szóval hogy miért, fene tudja, de az analóg gépek között nagyon jónak számitó 12xx sorozatban ez vált be, működik a gép az egyszerű táppal, de jól csak a sajátjával. Nyilván nem a low drop miatt ugyanis ezeket jellemzőenellemekkel használtuk régen, mert horror volt az akku, de az akkunál sincs jelentősége, hiszen 8akkuból 9V-ot csinál.

Megduplázni bármit lehet, de miután nem egy nagyfogyasztású áramkör, ki lehet próbálni pl 18V-os telepfeszültséggel.

A hozzászólásomban egy hasonlóan " könnyen" elkészíthető PI gépet hasonlítottam elméletben a nekem , most kedvesebb IB rendszerhez . Mindkét típusból építhető professzionális kereső , megfelelő műszerezettség , tudás , szakmai háttér ismeretében .
Nekem , aki az amatőr kategória alsó felébe sorolom magamat a rendelkezésekre álló infók alapján a Silvert sikerült kiválasztani .
A fogyasztást nem is lehet hasonlítani , mert két teljesen más működésű keresőről írtam . A silver egyébként 8db eredeti kínai elemmel cc.: 50órát megy el elméletileg . Eddig kb. 8 -12órát használtam egy hónap alatt fejhallgató nélkül .
További sikeres építést mindenkinek !

Sziasztok!
Valaki küldje el nekem ezt a rajzot, mert nagyon rossz a minősége.

Kösz Laci

Ez a kapcsolás nem működhet valami fényesen, sőt.
Ha valaki látja, érti az értelmét, az fölvilágosíthatna.

Ez olyan orosz huncutság a geon, ha meg akarod nézni, átirányít mindenféle oldalra

Sziasztok!

Fej készítésben kérném a segítségeteket.
Vákumformázott fej, és benne a tekercs beállítva, ezt milyen gyantával érdemes kitölteni, hogy ne is zsugorodjon, és ne is legyen nehéz?
Szívesen meghallgatok minden ötletet!

Híg epoxi gyanta. Lamináláshoz használandó. És sok-sok üvegszál.
Igazából mindegyik gyanta zsugorodik kikeményedéskor, de talán az epoxi az, ami legkevésbé, és nem repedezik.
A súlyt pedig szerintem nem a gyanta szabja meg, hanem a sablonod. Epoxi, poliészter, akril, súlyra szinte egyforma. Ne legyen benne feleslegesen sok gyanta.
Olyan gyantát szerezzél be, ami lassan térhálósodik. Inkább kössön meg 1 nap alatt, minthogy 20 perc múlva forrva bugyogjon a félig beállított fej.
A gyorsan térhálósodó gyanták melegedni is tudnak, rendesen. Főleg, ha meleg környezetben használod. Ez a meleg a PET sablont is deformálhatja. Persze ez a meleg 75-80 fokot jelent. A nagyon fölmelegedett gyanta rosszabb minőségű, és zsugorodósabb.

Híg epoxi gyanta. Lamináláshoz használandó. És sok-sok üvegszál.
Igazából mindegyik gyanta zsugorodik kikeményedéskor, de talán az epoxi az, ami legkevésbé, és nem repedezik.
A súlyt pedig szerintem nem a gyanta szabja meg, hanem a sablonod. Epoxi, poliészter, akril, súlyra szinte egyforma. Ne legyen benne feleslegesen sok gyanta.
Olyan gyantát szerezzél be, ami lassan térhálósodik. Inkább kössön meg 1 nap alatt, minthogy 20 perc múlva forrva bugyogjon a félig beállított fej.
A gyorsan térhálósodó gyanták melegedni is tudnak, rendesen. Főleg, ha meleg környezetben használod. Ez a meleg a PET sablont is deformálhatja. Persze ez a meleg 75-80 fokot jelent. A nagyon fölmelegedett gyanta rosszabb minőségű, és zsugorodósabb.

Esetleg ha a súlya nagy problémát jelent akkor mikrobalont lehet rakni a gyantába. Attól kicsit habosabbnak tűnik a gyanta de sokkal könnyebb lesz

Purhabra gondolnék. Az könnyű és nem zsugorodik, hanem tágul amíg van helye.

Viszont a purhabot hogy fogatnád fel? szerintem fél perc lengetés után törne

Engem is érdekelne ez a kereső fej készítés. Tételezzük fel, van egy 43cm átmérőjű tekercs, amit ki kellene önteni. Ti hogyan oldanátok meg azt a problémát, hogy mibe rakjuk a tekercset, hogy csak a tekercs maga és a közvetlen környezete legyen csak kiöntve és ne az egész kör? Én arra gondoltam, hogy egy fóliára tenni kéne egy 47 cm átmérőjű műanyag szalagot, a belsejébe egy 40 cm átmérőjű szalagot és a kettő közé bele a tekercset. Na mi a véleményetek?

Menjél el egy asztaloshoz, vagy hasonlóhoz. Egy ilyen egyszerű sablont felsőmaróval olcsóbban belemar egy darab bútorlapba, mint amennyibe az el locsolt gyanta kerül.
A nyélre való felfüggesztés helyét is belemarathatod. Ezután valamivel impregnálod a sablont, hogy ne szívja magába a gyantát, majd formaleválasztó, és mehet a gyanta bele.

SMW stuff

Ezt szépen megtervezted. Kíváncsi vagyok, milyen géped lesz belőle. Ha az is ilyen lapos lesz, akkor biztosan jó.
Én meg addig csendesen csinálgatom az 5-ös gépemet.

Látom, hogy sokat dolgoztál, csináltál is magadnak munkát a jövőre vonatkozóan. Nagyon bonyolult a huzalozás, nagyon kicsik a vezetősávok és nagyon kis helyeken mennek. Hangfrekis kapcsolásoknál ez rengeteg bonyodalmat okoz, arróol nem is beszélve, hogy pl akkor is IC láb között tekereg, amikor van más lehetőség. Még beforrasztani is kínos, hát még javítani vagy mérni. Ez egy egyszerű áramkör, áttervezted az elhelyezést, vagy mitől lett ilyen? Ezeknél az áramköröknél arra is vigyázni kell, mi és hogy kerül egymás mellé, ezért célszerű többé kevésbé követni az eredetit, az alkatrészek helye és a merőleges/párhuzamos tekintetében.
Még egy szempont: ez egy hordozható készülék, folyamatosan ki van téve mechanikai, hómérsékletváltozás és pára hatásainak. Ez így együtt kb olyan korrozív mintha kitennéd a tengerpartra. Azért is kell legalább 1mm vezetősáv, hogy legyen miből fogyni és azért is kell legalább 1,5mm a sávok között mert különféle elektromos és kémiai kölcsönhatások lépnek fel.

Sziasztok! Fémkereső tekercs ügyében szeretnék kérdezni: Egyik ismerősöm azt mondta, a fémkereső tekercsét célszerű vasmaggal megcsinálni, mert akkor megdobja a fémkereső teljesítményét. Ez igaz? Ezt hogy kell csinálni? Konkrétan a Delta Pulse-hoz kellene (PI gép).

A vas magába zárja az erővonalakat, ezek így nem mennek messzebbre, ezért nincs a fémdetectorokban vas, viszont ezért van a pinpointerekben, mivel ott az a cél, hogy 1-1,5cm re legyen csak érzékenység, de ott határozottan.

Nem értem miért lenne kínos ezt beforrasztani. Eleve aki nem tud forrasztani, ne álljon neki ilyen munkának. Huzalozás bonyolult? mihez képest? Láttál már mondjuk egy ipari PC alaplapot? Az is szélsőséges "ipari" körülmények közé készült, mégis működik! A vezetősávokat védeni pedig ott a kémiai felületkezelés és a lötstopp lakk. Készítettem már ennél sokkal szélsőségesebb körülmények közé elektronikákat, pl kazánvezérléseket mikroproceszorral, ahol a +5 foktól a +90-+100 fokos hőmérsékleti tartományban ki van téve pl marópárának ami szerintem durvább, mint mondjuk egy kereső amúgy is jól lezárt kis dobozkájában érheti az elektronikát. Írtad: "Hangfrekis kapcsolásoknál sok bonyodalmat okoz" Mi? A 10 kHz? Az csatolási szempontból nem sokkal tér el a DC-től 1-2 MHz-nél ott már oda kell figyelni a vezetősávok párhuzamosságmentes vezetésére, megjegyzem fejlesztettem már ilyen áramköröket is és eddig mind kifogástalanul működött. Pl az említett kazánelektronika is, melynek a digitális kommunikációs része 20MHz felett ketyeg, ez közel 100db-os szériában készült. Vagy a mikrokontrolleres webszerver, vagy az RF sisakkomunikátor...stb. Amúgy meg senkinek nem kötelező ezt megépíteni, úgy gondoltam felteszem közkincsé és akinek megtetszik, mondjuk azért mert az áramköri egységek strukturáltan, kommentezve vannak rajt elhelyezve, az megépítheti magának. Ja a mérhetőségről pedig annyit, hogy az összes fontos mérőpont külön ki van vezetve rajta mérőtüskére. Abban igazad van, hogy a vonalvezetésen lehetett volna még finomítani, bár még így is nagyságrendekkel jobb mint amit egy autorouter készít, nekem most erre volt időm. Én biztosan ezt fogom megépíteni és majd megosztom a tapasztalatokat.

Mindenkinek szép napot!

Elnézést, nem megbántani akartalak, mindössze 30éves elektronikai tapasztalattal, aminek a része pl ipari fejlesztések smd tesztelektronikáinak építése (de az első fémkeresőmet is több mint 10 éve építettem internetes fórumok nélkül-és az is bonyolultabb volt, mint az SMW) megpróbáltam segíteni valakinek, nem tudva, hogy ilyen professzionális elektronikai szakember. Biztos rossz suliba jártam, de ott egy ilyen nyáktervet újraterveztettek. Egy elektronika elhelyezését nem kizárólag a frekvencia, hanem a jelszintek, alkalmazott erősítés és az alkatrészek határozzák meg. A lezárt doboz nem véd a hőváltozásoktól, (hacsak nem valami védőgázzal töltöd meg) így a párakicsapódástól sem. Az ipari PC-k és egyéb elektronikák esetében más követelmények jelennek meg, mint egy ilyen hordozható készüléknél (olyan tesztberendezésekkel is foglalkozom jelenleg, melyeken ezeket vizsgálják). Szóval bocs hogy beleszóltam, felejtsd el.

Bocs, hogy belevau, de ha azt nézzük, hogy a gyári gépek már szinte kivétel nélkül SMD alkatrészekkel készülnek, akkor ahhoz képest ezen a nyákon nem vékonyak a csíkok, és túl közel sem vannak egymáshoz. A pára ellen pedig ott van a nyákvédő lakk, és jó néhány egyéb.
A nyákon szerintem a leginkább arra kell figyelni, hogy a vevő tekercs jele a lehető legközelebb legyen az erősítőhöz, ne kavarogjon el mindenfelé. Máshol már nem ilyen szélsőséges a helyzet, mert már nincsenek nagyon kis impedanciájú jelek. Ha egy műveleti erősítő nem tud kihajtani egy 10 centis fóliacsíkot ilyen alacsony frekin, akkor ott nem a nyák a gond.
Szerintem amire figyelni kell, az az lehet, hogy az adó oszcillátor frekvenciáját könnyen lehessen állítani, tehát több, párhuzamos kondiból álljon, mert ha netán szerencsétlen frekin ketyeg, könnyű átállítani. Gondolok itt arra, hogy pont olyan a frekije, mint a vevő tekercs valamely harmonikusa, vagy interferál vele, vagy a hálózat zajával, és a többi nyalánksággal.
A bekötő huzalok forrszeme stabil, nagy legyen, hogy az estleges rángatások, szerelések, átszerelések hatására se váljon le.
Az IC foglalat sok esetben agyonátkozott dolog, de sajnos én visszatérek hozzá, mert nem egy gyári hibás IC-vel futottam össze, és azt sajnos mindig a nyák bánja, ha nincsen foglalatban. (Például olyan quad op amp, aminek az egyik tagja, a visszacsatoló ellenállások dacára önálló életet él, stb.)

Tudnátok tippet adni, hogy milyen típusú kábel lenne megfelelő a kereső fej (tekercs) és a fémkereső doboza közé? Üdv.

Ne keverjük ide a gyári kapcsolásokat, ahol olyan szakemberek, akiknek ebben van sok éves tapasztalatuk egy év alatt fejlesztenek rá egy már bevált kapcsolásra. Gondolj bele, mennyi mindent kipróbálhatnál, ha most egy évig próbálgathatnád valamelyik kapcsolásod napi 8 órában?!

A gyári technológiát sem ónozásban sem lakkozásban nem igen lehet otthon kivitelezni és meglepődnél, ha tudnád, a lényegesen jobb technológiát milyen komolyan vizsgálják minőségi szempontból és mégis mennyi ilyen problémát találnak. Hogy a páraterhelés mennyire komoly? Jelenleg a fogyasztásmérőket csak páratesztnek vetik alá ellentétben a korábbi sópermettel, mert több hibát hoz ki.

Aztán az SMD más, ha beforrasztanál a helyére hagyományos alkatrészeket , sok gondod lehetne.

Sok kapcsolásban vannak olyan részek, melyeket a nyákon árnyékolnak, vagy a nyákból kialakított kapacitások segítenek a helyes működésben, ezek a "fejlesztéseknél" rendszerint elvesznek, aztán jönnek a módosítások.

Azzal egészíteném ki a forszemes gondolatot, hogy ilyen áramkörnél tervezési szempont a cserélhetőség és javíthatóság, aminél a forszemek megfelelő nagysága és a vezetők távolsága igen lényeges, pl egy IC láb között vezetett vezető esetén már az IC csere rendszerint felszedi a forszemet, mert a ha a lyuk megfelelő méretű, a forrszemnek nem marad elég hely.

Az IC foglalatról lebeszélnélek, inkább rendelj minőségi szállítótól jó minőségű alkatrészt. Én szeretem az üzleteket, de sajnos egyre inkább romlik az ott kapható alkatrészek minősége, miközben a netes rendelést 1-2nap alatt kihozzák egy ezresért és megbízhatóbb, meg olcsóbb.

Az IC foglalatok anyaga gyakran eltér az IC lábakétól és bevonatuk sem feltétlen azonos, és ez okoz problémát ami pl digitális áramköröknél nem számít, azonban analóg áramköröknél igen.

PI-hez RG58, IB, VLF-hez SVHS.
Koaxból újat vegyél, mert a régieknél probléma az árnyékolás öregedése (állítólag). SVHS-t jóideje nem kapni, csak szerelve, ebből olyan kell, aminek nincs teljes fólia árnyékolása. Nekem bevált a profigold. Jó, ha vastagabb a belső ér, de végső soron az egyszerű hama, vagy a tescos is elmegy.

Mateatek-nak van még valami bevált több eres, korábban írta.

Megint én: A Delta Pulse rajzán van egy fekete kis trimmer potméter. Állítólag hangolásra használják. Na mármost azt én be se kötöttem, inkább áthidaltam egy rézvezetékkel, mert más kapcsolásokban is így láttam. Ennek a potméternek mi a funkciója tulajdonképpen?

van freki állító, meg az impulzus szélességét állító, ha a "jelgenerátor" részre gondolsz. Első átköthető....de pontosan mit és hogyan kötöttél át?

pl ha erre a részre gondoltál, ha rákeresel az IC-re, találsz olyan katalógus lapokat, melyeken van alkalmazási példa és azon keresztül könnyebben érthető a működés. Akkor könnyebb jó gépet építeni, sőt használni is, ha az ember tudja, mi miért történik (javításról nem is beszélve).

Hát konkrétan ezt zártam rövidre (ami piros körrel van jelölve): https://www.dropbox.com/s/jt8gwemhyd0ti4p/delta%20be%C3%BClt.jpg

Ezzel a potival állítod a géped impulzus frekvenciáját. Nincs is más trimmer a gépen, tehát nem volt nehéz kitalálni.
Ezzel a rövidzárral spórolsz 50 forintot, és, ha szerencsétlen frekvencián megy a géped ennek hatására, akkor úgy fog nyávogni, mint a bagzó macska.

ezen a rajzon van egy trimmer, de ha 50 forintosat tesz ide, akkor rövidesen sehogy sem megy, ezért kötik át. 680K/220K tényleg ennyi állítás szükséges?