Sziasztok! Megnéztem oszcilloszkóppal, hogy a lakásban a 230V-os hálózaton milyen a jel alakja. Úgy indult az egész, hogy egy fejhallgató erősítő tápjában, a trafó szekunderén mértem ilyen szép trapézt először, azután több trafót is kipróbáltam, mind ilyesmi volt. Így végül a hálózatra is ránéztem. Meglepő az eredmény. A szkóp hibátlan, generátorról hajtva szép szinuszt mutat. Osztón mértem. A képen a zöld szigetelőcsövekben összesen 6x220kOhm ellenállás van, középen pedig egy 10kOhm-os, arra csatlakoztattam a szkópot. Lakótelepi lakás Újpalotán, analóg villanyórával. Nálatok milyen?

Szia! Az egyenfeszültségű fogyasztók, ide értve a kapcsoló üzemű tápegységek zömét is, a szinusz csúcsán terhelnek be.

Biztos jó sok számítógép van a házban... Tíz emelet és a földszint, szintenként négy lakás és három ilyen egység van a háztömbben. Ebből azért látszik, hogy lakótelepre alighanem felesleges drága tápkábelt venni, bármilyen jó is hangja. A fejhallgató erősítő kis trafóján még jópofa tranziensek is vannak. Lefotózom hamarosan, de most éppen azt hallgatom. Azért kíváncsi vagyok, hogy máshol milyen szinuszt produkál a hálózat. Valamelyik nap, ha lesz időm, megnézem a munkahelyemen is. Ott van minden. A hálózatra is adunk föl áramot, közben pedig rángatjuk pár túlterhelt motorral.

Szia!
Egy kis háttéranyag a Hálózatminőségről...
Érdekes dolgok jönnek elő: Ha egy házban sok-sok nemlineáris, nemszimmetrikus (3 fázisra nézve) fogyasztó van telepítve (pl. kapcsoló üzemű tápegységgel szerelt TV, számítógép, stb és tirisztoros vezérlésű felvonó, porszívó, szellőztető motor stb), akkor a 20 évvel ezelőtt elfogadott tervezési módszerek már nem tarthatók. 20 éve azt állítottuk, hogy a 3 fázisú rendszerben (ha a lakásokat elosztjuk a 3 fázisra) a nullvezetőn nem fog jelentős áram folyni, a keresztmetszete lehet kisebb, mint a fázisvezetőké. A nemlineáris fogyasztók miatt a mostani előírás (MSZ50160) szerint a nullvezetőt kell a legnagyobb keresztmetszetűre méretezni...

Üdv!
Réges-régen, még Reagan idejében kaptam egy barátomtól egy zavarszűrőt. Nagyon örültem neki, be akartam építeni az aktuális erősítőmbe - Alexander - aztán pár hét múlva azt üzente a barátom, mégse tegyem, mert majd elromlik a hifi hangzás...
Azóta is itt hever parlagon. Mióta jogosan belebolondultam a csöves erőstőkbe, láttam rajzokon néha hálózati zavarszűrőt. Kérdem, mi a vélemény a hasznosságáról?

Legértelmesebb megoldás, kipróbálni, meghallgatni, dönteni. Ha már más mondja meg hogy milyen, akkor úgy is "akarod" majd hallani. Ezért nem jó a mások véleménye ilyen esetekben.

Köss be egy leválasztó transzformátort, és úgy nézd meg a jelalakot. Van olyan hányend cég aki csodaként, igen magas összegekért árulja szép formatervezett, palifogó dobozban.

Nem túlságosan izgatja az erősítőt. Egy rendesen megkonstruált tápegységen nem jön át ebből érzékelhető zavar, de még azon sem ami nincs túlságosan elbaltázva

A képek a fejhallgató erősítő méréséről. A trafó szekunderén mérhető trapéz és a tranziensek kinyújtva, valamint a puffereken a 100Hz-es brumm. 2x1000µF van beforrasztva. A 7815 és a 7915 kimenetén sima a DC, ez a szkóp már kevés ahhoz, hogy bármit megmutasson rajta.

Hp41C: nagyon érdekes a belinkelt írás a hálózatminőségről, köszönöm.

szamóca: egy jó leválasztó trafó minden bizonnyal szép, galvanikusan leválasztott trapézokkal jutalmazna, ide inkább valami jelkondicionáló kellene, de nem fogok beruházni rá.

Itt a sokk indukált oszcilláció, a trafó szórt induktivitása meg a szórt kapacitása által okozott belengés a diódák zárásakor. Ezek a kis nyáktrafók borzalmasak ilyen szempontból, sokat megmértem, szinte egytől egyig. Megfelelően méretezett snubberrel a problémát már a szekunder oldalon el lehet intézni és akkor a stabnak nem kell vele sokat küszködni. A jelenségért nem a hálózati csúnyaság a felelős...Szép napot! Zs.

Igen, ennyi erővel bármit mondhatunk - Építsd meg azt az erősítőt, aztán majd megtudod, hogy szólnak rajta a különböző zenék. - például. De mindegy is, ezek szerint eddig nem volt Olvasó, akinek lett volna erről tapasztalata.

Értem én, de ez a kis különbségű hangerősítőkre is igaz. Arról nem is beszélve, hogy mások véleményére, tapasztalatára szükségem van, amiből majd kijön egy kompromisszum.
Az én fülem nem egy etalon, és, ha 8 vélemény van az enyémmel ellentétes, akkor önvizsgálatot kell tartanom.
Egyébként az is elég, ha valaki mérte előtte-utána az elektromos zajokat és van erről tapasztalata, mint ahogy az előbbiekben is a különböző, átszűrődő impulzusokról.
Na jó, megmérhetem én is, de van itt egy közösség, több áram, többet ráz.

Még annyit, elnézést...A kíváncsiságom egy szubjektív és egy mérhető dologra irányul tehát. Akinek volt módja erősítőt kipróbálni hálózati zavarszűréssel vs. anélkül és/vagy mért ilyen alkalmatosságot.

Mint az életben, ezen a területen is minden viszonylagos. A fül érzékenységének van egy dinamika tartománya, ami frekvencia függő is. Ha a zavarok, zajok ezen tartományon kívül esnek, ha léteznek is érzékelni nem lehet. Persze ez is egyén függő, de statisztikailag, általánosságban igaz, és lényeges, nagyságrendi eltérések azért nincsenek. Vannak dolgok amik mérhetők, és vannak dolgok, amik nem, bár a terület művelői állítják, hogy igen, és ez a pcihikum. Ha ez a "mennyiség" belép a képbe, akkor számomra baj van. Szerintem ezt mérni nem, legfeljebb vizsgálni, tesztelni lehet. Ha egy süketszobába különböző embereket ültetsz be, és mindegyiknek ugyanazt a hanganyagot játszod le, 10 ből 12 félét fognak érzékelni, pedig csak egy 1 kHz-es színusz hullámról van szó. (tudom, próbáltuk)
Ezért, ha már az érzékelés (pl. érthetőség) is a képbe lép, akkor statisztikai mennyiségekkel kell dolgoznunk. Ilyen feladat pl. a digitális átvitel technika előfizetői végződése (mobiltelefon) ahol nyelvspecifikus szűrőket alkalmaznak.
Az említett hálózati zavarok beszivárgásának az átviteli láncba, nem sok jelentősége van sok ok miatt. A tápegységben jelentős átalakítás, és ezzel együtt szűrés történik, ami ezeket a zajokat, zavarokat jelentős mértékben csökkentik, szűrik. Továbbá minden típusú erősítő fokozatnak a tápfeszültség felől kisebb nagyobb immunitása van. Ezek a hatások a legtöbb esetben elegendőek, különösen, hacsak egy végerősítő fokozatot vizsgálunk. Speciális esetben, ha igen kis szinteket kell széles sávban erősíteni, lehet szükség járulékos zavarvédelemre, szűrésre, árnyékolásra. De ennek már semmi köze a hálózati színusz jelformájához. A minőséget sokkal jobban befolyásoló tényezők nem elektronikusak. A rendszer leggyengébb láncszemei a hangsugárzó, az akusztikai tér, és a legrosszabb, a szubjektum. Ez utolsóval nem sokat lehet kezdeni, legalábbis utólag.

Köszönöm, megpróbálom ezek mentén értelmezni az élményeimet majd.
Egy kézzel fogható problémát fogok elsőnek górcső alá venni, az egyik erősítőm érzékenyen reagál az őt kiszolgáló CD játszó hálózati ki-be kapcsolására.
Ha itt mutatkozik eredmény, már nem dolgozott sok mérnök hiába - már akik a zavarszűrőt tervezték.
A pszcihikum hatása (egészségemre) általam is jól ismert, ugyanazon körülmények közt előjön ezer részlet egy hanganyagból, máskor viszont én megyek ki idő előtt a szobából...

Az ilyen ki-be kapcsolós pöccenések földhurok létére utalnak. Az ilyen rendszereken szokott szólni a Kossuth rádió, vagy rádiótelefon, ha elég közel van.

A rádiót nem tapasztaltam, sőt szinte semmi brumm, a telefon dolgot szinte minden hangtechnikai berendezésen a házban, ha ca. 1m-en belül van.

Laknál csak Solt közelében, vagy lenne még sok CB -s, nem lenne nyugtod. A mobiltelefonnak sem lenne szabad szólni semmiben.

Még a nyomtató is pertyeg, ha mellette van híváskor a teló...

Az se természetes dolog, mi köze egy nyomtatónak, vagy egy hangfrekvenciás erősítőnek a rádió hullámokhoz?

Enyhe túlzás volt a monitor alatt van egy STK végfok, az szipuzik fel ilyesmit...bocsánat.
De igazából a TV-k, rádiók, erősítők mind jeleznek a házban, ha épp a közélükben ér hívás...

Alapvetően ez a probléma. Ma már léteznek műszaki előírások, szabványok arra nézve, hogy egy elektronikus berendezéseknek mekkora zavar térerősséget kell elviselniük. Az ilyen vizsgálatokat a forgalmazónak el kell végeztetnie, forgalomba hozatal előtt. (persze kivételek mindíg vannak) Egyébként az ilyen problémák földelési hibákból, földhurkokból adódnak. Az elhárításuk utólag nem egyszerű, megesik, hogy nem is lehet.

Annyiból nem rossz a dolog, hogy az asztali kisrádió már elkezd brekegni - általában ebédidőben hívnak valami okból - akkor van idő lenyelni, vagy kiköpni a falatot, mire a telefon is megcsörren. Sokszor még annyi időm se marad, hogy azt kívánjam, törne le az illető keze...

Valóban, a belengések nem a hálózatból jönnek. A "megfelelően méretezett snubber" megoldotta ezt a problémát. A trafó szekundere és a graetz is kapott pár 68nF-os kondit (ez van itthon), ezután minden tápba beleteszem őket. Járulékos, de nagyon fontos pozitív hatás, hogy a kis trafó kevésbé langyosodik! A hangra gyakorolt hatásról nem merek biztosan nyilatkozni, de mintha tisztábban szólna így. Túlestem már a kábelfonáson, a fejhallgató moddoláson, gyártottam sokféle interconnectet, cserélgettem a műveleti erősítőket. Mindegyiknél hallani véltem valami változást az első meghallgatáskor. Később a legtöbb esetben kiderült, hogy semmi sincs. Lassan negyvenöt éves leszek, már a hallásom sem a régi, viszont mára eljutottam addig, hogy elég tisztességes vasakon hallgathatom a zenét. Tapasztalataim szerint a jó hangzást otthoni körülmények között, biztosan és jelentős mértékben érzékelhetően, elsősorban a tisztességesen megépített és összeválogatott berendezésektől lehet várni. A lánc egésze is fontos, az hogy az egyes elemek mennyire erősítik vagy fedik el egymás hibáit, erényeit. Egy hangdoboz vagy fejhallgató cseréje szerintem sokkal nagyobb változást eredményez, mint bármilyen kábelezgetés, ezért errefelé érdemes keresni a javulást. Persze az anyagiak erősen korlátozzák legtöbbünk erre irányuló törekvését. Az erősítők hangja is eltérő és alapvető. A hangdobozok tologatása is hatalmas változásokat okoz, bár egy akusztikai szempontból idétlen geometriájú szobában reménytelen bármi. Mindenesetre megnyugtató, hogy a fejhallgató erősítőben a táprész műszakilag javult. Az erősítő az Elliott 113-as projekt alapján épült. Nagyon szép a hangja, jelentősen felülmúlja a Marantz SR7002 hangját egy HD600-as fejhallgatóval. A két hang közötti eltérés egyértelműen hallható számomra. A kábelek csereberéje viszont semmit nem jelent. Végül visszakanyarodva a témához, csatolok képet a "snubberről" és a hatásáról.

Érdekelne, hogy szerinted milyen az akusztikai szempontból idétlen geometriájú szoba?

Egy kollégám házában a nappali például. Balra a rövidebbik oldalon az ablakok és a terasz kijárat. A hosszabbik oldalon (itt vannak most a dobozai) balra átjáró a lakás hátsó részébe, jobbra pedig lépcső a felső szintre. Ez eléggé belóg a szobába. A másik hosszú oldalon, a fal mellett, szemben a dobozokkal középen kanapé, jobbra tőle ajtó. A dobozok a fal mellé tolva döngenek, előbbre húzva őket pedig elfogy minden mélyük, sovány lesz az egész.. A rövidebb oldalra átpakoltuk őket, az ablakok elé, így meg tudtuk találni a hang szempontjából jó pozíciót, csak épp pont az átjárónál volt az egyik doboz. El lehetett éppen menni mellette, de útban volt. A másik rövid oldal szóba sem jöhet a feljáró és az ajtó miatt. A szoba pontos méreteit nem tudom, de nem kicsi és nem is hatalmas. A dobozok valami álló Dalik. Persze biztos lehetne kompromisszumot kötni, állványos kisebb dobozokkal, de a Dalikat pont az erőteljes mélyek miatt vette, most nem hajlandó cserélni. Előtte Magnatot használt. Valóban pontatlanul fogalmaztam, úgy lenne helyes, hogy adódhat olyan környezet, olyan kialakítású helyiség, ahol az egyébként szeretett hangú dobozt nem lehet jól elhelyezni.

adódhat olyan környezet, olyan kialakítású helyiség, ahol az egyébként szeretett hangú dobozt nem lehet jól elhelyezni
Bizony.
Nálam pl az agyonajnározott DALI C-k kemény négy órahosszát töltöttek el, és máris túladtam rajtuk. Már az első pillanatban hallható volt, nem a szobámba valók. A B&W-k jók voltak, a Magnatok siralmasak, az USHER-ek jók. Havernál meg jól szólt a DALI. Az a gond, hogy igen hosszadalmas, és drága az optimális hangsugárzó-szoba-ízlés összhang megtalálása.

Ezeknél a kis nyák trafóknál egyszerűen nem lehet "megfelelően méretezett" snubberről beszélni, mert láthatod az előző méréseid alapján is, hogy mennyire leng. A megfelelő méretezés annyit tesz, hogy a szekunderrel párhuzamosan egy kondi, meg vele párhuzamban egy soros RC. A diódára kötött kondi nem az igazi, mert lassítja a recovery-t, persze teljesen jó a végeredmény szempontjából így is. Annak idején rengeteget foglalkoztam ezzel. A hangra gyakorolt hatása egyértelmű bizonyos esetekben, néha meg semmi. Azt vettem észre, hogy biztosan nem megy át a pufferen, meg a stabilizátoron, hanem egyszerűen (mivel ez elég nagy frekvenciás rezgés) egyszerűen kicsatolódik a kivezetéseken, trafón ,mint antennán az áramkörre. Ki is próbálhatod, ha leveszed a kondikat, visszajön a jelenség és egyszerűen a mérőfejjel csak közelíts a trafó, graetz felé. Ott lesz az szépen, hatalmas csúcsok is lehetnek a megfelelő szögből, érdemes megnézni milyen távolságban is kimutatható. A nagy impedanciás bemenetek ezeket a jeleket aztán tárt karokkal várják. Általában jfetezek, hangszer erősítőket gyártok, azok nagyon imádják megenni ezeket a dolgokat (nagy impedancia, gyors eszköz). Örülök, hogy kipróbáltad a dolgot és detektálható valami változás! Szép napot! Zs.

Valóban nem egyszerű feladat, de van remény! Csak a megfelelő helyen kell keresni a megoldást ... nem a hifis és egyéb Internetes fórumokon mert ilyen helyeken többnyire csak a süket szövegelés megy.
Első körben ajánlom mindenkinek Floyd E. Toole rövidebb irományait amik a netről teljesen legálisan letölthetők. Aki nagyobb falatra vágyik annak pedig egyik könyvét ajánlom alapos tanulmányozásra: Floyd E. Toole, Sound Reproduction
Jut eszembe ... angolul jól kell tudni az előbb ajánlott irományok megértéséhez.

A kis nyák-trafóra egy rövidre zárt, földelt (jelföld) vas, fehérbádog netalán Permaloy lemezből készült menet a vasmagon, burkolaton kívülre, az egész transzformátort lefedve. Gyári berendezésekban a transzformátor mágnesen árnyékolt kivitel szokott lenni.