Majd lesz. Ha mész ónt venni, nézz körül, hátha van egyéb rádiós alkatrész is, pl csévetestek, esetleg komplett KF -ek, ferrit hangolómagok.
A ferriteknek anyagminőségüknek megfelelően van határfrekvenciája. Erre is figyelj. A ferritrúd középhullámra jó, de az RH sávra nem mindegyik alkalmas.

Azért nem kell lebecsülni a FA-dobozt. A Műsorszóró vevők többsége (vagyis 99%-a) fából készült a rádiózás első 60évében. Mára a fa jóval drágább mint a fém, ezért használnak inkább fémet vagy műanyagot. A katonai rádiók pedig azért vannak vasból hogy jól bírják a strapát, ha pl. leejtik, ráesik valami ne essen szét..

Hobbi esetben a fára belülről ráragasztott alufólia is tökéletesen árnyékol és jobb mintha vaslemez volna aminek megmunkálásával sokat lehet szívni.

Azoknak a fa rádióknak ónozott fém sasszija van, a szükséges helyeken árnyékoló búra stb. Az érzékenységük sem olyan, mint egy mai korszerű vevőké. Az alufóliázást pedig az újabb korban találták ki, mikor divatba jöttek a nyák lemezek. (elég nagy gány) Hogy mennyit árnyékol, arról meg ne is beszéljünk.
Egyáltalán nem tartom elítélhetőnek, ha egy kezdőnek olyan utat mutatunk, ami nem a gányoláson alapul, hanem tudatni vele, hogy milyennek kellene lennie. Persze nem nagy baj, ha eleinte nem így történik, de saját maga úgyis rájön, hogy mi a cél, és azt hogy lehet elérni sok sok precíz munkával. Tudom elég fáradságos, de csak nézz körül manapság, amikor minden elönt az olcsón megépített, ideig óráig alig alig használható sok elektronikai termék. A számítógépek tápját még fém ketrecbe zárták, a telefon töltőkben már nyoma sincs ilyennek. Aztán panaszkodsz az elektroszmog miatt.
Ezek miatt érzem szükségét annak, hogy egy kezdő minél hamarabb legyen tisztában azzal, hogy mi miért van, és a legkevésbé sem elriasztás miatt.

Természetesen igazad van. Ragaszkodni kell hogy a kezdőt arra sajkaljuk hogy a mai iparban előállítot boltban megvásárolható termékeknél jobbat állítson elő. Többre képes mint a hivatásosak. Természetesen 1-2 mm vastag vaslemezből készüljön, vegyen hegesztőgépet, lemezhajlítót, állványosfúrót, köszörűt, stbstb, mert anélkül nem fog menni vaslemezből...

De gyanítom hogy mire végezne a vasdobozzal elmenne a kedve az egésztől.

Hogy a nyák-nak mi köze a dobozhoz nem értem, én nem beszéltem ilyesmiről. A fotókat megnézve az egyenkénti árnyékolás után egy fadoboz szerintem igenis szebb és jobb (melyre belülről alufólia van ragasztva, amit a csatlakozó testre köt) mint a vaslemez.

Megjöttem, vettem ónt, ismerem az üzletet, anyum ott dolgozik, az apummal együtt, híradástechnikai alkatrészeik nincsenek, sem egyéb elektronikai dolgok, mert az üzlet erősáramra van ráálva, az én hobbimhoz csak ónt és gyantát kapni náluk, meg persze pákát.
Most már teljesen megkeveredtem, az lesz a vége, hogy mindent leárnyékolok külön, aztán az egészet belevágom egy randa fém dobozba és azt egy szép fadobozba, akkor le is lesz árnyékolva és szépen is fog kinézni.

Ha rám hallgatsz úgy csinálod, ahogy Te szeretnéd.. aztán ha az nem felel meg akkor jöhet a "fejlesztés".

Ezesetben én kérek elnézést. A rádióm egy Kenwood R1000 rövidhullámon. Előtte egy Collins tuner is befigyel. Nincs ezzel probléma, csak ha néha beleesik valamelyik amatőr sávba.

Ma kint voltam az udvaron. Felraktam a donglehoz kapott mágnestalpas "antennát" az ereszcsatornára, hogy függőlegesen álljon. Nagyon szépen jöttek vele az ADS-B repülőgépek. Dél felé jobb volt valamivel, mert északfele árnyékolt kicsit a tető. Néha volt olyan, hogy a Planepotter némely gépek köré köröket rajzolt, de utána eltűntek. Az utolsó képen látszik. Próbáltam rájönni, hogy mi az, de nem sikerült. Ha valaki ismeri ezt a programot, lenne szíves felvilágosítani pár dologgal kapcsolatban?
73&DX! HG8-654

Azért nem kell megijedni. A deszkamodellekben sem sok árnyékolás van, mégis működenek általában. Nem kazánlemezről van szó, hanem 0,5 mm "bádoglemezről, ebből ragyogó árnyékoló dobozokat lehet hajtogatni, egy satu, meg egy kalapács segítségével. A doboz is egyszerűen megoldható két U formára hajlított 1,5 - 2 mm -es lágy alulemezből.
A családban, vagy a környezetedben biztos van elromlott, kidobni való TV, rádió, zsebrádió, táskarádió, ezeket gyűjtögesd be, ezekből lehet sokmindent kinyerni, amire szükséged lehet. Nem feltétlen fontos mindent újonnan megvásárolni. Ami pedig végképp nincs, elég azokat beszerezni, internetes alkatrész áruházakból. Szlovákiában is vannak szépszámmal.
A lényeg, hogy ne veszítsd kedvedet ha néha nem sikerül valami. Kérdezz, és állj neki újra.

Azt azért tudnod kell, hogy nem a radar jeleit veszed. Nincs az a vevő (a radarállomás kivételével) ami egy ilyen képet össze tudna rakni. Te már egy kommunikációs frekvenciát veszel, ahol valamilyen adatformában továbbítják a radar által szolgáltatott radarképeket.
Mint már említettem minden vevőt meg lehet bolondítani sávonkívüli nagyszintű jellel. Minél érzékenyebb egy vevő annál inkább. Ebből a szempontból (is) nagyon fontos a vételi hely rádiós környezetének ismerete. Az amatőrök sem véletlenül települnek ki, távol a világ zajától. és nem is mindíg magaslati helyekre. Különösen nem rövidhullámon.

Az egész rádió bontott alkatrészekből épült, a VFO képén látszik is hogy nem volt 150 pF-os kondenzátorom itthon ezért párhuzamba kötöttem egy 100 és egy 47 pF-os kondenzátort.
A sávszűrőt, a DBM-et és a VFO-t összeleket csukni egy árnyékoló dobozba szerinted?

Elegendő, ha a VFO -t teszed árnyékoló dobozba. Ezzel stabilabb is lesz. A DBM már nem annyira érzékeny szerkezet, különösebben árnyékolni nem szükséges. De ha a DBM előtt erősítő, és sávszűrő van, annak nem árt némi árnyékolás.
A kondenzátorok értékének beállításához elterjedten használjuk a kondenzátorok párhuzamos kapcsolását, pl. hangolható körök esetén a hangoló kondenzátorokkal párhuzamosan kötött kondenzátorokkal lehet beállítani a sávhatárokat, ill soros párhuzamos kombinációval a sávnyújtást, és az esetleg több rezgőkör együtt hangolását.
Használhatsz bontott KF tekercseket, szétszeded, megváltoztatod a menetszámokat, és máris jobbak lesznek az eredmények, és még árnyékolva is van. Ráadásul kinyerhetsz belőlük litze huzalt is, aminek a beszerzése elég problematikus.

Azt azért tudnod kell hogy az 1090MHz az nem rövidhullám hanem mikrohullám, és a repülőgép válaszjeladójáról jövő adást fogja pmate95, a repülők pedig magasan szállnak (tipikusan 11km). VHF-en UHF-en, de legfőképp mikrohullámon az adó és vevőantennának látnia kell egymást.

A legjobb minnél magasabbra tenni a vevőantennát. (ha az adóantenna 11km magasan van, akkor azért nem ez a kritikus)

A válaszjeladó a lokátornak 'válaszol' a sebesség, magasság, azonosító, és talán a gps koordináta megadásával.

Azt tudom is, de mintha rövid hullámról lenne szó.

Az ADS-B-t direkt azért találták ki, hogy a gépek egymás között (!) is tudjanak kommunikálni, és lássák azt, amit a légi irányításnál látnak. Képesek venni jeleket műholdról, a légi irányítástól és egymástól. Ha más radar képét látnám, akkor nem lenne olyan kivehető a vételi zónám, hogy 100 km-en belül minden van, azon kívül csak néha-néha.
Azt írják, hogy régen volt valami ilyesmi RH-on is, de akkor "csak" a radar által hallott képet küldték ki.
Régebben az ACARS volt nagyon elterjedt 131,725 MHz-en. Néha még most is hallani, de ott nem másodpercenként jönnek az adatok. Ott a gép és a légi irányítás között folyt a kommunikáció, de ott is a gép küldte a saját pozícióját
Most már kezd elterjedni az ADS-B, amely 1090 MHz-en működik. Itt sokkal több adat érkezik folyamatosan.
Az RH radar zavar és az ADS-B két külön témakör.
73&DX! HG8-654

Azt gondoltam, hogy valami ilyen dipólt rakok össze. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen kábelt kéne használnom, ami 10 méter hosszúságon még nem okoz túl nagy veszteséget ilyen magas frekvencián?

Nos elkészültem a rádiófrekvenciás résszel, egy régi TV-tuner dobozába építettem be.Egy kicsit úgy néz ki mint amit elütött egy autó.Még elkészítem a HF részt aztán holnap kitelepülök és ki is próbálom.

Ez mind rendben is van, de ez már nem közvetlenül része a radaros helymeghatározásnak, ez már komunikáció, és más frekvencián is történik, mint ahol maga a radar működik. Nincs is akkora teljesítmény használatban, mert nincs is rá szükség. Ennek a komunikációnak nincs is akkora sávszélesség igénye, azzal együtt sem, hogy az is "digitális" rendszer.
Bizonyos értelemben ez is radar, de nem úgy, ahonnan az eszmefuttatás kiindult.

Egész jó lett, hogy hogy néz ki az másodlagos. Majd, ha a próbánál kiderül, hogy milyen, kell-e változtatni valamin, és meg van a véglegesnek tekinthető áramkör, akkor jöhet a dobozolás. Még ha a bemeneti sávszűrőt is a csévetestekre készítetted volna, szó sem érhetné a ház elejét, és a szelektivitás is jobb lehetett volna.

Mondjuk azt, hogy egyszerre több szálon fut a cselekmény ebben a topikban.

Ezt hogy érted a sávszűrő csévetesten van.

Lehet hogy az akkor nem szóltam, de mi az a két ferritgyűrű a tetején?

Az a DBM vagyis a keverőegység.

Rendben, arra még talán elmegy.

Nomeg jól szétoffoltuk. A repülőgépek kommunikációjához nem sok köze van a rádió amatőrséghez, a radarnak is csak annyi, amennyiben zavart okoz a rádió amatőr forgalomnak.

Persze, de nem csinálhatunk minden frekvenciának/üzemmódnak külön topikot, mert akkor az lenne a probléma. De ez is kicsit rádióamatőrizmus mert itt is antennát épít az ember. Vagy ha nem akkor kihez tartozik?
Még mindig áll a kérdés, milyen kábelen célszerű lehozni 1 gigát?

De azért nagyjából maradhatnánk az amatőr témáknál. A repülő sávos vevőknek is van saját topikjuk, az nincs megkötve, hogy csak a 108 - 136 MHz -es sávra vonatkozik. Elég sok frekvenciát használnak repüléssel összefüggő célokra.
Van rá jó kis koax. PL H500. A műholdas vételtechnikában használt koaxok pl 2,5 GHz is is jó hosszan lehozzák az LNB KF jelét. Célszerű vastag, habosított polistyrol kábel használata, annak elég kicsi a vesztesége, vagy használj fejerősítőt.
Ez még nem olyan magas frekvencia, nem nevezném mikrohullámnak, a hivatalos neve is ultrarövid hullám. A mikrohullámú sáv 3 GHz -nél kezdődik. Persze a mikrohullámú technikát már 300 MHz -től lehet használni, megkötésekkel.
A mikrohullámú sávban már hullámvezetőket használunk, ez vízvezeték szerelés.

Köszönöm a válaszod, itt még egy egyszerű dipól van csak, nem kell fej hozzá. Azt olvastam, hogy a H155nek csak 3,4 dB vesztesége van 10 méter távolságon. Végső esetben szóba jön. No majd meglátom...

Hát az nagyon gyenguc... biztos találsz jobbat is a neten.
Pl.: http://www.balarad.net/

Vertikális polarizáció kell, nyereséges és megfelelő iránykarakterisztikájú.
Érdemes az antenna mellé előerősítőt tenni. Műhold-vételben is a fejben van erősítő, ezért nem kell ultradrága kábel, hanem elég az olcsó bolti koax.

Összeraktam, bár az enyém szebben néz ki, mint amit az emberke összerakott.
Majd jövő héten ki fogom próbálni, hogy mennyivel jobb, mint az az antenna, amit a donglehoz adtak. Az a lényeg, hogy ha ezt megcsinálom kültérire, akkor magasabban lesz. Itt minden a mértani láthatóság. Azért itt szobában, plafonon is 50 km hatóköre van, pedig vert falú házban lakunk. Az aztán nem kedvez az 1 gigának.