautó vásárolható.

"A drága, bonyolult, energiaigényes, max 20%-ot hozó napelemforgató árán inkább 20%-nyi több fix napelemet kell telepíteni."

A napelemállvány egyik vége tengely fix, másik vége kerék félkör sínen. 20%-ot hozó napelemforgató: rövidebb megtérülési idő.

"A fotoszintézis hatásfoka kb 2%"
Nem baj, ha a növényekből hő és járműhajtó energia lesz.

Hello. Nem tudom miért nagy fordulatokban gondolkodtok? Mi van a régi jól bevált lendkerekes megoldással? Például ott van a langen and wolf típusú motor. Alapból alig használ üzemanyagot. És elég jól használja fel mert a nagy lendítőkerék adja az erőt. És amit át lehet tenni áttétesen fordulattá. És ha meg nem elég akkor lehet növelni még a kerékátmérőt. És a gőzzel amit a napágyúból kinyertek meg is lehetne hajtani. Ez nem lenne járható út?

Kevesebb anyagigény.
Használható, de lesz csapágyazászi veszteség és légellenállás.
Járható út.
Kis költség, minél jobb hatásfok a cél.

Hát ahogy ezeket a gépeket nézem(némelyik ruszki) nem sűrűn romlanak el és bizony 40 évesen is szépen működik . csak olaj kell neki. És ha el is romlik akkor is könnyedén javítható. 1X1 a bonyolultsága a gépnek. Igen lesz veszteség. De ha azt nézem hogy sokkalta kevesebb gőz kell neki az már jobb hatásfokot jelent mert kisebbek kell lenni lenni a gőztermelő rendszernek. Vagy ugyan akkora sokkalta nagyobb teljesítményre képes. Legalábbis én így gondolom.

Légy szíves tegyél fel infókat, képeket.

Így keres rá a youtubon. Ott látod működés közben. Régi cséplógépek ezek. De gondolom nem lenne nehéz átállítani a működést gőzre.

Elnézést a legfontosabb lemaradt. langen and wolf