"Kopasz" csöves amatőr létemre máris meglehetős ellenérzésem van az eddig látottak alapján a mindenféle kondenzátorokkal szemben, így újabb igazolást látok ebben.
Ahol a végcső(vek) katódjában elkót látok és nagyértékű, rácselőfeszt beállító teljesítmény ellenállást, rosszkedvű leszek tőle.

Ez így van, de néha sajnos nem megkerülhető a dolog De azért nem kell annyira elkeseredni, mert néha így jobb a "HANG"... Egy régi PP-t tesztelgettem még EL84-el, és próbára csináltam neki -Ug-t az RkCk-k helyett... Sajnos a hang "nyomulósabb" lett, egyszerűen csak akkor teteszett, ha a megszokottnál jóval nagyobb hangerőn hallgattam. Munkapont azonos volt lényegében...

Ezért írtam, nem szeretnék "fejleszteni", főleg vissza....
Olyan sémákat keresek, amik kondenzátorban szegények, de hangban nem hátrányos helyzetűek - a megépítők tapasztalatai szerint.
Ez is szimpatizál velem:

Mindenki úgy kezdi ezt, hogy megnéz egy csomó kapcsolást... Minél többet megnéz, annál inkább kikristályosodik benne, hogy az egyikben ez tetszik, a másikban meg az... És előveszi a könyveket, a csőkarakterisztikákat, a papírt, a ceruzát, na meg a számológépet

Na látod, ez egy helyes kis kapcsolás LENNE, ha a második csőfél mondjuk ECC82-ből lenne... 83-at 40 kOhmra dolgoztatni biztos K2 forrás Ja, hogy azt az ellenütem egyszerűen "kiejti"... Hmmm...

A rajzból nem tűnik ki, 220V van a "C"-n, de 5,5 mA is folyhat elvileg, miközben a cső ennél kevesebbtől (1,2mA) érezné jól magát. De ez csak teljesen feszültségesés mentes nyitásnál lehetséges, ami nem lehetséges...
Nyilván egy modellező program ideadná a valós áramokat, de olyan nincs nekem.

Emlékezetből 58kOhm körül van a belső ellenállása... Szerintem...

Akkor 2,2 mA folyhat, de gondolom (remélem) a kapcsolás kiagyalója ennél jóval kisebbre vette a nyugalmi áramot.
Innéttől már nem értek hozzá csak megépíteni tudnám és mérni...
Ui.: Amúgy azért is gusztusos ez a kis kapcsolás, mert légszereléssel is áttekinthetőre elkészíthető - gondolom így előtte...
Itt a komplett kapcs.
Az a rácselőfesz lehetne stabilizált is...Így nem annyira megnyerő.

Hát tervezni én sem fogok az biztos, viszont Ezt a kapcsolást átszerkeszteném 807-re ha tudnám.

ecc832

Amit még hozzáfűznék ahhoz a sémához.
Tehát a rácselőfeszt stabilizálnám 50 V-ra pl. és a G2-őt is (150V)
A rácselőfesz tulajdonképpen a rajz szerint túlságosan nem változtatható, csak néhány voltos tartományban a csövek szimmetriája igen. Kevésből meg lehetne és érdemes is korrektebre kialakítani - szerintem.
Aztán jöhet a meghallgatás, érdemes-e megtartani az egészet...

Azt tudom, hogy nem kiváltható a két tipus egymással, nem is ez a kérdés, hanem az, hogy miként lehet a kapcsolást a 6p15p-ev-hez "igazítani"? Alkatrészek értékének módosításával, kapcsolás módosításával. Erről a kapcsolásról lenne szó:

Talász ezen az oldalon egy gyári rajzot a modifikációjával, ahol ilyen csövet használnak. Itt meg egy részletesebb leírás erről az El Cheapo megoldásról.

Nagyon jópofa kis ajánlás, köszi!

Ennek a kitjét árulja a SuppoAudio honkongi cég EL84 project néven, de a csomagba 2x2 darab 6P15P kínai csővel Ezért moddolták meg sokan konkrétan ehhez a csőhöz. Mindezt potom 90+50 Euróért... Szóval érdemes barkácsolgatni !

Sajnos a 807 max. 300V Ug2-t tud Lenne egy jó pdf a 807-ről de sajnos akkorát nem lehet itt csatolni...

Szerintem felesleges stabilizálni a rácselőfeszt. Gondolj bele, ha változik az anódfesz, mert miért ne változna, akkor mi történik, ha stabil előfesz meg nem....

Még nem láttam olyan csőves kapcsolást,ahol stabilizált lett volna az előfesz. Ez nem azt jelenti,h nincs is....
Annak idején engem is lebeszéltek erről...

Szerintem jól van megoldva a rácselőfeszültség állítás ebben a kapcsolásban. Elméletileg egy PP végcsöveit illik párbaválogatni... Ezzel az osztóval, ha megfigyeled, a poti tekergetésével a rácskörök impedanciái/ellenállásai csak nagyon kismértékben térnek el egymástól, ami segít az alacsonyfrekvenciás szimmetria fenntartásában... Gondolj arra, hogy a rácslevezetők előtt csatolókondik vannak, lényegében egy felüláteresztő szűrőt képezve az Rg-kkel...

Ha a -Ug1 és az Ug2 stabilizálva van, a többrácsosok anódárama az anódfeszültségtől csak nagyon kismértékben függ. Érdekes módon viszont a jólismert APX100 csak az Ug2-t stabilizálja... Ettől függetlenül jól meg kell gondolni a dolgot, mert bonyolultabb áramkör=több hibalahatőség... És ha pl elmegy a -Ug, akkor viszi a csöveket is

Igazad van. Csak kismértékben, de függ....
Felesleges túlbonyolítani, nem nyersz vele semmit. Jól van az a rajzon, ahogy van, már említetted egyszer.

Így viszont sikerült :STC 807

Megoldás: stabilizált anódfesz.

Sziasztok. Ma megjött végre az alps potméter. Be is kötöttem gyorsan. Azt tapasztalom hogy jobb lett a hang:O ugy eddig is nagyon jo volt de mint ha még élethűbb lenne még szebben szól. Ellenőrzésként vissza kötöttem a régit is és nem képzelődöm. Csak gondoltam megosztom veletek.

164 Fender kapcsolási rajz. Akad még ott minden más. Aki gitárerősítőt akar építeni annak biztos egy kincsesbánya.

Akkor azt képzeld el, hogy magyar fórumon írták, az ALPS 10%-os eltérést produkál, ezért fokozatkapcsolós" potit" építettek helyette....
Az megint egy ilyen ugrásszerű javulást eredményezhet.
Frekiváltó!
Én már nagyon sok kapcsolási rajzot láttam, ahol bizony - nem is akárhogyan - stabilizálták a rács előfesz és a G2-őt is.
Azt is olvastam hogy a végső és legjobb megoldás az anódfesz stabilizálás...
Jobb a CLC, vagy CRC szűrésnél is.
Nem olcsó persze.

Jobbnak talán jobb, de különböző okok miatt végfokok anódfeszültségét ritkán szokták stabilizálni... Annál inkább kisjelű fokozatok, RIAA-k szinte elképzelhetetlenek stabil anódfesz nélkül, de arra a kis terhelésre nem is olyan nehéz egy jó stabot építeni, és az ilyen-olyan veszteségek is elviselhetőek maradnak...

Elnézést a nyilvánvaló laikus kérdésért.
Komoly műszerezettség híján, mennyit (torzítást) lehet észlelni, ha nem is számszerűsítve a következő, fapados módon:
Erősítőre pl. 1 kHz beadva, 0 dB.
Kétsugaras szkóp, egyik csatornán a bemenete, másikon a kimenet - pl. 10V~.
Egy szintre hozva a szkóp feszültség osztójával a jeleket és egymással majdnem fedésbe a színusz jelet milyen jósággal lehetséges szemrevételezéssel megvizsgálni eltérést, torzítást?
Amatőr kérdés, amatőr célra...

Szinusszal állítólag pár %-ot lehet szkóppal meglátni... De segíthet valami hangkaris mérés, akadnak ehhez kiváló programok, például a SpectraLab... A magam részéről szkópos mérésekhez évek óta csak háromszög meg négyszög jelet használok. Tapasztalataim szerint háromszögjelen a torzítás sokkal jobban "látszik", mint szinuszon

???

Okulásként mellékelem egy High End phono, és egy tizedakkora jelekkel dolgozó MC-phono tápjának rajzát.

Kondo M7 RIAA
Takács Jenő MC-phonójának tápegysége

Egyébként borzasztóan nehéz jó hangú stab.tápot összehozni, terheléstől függetlenül.

A megépítők tapasztalatai olyanok, amilyenek (az utánépített kütyü hangjának általában köze sincs a gyárihoz, legyen az csöves vagy félvezetős.)