Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Mikrokontrolleres mérőműszerek
Lapozás: OK   1 / 5
(#) Stakypot hozzászólása Máj 9, 2007 /
 
Sziasztok

Kellenének PIC-es voltmérő kapcsolás rajzok, és valami magyarázat ha tudtok... Én láttam párat, de nem tudtam rájönni hogyan működnek, ha valaki volna olyan kegyes és elmagyarázná nekem azt nagyon megköszöném!

ezekkel a módszereket szerintem nem alkalmazzák a PIC-es voltmérőkben:
-Közös konpenzálás lépcsőfeszültséggel (ICL7107)
-Fokozatos közelítés
-Változó frekvencia moduláció
-Delta impulzusmodulációs rendszer

Ezek azért nem jöhetnek szóba, mert eggyik általam látott PIC-es voltmérőben sem láttam D/A átalakítót, ezekhez pedig szügséges!

Ami szóba jöhet a kettős (Dual Slope) integrálás, de ez is nagyon bonyolult lenne.

Szerintem tutira eggyszerű ezeknek a működése, csak én nem jöttem még rá, ezért lenne jó ha valaki elmagyarázná!

Előre is köszönöm a segítségetket, és türelmeteket!

Üdv
(#) Sebi válasza Stakypot hozzászólására (») Máj 9, 2007 /
 
Ahogyan én tudom, a bemenőfesszel kondit töltenek (sample and hold), aztán successive approximation.
A 7107 nem dual-slope?
(#) Gatery hozzászólása Máj 10, 2007 /
 
Sziasztok!

Lehet hogy én valamit nem értek....

De ez elvileg nem csak annyi, hogy ugye van a pic-ben adc....arra rákötöd a feszt és mérsz???

Ok az csak a tápfeszig tud mérni.....

De ha a bemenő jelnél csinálsz egy ötös osztót, akkor máris a tápfesz szer 5-ig tudsz mérni....ok ez rontja kicsit a felbontást....se szerintem nem vészesen....
Annyi hogy akkor ugye az lsb az nem 4mv lesz (10bitnél) hanem 20mv...tehát olyan mintha 8 bittel digiznél...

Ok ez negatív feszt nem mér...de azt ki lehet küszöbölni úgy, hogy ugye most a mérést a föld és az adc bemenete közt végezted, akkor most a mérést a táp és az adc között végzed el...tehát a teszter egyik lábát az adc-re a másikat meg egyik i/o lábra, és mérésnél az adc egyszeri futása utánn megfordítod, megnézed a két eredényt és ha nagyobbat mutatod meg.

(és ugye egy adc művelet max usec..szóval nem kell tovább ott tartaod..a két méréshez...)

Nem biztos hogy jó...csak egy ötlet...
(#) Zolika válasza Stakypot hozzászólására (») Máj 10, 2007 / 4
 
Szia!

Beépített ADC nélkül a "kettős meredekségű" elven működő módszerrel találkozhattál (mint a 7106 és társai).
Egy integráló voltmérő elvét a mellékelt képeken láthatód. Egy teljesen kisűtött, ismert kapacitású kondenzátort töltök. Ha a kondenzátor feszültsége elér egy meghatározott értéket, akkor kisűtöm. Adott R és C esetén a töltési görbe meredeksége a mérendő feszültségtől függ (nagyobb fesz. esetén hamarabb eléri -a korábban említett- meghatározott feszültséget). Most már csak a töltési időt kell mérnek egy számlálóval. Az úgynevezett meghatározott feszültséget egy komparátorral tudod meghatározni. A PIC16f628-ban van komparátor, ref. fesz. és számláló is.

Bocs ha zavarosan írtam, de rövid akartam lenni.

Üdv.: Zoli
(#) Zolika válasza Zolika hozzászólására (») Máj 10, 2007 /
 
Lemaradt:
A számláló értéke a mérendő feszültség középértékével lesz arányos.
(#) Stakypot válasza Zolika hozzászólására (») Máj 10, 2007 /
 
Szia

Köszönöm a válaszodat!
Ez nagy pontosságó műszer?
El tudnád magyarázni elektronikai szempontból a működését? Küldted a kapcsolasirajz.gif-et, ez érdekelne!
Itt vannakl a kérdések:
Mire valóak az ellenállások ebben az esetben?
Hogy kell méretezni ezt az áramkört?
Csak a referencia feszültségtől függ a maximális méréshatár?


Az áramkör méretezésénél igazából a kondenzátor időben való feltöltése érdekelne. Hogyan függ össze az idő, és a töltődés! Meg hogyan kell az ellenállásokat méretezni...

Üdv

(#) Stakypot válasza Stakypot hozzászólására (») Máj 10, 2007 1 /
 
Helló

Tanulmányoztam egy kicsit a kapcsolást...
ha jól értem a következőről van szó:

-Indul az áramkör
-A C kondenzátor elkezd töltődni, mikor feltöltődik, a komparátor kimeneti szintje megváltozik. ezt programból érzékeljük...
-A rajzon jelzett "analóg" kapcsolón keresztül kisütjük a C kondenzátort, ezt ismét a programból vezéreljük.
-A mérés ismételten elkezdődik...

Mivel nekem nem lesz ilyen speckós PIC em, ezért a kapcsolót kihelyettesíthetem tranzisztorral? Hiszen a kondenzátort pozitív oldalát egyszerűen csak földre kell kapcsolni. És szerintem ere a célra tökéletesen megfelel mondjuk 2SC1815, BC182, BC222 stb!
Remélem helyes az általam vélt működési algoritmus!

Már csak az érdekelne, hogy hogy méretezzem ezt az áramkört a saját igényeimnek megfelelően. Milyen szempontokat vegyek figyelembe? Mire való az a kék, és piros ellenállás? Hogy kell kiszámolni hogy mennyi idő alatt töltődik föl a kondenzátor egy rákapcsolt fezsültség szintre?

Előre is köszönöm a segítségedet, és a türelmedet!

Üdv
(#) Stakypot hozzászólása Máj 10, 2007 /
 
Hmm, nagy a csönd, nagy a csönd...

(#) Gatery hozzászólása Máj 10, 2007 /
 
nem akarok akadékoskodni....de az a "megoldás" miért nem jó amit javasoltam....

Lehet hogy valami elvi baja van....csak kérem aki tudja mondja meg...

Mert ezek sokkal bonyolultabb változatok amiről beszélgettek...
(#) Stakypot válasza Gatery hozzászólására (») Máj 10, 2007 /
 
Helló

Csinálnál nekem egy rajzot?
Minden megoldás érdekel ami feszültséget mér, és PIC, vagy processzor van benne...

Üdv
(#) Zolika válasza Stakypot hozzászólására (») Máj 10, 2007 /
 
Valamilyen szinten minden PIC speciális, de a PIC16f628 (amelyet példának írtam) már annyira elterjedt, hogy nem nevezném spécinek.

A "kapcsolót" helyettesítheted tranzisztorral, de ha relatív kis értékű kapacitást és relatív nagy értékű ellenállást használsz, akkor a PIC egyik I/O lába (mint kimenet) képes kisütni a kondenzátort (az áramra kell odafigyelni...mint a kiválasztott tranzisztornál).

Hogy hogyan kell kiszámolni?
Ez annyira nem egyszerű, mint ahogyan az áramkör kinéz...több ismeretlenes "egyenleteket" lehet felírni. Egy-két dolgot tapasztalat, illetve hasraütésre kell meghatározni.
- a mérési időt célszerű 20ms-ra választani (ez a hálózati fesz. frekvenciájának periódusideje) => a hálózatból eredő periódikus zajokat is integrálja, az eredmény nulla lesz
- a töltési karakterisztika nem lineáris! Olyan időállandót kell meghatározni, hogy a komparálás idejéig (20ms a példában ez 2,5V-nál van, legyen) a karakterisztika közel lineáris legyen.
- a kondi feszültség(időben) = U*(1-e^(-1/R*C)) ahol U a mért fesz. Ez az alap egyenlet ebből és ide vezetsz le mindent!
- a bemeneti ell.áll. nemcsak az időállandót, hanem a bemeneti imp.-át is meghatározza.
- belső órajel, megszakítás..............stb.
- referencia feszültség........................stb.

Ez így hosszú!
Szerintem építs meg egy kész kapcsolást és azt tanulmányozd, aból sokat lehet tanulni (ha gondolod a pl. kapcsolás programját elküldöm).
Ezt egy nagyon szép feladat megoldani (analóg, digitáli technika + matematika), de mint feszültségmérő nem sokat ér! Inkább csak feszültség indikátornak nevezném! A kapcsolás integrátora egy RC tag. Nem lineáris (1-e^(-x))!

Próbálkozz belső AD átalakítóssal.

adc.gif
    
(#) Gatery válasza Stakypot hozzászólására (») Máj 10, 2007 /
 
Rajzot?

Mivel pic-ről van szó te választod ki melyik lábakat használod...

Csinálsz egy ellenállás osztót, mondjuk egy 1:4 arányút az az osztónak az egyik vége lesz a mérőműszered egyik szára a másik lábát pedig egy i/o lábra kötöd.
Az ellenállás osztó kimenetét pedig az adc-be vezeted be.

A mérőd pedig másik szála pedig egy másik i/o lábra megy.

A mérés menete:

Rárakod a két próbát ahol mérni akarsz.

1.: lépés
Az ellenálás osztó i/o lába legyen föld.
A próba másik vége is legyen föld.
Ekkor az adc-n a jel 5-e jelenik meg, amid bedigizel.

2.: lépés
Az ellenálás osztó i/o lába legyen táp.
A próba másik vége is legyen táp.
Ekkor az adc-n a jel 5-e jelenik meg, amid bedigizel.

Azért kell a két lépés mert az elsőnél pozitív feszt mérünk. A másodiknál negatívat.

Így nem kell figyelni a mérő vezeték polaritására...

A két adc belolvasása között pedig az eltelt idő max pár usec szóval észre sem veszed hogy két mérést csinált.

A pic-ben pedig összehasonlítod a két jelet amelyik a nagyobb az a reális érték, vagy úgy is mondhatnám, hogy a nullától különböző.

tehát elvileg kell egy pic...és két ellenállás...és pontosan tudnod kell hogy hogy milyen arányban osztanak, ezért 1%-os ellenállást javaslok, vagy pedig, egy egyszeri kalibrációt. Ami arról szól hogy ráérsz egy atomstabil 5 voltra és visszaszámolod az osztás arányt a mérés hibájából. Utána nagyon stabilan fog mérni...

És persze a két ellenállásnak jó nagy értékűnek kell lennie hogy ne terheljen be, lehet egy 1 és egy 4 mega ohmos mondjuk... de persze attól függ mekkora tartományban akarsz mérni...





(#) árpix válasza Stakypot hozzászólására (») Máj 10, 2007 /
 
Szia ! nézd meg ezt , megépítettem és működik.
www.coolcircuit.com/project/meter/index.html
(#) netnet.hu hozzászólása Feb 8, 2012 /
 
Helló!

Odáig eljutottam, hogy van egy 12V-os trafóm és egy 40K/10K feszültségosztóm. Ezután egy diódahíd, amin elég sok esik.
Íme az adatok:
227VAC = 14,08VAC = 12,66VDC = 2,32V
220, trafó, diódahíd, feszültségosztó.

Azt is olvastam, hogy akkor most a voltméréshez a formula ez lenne: volt = ADCérték / 1024 x 16.51

Cakhogy, a 16,51V max értéket úgy számoltam ki, hogy nem vettem figyelembe a diódahíd veszteségét.

Kérdésem az lenne, hogyan kéne pontosan megcsinálnom a voltmérést. Ha esetleg a diódahíd helyett más alkatrész kell, az se gond, jelenleg a pontosság a lényeg.

Az álltalam felhasznált adatok:
http://bsselektronika.hu/index.php?id=179
http://answers.yahoo.com/question/index?qid=20081016020745AA8LAe7
(#) subi válasza netnet.hu hozzászólására (») Feb 9, 2012 / 1
 
Szia!
Nem nagyon látom át a levezetésedet, de a PIC AD -l való mérésnél max 5V -t tudsz mérni, 10 bit segítségével 1024 lépésben. Tehát, 5/1024 = 0.0048828125 volt a legkisebb egység, amit mérni tudsz. Már most, az AD -el mért éréket szorzod a 0.0048828125 -el, ekkor megkapod mennyi a feszültség az osztón. Innen már csak szoroznod kell az leosztás mértékével, és megkapod a tényleges feszültséget. Hát kb. ennnyi........
(#) Wabe hozzászólása Júl 22, 2012 /
 
Sziasztok!
Én is az A/D átalakítóval küzdök, de elakadtam. Valahol ott lehet a hiba, hogy egy idő után megáll szerintem az átalakítás. Elmentettem miden átalakítás eredményét az eepromba, de mindig csak 0-kat kapok, és a beállított 10 helyett csak 2-4-et találok meg az adatmemóriában. Nem tudom mi lehet a gond. Segítségeteket szeretném kérni.
Itt a kód:
  1. program adalakit;
  2.  
  3. Processor 12F675;
  4.  
  5. cfgword   cp_off,pwrte_on,INTRC_OSC_NOCLKOUT,bod_off;
  6.  
  7. uses EEPROM, delay4M, math;
  8.  
  9. var i,j,mehet,eleje,vege;
  10.  
  11. begin
  12. delay(250);
  13. //01000001
  14. ADCON0:=0;
  15. TRISIO:=255;
  16. OSCCAL:=63;
  17. ANSEL:=49;
  18. delay(250);
  19. ADCON0:=64;
  20. for i:=1 to 10 do begin
  21.     MEHET:=0;
  22.     for j:=1 to 4 do delay(200);
  23.     asm
  24. BTFSCPIR1,6
  25. BSFMEHET,0
  26.     end;
  27.     if MEHET=1 then begin
  28.        eleje:=ADRESH;
  29.        vege:=ADRESL;
  30.        EEPROM_Write(i+i,eleje);
  31.        EEPROM_Write(i+i+1,vege);
  32.        Bitset(ADCON0,1); //Elindítja a GO/DONE bit 1 re állításával az A/D konverziót
  33.     end;
  34.     ADCON0:=0;
  35.     DELAY(20);
  36.     ADCON0:=64;
  37. end;
  38. TRISIO:=0;
  39. GPIO:=32;
  40. Sleep;
  41.  
  42. end.


Pas2PIC-kel fordítottam le mindig.

Átellenőriztem (többször is), szerintem mindent a jó helyre kötöttem, tehát ez szerintem nem lehet probléma.
Előre is köszönöm válaszotokat!

Wabe
(#) janimester hozzászólása Márc 22, 2013 /
 
Bemutatnám a félkész voltmérőm, ahőmérséklet azért rossz mert 18s20-helyett 18b20-t tudtam tenni de átírom majd a programot és oké lessz.
(#) lionsec hozzászólása Ápr 8, 2013 /
 
Valaki tudna esetleg segíteni panelmérővel kapcsolatban?
Szeretnék építeni PIC es panelmérőt és egy jó kapcsolási rajz kéne nem tudom h a paelektronika panelmérői használhatóak sima tápegység adatainak a mérésére is?
(#) CHZ válasza Doncso hozzászólására (») Szept 20, 2013 / 1
 
Szia!
Nekem is tetszik, kipróbáltam. Ma jött meg a PIC, égetés simán ment, kipróbálva elsőre indult.
Nagy előnye, hogy indítása nem terhelt, azonnal a lényegre tér, nem tartalmaz semmi felesleges propaganda szöveget. Két nem független tápegység, fesz és áram kijelzésére alkalmas, sajnos feszültség mérése 40V-ig terjed csak, de ez még éppen jól használható.
Nagy áramú táprészt így 40V 5A beállításban használom és kiegészítem egy 30V-300V-ig szabályozható, 100mA terhelhetőségű tápegységgel is. Másik kijelző részt erre fogom felhasználni, probléma csak a kijelzett tizedes vesszőkkel lesz.
(#) emmzolee válasza CHZ hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Nagyon tetszik. Régóta keresek egy ilyen műszert. Most meg az ölembe pottyantottad. Köszi.
Kár, hogy nem adják meg a forráskódot csak a hexet. Jó lett volna bele nézni, hogy mi, hogy van megoldva benne. Persze így is nagyszerű.
A hozzászólás módosítva: Szept 21, 2013
(#) Gabó válasza emmzolee hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Hasonló szoftvert már én is írtam. Az is ugyan így írta ki a dolgokat az lcdre. Szerintem ebben sincs több extra.
Ezen az oldalon leírtak alapján írtam át. Itt ezt kikeresed, 4.12 EXAMPLE 10 és ott a kód is.
(#) _vl_ válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Idézet:
„Alapesetben olyan pontos és stabil lesz a mérés, mint amilyen a kontroller tápfeszültsége.”

Plusz árammérésnél amennyi offszetet az LM358 belevisz: 2mV tipikus, 7mV maximum (ez 20mA tipikus, 70mA maximum mérési offszethibát ad). Ennél azért nem sokkal több pénzért erre a célra sokkal jobb cuccokat is lehet kapni, mondjuk egy <1mV-os OPA-val 10mA alatt lenne tartható a mérési offszethiba, és akkor volna is értelme két tizedesig kiíratni az áramot; jelen verzióban sajnos maximum 1 tizedesig van értelme, a második tizedesként kiíratott számnak nem biztos, hogy sok köze van a valósághoz.
(#) CHZ válasza emmzolee hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Forráskód valóban jól jönne, mivel egyik oldal mérését nagyobb feszültségre és kisebb áram mérésére alakítanám. Ma tovább tesztelgettem, jó az együttfutása, 0-40V tartományban, pontossága is tökéletesen megfelelő. Könnyen megépíthető, PIC 1000Ft, többi alkatrész a fiókból kikerül..
A hozzászólás módosítva: Szept 21, 2013
(#) emmzolee válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Nekem is van egy ilyenem, de az mondjuk nem dupla műszeres, hanem ohmot ír ki. A terhelő ellenállást. Ez mondjuk nem olyan hasznos. Jobb lenne ha a teljesítményt írná ki. Mindegy.
Szóval nekem mindig azzal volt a bajom, hogy azért nem pontos, mert a pic bemenete nem tud 0-ról mérni. Kb 0.2V-tól tud mérni. Ezért a végálláshoz amikor hitelesítem, akkor folyamatosan ahogy csökkentem a feszültséget, csalni fog. Ha úgy állítom be, hogy mondjuk a végállás 40V. Én rá kapcsolom a 40.00V-ot, akkor a műszerem mutasson 39.80V-ot. Így nem fog a műszer csalni. Azaz mindig 0.2V-al kevesebbet mutat. Ezt ki lehetne játszani egy műveleti erősítővel, de nem volt nálam igazán pontos.
Ezért is érdekelne, mások ezt hogy oldják meg esetleg van-e trükk szoftveresen. Mondjuk a A/D-n mért érték átszámolása voltra és ehhez hozzá adni 0.2V-ot majd ezután kijelezni. Nem tudom járható-e ez. Így sajnos 0V bemenő fesz esetén is 0.2V-ot írna ki a kijelző.
(#) Attila86 válasza emmzolee hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Idézet:
„Ezért is érdekelne, mások ezt hogy oldják meg esetleg van-e trükk szoftveresen.”

Ezt most komolyan kérdezted?
Szándékosan el kell tolni úgy a mérőkör offsetét hogy az garantáltan pozitív tartományban legyen, mert nulla bemenő jelnél meg kell mérni az egész mérőkör offsetét (nem csak az OPA-nak van ám offsete hanem a mikrovezérlőnek is!) és ezt utána minden egyes mérési eredményből ki kell vonni.
(#) dB_Thunder válasza emmzolee hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Attila86 megoldotta már, időnként megméri az egész rendszer offszetjét és azzal kompenzál.
A poén hogy már ezt leírták párszor...
A hozzászólás módosítva: Szept 21, 2013
(#) ktamas66 válasza _vl_ hozzászólására (») Szept 21, 2013 /
 
Nem is beszélve PIC AD hibájáról (főleg alacsony feszültségnél), de ha ezt eltolod egy referenciával és beraksz egy jobb OPA-t, egy olcsóbb 12 bites AD-s PIC-et ott vagy Attila86 panelmérőjénél . Persze én is építettem hasonlót, mert az LCD nem fért be a dobozba, de a két mérő nem ugyanaz a kategória: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1494307.html#1494307.

Látom mások gyorsabban reagáltak.
A hozzászólás módosítva: Szept 21, 2013
(#) emmzolee válasza ktamas66 hozzászólására (») Szept 21, 2013 1 /
 
Érdekes. Mindenki csak azzal példálozik, hogy így meg így kell megoldani, meg ott van Attila86 terve. Én még soha nem láttam itt olyat, hogy valaki közzé tett volna egy jól működő és pontos tervet forráskóddal és hex-el.
Attila műszere nekem azért nem kell, mert bekapcsoláskor olyan szöveget ír ki, aminek semmi köze nincs ahhoz, amibe az ember a műszert szánja. Inkább ne írna ki semmit. Az ő forráskódja sem lett közkincs.
Így a magamfajta csak tapogatózik a sötétben. Jobb műszert nem tudok építeni. Sajnos.
A hozzászólás módosítva: Szept 21, 2013
(#) CHZ válasza emmzolee hozzászólására (») Szept 21, 2013 1 / 1
 
Idézet:
„Attila műszere nekem azért nem kell, mert bekapcsoláskor olyan szöveget ír ki, aminek semmi köze nincs ahhoz, amibe az ember a műszert szánja. Inkább ne írna ki semmit”

Én ezt nem tudtam.., megcsináltam, indítom, látom a szöveget, dobtam egy hátast.
Számomra sem elfogadható, minden bekapcsoláskor olvasni ezt a szöveget, politikai hirdetésben nem zavarna, de itt, egy műszeren! Nem is használom, ment a kukába.
[/off]
A hozzászólás módosítva: Szept 21, 2013
(#) emmzolee válasza CHZ hozzászólására (») Szept 21, 2013 1 / 1
 
Kössz, hogy egyet értesz. A műszer pedig tök jó lenne...
Következő: »»   1 / 5
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem