A Cream réteg csak az SMD alkatrészekhez tartozik és a forrasztópaszta helyét jelöli. Egyébként a Cream adatai használhatók majd a stencil elkészítéséhez. Nem hiszem, hogy otthon ezzel dolgoznál, így számodra elhanyagolható - csak ipari környezetben a beültető gépek használják, kivéve néhány amatőrt aki be tud szerezni ilyen pasztát.


Oda rajzolod, ahová te akarod - ahová húzod, ott lesz. Tehát ha csak egy-egy vezetősávot akarsz lötstop lakk nélkülinek, az adott vezetősávon húzd végig a Stop réteget is (wire parancs), hogy eltakarja (sraffolt vonallal jelölik). A vastagságát állítsd nagyobbra, mint az alatta lévő vezetősáv vastagsága (Width parancs). Ügyelj, hogy a megfelelő oldali Stop réteget válaszd, nehogy az ellenkező oldalra kerüljön.

Köszönöm, így már világos a cream-je is.

A Stop-réteg eszerint úgy működik, ahogy először is véltem, csak a második üzeneted kicsit elbizonytalanított ebben.
Így rendben lesz akkor - erre a néhány vezetékre, meg persze a PAD-ekre nem kell a lakkréteg.

Köszönöm a segítséged.

Igen, de a PAD-ek lakkmentességét a program automatikusan elvégzi, míg az ónozandó huzalok lakkmentességét magadnak kell meghatároznod a korábban leírt módon.

Egyébként remélem a forrasztó pasztát úgy értelmezted, ahogy írtam, nem a folyatószerről van szó, hanem például erről.

Igen, így értelmeztem.

A PAD-ek lakkmentességét láttam korábban is (mármint azt, hogy a nyomtatott áramköröknél ezt automatikusan megoldja a program), csak az nem volt tiszta számomra, mi alapján működik ez a dolog, és így miként tudok beleavatkozni - valójában a t* és b* is most tisztult le (kb. a stop /mint értelmes szó/ kapcsán), hogy top és bottom akarnak lenni.

Valójában van még egy problémám a furatokkal is - van egy alkatrész a panelen, aminek tulajdonképpen négyszögletes alakú lyukra lenne szüksége.
Nem tudom, ezt mennyire tudják gyártás során kivitelezni, és ha igen, melyik rétegre kellene pakolnom az alkatrész tervezőjében... vagy maradjak a több lyukból kivitelezett változatnál? Egyáltalán az egymásba érő lyukakat elfogadják?
Nem tudom, ez miként szokott működni...

Nos a furatokról:
A program a furatot, mint olyat, kétfélét ismer. Az egyik a DRILL - amelyik a PAD-ekhez, VIA-khoz, egyszóval elektromos csatlakozással kapcsolatos, a másik pedig a HOLE, amelyik furat nincs elektromosan csatlakozva (nincs körülötte sem PAD, sem más vezetékkel nincs kapcsolatban) - ez az adott alkatrész panelre való felerősítésére szolgál (pl. csavarral), de elektromos érintkezés nélkül.
Amennyiben nem kör alakú nyílásra (lyukra) van szükséged, bármilyen alakút megszerkeszthetsz a 46-os Milling rétegen. A kész panelből generált gyártási adatok ezt gépi marásnak fogják jelezni és jó esetben a gyártó is egy marógépen fogja kimarni a megrajzolt alakban.
Elvileg és a leírás szerint így kell lennie, remélem a gyakorlatban is így lesz. A legjobb, ha a panel gyártónak felhívod a figyelmét erre az infóra, ill. a panelen lévő adatra.

Nem egészen, ugyan is van erre ulp aminek a neve "copy-wire-to-solder-mask.ulp" itt minden wire-t amit át akarsz tenni, rákattintasz a felső ablakba, azok átkerülnek az alsó ablakba, bár ez csak akkor látszik ha lenyítod. aztán ok, és automatikusan megy az összes áttett solder mask oda ahova szántad.
Nem kell kézzel mókányolni semmit !


- VaZso8 -
tStop - bStop a solder mask, tehát a lakk.
tCream-bCream a stencil, azaz a forrasztó paszta helye. (SMT használják, neked erre nincs szükséged)

Köszönöm a részletes magyarázatot.
Ezzel a két réteggel kicsit bajban voltam, mit is csinálnak - tehát ha jól gondolom, lényegében a DRILL rétegen szereplő rajzolat egy furatgalvános lyuk ("furat") lesz, a HOLE pedig furatgalván nélküli ("mezei lyuk").

Tehát az alkatrészem lábaihoz az előbbit használom, a normál csavarhelyeknél pedig (ahol amúgy nem kell kapcsolat a két réteg között) az utóbbit. Ha jól gondolom, olyan helyen, ahol a két oldalon ugyanaz a felület fut (pl. GND fóliarész van mindkét oldalon), ott nyugodtan lehet a csavarhely is DRILL - vagy ezt nem érdemes így csinálni?

A 46-os "marás" réteggel fogom akkor az alkatrészlábat csinálni - ha jól sejtem, az eddig ott lévő furatokat érdemes törölnöm onnan átszerkesztéskor...

Úgy érzem, kezd tisztulni a kép, köszönöm.

Köszönöm - ennek az ulp-nek jó lenne utánanézni.

Jól látom, hogy le kellene tölteni hozzá valamit? Hogy lehet használni ezt a funkciót?

Nézd meg, egyszerű mint a faék. Van ott pár angol szó azt jobb híján guglizd ki.
Furatokkal meg ne menj be az erdőbe, Drill, és hole. A 46-os réteget akkor kell ahsználni, ha az alkatrészednek van olyan mechanikai tartó lába ami nem furat, hanem ovál...stb alak.
Amit forrasztasz alkatrész láb az vagy VIA vagy PAD, amit csavarozol az Hole.

Tehát simán rajzoljak 44-Drills layerre egy téglalapot az alkatrészen (lybrary-ben), és ez elviekben gyártás során egy téglalap alakú lyuk lesz? Persze amellett, hogy a gyártóval ezt egyeztetem.

Ezeket az ulp-ket eddig nem használtam, de a videód hatására megtaláltam, tényleg van ilyen nálam is.

Köszönöm a segítséged.

Jó lenne tudni konkrétan mit szeretnél, mert igy nehéz korrekt választ adni.

Nem egészen. Még egyszer:
1. DRILLS (44) azok a furatok, amelyek átmenetet jelentenek a panelen és forrasztva lesz, lehet furatgalvános is, de nem feltétel. A furatszerelt alkatrészek PAD-jai automatikusan tartalmazzák alapértelmezett átmérővel.
2. VIAS (18) azok a furatok, amelyek átmenetet jelentenek két réteg között. Furatgalvános és nem feltétlen megy át az egész panelen - több réteg esetén.
Ezeket a program szerkesztéskor automatikusan a panelre helyezi. Az átmérőjük az alapértelmezett, de választható.
3. HOLES (45) szerelési furat - egy alkatrész felerősítésére szolgál általában forrasztás nélkül. Ha teliföldön van, lehet forrasztani is, ha az alkatrész megengedi, de inkább az első módszert ajánlom, csavar vagy egyéb mechanikus rögzítés. A HOLE-t az alkatrészszerkesztőben és a panelszerkesztőben is használhatod, nem tartozik hozzá forrasztható felület.
4. MILLING (46) tetszőleges alakú nyílás a panelen, amit majd marógéppel vágnak ki. Szintén megtalálod a library-ban és panelszerkesztőben is.

Miért? Olyan nagy az alkatrészláb szélessége és vastagsága közötti különbség? Még nem találkoztam ilyen megoldással. Szerintem előbb egyeztess a panel gyártójával. Lehet, hogy olcsóbb lesz sűrűn egymás mellé rakatni több furatot - majd otthon kireszeled.

A Drillsre nem tehetsz téglalapot, csak kör alakút - a fúrószár keresztmetszete is kör alakú, és még forog is. Én még egy fúrással soha nem tudtam négyszög alakú furatot fúrni.
A téglalapra ott a Milling.

Töltsd le a program ULP mappájába, majd a panelszerkesztőből az ULP ikonnal indítsd el. Megjelenik a mappa és kiválasztod a megfelelő ULP-t.

Hát, ha már értesz a programhoz, OK. De én egy kezdőnek adtam tanácsot, talán ezzel kevésbé bonyolódik bele.

Kezdőnek is a program adta lehetőségeket érdemes elmondani, különben hogyan fog érteni hozzá ?
Amibe belebonyolódtatok az a furatok. Kiváncsi lennék milyen alkatrész az amihez erre szükség van Azt gondolom VaZso feleslegesen bonyolódott bele a lyukak zavaros világába

Arra az alkatrészre én is kíváncsi lennék.
Éppen azért írtam, hogy kezdésnek válassza az egyszerűbb megoldást, mert ha még a különböző furatok jelentése sem tiszta, másba is belebonyolódhat.

Azt jó lenne tudni, hogy milyen alkatrészről van szó,mert akkor pontos választ is kaphatnál.

Az eagle-ben hol lehet beállítani, hogy mekkora rajztéren akarok dolgozni?
Jó lenne egy A4 műszaki rajzlapot definiálni a schematik-ban és abban rajzolni.

Alkatrészként hozzáadható, a Frame nevű library-ben találod őket. A/4-A/3, stb. méretű van.

Igen, vannak ilyenek. Például: tápcsatlakozó aljzat Viszont van olyan gyártó, aki írja, hogy ilyen lyukakat ő nem vállal...

Elnézést, hogy csak most válaszolok - amolyan tömbösítve -, nem igazán kerültem ma gép elé.

Nos igen, valószínűleg jobban belebonyolódtam a "furatok világába" a kelleténél, de ez részben azért volt, hogy egyértelműen tisztába tegyem a dolgot magamban.
Ill. azért nem konkretizáltam, hogy mit szeretnék, mert sokkal inkább általánosságban érdekelt a dolog, hogy mit, miként lehet, vagy érdemes egyáltalán kivitelezni, ill. melyiknek mik a sajátosságai.

Tulajdonképpen erre választ is kaptam.

A kezdő / nem kezdő dolog relatív - nyilván amolyan kezdésről van szó a program komolyabb használatát illetően, de ezért is kérdez az ember. Eagle-ben csináltam már néhány áramkört, "nyomtattam" is NYÁK-panelre, de ez az első panelom, ami kellően bonyolult és apró alkatrészekkel is rendelkezik ahhoz, hogy már ne legyen olyan egyszerű korrekt módon kivitelezni otthoni körülmények között, de legalábbis vasalással ezt már biztosan nem tudnám megcsinálni (van két 28TSSOP-tokos IC is benne, ill. szinte minden lábhoz bekötött vezetékelés)...

Ami a konkrét alkatrészt illeti, némileg más vastagság volt a fejemben, és nem is gondoltam igazán utána, csak annyira, hogy furat-négyször jellegű probléma volt vele (fene tudja, miért - talán késő volt már? - mentségemre szóljon, hogy nem mostanában foglalkoztam vele), tehát marad a fúrás majd.
Konkrétan ez amolyan "késes biztosító" lenne, tehát annyira azért nem vastag ez (ellenben ahhoz képest azért elég széles /kb. 5 x 0.66 mm/)...
Az egymásba érő furatok ugye nem okozhatnak gondot gyártáskor?

Ami az ULP-t illeti, valóban egyszerűbbé teszi a dolgom (nem bonyolít semmit, egyértelmű a használata) - bent is volt a helyén egyébként.

Mindenkinek köszönöm a válaszát, ill. a sok segítséget.

Nos, amit belinkeltél, azon ugye te is látod, hogy a kivezetései nem éppen a NYÁK panelbe való beültetéshez készültek - pl. furatok vannak a végein, ami huzal odaforrasztására valók. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet beültetni, de egy kicsit macerásabb.
Én olyan alkatrészre kérdeztem rá, amelyik direkt panelre való beültetésre készült, de nem kör keresztmetszetű a kivezetése, hanem jelentősen lapos.

Nem nekem szólt a válaszod, de erre válaszolnék:

Ezt inkább a panel gyártójával beszéld meg, ha nem saját gyártású lesz.

A rövidebb furatfémes slot-okat nibbeléssel szokták kialakítani, azaz 0,1 milliméterenként lefúrnak egymás mellé.
Ide felesleges, és félrevezető több furatot letenni.
Inkább egy kontúrt, vagy vonalat érdemes rajzolni a fúró rétegre, mert abból rögtön fogja látni az aki előkészíti a fájlt gyártáshoz, hogy mi akar lenni.

Tehát ha jól értem, akkor a DRILL rétegre érdemes egy megfelelő "téglalapot" tenni, és utána megbeszélni a gyártóval, hogy mi is akar az lenni, és jó-e az neki úgy, vagy másként legyen.

elektrocad:
Valójában nem csak niedziela-nak szólt a hozzászólásom, csak nem akartam sok egymásutáni üzenettel terhelni a fórumot - minden segítséget szívesen fogadok.

Igen, de "téglalap" helyett jobb lehet egy vonal amit a szerszám átmérő vastagságával húzol.

Tehát 0,66mm a láb szélessége, akkor pl. 0,9 mm széles szlot jó lesz neki, tehát egy 0,9 mm széles vonalat húzz.

Köszönöm - épp' most módosítottam a linkelthez hasonló kinézetűre azzal az eltéréssel, hogy 0.8 mm széles slot-ot hagytam neki, és a vonal keskenyedése előtti rész is valamivel hosszabb az alkatrésznél megadott méreteknél.

Lehet viszont, hogy 0.9 mm célszerűbb, hátha nem tudom majd belepréselni...
Pad-nak viszont a normál, furatos van benne, 0.66-os furatátmérővel.
Végül is jobb lenne PADS (17)-tel megrajzolnom azt is, ahogy elnézem...

Alakul ez, mint a púpos gyerek...

Bocs, hogy megint beleszólok, de slotnak / sliccnek a kialakítását a gyártók inkább marják.
Nincs félreértés a gyártóval ha ezt a sliccet a marás rétegen adod meg. Normális gyártó gerberből dolgozik, pont azért, hogy azt gyártsák amit te adsz nekik.

gerber a videon: Összes réteg - lakk - marás - fúrás - réz

Ebből még sosem volt gondom.
Üdv,

Tehát ugyanez a MILING rétegre - ill. akkor ahhoz akár téglalapot szerkeszteni...