Köszönöm a magyarázatot! Én is így gondoltam. Ez a elemtakarékos megoldás viszont nekem pont hátrányos . Ha ki lehetne kapcsolni, nagyon boldog lennék... De biztosan nem lehet.

Köszönöm a választ! Nem akarom kivenni,csak a szerepét szerettem volna megtudni. Azt,hogy mikor kell betenni egy ilyent a műveleti erősítőhöz?

Hello! Ez azért nem ilyen egyszerű, "mikor kell kivenni-betenni". Az a két műveleti erősítő benne van a táp szabályzókörében. Egyik a feszültséget, másik az áramot szabályozza. Az RC taggal a működése van lassítva, mert mire a kapcsolóüzemű táp reagál a szabályzó jelre, a szabályzó erősítő túlvezérlődne. Ez a szabályzó lengéshez vezetne. De innentől már szabályozástechnikai a probléma. Ha érdekel, nézz utána a P-PI-PD szabályozáselméletnek.. üdv!

Köszönöm a választ! Érdekel a téma,és utánanézek! Még egyszer kösz!

Sziasztok! Utána néztem a műveleti erősítőknek,és az a kérdésem,hogy van-e valami szabály arra,hogy ránézésre meg tudjam állapítani hogy az adott kapcsolás invertáló,vagy sem?Netről szedtem ezt a két kapcsolást is,és szimulátorban kipróbálva számomra csodálatos módon mindkét kapcsolás fázist fordítóan viselkedik,vagyis invertáló. Hogyan lehetséges ez,mikor egyiknél az invertáló bemenet van földelve,másiknál pedig a nem invertáló bemenet?Az világos,hogy ha a + bemenetre megy a jel.akkor az ugyanolyan fázisban jelenik meg a kimeneten.Ha pedig a - bemenetre megy a jel,akkor ellentétes fázisú a kimenet. De ennél ugyanolyan.Hogy lehet ez?

Szia! Felismerted, hogy a bal oldali ábra egy komparátor?

Szia! Nem ismerem fel.Az miből látszik? Én úgy tudom,hogy a komparátornál nincs a kimenet visszavezetve a bemenetre. Itt meg vissza van. Akkor ez miért komparátor?

Ez egy hisztis komparátor

A hiszterézis-komparátornak is illik referenciafeszültséget adni: Bővebben: Link

Úgy látom van neki.

Frappánsnak tűnhet, de a korrekttől messze van. Jó referencia.

Teljesen jó az a referencia. Ezesetben éppen 0 V. Ha jól megnézed, kettős táp van. Bár offset szempontjából nem a legoptimálisabb. De ha az nem érdekes, akkor jó.

Azért egy kellően stabilizált forrás mégis csak jobb, mint egy testpont.

A testpont van a legjobban stabilizálva.

Nem a referenciával van baj,hanem azt nem értettem csak,hogy hogy lehet az,hogy Tina szimulátorban mindkettő invertál,holott egyiknél az invertáló bemenet van földelve,másiknál a nem invertáló bemenet van földelve. Ha valahol ráakadok egy áramkörre,akkor honnan tudom hogy most ott éppen fordított jelet kell mérnem a bemenethez képest,vagy pedig nem?( ha egyszer így van másszor úgy). A jobb oldali rajznál annyit próbáltam,hogy a föld pontot áthelyeztem a bemeneti generátor másik oldalára a generátor és az ellenállás közé,és átváltozott nem invertáló erősítővé.Csak ennyi lenne az invertáló ,és nem invertáló közt a különbség?De akkor sem világos,hogy az előbbi két rajz hogy lehet mindkettő invertáló? A komparátorokkal nincs gond,az világos számomra.

Tégy be képernyőmentést a szimulációs ábrádról a műveleti erősítős témába! Járjunk végére annak a rejtélyes invertálásnak

Bocsi,csak ilyen formában tudom feltenni

Az egyiknél -4V van, a másiknál meg +4V, tehát nem egyforma az eredmény.

De a bemenő jel is különböző előjelű a 2 ábránál!

Biztos? Kár, hogy nem értek a szimulátorokhoz (sem).

Bocsánat, én csak a kérdésemre szeretnék választ kapni.

Ha azonos előjelű bemenőjelet használsz és eltérő bekötést, akkor hogy alakulnak a kimeneti feszültségek?

Mindkettő bemenőjele színusz 2 Volt.Valójában ugyanaz a két bemenő jel,csak pont úgy sikerült megállítani a szimulátort hogy a két rajzon ellenkező periódusban volt éppen a feszültség. De egyformán váltakozik mindkét rajzon a + és - periódus.Mikor a bemenő +,akkor a kimeneten -.Mikor a bemenő - lesz,akkor a kimenet +.

Egyenfeszültséggel próbáld!

Valamit nem jól csináltál, így néz ki. Innentől csak a témájában válaszolok.

Köszi a választ.Nálad le van földelve a tápfesz +12V is,és a -12V is(mindkettő).Most nézem jobban.Bocsi,nem szóltam semmit! Ez így jó!

Az úgy működik,ahogy a te képeden van.Én csak kicseréltem a jel bemenetet színuszra.Ekkor átment invertálóba.Na most ha a kimenet csatlakozik a bemenethez,akkor az műveleti erősítő,ha pedig nincs visszacsatolás(csatlakozás)akkor az komparátor nem?Itt van visszacsatolás 200ohmos ellenálláson keresztül,akkor ez műveleti erősítő nem?Akkor pedig funkcionálni kellene színusz jel esetén is nem csak egyen feszültség esetén. Vagy nem jól gondolom?

Lássuk akkor szinusszal! Bizony "Tinácska" nincs a helyzet magaslatán, ahogy azt az egyenfeszültséggel végzett szimuláció mutatta. Kicsit növeltem a jelet, mindjárt jobban közelít a valósághoz
Remélem segítettem a tisztánlátásban.

Köszönöm a segítséget,majd azért még utána nézek.De az úgy van hogy a műveleti erősítő abban különbözik a komparátortól,hogy van visszacsatolása,a komparátornak pedig nincs?

Abban különböznek, hogy egy műveleti erősítő lineáris üzemben dolgozik, a komparátornak nagyon kicsi a lineáris működési tartománya, így nem szokás lineáris üzemben használni. Műveleti erősítővel lehet komparátort készíteni már ha a kapcsolási idő nem fontos, komparátorból nem nagyon lehet műveleti erősítőt. A komparátorok kimenetén legtöbbször csak egy nyitott kollektoros (esetleg nyitott emitteres) tranzisztor van, hogy egyszerűen össze lehessen kapcsolni a kimenetüket. Ha hiszterézist akarsz, a komparátort is vissza kell csatolni, egyébként a nyílthurkú erősítését használjuk.