Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Az elektoncső és a félvezetős eir. (dióda) között a leglényegesebb különbség
1. nagyobb belső ellenállás 2. a felfűtés miatt később müködik Az 1. megoldható a félvezető diódával sorbakapcsolt ellenallásal Ertéke a helyettesítendő cső paramétereiből számítható, nagyságrendje néhányszáz Ohm de nagy teljesítményű-szintén számítható. A 2. a táp késleltetett / lágy bekapcsolásával oldható meg. A folytó egyenárammal előmágnesezett, ezért nem használható a fénycsó ill. HGl lámpa folytója - kivéve ha nagyon régi, EI lemezekre tekercselt ekkor a vasat kiszedve és légréssel újravasalva használható (légrés cca. : 0,5~2mm) Pufferkondik. 50+50 µF volt a tipikus ill. A TV-kben 100+100 µF Nagyobb nem kell és az egyenirányítóra sincs jó hatással. A terheletlen csúcsfeszültség maximuma gyök(2)*Uváltó függetlenül attól mivel egyenirányítod. A terhelt fesz az eir. + folytó + trafó belsó ellenállásától és a terhelő áramtól függ.
Az EZ81 adatlapjából nekem az jön le hogy 2*290 V AC mellett folytós szűréssel a terhelt(!) kimenőfesz 260-290 v közötti.(4.oldal az adatlapban)
Hzoltan! Terhelten mérd meg a feszültséget!Javaslom,állíts be ellenállásokkal kb 90 mA áramot,és mérd meg úgy! Persze ügyelj az ellenállások terhelhetőségére,és óvatosan mérj! üdv.
PCL86-hoz jó az a kimenő, aminek a primer ellenállása 56ohm?
Ez az érték egyszerű multival lett mérve! Nem terhel be nagyon a végfoknak? Próbánál jól szólt vele...
A csőkatalógus szerint 150mA. Nekem a most életre keltett ECL86 üresjáratban evett 18mA-t... Szerintem elbírja.
Nem az egyenáramú ellenállás számít a kimenőnél.
Sturbi kolléga remekül leírta ezt két oldallal előrébb a 138597 sz.hozzászólásában,ajánlom figyelmedbe. Nekem két kimenővel is ugyanúgy szólt,pedig az egyik 260 Ohm,a másik 500 Ohm volt. üdv.
Bocsi a nagyon láma kérdésért, de tudna valaki képet linkelni a légréses M magról. Kerestem mindenhogyan, de nem sikerült zöld ágra vergődnöm! (Igazából a "sima M" magot sem vágom, hogy ponosan milyen...) Köszi!
Nekem ilyen lemezek bukkantak elő egy trafó szétszedésekor. Elég nehéz volt lefejteni a csévetestről, a középső tagokat kissé el kellett hajlítani. Itt mintha 0.2mm körüli légrés lenne. Eredetileg 220/12V hálózati trafó volt. Magkeresztmetszete 10.5cm2. Ennyi légrés elég lenne egy kimenő trafóhoz?
Vágom már! Késő is van, meg jó régen láttam olyan vasat tényleg az az M.
Nnnna, abból nem lehet légrésest csinálni. Pl.:E-I magosból tudsz. Ha egyik oldalról rakod az E-t, a csévébe, a tetejére meg "kötegben" (egyben) az I-ket. (Légrést, szigetelő lemezekkel tudod beállítani.) Vagy a 2 E (vagy kis "m") tipusúból, amivel kevertem az előbb...
Kár, mert van belőle 2 db, csak át kellene tekerni...
Én légréses m 10cm2 magokból csináltam kimenőket és azok vannak a sztereó EL84 SE erősítőmben. Brutál mélyet adnak. ... m mag legtöbbször nem jó SE- be (de létezik légréses is) Ezeket olvastam korábban, azért kérdeztem, nem elég-e annyi légrés, amennyi a középső tagnál van. Vagy a fenti idézetekben a "kis m"-re gondoltak, én meg a "nagy M"-ről beszélek?
Szól!
De még hogy! Asszem hangban lenyomja a SonyTA-V715T-t... Baromira ordít, hiába, igaza volt az egyik csövesembernek, hogy wattőrület van. El sem hinné senki, hogy ez max 4W (és még lent van a poti...) Diódás egyenirányítással a szűrőtag után van 245V-om. Kicentiztem, mi?
Köszönöm! Így már értek mindent. Aránylag kevés zajom van, (talán jó a szkópból merített fojtó) de ezek szerint a szál diódát sürgőssen cseréljem le. Elég, ha egy időzítővel egyszerűen rákapcsolom a delejt egy relé által? (ilyen van a rádiótechnika 199x -ben valahol...)
Van egy alap morgásom, ezt mivel tudom csökkenteni? közepeljem a fűtést? egyenáramú. stabilizált fűtés? köszönöm!
Kérdeznék vmit:
Van ez a csöves SRPP kapcsolás, és ide szereték bekötni egy mélyhangszín szabályozót. Vmi olyasmire gondolok, hogy, potival lehessen állogatni a hang mélységét fokozatosan. Milyen megoldást ajánlotok? Egy 500Kohm-os poti plusz párszáz nF a kimenetre?
Kár, mert van belőle 2 db, csak át kellene tekerni...
Nem kár Ha olyan vasad van, ami a képen van, az jó lesz, mert az légréses M mag. A légrés nélkülinél összeér az "M betű" közepe. :yes:
Nem tudom, mit jelent az "összeér". 0.1-0.2mm már elég légrésnek? Egy normál A4-es lap azért lazán befér. És a korábbi kimenő trafó számításaid (magkm., határfrekv., menetszám, etc.) mennyire akalmazhaók az M magra?
Ha a papírlap belemegy, az már légrés, szerintem elégnek kell lennie pár watos erősítőhöz (egy papírlap 0,2 mm vastag kb).
Az a számítás. amit a 138829 hozzászólásomban közöltem, jó légréses M vashoz is, de nem csináltam még ilyen kimenőt. Érdemes megpróbálni egyet megtekerni, mert nagyon jó kimenőt lehet ekkora vassal csinálni, és ha jó (valószínűleg jó lesz), akkor a másikat ugyanolyanra. Szkóppal nézve szabályosnak kell lennie a színusznak a teljes frekvenciasávban legalább 30 Khz-ig. Ha nincs műszer, marad csak a fül (egy jó fül többet ér bármilyen műszernél, a zenét is azzal hallgatjuk).
légrés=(mpr*Ian)/1600 (mm)
mpr=primer menetszám Ian=nyugalmi anódáram (A-ben) pl. ha mpr=3000 menet, Ian=40 mA, akkor a szükséges légrés: lgs=(3000*0,04)/1600=0,075 (mm)
Ez nagggyon tutin hangzik! Magayarul csak az picike anyagveszeszteség, ami az M középső szárának elvágásánál keletkezik (gondolom veszik a kb. négyszögletes lemezt, kivágják az ablakokat, majd alul elválasztják az M középső szárát az alaptól), önmagában elegendő légrésnek!!! Köszönöm, köszönöm!
Az 1600 valami konstans? Visszalapozok, hátha már leírtad. Idézet: „Az áttételt többféleképpen is lehet számolni pl. ngyök (Ra/Rh), ez jelen esetben kb. ngyök(5000/8)=25. Ha feszültség alapján számolom az áttételt, akkor a 230/9 V-os trafó áttétele is 25, a 230/12-é 19 tehát szintén jó, hangzástól függ, hogy melyik az igazi (itt tulajdonképpen az Ra-hoz történö illesztés változik) .4 Ωra 1:35 áttétel kell, de mivel 8 Ωra sem 1:25 -öt használtam, hanem 1:19-et itt sem kell szigorúnak lenni, persze ki is lehet számolni, akkor 8 Ωra 9 V kell, 4 Ωra pedig 6 (ekkor 5 K Ra-hoz van illesztve)” A hálózati trafóm, amiből a kimenőt kialakítanám 220/11V-os, az EL84 esetében Ra=5200, Rh=8. A fentiek értelmében ngyök(5200/8)= 25,49. A trafó áttétele pedig 220/11= 20. Akkor lehet, elsőre nem barmolom szét a csévetestet, s kipróbálom, mit tud így. Aztán megpróbálok a secunderből letekerni, hogy az illesztés jobb legyen. Ja és persze a magokat nem átlapolva, váltakozva szerelem vissza, hanem hogy megmaradjon a légrés! Meg nyilván nem lesz olyan elegáns, hogy nem a primerek közé van betekerve a secunder, de ez legyen a legnagyobb baj. Aztán ha a puding elbukik az evésen, áttekerem. Köszi sturbi!
Próbáld csak ki nyugodtan,fog az szólni szépen.Én már próbáltam a PP erősítőmben 2*110/2*7 voltos snassz mezei hálózati trafóval,mert még nem volt megtekerve a kimenő,és már nem bírtam várni.Ez a trafó pont jó volt áttételben.Nagyon meglepődtem a hangján,annyira jó volt.Aztán megtekertem az előírt, többszörösen osztott kimenőt,és nem véltem felfedezni különbséget.Ennyi.
üdv.
Csak a korrektség kedvéért megemlítem, hogy a fenti hozzászólásomat kifejezetten hipersil trafóra vonatkozóan írtam, ahol sokkal nagyobb indukció is megengedhető és sokkal kisebb légrést el lehet érni(ami nem zárja ki, hogy M vasú trafóra is áll, de nem próbáltam).
Hát majd kiderül. :yes:
A hálózati trafót kipróbáltam azt követően, hogy az M lemezeket átpakoltam úgy, hogy egyirányba álljanak - a légrés kedvéért . Meg ellenőrizni akartam mégegyszer a primer/szekunder áttételt. A trafó terheletlenül is, csak a primert bekötve "szépen búgott" a hálózati feszültségtől. Gondolom ez normális, hiszen az M-ek szárai pont a légrés miatt "lebegnek", s remélem ettől még használható kimenő lesz belőle. Vélemény?
A légréstől csökkent a primer induktivitás, ne használd 230 V-on. Az erősítőben csak 100 V eff körül lesz a váltófesz (igaz, 50 Hz alatt is használva lesz).
Puding próbája az evés, szerintem nem lesz rossz (de csak a nagyon jót fogadd el).
Köszi!
Sehol nem találok olyan táblázatot a neten, ahol a különböző magok betüjeleihez tatozó paraméterek fel lennének tüntetve. Pl. az SM42 hiperszil magnak mennyi a keresztmetszete? Vagy nekem az is elég, jó- e 10H-s fojtónak, úgy megtekerve, ahogy korábban írtad! Ilyet tudnék most szerezni ugyanis...
Sziasztok! Ma a padláson találtam egy régi rádiót aminek csöves a végfokja! Namost ha bekapcsolom akkor csak sistereg, mert nem fog rádióadást.... Azzal nem is volna gond mert a csövek jók benne! A problémám az hogy a trafó felett van egy TUNGSRAM tipusú cső és az nagyon melegszik! Az lenne a kérdésem hogy az természetes dolog hogy melegszik a cső? Még nem volt dolgom csöves erősítővel! Valaki tudna segíteni?
Sziasztok! Egy kérdésem lenne hátha tudja rá valaki a válasz.A végcsövem anódja és a föld közé van bekötve egy 5,1ohm-os ellenállás, ezen kell beállítanom 150mV-ot.Beállítom, de ha másnap megmérem már 180-200mV-ot mérek.Mi lehet az oka?
Gondolom, csak elírtad.: A katódod és a test között a katódellenállásod 5,1 ohmos. Ha teljesen jelforrás nélkül mérsz minden nap mást és mást, akkor lehet, hogy az ellenállásod kezdi érdekesen megadni magát.
Ha fémréteg ellenállást használsz, és esetleg kicsi a teljesítménye, akkor a hő hatására "megnyúlhat"/változhat felfelé az ellenállása/! Ajánlom egy új, esetleg jóval nagyobb teljesítményű ellenállás használatát, de mindenképp a mérést jel nélkül próbáld újra, esetleg tegyél rá a mérés végéig egy 100µF-os kondit párhuzamosan, és úgy mérd rajta a feszkót, akkor biztos nem zavarja, ha esetleg gerjedne az erölködőd, és az befolyásolná a mérést!
Boccs tényleg elírtam!És köszönöm a nyors választ! Azt hiszem egy nagy kerámia kocka az ellenállás 5watt-os és két EL84 van rákötve/ha ez még segít/Megnézem azt is amit mondtál/ha tegezhetlek/.
Tudna valaki segíteni a csöves erősítőmnél? Visszább 3 HSZ-el leirtam mi a baja! Valaki segítsen!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |