Rettentő irritáló, hogy minden mondatodnak, ami nem kérdőjelre végződik, annak egy felkiáltójel van a végén. Kb. mintha ordibálnál.
Légy szíves keresd meg a "pont" billentyűt, és tanuld is meg használni.

Persze hogy befolyásolja az akkumulátorok töltöttsége az áramerősséget.
Nem írtad hogy milyen töltésvezérlőt használsz, nem írtad le a feszültséget (csak gondolom hogy 12 V lehet).
Ha kiszámolod (vagy megméred), hogy a használt vezetéken mennyi veszteséged keletkezik meg fogsz lepődni.
Nálam régebben 14 db panelből 1 db csak a kábel veszteségére dolgozott. (10 m hossz és 2,5 mm2)
A napelemnek tök mindegy hogy oldalt vagy állítva van. Ha úgy tetszik teheted a sarkára is.

Minél rövidebb és vastagabb rézvezeték kell. 8A-t 2-3db 2,5-ös vezetéken érdemes vezetni(ill. 1 vastagabbon).
Stabilitás szempontjából előnyösebb a fektetett napelem.

Sziasztok!

Lenne néhány észrevételem a topikhoz. Nagyon sok észrevétel van a napelem teljesitmény-hasznositás témakörben. Eggyet mindenkinek tudomásul kellene vennie. A fény a napból érkezik hozzánk különböző erősséggel. A lexikonok szerint a légkör a földre érkező 1380-1440W/m2 energiának 48%-t engedi át. Bár ma már ez sem teljesen igaz!
Amikor ez a topik indult 2006-ban ősszel napkitörésekről cikkeztek. Nos gondoltam egy merészet és egy kerti lámpából kiszerelt cellával méricskéltem egy kicsit. Az első mérésem augusztusban volt délben - a négy cella 2V-t adott le. Ami 0,5 V/cella. Nos 2006-2007 fordulóján amikor napsütés volt mértem. Igen érdekes eredmények születtek voltak napok amikor reggel 8-9 óra között az eltérés elérte a 19%-t plusszban. A többlet pedig folyamatosan és állandóan megvan a mai napig. A legtöbb forgalmazó és gyártó a cellák feszültségére ,6 V-t ad meg, jólélehet ez nem lehet igaz, feltételeztem én a hétköznapi technikus. Nos az idei év meghozta a választ erre a problémára> Ugyanis májusban ill áprilisban egy egy alkalommal a négycellás elem 2,73V-t adott le a reggeli órákban. Ami persze már anno felvetette a kérdést miért csak akkor.
Én láttam felvételt a Kuwaiti kutak felrobbantása után az égboltról, az ég teljesen sötét volt mint éjszaka. A légkör azóta sem heverte ki a károsodást.
A japán napelemgyártók már precizebbek, ők cellafeszültségként 0,68 -t adnak meg. Ha elosztjuk a 2,73-t- akkor 0,6825 az eredmény.

Konklúzió, a nap amennyi energiát küld felénk annyit lehet hasznositani. Hiába 240W-s, vagy 100 W-s az elem, ha nem tud annyi energiát hasznositani mint lehetne, ugyanakkor esetenként jóval többet is adhat.
A tegnapi adtok szerint a reggeli órákban 2,55V-körül volt majdnem délig. Ugy tünik a Napunk még rakoncátlankodik egy kicsit. Sőt nemcsak a napunktól függ hanem attól is hogy mennyi szennyezőanyag van a levegőben. Eső után amikor a levegő tiszta, sokkal erősebb a sugárzás.
Végezetül álljon itt egy-két grafikon a mérésekről:
Sajnos a 9-ki mérés grafikonját nem sikerölr elkésziteni az excel rakoncátlankodása miatt.

Lehet nem jól mértél, mert szerintem a napelem rövidzárási árama függ a besugárzott fényerőtől, a kapocsfeszültség inkább a cella hőmérsékletétől függ főleg ha terhelés nélkül mérted.

Sziasztok!

Lehet, nyitott kapukat döngetek, és már sokat mecsinálták, vagy elvetették, de a következő jutott az esezmbe:

Relatíve olcsón juthatnék 240W polikristályos táblákhoz. Megfordult a fejembe, hogy minden egyéb trükk nélkül fűtenék vele villanybojlert.

Tudom, már-már eretnekség, de bevásárok belőlle 8db-ot sorba kötve, a 150l Hajdú bojlerben meg 1,8kW betét van, készen is vagyok. Persze amikor a melegvíz kész, és a bojler lekapcsol, akkor megetetm valamivel a feles energiát, mondjuk szivattyúval kútból vizet húzok, locsolok vele, stb. de ez már "lényegtelen".

Nem az a része érdekel a dolognak, hogy olcsó, vagy nem, hanem az, hogy megoldható ez így? Úgy étem a 10 tábla sorba kötve, és kész. Fűtőbetétnek oly mindegy, hogy mennyi nap süt, max lassabban lesz melegvíz. Tudom, hogy jobb lenne inverterezni, stb. De az egyszerűség, és üzembizosság volna az elsődleges szempont. Ha vizes napkolit csinlnék, egyrészt a réz ára olyan mértéket öltött, hogy a sok cső, amire szükségem volna, nem 3Ft, és akkor szívattyú, inverter, szünetmentes táplálás, puffer, vezérlés... ha áramszünet van, ha a bojler már meleg, télen fagy, stb. Szóval sok macera, sok hibalehetőség. Napelemek hatásfoka jóval rosszabb, de így is üzembiztosabb. Ráadásul ha télen süt a nap, van melegvíz, megbízhatóbban, és egyszerűbben. Plusz ha akarom, használhatom másra is a "felesleges energiát"

2 dolog aggaszt:
1., A 8 tábla akkora felület, hogy nem tudom azt megoldani, hogy 100%-ban egyforma besugárzást kapjanak a táblák. Vagyis lesz eltérés. Mit szólnak azok a napelem táblák, amik esetleg árnyékba kerülnek? (rosszabb esetben nem is vesznek részt a termelésben, mert nap épp kel fel, és a tető elhelyezkedése miatt vannak átmeneti időszakok?) Persze megoldható, hogy a bojlerbe 3,6kW betétet teszek, és kettesével párhuzamosan kapcsolt cellacsoportopkkal táplálom.. De az alap kérdés, hogy mit szól az a cella a rajta keresztül csurgó áramhoz, aki nem kap elég napot. Vagy tegyek vele párhuzamosan záróirányban 1-1 nagy diódát, és kész?
2., A korrózió. Mivel DC-vel hajtanám a betétet, akarva-akaratlan a vezérhangya megindul Vagyis rohadni fog De mi van, ha a napelemes rendszert teljesen földfüggetlenre építem. Vagyis sehol nem kapcsolódik a fém szerkezethez? Akkor max. a fűtőbetét fog elrohadni, az meg olcsó, nem tétel.

Tényleg kérnék mindenkit, hogy ne győzzön meg, hogy vizes rendszert építsek, mert nem akarok. A Napelem táblák olyan "olcsók" nekem, hogy az nekem jelenleg megéri. Tehát a megtérülés, stb nem szempont. Hatásfok sem. Csak a megvalósíthatóság.

Köszönöm!

Az arnyekolas egy problemas pont a napelemek alkalmazasanal. Az nem jo megoldas ha a 8-as string egyes moduljai bevannak arnyekolva es a tobbieket meg telibe tuzi a nap. Ez nagyjabol azt fogja eredmenyezni, hogy nagyon vesztesegesen termel majd az egesz string. Dioda van a napelemek kotodobozaiban amugy.

33.oldalon van ami neked erdekes

Hali

Hát igen , manapság már olyan olcsók a napelemek hogy így is megéri. A normál AC betét helyett viszont DC betétet használnék, van 12-24-48V-os kivitelben is. Árban szerintem a 48V/1000W -os éri meg legjobban erre rá tudsz kötni 4 darab 240W-os táblát 48V-os konfigurációban.

Van nagyobb feszültségű is de én annak a híve vagyok hogy a házi barkács rendszerek ne üzemeljenek 36-48V felett.

Bővebben: Link

Hasznos napelem információk tömören, érthetően. Sok itt felmerült kérdésre (árnyékolás, túlmelegedés) választ ad.
Greenpower-rel egyetértve: barkácsban max. 36-48 volt. Olcsóbb, biztonságosabb.

Köszönöm mindhármotoknak az infókat. Természetesen nem arra gondolok, hogy egész táblák esnek ki, de nem lenne homogén a megvilágítás. Az alacsony feszültségű fűtőbetét nem rossz megoldás. Gyártattam már fazonra fűtőbetétet, 230V-ra. Megkérdezem, mi pénz lenne 48V-ra. Több cég is gyárt megrendelésre. Kétségtelen, hogy az lenne a tuti megoldás. Erre nem is gondoltam.

Ami a belinkelt pdf-ben olvasható, hogy a kieső, árnyékolt cellák melegednek, hőkamerás vizsgálat, stb. Ennek van értelme vásárláskor? Én esetemben nem kritikus az ár miatt, de felrakás után érdemes nézegetni a táblákat hőkamerával? (hiba kizárására, gyártási hiba, stb.)

Mivel a ház elhelyezkedése nem pont "ideális", van értelme (anyagiaktól eltekintve) hogy a ház egyik oldalát, meg a másik felét is betáblázni, és egyszerűen azt a felét használni, ami telibe kapja a napot? (a nap átbukik a ház gerincén, és sátortetős a ház, vagyis dél körül van a fordulópont, nyáron..) A nem termelő táblacsoportokat van értelme relékkel, vagy FET-ekkel lekapcsolni? Ha le van kötve a rendszerről, kell rá műterhelés? (ne legyen szabadon, ne szaladjon el a kapocsfeszültség, vagy ez nem valós probléma?

Az alacsony feszültségnek is van veszélye, mégpedig a nagy áram. Vastag kábel keresztmetszetek, nagyobb veszteség. Léteznek integrált, megfizethető védelmek, amelyek köözvetlen a táblák kapcsaihoz helyezhetők, és vészleállítás esetén lebontják a táblát? (gondolok itt valós tűzesetre, stb. a házban van tűzjelző, és autómata oltórendszer is, is nem lenne hülyeség ezt használni is..) Persze megfizethető modulokra gondolok, hogy fusi ne legyen benne.

Köszönöm!

Szia
Ami az árnyékolt táblák lekapcsolását illeti, 48V-nál 2 tábla van sorba azután ezek párhuzamosan. Ha az egyik tábla árnyékba kerül akkor kevesebbet fog termelni, szélsőséges esetben nullát. Itt az árnyék nem az éjjeli koromsötétséget jelenti amikor a napelem fogyasztóként jelenik meg, hanem azt amikor a napelem üresjárati feszültsége a többi tábla munkapontja felett van. Ez nappal szinte mindig érvényes.

Ami az áramerősséget illeti, nálam 5A-ra van méretezve az egy táblasor 1,5mm2 vezetékkel (max. veszteség 3%), azután ezek vannak egy gyűjtősínre kötve és innen megy fogyasztókra és az inverterre egy 2m-es izmosabb kábel.
100A-os sín

Nálad ez 10A körül lenne táblasoronként. A vezeték hosszából ki kell számítanod hogy 2-3% veszteséggel milyen keresztmetszetű kábelt kell használnod. Azután a bojlerra mehet az izmosabb rövidebb kábel. Biztosítéknak sima autó biztosítékokat használnék. Persze ez messze van a profi rendszerektől de ezért barkács, olcsó és használható.

Még valami, a 20-30A egyenáram már szép ívet húz szétkapcsolásnál, ezt figyelembe kell venni a megszakítóknál.

Szia

Én nem fürödnék meg abban a vízben nyákos trutyis lett már az első alkalommal,három nap után már az üvegre is kicsapodott.
Amúgy jól müködött fűtőpatronnal kell megprobálni ahogy itt írták is.

Helló mindenkinek!
Egy sziget üzemű napelemes rendszert szeretnék megvalósítani. Abban reménykedek, hogy viszonylag nagy akku kapacitással pl:200 Ah, nagyobb fogyasztókat is tudnék kicsit hosszabb ideig működtetni (tv, pár órán keresztül, mosógép 30 perc, mosogatógép 30 perc). Kérdésem a következő lenne, mekkora kollektor felületre lenne szükségem, hogy egy ilyen nagy akku feltöltődjön, ill., milyen kiegészítő, plusz mekkora felszerelésekre lenne még szükségem. (inverter, töltésszabályzó, stb. ?
Köszönöm szépen a segítséget!

Számoljál. P = U*I, E = P*t = U*I*t.
Egy 12V-os akku, ami 200Ah kapacitású, összesen 12*200 = 2400Wh energiát tud tárolni. Erről egy 400W-os átlagos teljesítményű fogyasztó 2400/400 = 6 órát tud menni. Itt persze feltételeztük a 100%-os hatásfokú átalakítást (ilyen a mesében sincs, már a 80%-nak is örülni kell), hogy az akku tudja is a ráírt számokat (ahogy fárad és öregszik, úgy csökken a kapacitása is), meg az akku teljes lemerítését (amiből átlagos ólomakku max. néhány száz alkalmat visel el, utána kuka). A nagyobb fogyasztó csúcsfogyasztásának megfelelő teljesítménykivételt is végig kell gondolni, mert nem biztos, hogy az akku azt elviseli bántódás nélkül.
A kollektor valami más, mint amire gondolsz (folyadék van benne, és a nap melegét hasznosítja). Az, ami elektromos áramot állít elő a nap fényéből, azt napelemnek szokás nevezni.
Egy napelem nyáron, szép napos időben akár a névleges teljesítményszer 6-8 órányi energiát is termelhet, télen, napmentes időben meg lehet, hogy szinte semmit se. Ezek miatt ha a szigetrendszeredet nem csak akkor szeretnéd tudni használni, amikor éppen süt a nap, több napnyi fogyasztást el kell tudnod tárolni az akksikban.

Hát azért is kerül inkább a sziget rendszer szóba, mert ha süt a nap, általában munkában vagyok és nem tudom, hogy milyen más mód lenne az energia betárolására.
Köszönöm a számítást, én sajna annyira nem ismerem ki magam ezen a téren. Tehát akkor elméletileg az akku kapacitásának növelésével megvalósítható egy ilyen elképzelés.

Csak irgalmatlan pénzbe fog kerülni a rendszeres akkucsere, ha érdemi fogyasztásod van. Csak az energia tárolásához szükséges akkukapacitás kb. fele annyiba kerül, mint a szolgáltatótól megvenni az áramot készen. És akkor a többi komponensről még nem beszéltünk. Szigetüzemnek akkor van értelme, ha vagy nincs, vagy csak irreális pénzért tudna lenni vezetékes szolgáltatás, esetleg nagyon-nagyon kicsi a fogyasztás (pár 10W).

Hát ha pl. egy riasztó+ kamera+rögzítő rendszerű zsinór fogyasztód van, amik kifelyezetten 12V DC-t és áramkimaradás esetére is kell neki akku, az ma kb. 50W teljesítményel megoldható. Ez éves szinten kb.20EFt áram költséget jelent. Egy kiszolgált 200AH-s( az autót már nem forgatja meg ) akku, ami fél kapacitást tud, az akku regenerálóval ( 3,5EFT ) még éveket működhet szinte ingyen. Tehát ha veszünk egy 240VA-s cellát +töltészabályzót, amit ha magunk szerelünk akkor kb. 100EFT-ből megvalósítható.
Így a megtérülési idő támogatás nélkül is csak 6 év. Ez már megéri.

Sőt, ha nem csak az akkukat vágják hozzád ingyen rendszeresen, hanem még az elektronikát is, és így 0 Ft-ba van az egész, akkor meg még ennél is jobban megéri...

Egy dc-dc kapcsolást építgetek napelemhez, és egy olyan kérdésem lenne, hogy milyen védelmeket célszerű a napelem és a dc-dc közé tenni? Tehát nem akarom hogy egy vihar után esetleg tönkremenjen a rendszer, vagy hasonlók. Esetleg ha van valakinek gyári kapcsolási rajza ilyen inverterről, akkor a bemenőfokozat érdekelne, amiben ezek a védelmek vannak.

Villámvédelmi túlfeszültség levezetőre gondolsz?

Bővebben: Link

Olcsóbbat nem sikerült találnom.

A gyári inverterek napelem bemeneten van LC szűrő, paralel varisztor illetve a föld felé szikraköz.

XBS típusból Túlfesz levezetők lehet viszonylag olcsó túlfesz. védelemhez jutni, de tudni kell a bemenő feszültséget. Az általánosan kapható a hálózati visszatápláló rendszerekhez méretezett.

Csak magára a panelre szerelt/integrált védelmek érdekelnek leginkább. Tehát LC szűrő, paralel varisztor és a szikraköz, ahogy GPeti1977 írta.
A többi védelmet úgyis meg kell majd venni, így ezek nem a panelra kerülnek majd.

Ez a rajz akkor gondolom jó lesz igaz? A szikraköz nincs rajta, ezt gondolom a tekercsek elé közvetlenül a napelemtől bejövő részre érdemes tenni. Jól gondolom?

Közvetlenül a panelra nem szoktak semmit szerelni, legfeljebb bypass diódát. Gyári modulra nem is lehet, csak a két kijövő kábel lóg ki belőle. Hogy belül mi van, a gyártó dolga, de szerintem semmi. A rajzod is a több összekapcsolt panel áramát fogadó szűrőt ábrázolja, szikraköz helyett varisztorokkal.

A panelt én úgy értettem, hogy a dc-dc tápom paneljére.

A villámvédelem első lépése, hogy jó földelést kell készíteni, és a panelek fém kereteit ebbe bekötni. Plusz, ha a panelek magasan vannak, akkor megfelelő villámvédelmet kell méretezéssel kialakítani.
A DC ágon is kiloamperes nagyságrendű áram impulzusok elleni védelem szükséges szikraköz + varisztor (1+2 védelem) mindkét vezető és a föld közé. A panelra már a 3. védelmi szintű varisztorokat szokták elhelyezni, de többet megtudhatsz a védelmi kiépítésről német nyelven itt:
Bővebben: Link

Szervusztok.

Egy kis ötletelésre lenne szükségem DC AC konverzió, fűtőbetét betáplálás kapcsán. Adott 2 x 9 db BOSCH solar panel. 200W 8,41A 23,96V. A terheletlen feszültsége 30,25V. A sztringek felépítése 9x200W plussz 9x200W. A két 9db-ból felépülő sztring külön külön van levezetve, így a két sztring "feszültsége" külön kezelhető. Sztringenkénti teljesítmény így 1,8kWp, összteljesítmény 3,6kWp. A sztringek nyitott (terheletlen) feszültsége 270V DC, áramuk 8,41A. Ezek persze a csúcsteljesítményt jelölik. Ami mondjuk ideális esetben lehet magasabb is. A terhelés alatti feszültség 200V körül alakul ideális esetben. De azt minden képen figyelembe kell venni, hogy csak maximális besugárzás mellett alakul így.

A cél egy 3kW-os fűtőpatron betáplálása lenne. A fűtőpatron adatlapja. Típusa SH -3.0, teljesítménye 3kW.
Váltóáramról 400V és 230V -ról is üzemeltethető. A hőmérséklet vezérlés a klasszikus "mechanikus".

Itt most nem az a kérdés, hogy megéri e vagy nem, hanem az, hogy milyen módon érdemes a 3kW fűtőbetétet munkára bírni az adott 3,6kWp teljesítményű napelem generátorral. Gondolom célszerű lenne valamelyest egy DC - AC konverzió. Nem sok saját tapasztalatom van ebben a témában. Amiben meg közreműködtem ott DC elemek álltak rendelkezésre. Itt ez nem valósítható meg és ráadásul igény esetén szükségszerű lenne az AC hálózatról való rásegítés is.

Le is mentettem, köszönöm.

vezérlés DC esetén az első kikapcsolásnál összeég és használhatatlanná válik. Soha többé ki nem kapcsol. Ezt vedd figyelembe a további tervezés során!