Egy profi módon megépített superselect kapcsolástechnikájú detektoros rádió a hőskorból új életre kelt. Ilyen volt - ilyen lett képek

Az ilyen kapcsolás lényege, hogy a diódakör, az antenna és a földelés a tekercs különböző leágazásaihoz kapcsolhatóak. Így optimalizálni lehet az antenna. a föld, a dióda illesztését a rezgőkörhöz.

Szép lett ez a detektoros rádió. Tetszik.
Üdv. sz_f

Gratulálok, nagyon szép lett.
Sajnos, nekem ez a kapcsolás nem vált be, mert apdlásantennám annyira lerontotta a rezgőkör jóságát, hogy a leágazások akármilyen kominációjával sem tudtam megakadályozni, hogy a helyi, 1116 kHz-es adó ne nyomott volna el minden egyéb adót.
Meglepő módon, antenna-tekercs-forgókondenzátor-földelés kialakítású soros rezgőkörrel sikerült megfelelő szelektivitást elérni.

Igaz. Adók közelében nem a standard hanem az extrém megoldások hozzák a megfelelő eredményt.

Lehet detektoroshoz morse-t kapcsolni?Egy bizonyos sávban hallok ismétlődő morsét.Lehetséges detektorossal kommunikálni?

Amit hallhatsz az 522 kHz körül lehet , azt hiszem az a szolnok melletti irány jeladó lesz.
Feltéve ha elég közel laksz hozzá és az MR1/szolnoki helyi középhullámú térereje nem takarja be azt is, tehát kellő szelektivitással (jósággal) rendelkezik a rezgőköröd.
Ha sikerül megfejtened, akkor 1-3 betű ismétlődését lehet megfigyelni.
Legegyszerűbben egy középhullámú zsebrádióval tudod beazonosítani az adót és a frekijét.
Az MR1 frekvenciája alá hangolva ugyanazt kell hallanod.
A vett betűket beírod a googleba és megtalálod pontos adatait.
Ha ez nem segít használd a lenti linkeket
Ezek az úgynevezett VOR - DME - NDB hosszú/közép/URH (100kHz-1MHz/13xMHz) hullámú navigációs irányjeladók hálózata.Természetesen Te nem az URH-t veszed a detektorossal.
Egy hasznos táblázat és térkép ahol megláthatod melyik hol van és mit ad milyen frekvencián.
Frekvencia / azonosító / telephely irányszög és távolság Budapesttől
VOR-DME-NDB-1
Ez a Google térképen jeleníti meg az objektumokat + frekvenciák
VOR-DME-NDB-2
Persze mindkét link ugyanaz az oldal más más felső gombjának a listája (Overview/Closets navaids).
Ezzel ha szerencséd van akkor nagyjából sikerülhet a vevőd frekvencia terjedelmét is meg saccolni.Ezek szerint valamelyik jeladó közelében lehetsz és meghallod a rádióval az AM adását közép/hosszú hullámon.
Hasznos vadászatot és beazonosítást!

Detektorossal adni nem igazán lehetséges mert ezek csak vevők!
Habár valahol láttam olvastam némi okosságot meg kisérletet arra , hogy adni is lehet vele.
Végülis van benne 1 nem lineáris elem (lásd dióda) + van egy amplitudó modulációt is megvalósítani képes váltakzó feszültséget generáló alkatrész (maga a nagy impedanciás fejhallgató).Ezen kívűl a frekvenciát meghatározó rezgőkör , földelés és az antenna sugárzónak.
Szóval elméletileg minden megvan benne 1 adóhoz is.

Elméleti kisérleti detektoros rádió adó működési leírása.
1. A fejhallgató (nagyimpedanciás elektromágneses elvű de akár kristály is lehet vagy piezzo csipogó lapka).
Ezek nem csak váltakozóelektromos áram hatására fizikai elmozdulásra képesek hanem ellenkező folyamatra is.Membránjuk elmozdul akkor bennük elektromos feszültség indukálódik.(lásd gitár pickup, dinamikus mikrofon, MC / kristály lemezjátszó hangszedő)
Túlnagy külső mechanikus inger hatására kristályfejhallgató belső világa eltörhet .
Míly meglepő ! Így lesz hangfrekvenciás feszültségünk abból az elemből amit éppen álltalában nem erre szoktunk használni.
2.Dióda
Ez nem lineáris U/I araktereisztikájú félvezető elem.
Ezáltal össze lehet vele keverni különböző amplitudójú és frekvenciájú jeleket és ezenkívúl remek felharmónikus generátor is.
3.Rezgőkör
L/C tagjainak értéke meghatározza a rezonancia frekvencia értékét.
Egy ideális rezgőkör esetén energiaimpulzus ráadása után folyamatos rezgés jön létre.
Pl.: az ideális kondenzátorát feltöltve X volt feszültségre , ezután levéve a feszültség generátorról, majd rákötve párhuzamosan az ideális tekercsre.
Akkor az ideális párhuzamos rezgőkörben folyamatos energia átalakulás menne végbe.
A kondenzátor feszültsége áramot hajt át a tekercsen és kisül , feszültség lecsökken 0ra , a körben összeomló áram hatására az ideális tekercsben indukálódó feszültség újra feltölti az ideális kondenzátort és így tovább oda vissza.Létre jött egy váltakozó áramú generátor.
Sajnos a valóságban nincs ideális alkatrész és így örökmozgó se (minden alkatrész tudja a fizikát pedig nem is jártak iskolába ).
Valós esetben a rezgőkörben vannak veszteségek , ellenállások amik felemésztik az energiát.Így egyre csökkenő amplitudójú szinusos rezgések lépnek fel.
Ezeket csak külső energia bevitel mellett tudjuk állandóan fent tartani.
Lásd oszcillátor áramkörök aktív erősítő elemekből építve.

Miként áll össze ebből az adó ?
Szóval ha egy rezgőkörben folyó nagyfrekvenciás áram nagyságát megváltoztatjuk akkor amplitudó modulációt kapunk.
Miként tudhatjuk ezt elérni?
Pl.: úgy hogy ki/be kapcsoljuk vagy hangfrekvenciával moduláljuk.
A modulációs feszültséget a fejhallgatóból nyerjük.
Az keresztül halad a diódán és rezgőkörön.
A hangfrekvencia felharmonikusait előállítja a dióda.
Ezek valamelyike biztos beleesik a rezgőkör rezonanciájába.
Ott az felerősödik Q szorosára (jóság) és az antennából lesugárzódik mint nagyfrekvenciás jel.
Röviden ennyi az elméleti kisérleti magyarázatom a detektoros rádió adóról.

Gyakorlatilag ha egy detektoros rádió fejhallgatóját viszonylag erősebben megkopogtatod akkor benne nagy amplitudójú váltakozó feszültség indukálódik.Ez áthalad a diódán és párhuzamos rezgőkörön.Így amplitudó moduláció jön létre. Ezt az antenna kisugározza.
Indikálni ezt egy közép/hosszú hullámú zsebrádióval tudod amit a rezgőköröd rezonancia frekvenciájára hangoltál.
Piezzo csipogóban lehet nagyobb feszültség jöhet létre mint a dinamikus ohmikus fejhallgatókban.
Igazán ez egy impulzus , tüske, ennek magas a felharmónikus tartalma, így a nagyfrekvenciás rezgőkörben is nagyobb jelszintű energia keletkezik.
Persze ettől ne várjunk csodákat. Pár deci/centi méteres távolságban észlelhető a jelenség.
A rezgőkörben lévő nagyfrekvenciás rezgések fent tartásához szükséges energiát a hallgatóban generálódó hangfrekvenciás váltakozó feszültséggel hozod létre.Ami eléggé kicsinyke teljesíményű.
Hát így lehet adni esetlegesen detektoros rádióval is.
Természetesen olyan helyre kell állni a zsebrádióval ahol nincs zavaró adó.
Addig tekerni a detektoros rezgőkörében lévő kondit, hogy rátalálj a zsebrádiód frekvenciájára.
Remélhetőleg értheő voltam és túl sok működési elvi hibát nem vétettem a fenti értekzésemben!De hát ezért van ez fórum , hogy megvitassuk az elképzeléseket.
Elnézést , hogy ha nem nyitottam új topicot emiatt!

Köszi a kielégítő választ!!De a kérdésem még mindig áll.Lehet morsezni detektorossal?Mondjuk ha baj lenne.(pl háború)

Persze , hogyne lehetne hangzótávíróban, DE nem olvastál figyelmesen centi / deci méteres távolságig !

Morze adást vételezni, azt lehet, ha a "morzézni" nálad ezt jelenti.

A hangzótávíró amplitudó modulációban történik, nem csak vivőkisugárzásból áll.
A CW távíró üzemmód rádiótechnikával foglalkozók számára azt a műszaki, elvi tartalmat takarja , hogy csak 1 vivő hullám van kisugározva.Egyetlen frekvencia, nincs se nagysága amplitudója se frekvenciája , fázisa modulálva.
Detektoros rádió nem tud CW távírót demodulálni, esetleg anyira hogy van suhogás sávzaj vagy nincs suhogás sávzaj.De ez bármitől eredhet .
Amennyiben hangfrekvenciás amplitudó modulációval állítanak elő jelet akkor már AM adás amit a detektoros rádiód fel tud dolgozni detektálni tud.
Amechanikus kopogás mint hangfrekvenicás jel , amplitudó modulációt eredményez, azt meg tudod jobban különböztetni a sávzajtól.
Ettől az áthidalható távolsága detektoros esetén nem sok ...

Bizony, ez így van és ez erősen korlátozza a detektoros (diódás) vevő használhatóságát távíró üzemmódban. Az irányadó állomások AM adása üde kivétel a detektorosok számára.

Adni azért nem tudsz vele, mert külső adóra van szükség, ami ellátja árammal (anno a normál rádióadók adásszüneteiben is adtak, csak modulálatlanul és ide hangolva a detektorost, kapott "áramot" és adni volt képes, tapasztalták is). De mivel a másik fél épp ad (ekkor kapna a detektoros áramot, csak szaggatottan, ugye morse), ezért nem tudja venni a jeleidet Tehát emiatt is kizárt, azonfelül a hatótávolság is csekély.

Megértettem,köszönöm a válaszokat!

Amikor még egymás közelében működtek detektoros, és audion készülékek akkor bizony előfordult, hogy az audion csekély túlcsatolás miatt már sugárzott. Ha jó antennája volt mindkettőnek, akkor a bekapcsolt detektoros bizony visszasugárzott, néha még az ott hallatszó beszéd is érthető volt.

Nálam sem vált be egy leágazás sem, gyerekkoromban sem, meg most sem. Akár az antennát, akár a detektort kötöm egy leágazáshoz, nagyon lehalkul. A legjobb régen is, meg most is nekem a meleg pontra kötött kis kapacitású kondenzátor volt, oda jön az antenna. Szelektálni meg nincs mit nálam ma már szuper rádiókon is csak egyedül a Kossuth jön be középhullámon. Éjjel meg van zűrzavar, de azokat már csak a ferrit antenna forgatásával lehet szétválasztani. Akkor meg már nem árt az AGC sem, mert fading is van rendesen. A játszadozáson kívül ma már a detektoros semmire nem jó. Összedobtam én is egyet csak kíváncsiságból. Solt átadása után most már a Kossuth az úr 9 óráig, utána senki sem a románokon kívül.

Nem vagyunk egyformák, meg hát a vételi lehetőségeink sem azok.
Van, akit a klasszikus detektorosok utánépítése, restaurálasa hoz tűzbe, van akit -mint pl. jómagamat- az, hogy passzív eszkôzökkel hogyan lehet az éterből a maximumot kicsiholni.

Az utolsó előtti harmadik mondatomat ezúttal nyilvánosan visszavonom. A többire meg úgysem reagál senki. Azok szerintem helytállnak.

Ugyan már! Nem kell visszavonnod semmit. Az újságírói szlogent kissé kiforgatva a "a tény szent, a vélemény szabad"

Végül is a detektoros rádió az alapja a rádióépítésnek. Aki ezzel nem ismerkedett meg, az a későbbiekben is legfeljebb csak csinálja, de nem érti. Innen lehet tovább lépni. Néha nagyon rosszul tudok fogalmazni, és esetleg bántó dolgok sülnek ki belőle. Végül is aki az ebben rejlő lehetőségeket alaposan kivesézi, a későbbiekben sem látja kárát, ha valami komolyabbal próbálkozik.

Egy régi táp nélküli tranyós detektoros rajzon olyan régi a tranyó jelölés h nem tudom értelmezni.Hol keressek rá?

Ez lenne az.Collector,bázis,emitter.Mi-mi?

Régi tranzisztor jelölés magyar szabvány szerint. A nyíl az emitter, a vastag vonalat érintő vízszintes vonal a bázis, a függőleges a kollektor. Csak a rajzjel megtévesztő, mert nem utal a tranzisztor összetett voltára, és összekeverhető a sok sok különböző dióda rajzjeleivel.

1000 köszönet.

Miért van az,hogy egy zenertől(párhuzamosan a ge diódával) a detektorosom világvevővé válik?(német,arab,angol adók jönnek be)

Egy zener dióda nyitóirányú karakterisztikájával nem törődik senki, mert az üzemszerűen nincs használva. Az sem jó ötlet, hogy két diódát (ráadásul jelentősen eltérő tulajdonságút) párhuzamosan kötünk. Egyrészről szinte biztosan megnő a diódás demodulátor terhelése a rezgőkör felé, ami annak a jóságát, ezzel a szelektivitását lerontja, másrészt a két dióda különbözősége miatt keresztmoduláció is keletkezik, ami a hamis vételi helyek tömkelegét állíthatja elő.

Pont hogy nőt a szelektivitás,mi az a hamis vételihely?Tudom hogy a zener a tűs ellentetje(karakterisztika),ezért nem értem.

Hogy lehet ennyire kihalt egy topic ez,mikor a világ egyik legérdekesebb témája,és amikor megszólal a kreálmányunk...

Sziasztok még szeretnék egy detektoros rádiót összerakni szeretném ebben valakinek a segítségégét kérni aki nagyon egyszerűen eltudja magyarázni. És szeretnék egy kapcsolási rajzot kérni. Előre is köszi.