Akkor bocs a rácsért, ez a terület is még felfedezésemre vár...

Szóval mindegy, hogy az anód vagy a katódra kötöm a pozitiv tápot, a szerkezet ugyanúgy müködik?

Nem mindegy, mert a két pólus közül a negatívabb világít. Bővebben: Link

Még egy utolsó kérdés ezzel kapcsolatban, aztán egy időre leakadok a témáról.
Ha egy potit rakok a tápegységem kimenetére, és tekergetés közben nézem a feszültséget és az áramot, a görbék maximumain elvileg megtalálom a maximális teljesítményt?

Az biztos, hogy a feszültség akkor a maximális, amikor nem folyik áram. Tehát az egyik maximum már meg is van.

Elvileg igen. Ha addíg tekergeted, amíg pont a fele feszültséget méred rajta, akkor a két ellenállás megegyezik. Már csak az a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán olyan poti, és kibírja-e az akkor áthaladó áramot. Egy jó tápnak pl. mohm (miliohm) nagyságrendű a belső ellenállása.
De sem a feszültségnek, sem az áramnak nincs ún. maximuma. A potmétr a feszültséget folyamatosan, és monoton csökkenti a potméter, az áram viszont folyamatosan, és monoton nő, egész addíg amíg valami fel nem adja.

Akkor már csak kell még egy multi és kezdődhet az experiment! Mindenkinek köszönöm a segítséget! A következő kérdésem szerintem egy órán belül következik. Toroid mag lesz a téma.

Lehetne ám a tankönyveket elővenni, és némileg tanulgatni, az ismerethiányokat pótolni.

Azt csinálom minden nap a neten, de nincs ilyen tankönyvem. Megtanulom azt, amit aktuálisan nem értek. Itt csak akkor kérdezek, ha a kérdés sarkalatos.

Hello!
Leszimuláltam egy valóságos forrást, hogy láthasd hogyan alakul a feszültség-áram-teljesítmény, ha a terhelés változik. Hátha segít a megértésben. (Itt 1V a generátor feszültsége, 1ohm a belsőellenállása, és a terhelés is 1ohm, vagy is illesztett a helyzet. Azért kellett 1V-1ohm.. hogy egy karakterisztikán lehessen ábrázolni mindent.) üdv!

Köszönöm! Pontosan így képzelem én is, hála a segítségnek, amit kaptam. Értem már a dolgot. A Bedini motoromról beszéltünk egyébként egész végig, csak nem akartam alternatív utakra terelni a szót, az sose vezet jóra. Hála még egyszer!

Köszönöm! Előbbivel kapcsolatban csak a teljesítmény megmérése volt a kérdésem, nem tudom, azt tárgyalták-e a topicban.

Jaaa.

Szóval az anód rács szerepét két katód bekötése esetén a pozitívabb veszi át?

Ez kicsit zavaró.
Űgy érted a mondandód végét, hogy a terhelő áram, azaz a terhelésen folyó áram ne legyen túl nagy, de a terhelésre, ami ellenállás (Rt) az éppenhogy ne legyen túl kicsi, nemde?

Pontosan. A terhelés ne legyen nagyobb mint amit a táp elvisel. Akkor még nem lehetett tudni miről is van szó.

Persze. Gyakorlatilag az lesz a katód, amely negatívabb az anódhoz képest.

Pont ez a bajom. A Bedini motor működésének megismeréshez alapos fizikai ismeretekre van szükség. Különösen az elektrodinamika tárgykörben. Ennek ismeretéhez azért szükség lenne magasabb fokú matematika ismeretére is. (diferenciálás, integrálás, vektoralgebra stb) Ne várd, hogy ezt mi itt ezen az oldalon a fejedbe töltjük., annak ellenére, hogy az interneten olyan egyszerűnek tűnik. Távolról sem az, aki csinálja, az feltehetően túl van az ilyen irányú ismeretek megszerzésén.

Tudna valaki segíteni hogy ezt és ezt mivel lehet szépen összenyomni. Probáltam fogóval is de csúnya lett. 10000-ért pedig nem akarok hozzá szerszámot venni, mert nagyon ritkán kellene. 1-2 ezer még belefér.

Valóban van sok pénzért ipari kivitelű krimpelő fogó, de van párezer forintos kábelsaru dobozában egy egyszerűbb kivitel is, barkácsboltokban keress.

Szia!
Ismét köszönöm a segitségedet. Azért doc lett, mert valamiért sehogy se akart jó méretü lenni a kép.

Vagy pontosabban a negatívabb elektróda lesz a katód.

Köszönöm. Esetleg valami konkrét típust tudsz vagy képet hogy hogyan nézzen ki?

Olyan lemezacélból van elég vékony, nézelődjél. Olyan univerzális fogó, amin van vágóél, különböző méretű krimpelő, meg menetes csavar metélő. Autós szerszámok között is előfordul.
Már régen nem jártam ilyen helyen, de biztos van.

Keress így, biztosan megtalálod amelyik neked kell.

Szia itt egy pl:Bővebben: Link

Én ezt használom Bővebben: Link kb 15éve, nekem bevált.

Sziasztok! Egy NPN tranzisztor kapcsolgatásának sebességét szeretném megmérni. Fogyasztót kötöttem az emitterére és az áramforrás negatív pólusa közé, az áramkör többi része nem lényeg. A fogyasztónál mérem multival a frekvenciát, de sorosan és párhuzamosan mérve más-más értékeket látok. Melyik módon kell mérni frekvenciát? Illetve melyik módon minek a frekvenciáját látom?

Szia! Alapvetően két baja lehet: ha kondenzátoros a segédfázis, akkor lehet a kondi hibás, vagy a vezetéke szakadt, esetleg a tekercs (Lehet még hasított pólusú is ha nem túl nagy a teljesítménye.), mechanikai baja lehet, ki van kopva vagy elmozdult valamelyik oldalon a pajzs, így amikor feszültséget kap odarántja a forgórészt az állóhoz.

Szia!
Mivel kötöd sorosan a ferkvenciamérőt? A frekvenciamérőt párhuzamosan kell kötni a feszültségforrással úgy, mint a voltmérőt.

Köszönöm! Ledekkel kötöttem sorba.

Egy kapcsoló tranzisztor sebességét a be-, és kikapcsolási ideje reprezentálja. Ezt kizárólag oszcilloszkóppal mérheted. Mivel a kapcsoló tranzisztorok elég gyorsak, pár tíz, néhány száz ns idejűek, ajánlatos egy gyorsabb oszcilloszkóp használata,.100 MHz est már jól leget használni.
A mérésekhez felhasználhatod az adatlapjaikon bemutatott mérőkapcsolást.