Sziasztok a következő dolgokat szeretném megtudni az Inverterekről:
Milyen berendezéseknél okozhat problémát a kvázi szinuszos jel?
A szinuszos vagy a kvázi szinuszos inverterek közül melyik a hatékonyabb?
A hagyományos transzformátoros megoldás mindkettőnél alkalmazható-e vagy ajánlatosabb valamilyen impulzus üzemű inverter megépítésében gondolkodni?
A transzformátoros és impulzus üzeműek közül melyik a hatékonyabb/jobb a szinuszos vagy a kvázi szinuszos?

(Egy esetleges szélturbina megépítésén gondolkodom, egyenáramú generátorral, akkumulátorokkal..., és főleg számítógépeket, hűtőt, mobiltöltőt, TV-t üzemeltetnék róla, olyan 1-3kW közötti tartományban. A hatékonyság ezért nagyon fontos, ne melegedjen, és ha lehet viszonylag olcsón be lehessen szerezni vagy megépíteni.)

Itt olvastam, a fórumban, hogy egy kvázi szinusz inverterrel akartak üzemeltetni, egy kerintető szivattyút. Nem ment! Ebből következtetek, hogy a hűtő se fog.

A kvázi szinusz az négyszög, csak csökkentett kitöltési idővel, így motorok nem fognak menni vele.
Ebayről vettem 600W-os szinuszos invertert, 16e ft környékén, arról használnak szivattyút, remekül megy vele. Így nem nagyon érdemes nekiállni építeni.
Tv-hez, számítógéphez, mobiltöltőhöz, meg bármihez amiben kapcsolóüzemű táp van jó a sima négyszöges is.

Nem tudom mire gondolsz az impulzusüzeműnél? Az inverterek mind kapcsolóüzeműek. Illetve, régebben voltak olyanok, amik egy marék fettel állították elő az 50Hz szinuszt és ezt transzformálták fel egy bazinagy trafóval. De manapság rendes kapcsolóüzeműeket gyártanak, a kicsi ferrittrafót hajtják meg pwm-el kapcsolóüzemben nagy frekivel, a szekunder oldalon van egy szűrő, és ott már rendes 50Hz szinusz lesz.

Állítólag a lépcsős/"módosított" szinusznak nevezett jeltől a trafó magja átmágneseződhet, mert egyenes szakaszok vannak a jelben... a konkrét hibajelenséget nem tudom, amit ez okoz...

A motoros fogyasztóknak viszont szinuszos áram kell, hogy a forgórész egyenletesen forogjon végig körben, ha közben valameddig megáll, akkor az zárlati állapotot jelent a motor számára, ami melegedés, stb...

Aktív PFC-s tápegységek közül is létezik olyan, ami nem működik, csak szinuszos feszültségről, ott meg a meredek szakaszoknál a feszültség felfutásnál elvileg az áram is ugyanilyen meredeken nőne, hogy a fázistényezőt közel tartsa a mondjuk 0,96-hoz, és túlterheléssel lekapcsol a táp (pl Chieftek gps-400, meg elvileg a széria többi tagja is)
De pl van olyan aktív pfc is ami megy nem csak szinuszos feszültséggel is... de elvileg az EU-ban nemrégóta az X W-tól nagyobb tápegységekbe "kötelező" pfc-t építeni...
Szóval kitudja, vagy melyik táp működik ilyen feszültségről, vagy melyik nem... akár akkor is, ha kapcsolóüzemű...

Az "egyenes szakaszok" a jelben nem okoznak felmágneseződést a vasban. Felmágneseződést az okoz, ha a jel nem szimmetrikus a pozitív, és negatív félperiódusra nézve, magyarul az átlag áram (feszültség) nem nulla, ahogy egy tisztességes váltakozó áramnak lennie kell. A négyszög, és a kváziszínusz között az különbség, hogy a négyszögjel felharmonikus tartalmának nagyobb a teljesítménye, és ez forgó gépek esetén járulékos melegedést okoz. (azért nem áll meg egy picit sem) Ez főleg kisebb teljesítményű (és szabályzott) motoroknál okozhat gondot, ahol a hűtésről külön nem gondoskodtak. A kapcsoló üzemű tápoknál nem is annyira a cos fi okoz problémát, hanem a periódus alatt felvett teljesítmény egyenetlensége, ami a hálózati feszültség torzítását növeli, ezzel járulékos veszteségeket okozva az elosztó hálózatban. Amíg kevés van egy hálózatban, addíg nem nagy gond, de ha sok, és nagy teljesítményű, akkor már védekezni kell.

Hú, engem ez a téma nagyon érdekel.
A baj csak az, hogy ha beírom google-ba a kulcsszót, akkor elég összevissza találatokat jelenít meg:
Bővebben: Link

Szoktak néha árulni nagy teljesítményű szinuszos invertereket licitálós oldalakon is. Viszonylag könnyen ki lehet fogni jó áron olyat, amiben nincs, vagy rossz az akksi. Ezek általában indulnak hálózati feszültség megléte nélkül. Szerintem először próbálj meg egy ilyet beszerezni, tényleg olcsóbb, és megbízhatóbb, mintha építenél egyet.

Üdv!
Mi lenne,ha egy kvázi szinuszos táp és egy villanymotor közé betennénk egy leválasztó transzformáturt?
Működhet,valódi szinusz lesz belőle?

Nem, ugyanaz lesz a jelalak.

A tekercsek és a mag semmit nem változtatnak rajta?

Egy 50 Hz-re hangolt rezgőkörrel szinuszosíthatsz. Azaz, a trafó valamelyik tekercsét, vagy akár magát a motort rá kellene hangolni egy kondenzátor segítségével az üzemi frekvenciára. A méretezését ne kérdezd, ahhoz nekem is elő kellene venni a tankönyveket. A magam részéről mindig utáltam a matekot, elővenném az oszcilloszkópot, és kísérletezgetnék.
Viszont mellékelek egy profi inverter szinuszosító áramkör kapcsolási rajzot. Mondjuk ez már nem egy rezgőkör, hanem kettő, de lehet, hogy kisebb teljesítményen egy is megteszi, ha csak 1 motorról van szó. A rajz egy 1,5 KW-os vasúti inverteré az 1970-es évekből.

A TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA című könyvben le van írva a méretezés.
Az LC tagok típusteljesítményének a fogyasztó teljesítményével kell egy szinten lenni.

Köszönöm az infót,ezzel már tudok kezdeni valamit.

Sziasztok! Nem tudom későn írok-e vagy sem: Én többféle inverterrel dolgozom. A négyszög jellemzően az olcsó, PC tápokhoz jó. Ha motort kell hajtani, akkor többféle megoldás jöhet szóba. A hálózati "tiszta" színuszal szemben minden inverter Csak szinoid jelet fog előállítani. Ám ezek formája sokszor még jobb hatásfokot is jelenthet a nagyobb kitöltési tényező miatt. Az UPS-ek szinoid jelalakja általában fellelhető a neten: Tiszta színusz (pure sinewave) kvázi színusz A kvázi színuszos simítottal, szerintem nem lehet gondod, mert eleve torzulni, simulni fog a jelalak a felhasználáskor. A simított trapéz jelek nagyobb hatásfokot is eredményezhetnek, kárt nem okoznak. Nekem utóbbival megy egy szivattyú 2 éve, gond nélkül.

Elég későn írsz, de mihez képest?
A Smart-UPS-ek szinusza szebb, mint a hálózat belapult tetejű hulláma.

Gyanítom, hogy nem az a kérdés, hogy szebb-e, hanem, hogy használható-e. Hiába "szebb" a tiszta színusz, ha a kitöltési tényezője kisebb. Ezért írtam, hogy van, amikor nem a színusz a nyerő, csak forgógépekkel azt volt könnyebb előállítani. Ma már azért más a mérce. Igazán az effektív érték lehet érdekes és az - okoz-e kárt, vagy sem - gondolom én. Az effektív értéke a simított trapezoid-os invertereknek (pld Berel) - több, azaz a motorok kicsi + erőhöz jutnak általa.

Sziasztok!

Egy 450W -s kvázi-szinuszos tápot külső 65Ah -s akkura kötöttem és azzal működik is már pár éve. A tegnap este elvették az áramot, én meg nyugiban rajta hagytam egy Szervert(10W) és egy 20W -s neon izzót, még rá volt kötve két hoszabbító mindenféle kütyüvel de azok nem fogyasztottak szinte semmit. A szünetmentes programja szerint így a terhelés 12% -s volt, azonban 20 perc elteltével gyenge akkuszintet jelzett, képtelenség mivel egy 100W -s izzóval(20%-s terhelés) 4 órát simán bírta(tesztelésnél meguntam a sípolást majd lekapcsoltam). Lehetséges, hogy a neon trafója túlhevítette az invertert? Mennyire hevítik a trafós fogyasztók az kvázi-szinuszos invertert?

nagyon nem szereti!Fázisjavító kondit kell rá tenni nagyobbat,de még akkor is ciki.