Nem lehet. Megfelelő elválasztást adó optocsatoló vagy trafó, ill. a szokásos, elektromágneses zavarszűrést adó, pici Y-kondik lehetnek csak.

Nincs galvanikus kapcsolat a primer (hálózati) oldal, és a szekunder oldal között a kapcsitápoknál sem. De nem is ez a probléma, hanem a kapcsoló üzemű táp primer oldalának vizsgálata, mert ez a rész nincs leválasztva a hálózattól, és itt vannak rezgő, vagy vezérelt kapcsoló elemek, amik működését csak leválasztásos módszerrel lehet mérni.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ, tehát egységes, hogy nem lehet galvanikus kapcsolat a primer és szekunder között. Pld. villanybiciklim akkutöltője tönkrement, a panel átnézésekor láttam, hogy a primer és szekunder között több alkatrésszel -nem csak kondenzátor- galvanikus kapcsolat van, minden bizonnyal szabályzási visszacsatolás volt. Tehát az szabálytalan megoldás. Azt hittem elterjedten alkalmazott.

Lehet, hogy optocsatolót láttál és az ugye nem galvanikus csatolás. Zavarszűrés miatt össze szokták kötni a primer és szekunder oldalt egy több megaohm-os ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásával, ez viszont szabályos megoldás. Ettől a megoldástól szoktak csipkedni a számítógéptápok, ha nincsenek összekötve a védővezetővel (földelés). Itt a C307 és R319.

Ez igencsak technikaira sikerült. Részben értem, de még átrágom többször is.

Visszatérve: az 1) a) –lehetőséggel itt szinte biztos nincs gond, használható a készülék földje mer a laptop NINCS a hálózatra kötve hiszen akkuról megy így a szkóp is.

És a 2)-vel szintén nincs gond, mert a PC táp és a Labor táp ugyanazon a föld vezetéken van ill. a toroid trafó leválasztóként is működhet, ha a Labor tápon a negatív és a föld kimeneteket szétválasztom?

Köszönöm a válaszokat!

Alábbi témával kapcsolatban gondoltam arra, hogy asztali szkópot asztali akkus szkóppá kiegészíteni. Elképzelés: Kaphatók manapság olcsón inverterek, 5-10e. Ft. áron 80-100W-os, 12V -ból 230V váltót előállítanak. Megfelelő zselés ólomakkuról ezzel lehetne táplálni.
De két aggályom van. Az inverter kimenete nem színusz, a szkóp kapcsitápja mit szól ehhez.
Az inverter zavarkisugárzása milyen erős lehet, esetleg mást nem is látnánk a szkópon csak az invertert. A mérőfejen bejutó levegőből vett zavarra gondolok.
Ezzel kapcsolatbn van-e valakinek tapasztalata.
Köszönöm.

Igaz nem szkóppal, de többféle műszerrel kapcsolatban van tapasztalatom. A HP, TEK, Schlumberger hordozhatónak is készített műszereiben eleve kapcsolóüzemű táp van, amelyek egyszerűen működnek, általában 24 V ról. De pl. a HP spektrum analizátorhoz volt egy ugyanakkora méretű alátét doboz, amiben volt akkumlátor, külső 12 V -os akkucsatlakozó, töltő és inverter is. Magában a műszerben közönséges hálózati trafó volt.
Szerintem semmi gond nem lesz vele, de ki kellene próbálni, mondjuk egy szünetmentessel, bár akkor sem vesztes sokat, ha megveszed az invertert, és kipróbálod.

Arra milyen esély van, hogy a szkóp kapcsitápja tönkremegy a nem színusz jel miatt?
Ahogy nézem a tápok csúcsegyenirányítóval kezdődnek, akkor meg mindegy a jelalak, ha jól gondolom.
Köszönöm.

Nem mehet tönkre. A kapcsitápok úgy kezdődnek hogy NTC->zavarszűrő->graetz->puffer, tehát teljesen mindegy a jelforma, a 300-320V DC a lényeg mert azt fogja kapcsolgatni. Zavartól sem kell tartani, a Philips PM sorozatnak mezei trafója van ami 24-27V DC-t csinál, és ebből csinálja meg kapcsolóüzemben az összes többit. Azok elmennek egy 24V-os akkuról is.
Egy LCD szópnak meg lehet hogy elég egy szimpla 12V, és akkor semmi értelme inverterezni.

Szerintem nem szimpla 12V, ha belegondolunk, a digitális résznek lehet, hogy elég. De asszem jószerivel vannak abban analóg műveleti erősítők is, ami azért igényli a negatívot is.
Csak megjegyzem néhány hozzászólásommal ezelőttiben (http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1510215.html#1510215) leírtam az én szkópom milyen feszről megy...

Az miért baj?

Ha két szondával dolgozol, akkor is csak az egyiket szokás földelni (a hurok miatt). Ilyen esetben meg sokkal messzabb van a földelés.

Ezt miert mondod? Mert DC eseten igazad van, ott nem sokat szamit, de nagyfrekvencian, vagy akar alacsonyfrekvencias, de nagy elmeredeksegu negyszog jeleknel, ha nem foldeled le a merofejet, akkor rettento tullovesek lesznek a mert jelen. Nem veletlenul van sok merofejhez egy kis rugos bizgentyû, amivel meg rovedebb uton tudod a tested beadni. Persze ehhez az kell, hogy a mert jel mellett legyen fold. A mellekelt kepen balrol a harmadik. A negyedik meg direkt BNC-hez adapter. A masik kepen van egy 100:1-es 2kV-os fej. Ahhoz mar eleg bizarr tartozekok vannak

AC esetén méginkább kapod igy a föld hurkot.
A szonda már földelve van (egészen a spiccig (a szkopbol jön). Oda nem igen kell extra ujabb földelés.
Nyilván, hogy minden szondához van földelés, mert alöre nem tudni, hogy melyikhez kell, de ez nem okvetlenül jelenti azt, ogy mind a kettöt földelni kell (föleg nem nagyobb frekvenciáknál. Azokhoz (haz ez lényeges ugyis ott van a méröpont közelében a földelési pont, ha ilyen nincs, akkor jobb ha csak egy szondával viszed oda az egész szkop terhelését - mert a földelés mindig az!


A 2kV-s fejet meg nem igen kell itt mutogatnod kezdöknek, mert ahhoz elvileg hozzá sem volna nekik szabad nyulniuk, mint ahogy a profiknak sem csak extra vizsgák után. A földelési szempont meg ugyanaz a kisebb feszültségeknél is

Kapcsitápnak édesmindegy, a trafóssal lehetnek gondok. Bár én még nem találkoztam ilyen problémával.

A modern oszcilloszkópokban kapcsoló üzemű táp van többnyire, a hordozhatókban egész biztos. Ezek úgy vannak kialakítva hogy működhessenek külső, de van olyan, ami belső akumlátorról, és hálózatról is. A belső feszültségeket ez a táp állítja elő az éppen rendelkezésre álló energia forrásból. Ezért szükségtelenül aggódsz.

Nem tudom, hogy érted. Ha kivenném a belső tápot, helyette 12V ot kapna?

Sok LCD-s, digitális szkóp fel van arra készítve, hogy akkuról menjen, tehát van valahol benne egy betáp pont, aminek egy db DC táp elég tud lenni, reálisan valahol 10..24V nagyságrendjében. Van rá reális esély, hogy ezen a ponton meg lehet táplálni.

Nem erről van szó. Olvasd el RoliNyh hozzászólását. Azt gondolta, hogy a szkóp áramkörei közvetlenül 12 V -ról működnek.

Az AC/DC kerdesben nem vitazom, mondj, amit akarsz.
A high voltage (ez is AC/DC) kérdésben meg csak azt tudom mondani, hogy attól, hogy 2kV-ig lehet vele mérni, még nem ráz... En nem vagyok profi, de nem is kértek vizsgát, amikor vettem. Mellesleg a szkópomon 5V/DIV a legkisebb érzékenység, igy 10:1 fejjel csak +/-200V-ig tudok mérni, ezért kellett a százas osztó. Mert amikor a flyback kapcsolouzemu tapban a FET drain-je felugrik 550V-ig, ott a 10:1 fej már nem elég. És megy az feljebb is.

pucuka én nem aggódom, és azt sem én állítottam, hogy 12 volt kell neki. Az enyémben is kapcsoló táp van, előzőekben írtam milyen fesz kimenetekkel...

Előbbi hozzászólásokban beszéltünk a szkóp és mérőáramkör galvanikus leválasztással kapcsolatban. Az is szóba került, hogy a laptoppal összekapcsolt pc. szkóp galvanikus leválasztású lesz, a laptop akkus üzemmódjában.
A laptop külső tápegységének csak a primer oldala van hálózati földdel is összekötve, szekunder oldal, így a laptop testpont, nincs kapcsolatban földeléssel.
Ezek szerint teljes galvanikus elválasztás van a hálózattól, laptop hálózati táplálás esetén is?

Nem mindig, de ezt egy ohmmérövel meg tudod mérni.
Némelyik laptop tápban, föleg a márkásabb gépeknél, senki sem tudja miért, de a hálozati csati földelése össze van kötve az alacsonyfeszültségü oldal negativ polusával (szinte valamennyi DELL ilyen ).
Azaz mindenképpen azoknál a tápoknál, ahol 3 eres IEC kábel van a hálozati oldalon, mérni kell.
(A borotvazsinoros tápoknál erre természetesen nincs szükség).

Erre nem gondoltam. Megnéztem enyémet -Lenovo- itt nincs összekötve a hálózati föld a szekunder negatívval. Köszönöm.

Igy van az én Lenovo gépemben sincs összekötve, de valamennyi DELL-ben igen , kivéve egyet, ami autoban 12V-ról is használható, abban, csupán 2 eres a hálozati kábel.

Vigyázz, félre értettél!
Nem a primer meg a szekunder van összekötve, hanem a védöföldelés (sárga - zöld vezeték) van a szekunder GND pontjához kötve, így ezen át a szekunder oldal is - azaz a berendezés is földelve van. Ez megszünik, ha akkurol járatod.

Hivatalból már többször kérdeztem a gyártóktól is ennek az okát..
Egy válaszolt, és az ujabb tápokból eltávolitotta a galvanikus csatlakozást.
Mások válaszra sem méltattak, és továbbra is ott van a galvanikus kapcsolat.

Itt arrol volt, szó, hogy ha PC-s szkopot használsz, nem egyformán müködik, sima akkuval ill. külsö táppal (amikor bizony galvanikus kapcsolatba kerülhet a hálozati védöföldelésen keresztül a mért berendezéssel.).
Csupán erröl beszélgettünk, és hivtuk fel a felhasználok figyelmét.

(Nem kell ennek igy lennie, de igy van és igy tévedéseket is okozhat).

Ennyi erővel a villanymotor védővezető-rákötése is szabálytalan lenne... Az oszcilloszkóp, a számítógép nem kettős szigetelésű készülék (kivételek persze akadnak), ezért az érintésvédelem ezen módja szabályos.

A számitogép nem, de a külsö töltö/tápegység viszont vigan lehet(-ne) kettös szigetelésü, és megoldhatna egy csomo ilyen galibát.

A töltőnél nincs is összekötve a védővezető a szekunderrel, csak legfeljebb a zavarszűrő-komplexumon keresztül. Miért is lenne egy töltőnél vagy adapternél összekötve? Fényképes példa van erre?

Ahol van fémtest, például asztali gép, ott kell a földelés. Én erre értettem. Ahol nincs fémtest, ott könnyű elérni a kettős szigetelés kritériumát és ott tényleg nincs helye a földelésnek a szekunder oldalon. Elnézést, ha félreérthető voltam. És valóban az szkóphasználok gyakran napi rendszerességgel találkoznak azzal a problémával, hogy hálózati potenciálon lévő készüléket csak leválasztótrafón keresztül lehet vizsgálni, ami nem túl praktikus.