Köszönöm! Most még 1x elolvastam, hogy újraértelmezzem az egészet. Reggel túl fáradt voltam az értelmezéséhez. Elég világos!

Kedves _vl_!
Azt hiszem az alapkerdes-ben nem esett szo a hővédelem-rol.
Nem tudom miert kerult most elo?!
A DC-OFF kapcsolo pedig arra valo, hogy UZEMSZERU mukodesnel a tapegyseg kimenetet 0V-ra allitsa. A Ez mar nem uzemszeru mukodes.

szerk:
Erre gondoltal?
Az ateresztofokozat melegedese egy szintig szinten uzemszeru.
A hovedelem a tranzisztorokat hivatott megvedeni, ha ez a szint tullepne egy hatart.

Én ezt a kérdést olvastam:
"Köszönöm, s mit gondoltok, ha az NTC-FAN4 v1.1-et megépítem, melyiket kapcsolgassa a relé?"
Erre írtál egy választ, hogy szerinted a DC OFF a jó választás.


Azért az elég üzemszerű szerintem, hogy nem folyamatos felügyelettel használja az ember a tápot (mondjuk kimegy a wc-re közben), és ha ilyenkor a táp kárt tesz saját magában, hasznos, ha a hővédelem nem hagyja, hogy az egész házat felgyújtsa maga körül. De szigorúan szerintem...

Szívesen, én meg már fáradt voltam leírni, ezért lett egy kicsit komplikált.
Itt találsz egy kis olvasnivalót a generátorokról és a működésükről, így remélem még világosabb lesz ez a dolog. Bővebben: Link

" Egyébként még arra nem kaptál választ, hogy a táp kimenetén miért szűnik meg a kimeneti feszültség, ha a kimenetét rövidre zárod."
Erre elég egyszerű a magyarázat, ha valamit rövidrezársz, akkor a feszültség már nem is lehet más, csak nulla!

"A jó tápegységnek, amilyen ez is amit élesztgetsz alapvetően két üzemmódja van. Az egyik a feszültséggenerátoros üzemmód, ilyenkor stabil kimeneti feszültséget szolgáltat a tápegységed bizonyos áramterhelés mellett. Ha Ez az áramterhelés még a beállított áramkorlát érték alatt van. Tehát ha mondjuk 3A-en áll az áramkorlát poti, és te mondjuk 500mA-el terhelsz, akkor az áramkorlát alatt vagy bőven, tehát a feszültséggenerátoros üzemmód jellemzője a stabil kimeneti fesz és a kis terhelő áram. (Ez már nem kell mert 500mA-ben állapítottad meg.)

Ha viszont a beállított 3A-es áramkorlát felett terheled a tápegységed, mondjuk egy olyan terheléssel ami 10A-rel terhelné meg a tápot, akkor a táp átkapcsol (Igazából nem "átkapcsol" hanem legfeljebb átáll, de pontosabban az áramszabályozás lép életbe, amely ténylegesen a kimenő feszültség csökkentése révén hat.) áramgenerátoros üzemmódba. Ekkor a kimeneti feszültséged le fog annyira csökkenni, mint amekkora a terhelő ellenállásodon esni fog addig, míg a kimenti áram a beállított áramkorlát értékére nem csökken. Tehát ha mondjuk megterheled 0,1 Ωmal a kimenetet, és ezen 3A átfolyik, akkor ezen a terhelő ellenálláson 300mV feszültséget fogsz mérni. Ekkora fesz kell ahhoz, hogy 3A-t át tudjon hajtani a táp a 0,1ohm-on.
Ezen ne lepődj meg, mert ez az áramgenerátoros üzemmód lényege, hogy mindegy mekkora a kimeneti feszültséged terhelőellenállásod, (az majd beáll magától akkorára, amekkorát a terhelés igényel), itt az a fontos, hogy az áramgenerátoros üzemben beállított értéknél nagyobbat áram ne hajtfolyhasson át a tápegység a terhelésen. Ha tehát beállítottad 3A-re az áramkorlátot, és te megterheled a tápot egy olyan terheléssel amin 10A-t is áthajtana, akkor a tápegységed ennél 3A-nál nagyobb áramot nem fog tudni átengedni.
Tehát az áramgenerátoros üzem jellemzője a kis kimeneti feszültség, és a nagy áramerősség.
Az áramgenerátoros üzemmód jellemzője, hogy változó terhelés mellett is állandó áramot állít be. (Természetesen addig a terhelő ellenállás értékig, míg a beállított kimenti feszültség ezt lehetővé teszi. Vagy is teljesül az Umax nagyobb, mint Imax*Rt.
Ahol az "Umax" a beállított kimeneti feszültség, "Imax", pedig a beállított áramkorlát árama.)
üdv!

Köszönöm! Ilyen részletesen nem veséztem volna ki a témát biztos. Mert én átugrottam a nekem magától értetődő részeit. Illetve automatikusan beleértettem. Janinak kellett ez a magyarázat, mert még nincs nála helyén minden. Tekintettel, általunk irigyelt ifjú korára.

Üdv!
Egy digitális vezérlésű tápegységet tervezek, amelynek képesnek kell lennie 40V-ot és 4 Ampert leadnia (ha nagyon szükséges tudok kompromisszumot kötni). A helyzet az, hogy az analóg cuccokhoz nagyon nagyon nem értek, és nem tudom, hogy a Digital-Analog konverterem mögé milyen erősítőt kellene kötnöm ehhez az alkalmazáshoz. A lényeg az, hogy a kapcsolásom 4.096V leadására képes, egy 10szeres erősítés mellett ez 40.96V, 0.96V-ot lehagyok a biztonság kedvéért...
Tudtok valami megoldást erre?

Bővebben: Link
Elsőnek valami ilyesmire gondoltam, de nekem egy ennél lineárisabb dologra van szükségem. Esetleg egy nagy áramú műveleti erősítő vagy valami?

Kérlek, segítsetek. Előre is köszi!

Sziasztok!!
Megepitette, ezt a labortapot, mar tobb mint 2 eve tokeletesem mukodik.
Egyetlen problemam vele az, hogy ha a kijoveten nincs terheles, a feszultsegmero muszer manusa lassan megy felfele, egyszoval no a feszultseg, es felmegy 8-10V-ig.

Mit tehetnek ezellen?
Tegyek valami terhelest ra ami mindog rajta van?
Vagy esetleg meghibasodhatott az ateresztotranzisztor?

Ez így azért kicsit macerás lesz, ha tényleg nem értesz az analóg dolgokhoz.
Amit keresel, azt nem "erősítő" névvel szokás illetni, mert ez nem a DAC kimenetét "erősíti" fel... Itt "labortáp" néven futnak az ilyesmi dolgok.
Ha nem akarsz nagyon sokat szenvedni, akkor keress a topikban valami értelmes potméterrel állítható labortáp kapcsolást (szűrési javaslatok: olyat nézzél, amit mások már sikeresen megépítettek, és kb. tudja azokat a paramétereket, amiben gondolkozol), és azt próbáld meg átalakítani. Ha olyat választasz, ami feszültséggel vezérelhető (pl. Bővebben: Link), ahhoz lehet, hogy könnyebb DAC-ot illeszteni.
De egy jó, kellő felbontású DAC elég horror árú tud lenni, személy szerint a "digipot" nevű alkatrészt költséghatékonyabbnak tartom. Pl. a Microchipnek van egy szép nagy halom, 7-8 bites kivitelben, egészen emészthető áron. Ha nem elég a 8 bit, akkor mondjuk azért kell egy kicsit gondolkodni a hogyanon.

12 bites lesz, 2-3 dolláros DAC-k is vannak már, SPI interfésszel. Itt csücsül mellettem.
Végülis nekem mindegy milyen az analóg része, az áramkorlátozást szoftveresen oldom meg, az nem lényeg, itt csak egy 10-szeres erősítésről lenne szó.
Egy feszültség vezérelt megoldás lenne a legjobb, igen, köszönöm!

Egy ilyesmi mondjuk? Bővebben: Link

Mivel leírtad, hogy nem értesz hozzá, ezért nem magyarázom sokkal részletesebben: ez így nem működik. A tápegység analóg részének önjárónak kell lennie, a digitális résztől csak a fix vezérlési jeleket (áram és feszültség) veheti, különben az életben nem fog stabilan működni a végeredmény.

olyat nézzél, amit mások már sikeresen megépítettek

Vedd ki a C5-öt , akkor is csinálja?

Igen, akkor is.

És ezt most kezdte el, vagy 2 éve folyamatosan ezt játsza?

Hello!
Nem túl nagy csoda. Mert a T1 tranzisztor R5-R6-Led3 egy áramgenerátort alkot, amely áram a P3-on keresztül szépen kijut a kimenetre. Feltölti a 100µF-ot. Vagy is ezt az áramot (vagy ennél nagyobbat) "el kell szívni".
A terhelés azért nem túl jó megoldás, mert ha változik a kimenő feszültség, akkor ennek terhelése is változik. Az áramgenerátor árama a Led nyitófeszültségétől (típusától) változik. De közelítőleg 0,7..1mA között lehet. Esetleg megpróbálhatsz egy 4,7kohm-os ellenállást bekötni, a Z2 anódja (-4,7V) és a T3 emittere közé. ekkor 0V kimeneti feszültségen az "ellenáram" kb. 1mA lesz. 30V kimeneti feszültségnél kb. 7,4mA. Kérdés, hogy a Z2 zénernek van-e ennyi tartalék árama. Ha nincs, csökkenteni kell az R1 ellenállás értékét kb. 1kohm-ra.
üdv!

De azt mondja, hogy ha kiveszi a 100µF-et akkor is ezt csinálja, de akkor mit tölt fel, ezt nem értem.

Azt, hogy 2 eve ezt csinalja, nem tudom, de mar reg van ez.

Sziasztok megosztom veletek készülőben lévőt tápegységem. A lelke egy 723-as IC 0-50v 3A ha majd minden kész lesz, ez még csak egy próba volt és működik. Most csinálom a másik panelt két táp lesz 1 dobozban. LCD-s volt-amper mérőt szeretnék majd bele meg hőfok szabályzott ventilátort.

Am most vettem eszre, ha az aramerossegszabalyzo potmetert is egeszen letekerem 2V-ra esik a feszultseg.

Azthiszem megoldottam a problemat. A LED3 egy erosfenyu kekLED volt, evvel parhuzamosan kotottem egy sarga LED-et, igy csak a sarga vilagit, de megszunt a problema.
Koszonom a segitseget!!

Az természetes, mert ha a 2-es és 3-as láb között a feszültség nagyobb mint 600mV, az áramkorlátozó tranyó kinyit, és lezárja a végfokot.
A kék Led-nek magasabb volt a nyitófeszültsége, így az áramgenerátor árama is. Ha az áram kisebb, mint amit a P2+R9 elszív, akkor nincs feszültség emelkedés.
Viszont az áramgenerátor árama befolyásolja az áramszabályzó P3 poti hatását is. Vagy is ha kicsi, nem tudod leszabályozni kellőképpen az áramot..
(Amúgy nem "kijövet", hanem kimenet..) üdv!

Doncso: Azt én nem tudhatom,meg azt sem, hogy néha mit ír Csongi.. "muszer manusa "

Annyira nem vagyok mester, de első blikkre nekem is a 100µF-os kondenzátor ugrott be, hogy esetleg valami töltögeti, ezért kérdeztem tőle, hogy ha kiveszi C5-öt, akkor is csinálja e? Azt válaszolta igen, akkor is. De ezt akkor nem értem, hogy csinálhatja. Na sebaj, lényeg, hogy megoldódott.

Szia Djloui!
A trafó adatait meg tudnád osztani ebben a topicban: Transzformátorok típusaik? Nekem is van egy ugyanilyen trafóm, elég jó súlya van, viszont még nem volt időm lemérni, melyik kivezetésen mekkora feszültség van, és mennyire terhelhető.
Köszönöm szépen!

Ez ránézésre nagyon hasonlít a BEAG erősítők kimenő trafójához. Ha valóban az, akkor nem hálózati trafó.

Sziasztok!
A mai nap eladott az egyik barátom nekem nagyon kedvezményes áron 2db analóg műszert, csak nem tudott választ adni a kérdésemre, miszerint ez a két műszer már tartalmazza azokat az áramköri elemeket, amik beállítják a műszernek, hogy az adott méréshatárban működjenek, vagy pedig ez egy sima natúr mutatós műszer, melyhez nekem kell kiszámolni a söntöt, feszültségosztót? Tehát az adott méréshatáron belül simán rákapcsolhatom a műszer kivezetéseket a tápegységre, vagy pedig előbb számolgatnom kell és építeni?

Én a helyedben lemérném a belső ellenállását az árammérőnek és a lemért értékből lehet következtetni, hogy benne van-e a sönt. A feszültség mérőnek szintén lemérném a belső ellenállását és ha nem egyértelmű az értékből, akkor elé raknék egy osztót, majd rákapcsolnék ismert feszültséget.

Sajna, arra, hogy milyen bemenettel rendelkeznek muszereid nem tudom, de
egy kis segitseg a szamolashoz Alkoto tollabol.

En mondjuk ugy tesztelnem, hogy mondjuk 100mV-ot kapcsiolnek ra es nezznem a kiterest a mutatonak. Abbol mar szamolhato a dolog.

Már korábban elolvastam ezt a pdf állományt és elég sokat segített,viszont nem szeretném szétszedni a műszereket,mert nem ismerem a felépítését. A feszültségmérő kapcsain 27k Ohm, az árammérőén 0,5 Ohm-ot mérek. Akkor a feszültségmérőben megvan az elektronika, az árammérőben viszont nincs, mert elég kis értéket mérek, pedig kb néhány tíz vagy száz Ohm nagyságrendű ellenállást kellene, hogy mérjek, jólgondolom? A 100mV-ot feszültségosztóval gondoltad rákapcsolni?

Akár azzal is, de lehet a labortapodrol is.
A lenyeg, -amit kazdothu ajanlott- hogy
Szoval roviden, hogy tudd, 100mV feszultseg mekora kiteritest eredmenyez a muszeren.
S abbol szamolhato, hogy ateljes kiteriteshez milyen nagysagu feszultseg tartozik.
Ha a feszultseg meron nem latsz kimozdulast noveld a feszultseg nagysagat.

Köszönöm a segítséget, este neki is látok a munkának!