A kínai gyári szkennelős rádiók általában működnek, csak kipróbálják őket. Persze, van, amelyik kicsit gerjed, van, amelyik nem veszi a sáv egyik szélét, és vannak bennük hideg forrasztások, kis bolygatás után azok miatt is gerjedhet. Az, amit a Sokolba építettem, tartalmazott még egy nagyfrekvenciás előerősítő tranzisztort, ennek dacára innen10 kilométerre már nagyon rosszul vette a Kossuth-tot. Azt vettem észre, hogy plusz tranzisztor betoldás csak inkább ront ezeken. Van egy másik, kis fél elipszis alakú, hangszórós kis kínai zsebrádióm, az meg még néhány általam eddig nem ismert román adót is beszkennel a sok szerb adón kívül. A nagy rádióimon csak egy szerb adás jön stabilan, ekkora vezeték antennával a magyar adókon kívül. Kihangosítva a hangminősége meg vetekszik a hi-fivel. Ezt viszont nem akarom szétbarmolni, a Sokol inkább kapott egy jack hüvely bemenetet, így hallgatom rajta a kicsit.

Ezek a komplett rádiós áramkörök igen érzékenyek, az adatlap szerint 1,5 uV. Ez elé nem érdemes semmit tenni, mert csak rontani lehet a helyzeten. Az érzékenysége miatt persze igen gerjedékenyek. A minősége erősen függ a kivitelezéstől. Szerintem eléggé AS szabvány szagú. Persze a legtöbb esetben elég gagyi kivitel, de így is különösebb antenna nélkül is használhatók. Persze eredetileg autórádiókba szánták ezeket az áramköröket, ott azért teszik a dolgukat.

A kínaiak tették bele. E miatt alig találtam meg a kis SMD vacakon az antenna bemenetet, mert az eddig használt fülhallgató antena helyett a Sokol potenciométere került a hang kimenetre, és az antenna köri tekercs is hiányzott belőle. Akkor hála istennek, hogy elhalálozott? Ez volt a legbetegebb köztük, azért vetemedtem arra, hogy Sokol-ba építsem. Meg is jártam vele, ráment jó néhány napom.

Azt még nem említettem, hogy a Conrad-os rádióépítő szettekben is ilyen TDA7088-ra épülő vevők vannak. Kolléga, ki régiségeket szokott velem restauráltatni, a fiának vett egyet, de velem rakatta össze végül, mert felszerelés/tapasztalat hiányában ők nem merték összerakni. Végül is mindnyájan el voltunk ájulva, hogy milyen szépen szól. Most már tudom hogy miért.

Üdv! Lenne néhány nem egészen friss tapasztalatom a TDA 7088-as kis rádiókkal kapcsolatban. Gondolkodtam, hová írjam, mert hasznos lehet a rádióépítőknek is, de a kis kínai "ahogy sikerült" kis rádiókat javítani akaróknak, és azokat veterán rádiókba beépíteni akaróknak is hasznos lehet. 1.: Azok a készülékek, amelyek a TDA 7088, eredeti, adatlap szerinti áramkört tartalmazzák, a legstabilabbak. 2.: Vannak olyan zsugorított antennával rendelkező kis kínai készülékek, amelyekbe antenna erősítőt is építenek, de úgy, hogy elhagyják belőle az antenna köri rezgőkört , ami az IC 11-12-es lábai között kellene, hogy legyen. Ettől rettenetesen instabillá, gerjedékennyé válik a készülék. Jól működik a szerkezet antenna erősítővel, ha pótoljuk ezt a hiányosságot, beépítjük az L1-et az összes hozzá tartozó kondenzátorral együtt, és behangoljuk a legérzékenyebbre, és az antenna erősítőt induktív úton, az L1 tekercsre tekert 2 menetes tekerccsel csatoljuk be. 3.: Tapasztalataim szerint határozottan állítom, hogy semmilyen zsugorított antenna nem ér fel egy sima negyedhullámú pálcával. Rövidebb antenna használata esetén egy vele sorba kötött, és kihangolt antenna hosszabbító tekercs használata javasolt. Én is kicseréltem ebben a mobil telefont utánzó gyerekjátékban a huzal spirált teleszkóp antennára, ezek után összetolt antennával tudja azt, mint eredetileg, kihúzott antennával olyan tisztán jönnek a külfüldi adók is, mint a hazaiak. 4.: A TDA 7088 tápfeszültségének nagyon stabilnak, szűrtnek kell lennie, főként a varicap diódás hangolás miatt, különben a telep enyhe merülése miatt is nagyobb hangerőn összegerjed a hang végfokkal a kis rádióvevő. A 3 volt táplálású rádiókban a szokásos 27-33 ohm szerintem kevés, potenciométerrel próbálkoztam különböző értékeket beállítani, és azt vettem észre, nyugodtan fel lehet vele menni egészen 180 ohmig, a sáv teteje, ahol a legtöbb hangolófesz. kell, még nem vész el, viszont a rádió teljes hangerőn sem gerjed egy félig merült teleppel sem, ha megfelelő szűrő elkó (Minimum 100 uF, de nem árt, ha több, el lehet menni vele akár 1000 uf-ig.)van a 7088 tápján. 5.: Az IC adatlapján szereplő mindkét tekercs fontos, hogy benne legyen, viszont azokat úgy kell elkészíteni, és elhelyezni, hogy semmiképpen ne szórhassanak egymásra. Az IC-től való távolságuk nem annyira lényeges, mint az, hogy ne hassanak egymásra. Ezt lehetőleg merőleges elhelyezéssel, esetleges árnyékolással (Ha helyszűke miatt túl közel lennének egymáshoz.) lehet elérni. Ha ezeket valaki betartja, és úgy épít a TDA 7088-al rádiót, egy olyan érzékeny, és tiszta hangú rádiója lesz, ami szerintem majdnem az összes létező régebbi 10,7 MHz KF-es gyári készüléket felülmúlja.

Csak még egy megjegyzést tennék ebben a témakörben, mert megint akadt dolgom egy ilyennel. Valóban, ezek annyira érzékenyek, hogy semmi értelme elébe erősítőt tenni. Nem tudom, hogy a kínaiak némelyikbe mégis, miért építenek? További tapasztalatom az, hogy legalábbis mifelénk nem érdemes hozzájk 20 cm-nél hosszabb antennát használni hozzájuk, előerősítőt meg végképp nem. Ez, azaz a túlerős bemenő jel okozza azt, hogy az AFC néha lelöki, és némelyik adó a szomszéd csatornás zavar miatt torzít, szintén az AFC félrehúzása miatt. Mivel ezek nem rendelkeznek szelektív hangolt bemenő körrel, a túl erős bemenő jel csak problémákat okoz a keresztmoduláció miatt. Nálam betolt teleszkóp antennával mindegyik tisztán szól, az antennáját amint kihúzom, egyes adókon máris torzít, leugrál, stb. A bemenő kör ezeknél általában széles sávú, ennek ellenére annak inkorrekt hangolása okozta a nálam járt kínai ilyeneknél a legtöbb problémát. Az előerősítőt tartalmazó változatokból a kínaiak érdekes módon ezt is kispórolják.

Valóban, a bemenet RF sávszélessége meglehetősen nagy, attól az egyszem bemeneti rezgőkörtől nem lehet sokat várni, viszont elegendő a tükörszelektivitáshoz. Utána pedig rögtön jön a szorzó keverő amin bizony nagy bemenőjelek esetén hamar keletkezhet intermoduláció. Nem keresztmoduláció, az más eseteknél lép fel. Intermoduláció két különböző, egymástól független jel keveredése, a keresztmoduláció pedig két, egymással függésben levő jel keveredése.
Az egész áramkör szelektivitása azért megfelelő, mert az alacsony KF miatt aktív RC szűrőkkel van megoldva, ami azért a nagy erősítéssel (határolás) kombinálva meglehetősen szelektívvé teszi az áramkört.
Az alacsony KF frekvencia a KF erősítő integrálhatósága, és a korelációs detektor miatt szükséges.
Az AFC behúzási tartomány is meglehetősen nagy, ezért a közeli nagy térerejű állomásokat magára húzza az áramkör. (ahogyan a Videoton rádiókban is előfordul)
mindezekkel együtt nem egy rossz áramkör eredetileg a Philips től.

TDA7088-nál a 16. láb az AFC. Egyébként, ha túl gyorsan szkennel, és emiatt átlép egyes adókat, akkor is az oda bekötött 100 nF értékét kell megnövelni, mindjárt ki is próbálom, mert hiába építettem a mostanit forgókondis hangolásúra, az AFC bármilyen zavar, vagy pillanatnyi kimaradás esetén már lelöki, vagy elveszti a beállított adót. Arra gondoltam, hogy a nagy rádióknál is az AFC körben levő elkó kiszáradása okozza az ilyen lelökődéses hibákat, itt a kerámia 100 nF nem tud kiszáradni, de a forrasztás hőjétől elrepedhet, pláne, ha az SMD, láttam sok ilyet, esetleg valami miatt gyárilag selejtre sikerült. TDA 7000- nél talán a 4. lábon levő kondenzátor az ennek megfelelő, Legalábbis ez van a legközelebb a hangoláshoz, olyat, hogy AFC, az IC belső rajzán nem látok az adatlapon, lábkiosztást sem közöl a datasheet, mint a 7088-nál, de az biztos, hogy a hozzá csatlakozó rengeteg kondenzátor valamelyike felel az AFC késleltetés idejének beállításáért.

Nem csak egyes Videotonoknál, hanem a Dansk AFC-je is elég goromba, mert annak a táp IC-jén keresztül dolgozik, ott az általam említett elko kiszáradása még a hang végfok tönkremenetelét is okozhatja, mivel begerjed az egész olyan infra hangfrekvencián, és maximális teljesítménnyel a végfokokra megy. Ugyanezen elko értékének megduplázása után többé soha nem fordult elő nálam ilyen "leugrálás".

Érdekes dolog történt: Mivel hogy próbálgattam az antennát, néha begerjedt a rádió a Petőfi és a Bartók közt, ezért úgy döntöttem, leárnyékolom az oszcillátor tekercset. 1. Megszűnt az, hogy mindenki bejön antenna nélkül. 2. Megszűntek az állomásról való leugrálások, ugyanis nem hatott rá a 16. lábra tett plusz kondenzátor. 3. Megszűntek a vétel közbeni indokolatlan koppanások, reccsenések. 4. Megszűnt a torzítás ott, ahol két adó közeli frekvencián van egymáshoz. Annak ellenére, hogy a hangján nem lehetett egyértelműen hallani, hogy megint gerjedéssel állok szemben, kiderült, hogy az összes megmagyarázhatatlan, és zavaró jelenséget egyedül a rádió gerjedése okozta megint.

Sziasztok! Azzal, hogy forgókondenzátorosra alakítottam, lehet, hogy az eredeti varicap sok oda az AFC-nek? Az L1 köre is jó lehet úgy, hogy az SMD-s panelen nem tudom, milyen értékű kondenzátorok vannak, viszont vassal-rézzel megpróbáltam ellenőrizni a hangolását? Ha nem varicap hangolású, akkor nem kellene egy ellenálláson keresztül a teljes záró feszültséget adnia varicap diódára? Manual tuning esetén az AFC-n gyengíteni esetleg nem ártana? Azt teljesen kiirtani azért nem akarom, nem árt ha van benne, csak félre ne húzzon.

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy TDA7000 -es IC -vel egy FM rádiót. A csatolt kapcsolási rajz alapján szeretném megcsinálni a közel jövőben. A kérdésem az lenne, hogy a BB105 varicap diódát helyettesíthetném -e egy BB112-es varicap diódával?

A BB112 nagy kincs. 15 szeres a kapacitás átfogása, a max kapacitása 500 pF. Az URH sávra nem igazán megfelelő. AM sávra készítették, oda is kellene használni.
Meglehetősen sok VHF/UHF sávra használható diódát lehet kapni fillérekért, azokat célszerűbb alkalmazni, az átfogás, és a körjóság miatt..

Köszönöm.
Valóban ezt a varicapot azért vásároltam , mert pár évvel ezelőtt a Rádiótechnikában volt egy , a Ham-Bazár alkatrészeiből megépíthető AM rádió és abban ezt a típust használták.

Még annyi lenne a kérdésem , hogy a C12 -es 180 pF -os kondenzátor helyett tehetek-e 150 pF- ost?

Nem biztos. A 180 pF a "KF szűrőjének" sávszélességét állítja be. Lehet hogy jó, de lekhet, hogy nem. Próba cseresznye.

Egy kínai FM vételű kisrádió panelján találtam egy varicap diódát. Jelölése FN 910. Az internetet böngészve nem találtam róla semmit.
Nagy valószínűséggel jó lehet? Vagy próba cseresznye.

Megépítettem az FM rádiót.
Az első üzembe helyezésekor, a potmétert tekergetve bejött egy rádióállomás, a potméter középállásában. Több csatornát nem talált. Lehet azért nem hozza be a többit mert a C12 -es csak 150 pF -os?

Íme itt a kis készülék.
Igazából azt sem tudom, hogy megfelel-e bele az a varikap-dióda ami benne van .

Sziasztok!
Olvasgatva a topikot, és nézegetve a kapcsolásokat felmerült bennem egy kérdés remélem tudtok segíteni. Mi az alapvető különbség a trimmer/varicap hangolású vevők között? gondolok itt előnyökre és hátrányokra!

A trimmer kondenzátornak gyakorlatilag nem nagyon van előnye a varicaphoz képest. A trimmer kondit nehéz pontosan beállítani (a hangoló szerszám is elviszi a kapacitását), idővel zárlatos lehet, drága, nem vezethető el messzebb a nyákról (dobozolásnál lehet gond). Ezzel szemben a varicapos hangolás sokkal jobb megoldás: sosem lesz zárlatos, a hangolófeszültséget előállító potit akár 10-20-30 cm-re is el lehet vinni, ahogyan a dobozolás megkívánja. Potik sorbakötésével nagyon finom hangolás is megvalósítható. PLL áramkört is egyszerűen lehet hozzá illeszteni. És nem utolsó sorban sokkal nagyobb kapacitástartománya - ezáltal szélesebb átfogható frekvenciatartomány - is lehet egy varicapnak, mint egy trimmernek.

Köszönöm az érthető magyarázatot. Akkor érdemes ebbe az irányba mozdulni vevő építésekor.
Elmondható, hogy rezgőköröknél, a kondenzátor részben vagy egészben helyettesíthető a megfelelő varicapos kapcsolással?

Természetesen a forgókondenzátor helyettesíthető varicapokkal, több alkalommal építettünk már roncs autórádióból kiszedett panellel a fiammal így asztali, és zsebrádiókat is. Egy valamire nem figyelmeztetett azonban az előttem szóló: A varicap diódás hangoláshoz nagyon stabil, szűrt tápfeszültség kell, különben az egész elhangolódik, begerjed! Ez meg a forgókondenzátoros hangolás előnye: A teleped akárhogy merül, az nem hangolódik el.

Ez így érthető, Köszönöm!

Még annyit hozzátennék, hogy a trimmer kondenzátor nem a készülék állandó hangolgatására való. Trimmer kondenzátorokat használunk mind a forgókondos, mind a varikapos hangolási módszereknél a rezonancia frekvencia, és a sávhatárok, és az együttfutás pontos beállítására. Ezek "tekergetését" hívjuk a készülék hangolásának. A trimmer kondenzátorokat egyszer beállítod, és annyi. Persze alkalmazhatod ezeket akkor is, ha a készüléknek csak egyetlen frekvencián kell működőképesnek lennie. Az IC -ben amúgy is van AFC, ill ha olyat használsz amiben nincs, akkor magadnak kell megoldanod. Erre a célra általában varikapot szoktak használni.

Egy frekvenciára szeretném csak beállítani a vevőt.

Sajnos nagyon nehezen tudok megtalálni egy rádió csatornát a rádión. Ha meg is van pár perc múlva elmászik és ezután szinte nem is jön be. Sajnos nincs semmilyen műszerem multiméteren kívül , így a frekvenciát sem tudom kimérni.
Esetleg valaki megtudná mondani, hogy az L1 és az L2 tekercseknek milyen menetszámúnak és átmérőjűnek kell lennie?

Az L1 tekercs a bemeneti sávszűrő, a sáv közepére kell hangolni a C17 × C18 soros eredőjével. A kondenzátorok eredő értékéhez kiszámold Thompson képlettel az induktivitás értékét.
Az L2 tekercs az oszcillátor tekercse, ez kicsit bonyolultabb, ehhez kiszámolod az induktivitás értékét a sáv alján a max kapacitással, a sáv tetején a beállítható min kapacitással. A két esetre kapott induktivitás között választhatsz egy induktivitás értéket, amit megvalósíthatsz.
A varikappal sorba, és párhuzamosan is kell kondenzátor (trimmer), a soros kondenzátorral a sávátfogást tudod beállítani, a párhuzamossal a sáv végét tudod beállítani, a sáv alját az induktivitás változtatásával.
Az induktivitások hangolásához szét, és össze húzogatod a meneteket.
A számolásokhoz igénybe veheted a fórum fejlécén a Segédprogramok gomb alatt található számoló programmokat.
De ha 0,6 mm -es CuZ ből 5 mm átmérőre 4 menetet tekersz, nem tévedsz nagyot.

Köszönöm megpróbálom.
Eddig kínai kis rádiókból szedtem ki a tekercseket, de sajnos azok nem voltak jók.

Próbálj meg egy vasmagot vagy rezet dugdosni bele. Több, mint 20 MHz-et tudsz így hangolni rajta föl-le. Egyből meghallod, hogy merre vannak az adók, és az is kiderül, ha a diódád nem visz át eleget.