Fórum témák
» Több friss téma |
Ennyire azért nem kell eltúlozni, de tudni kell, mit mivel lehet elfogadhatóan mérni. A korábban felsoroltak még becsléshez sem alkalmasak.
Nem tudom, milyen helyen laksz, én pl. elég szeles helyen. Ennek ellenére a bemutatott megoldást választottam. Nem azért, mert nem lehet jó szélgenerátort építeni, hanem mert nincs annyi szél.
Ezzel legalább pontos lesz a mérés.
Nálunk nem nagyon fúj a szél, sőt szinte soha, de jól fog mutatni a kertben egy szélforgó
Igazából a tekerő gombbal kapcsolatban bennem más lehetőség fel se vetődött. Az nem ártana, ha legalább két fokozatban kapcsolható lenne, vagy belenézve kiderülne, hogy van-e benne két, vagy több fűtőszál, amiket akár csak sorkapocsra ki lehetne vezetni a mérés idejére. Egy terheletlen, fél és teljes műterheléses mérés "alsó, közép, felső" fordulatokon már nagyon sokat elárulna.
Mivel mérj? - Nos, ez több oldalnyi méréstechnikai elmélkedést felvető kérdés. Röviden: Megbízható villamos méréshez tudni kell, hogy milyen jelalakot (frekvencia, burkoló görbe) milyen műszerrel (effektív mérő deprez, csúcs-mérő, mintavételes (milyen frekvenciájú mintavétellel), tényleges, vagy számolt effektív mérő, stb... digitális multiméterrel, milyen belső ellenállásúval fogunk mérni. (Mellesleg az én egyik MX25304-s multiméteremről 3 éve nem tudom kideríteni, hogy hogy mér - váltóáramra 50 Hz kivételével nem is használom.) A műszer és a mérendő alkot egy áramkört, a műszer ugyan sok esetben elhanyagolhatóan, de beleszól a fesz., áram viszonyokba. Erősáramú, mint most is, méréseknél az utóbbival nem szoktunk foglalkozni, spéci labormérések kivételével nincs jelentősége. Ez a generátor a hiányzó két mágnessor miatt elég fura, fázisonként "foghíjas" jelalakot fog produkálni szerintem. Talán haranggörbe szerű pozitív - negatív alakokkal, hosszú ~2 fázisnyi nulla közeli értékekkel. Meg kellene nézni szkópon, ha lenne rá lehetőséged. Ráadásul alacsony frekvencián - 300-s fordulaton még csak 40 Hz. Az olcsó és közép kategóriás digit multiméterekkel ez alatti frekvenciájú, különösen szinusztól távoli jelalakot mérni felesleges, mert hamis értéket ad. Szkóppal kellene mérni, ami nem biztos, hogy megoldható. Marad a legalább teljesítmény szempontból értékelhető eredményt adó mutatós deprez műszer (2 db minimum, fesz. és áram egyidőben), ami tényleges effektív értéket mér és mutat jelalaktól függetlenül az itt várható frekvencia tartományban. Fesz. csúcsot lehetne multiméterrel mérni egy dióda - néhány 100 mikrós kondiból összedobott "mérőfejjel", de a jelalak ismerete nélkül ebből semmit nem lehet kiszámolni. A hozzászólás módosítva: Nov 15, 2013
Legalább lesz egy szép díszed!
Meg sem merem kérdezni,hogy mekkora monstrum géppel akarsz több száz vattot termelni... Akkora gép ami teljesítményben gondolkozol,el sem fér a portádon Gondolom ki tudod számolni,hogy akár csak 300W teljesítmény leszedéséhez mekkora átmérőjű lapátkerék kell. 3-4 m/s-os hazai szelek mellett...
Én sok hősugárzót szereltem,és használtam.
A legtöbbön van 2-3 fokozat.Ha van rajta 2 állítógomb,akkor biztos. Ezeket lehet csoportokba ,egyenként,és összevonva kapcsolgatni.A darabszám függvényében. Ha túl sok a terhelés,akkor még sorba kötve is lehet próbálgatni.
Lehet,hogy valamit kihagytam,de gőzöm sincs mire akarod a váltakozó áramot használni.Ettől függetlenül egyenirányítva könnyebb elvégezni a mérést és olcsóbb mint 3 inverter,amit nagyon remélek,hogy viccnek szántad.Nekem már két éve van egy szélkerekem,ami hálózatba táplál és a termelési adatai hozzáférhetők az interneten.Most már azon gondolkodom,hogyan kellene szelet csinálni és mielőtt komolyabb költségekbe vernéd magad,neked is ezt ajánlom.(Persze,ha szórakozásból csinálod,az utóbbiakat visszavonom).
Ha megengeditek, egy tegnapi élmény. Voltunk Bécsben. M1 esen kifelé, sok szélkerék jobbra, balra. Mind áll. Gontoltam, biztos nem kell a villany. Kiértünk Ausztriába, ott is sok szélerék jobbra, balra. Ott is állnak a szélkerekek. Mondom ennek a fele se tréfa, kiálltunk egy parkolóba, egy gram szél se fújt. Viszont szépen sütött a nap, gondoltam sebaj, legalább a napelemek.
Idézet: „Most már azon gondolkodom,hogyan kellene szelet csinálni” Bableves, babfőzelék, szilva, savanyúkáposzta, tejtermékek. Magas helyek, hegytető, tengerpart. A te pozíciódban hány év alatt térül meg a befektetésed a napelem/szélkerék rendszerbe?
A szélkerék soha nem térül meg,de jó kihívás volt,a napelem(7 kW)szerintem 10 éven belül,főként ,hogy sikerült kiváltanom a gázfűtést is hőszivattyúval.
Bocs,nem állt szándékomban a fejlesztést megszakítani,csak egy kérdésre válaszoltam.A szélkerék/generátort érdekes műszaki problémának tartottam és egyáltalán nem bántam meg,hogy megcsináltam,ha módom lesz rá folytatom.Csak a szükség vitt rá,hogy rokon területen nyomuljak tovább.Ezt a topikot minden nap olvasom(nám),tehát további folytatást.
Valaki megfigyelte már, hogy hogyan indul el egy gyors járású szélkerék és hogy pörög fel?
Azért tettem fel ezt a kérdést, mert néhányszor, de nem elégszer megfigyeltem, hogyan indul a szélkerekem. Fúj a szél és a szélkerekem még áll, aztán elkezd forogni. Forog pár kört, aztán majd egyszer csak mintha megugrana és már nagy sebességgel forog tovább. Megfigyelésem szerint nem lineárisan, sem logaritmikusan növekszik a fordulat, hanem ugrásszerűen.
A szélkrék M-n nyomaték fordulatszám jelleggörbéje alakilag megegyezik a kalickás aszinkron gépével, így tanulmányozhatod annak az indulási tulajdonságait.
Annyi a különbség hogy a szél, mint a rendszer bemenő jele, véletlenszerűen változik. Azért megpróbálom leírni: (szél ugrásszerűen 0-ról adott értékre változik és ott is marad). Mi inditási nyomaték keletkezik az álló keréken, ha megfújja a szél. Ha ettől kevesebb a terhelési nyomaték (jelen esetben az összes súrlódás..), akkor elindul a kerék, A forgás következtében a nyomaték nőlni kezd (csatolt kép M-n jelleggörbén megfigyelhető pozitív visszacsatolás), ami gyorsítja a rendszert. Ha ezalatt a gyorsítás alatt a terhelő nyomaték nem nővi túl a kerék nyomatékát, akkor a redszer gyorsulásban marad (itt már a forgás miatt bejön a villamos oldal terhelési nyomatéka is, ennek kézbentartásához kellene a tsr tartó szabályozás). A kerék fordulatszáma eléri a billenési fordulatszámot, onnantól kezdve a fordulat növekedésével a nyomaték csökken, ezen a negatív meredekségű M-n szakaszon fog (kell) kialakulni a munkapont, méghozzá ott, ahhol a kerék nyomatéka megegyezik az összes terhelő nyomatékkal (súrlódás és villamos oldali, meg egyéb elhanyagolt dolgok nyomatékának összege (zaj, rezgés)). És ha már eddig érthető, akkor legyen itt az is hogy a legnagyobb M*n szorzatot kellene elérni a villamos oldal terlhelő nyomatékának változtatásával, ahhoz hogy közelítőleg a legnyagyobb villamos teljesítményt megkapjuk. Az M-n jelleggörbén egységnyi értékű M*n szorzat nagyon sok M és n párokkal teljesíthető. PL: 20=20*1=10*2=5*4 stb mint 20-at ad Másképpen az M-n koordináta rendszerben egy adott értékű M*n szorzatot adó M-n párok egy hiperbolát írnak le, ha összekötjük őket egy vonallal. A max (mechanikus)teljesítményhez olyan hiperbola kell, ami éppen csak egy ponton érinti a kerék M-n jelleggörbéjét. Ha ez megvan, akkor megvan az a fordulatszám is, amire a rendszert rá kell szabályozni (mághozzá a villamos oldal által okozott terhelőnyomatékkal). Lássukcsak hogy mi a fenét lehetne kitalálni erre: TSR opt az egy tervezett érték, amit a legyrártás minősége és a tervezés helyessége biztosít, ha nem is annyi amennyit akartunk papíron, de valamennyi biztosan lesz, amit ki lehet mérni egy jó szeles napon. Szóval a TSR az a rotor kerületi sebessége / a szél sebessége. Nézzük meg az M-n jelleggörbe képét: v1 től v8 ig növekvő szélsebességkekhez tartozó jelleggörbék láthatóak, továbbá a Cpmax görbe, ami az elöbb leírt és v8 nál lerajzolt hiperbolás érinőpontokat köti össze (max mechanikus teljesítményhez ezen a Cpmax és az adott szélesebesség metszéspontjához tartozó fordulatszámon kell munkapontot csinálni, már azt is tudjuk hogy mivel kell azt kikényszeríteni, már csak a hogyan kell). Lehet bonyolultan nagyon pontosan, meg lehet egyszerűen bizonyos hibasávval. Bonyolult esetben a Cpmax görbét kellene kiszámítani, vagy kimérni és ennek függvényében a pillanatnyi szélsebességhez tartozó fordulatszámra rákényszeríteni a rendszert. Egyszerű esetben megközelítjül a Cpmaxot egy egyenessel, ez az egyenes gyakorlatilag a TSR opt lesz (ha a v1-v8 paraméterezés lineáris és valós, akkor nem is tévedük sokat a számunkra érdekes tartományon (3-10m/s), alatta nincs teljesítmény, felette meg korlázotni kell (a korlátozás: billenési pont elé vagy mögé is lehet vinni a munkapontot)). Tehát a végére csak konstans szorzás marad a szálsebsség és a fordulatszám között, innentől kezdve ezt alapjelként használva egy egyszerű PI szabályzóval pofonegyszerűen megoldható a dolog, ha van hol beavatkozni a villamos oldalba (PWM, gerjesztés). A hozzászólás módosítva: Nov 24, 2013
Milyen terhelés, generátor van rajta?
Ha terhelés nélkül is (generátor nélkül, mert pl. egy szabályozatlan párhuzamos gerjesztésű generátornak terheletlenül is ráterhel a gerjesztő tekercse) hasonlóan viselkedik, lehet, hogy a Darrieus-H-nál is tapasztalható hasonló jelenségről van szó. 5 m/s körül van egy szabályos "átesési", felpördülési jelenség. Ennek aerodinamikai magyarázata van. A Gulyi88 magyarázatával egyetértek én is, csak az önmagában szerintem nem okoz ilyen látványos felpördülést, mint amit leírtál.
Köszönöm a válaszod és elnézésed kérem a kései válaszra.
Privátba megkérdezte sziriusz, hogy mire is vagyok kíváncsi, mert kérdést nem írtam. Megválaszoltad Te kérdés nélkül és érthetően. Néhány fogalom is tisztázódott, amiben nem voltam biztos. Tulajdonképpen a billenési pont létezését nem tudtam. A villamos oldalban nehéz lenne beavatkozni, mert a generátor áramát egyenlőre 120 méter UTP kábel vezeti le. Ugyanazon a kábelen jön le az anemométer szenzorától a jel és összeszed valami légköri elektromosságot, ami elállítja a beállításokat. Az anemométerem egy kerékpár kilométeróra. Még egyszer köszönöm a részletes magyarázatot a magam és a hozzám hasonlók nevében is.
A generátor egy 24 voltos villanymotor, amit valamikor rég lehartól kaptam. Áttekercseltem ötletszerűen és most 5 m/s-os szélben termel 10 voltot. Legalábbis annyi jön most le a 120 méter UTP kábel két erén és 19 kerti lámpa led terheli a kábel másik végét.
Mellékelek egy képet amin van a generátor, de már nem úgy néz ki mert a forgórész áll és az állórész forog. Így kiiktathattam a két csúszógyűrűt, de dolgozik a motor két csapágya, így csak van némi súrlódás. Mivel terhelés csekély, az UTP kábel ellenállása és a ledek terhelése miatt, eléggé látványos az átbillenés.
Ebben a felállásban szerintem jelentős mértékben beleszól a felpördülésbe a villamos oldali elégséges terhelés hiánya. A felpördülési szélsebesség fölött megszűnik a villamos tovább terhelés, a rotor gyakorlatilag felveszi az aerodinamikailag korlátozott terheletlen max. fordulatát. A súrlódási, néhány W villamos terhelés szinte elhanyagolható a rotorból kivehető mechanikus teljesítményhez képest.
A felpördülés egyébként bármelyik terheletlen rotornál is megvan, csak terheletlenül még kisebb szélsebességnél. Ez alapján is szokás megválasztani az adott helyre, az adott szélviszonyokhoz legjobban illő szélkerék típust. (Halkan mondom, hogy ez a bizonyára ez volt, kényszer szülte 120 m UTP kábel nem "igazán"energia átvitelre illő megoldás.)
Szia!
Ezt nem tudom kinek szántad, de ha nekem, akkor megnyugtatlak nem állt meg a fejlesztés. Csak úgy érzem nem érdemes publikálni dolgokat, mert csak támadási felületet adok. Meg különben is "a tett halála az okoskodás" Talán hétvégén már készen lesz a rendszer mindenestül. Üdv.
Helló
Eszem ágában sem volt Téged lebeszélni bármiről is,hiszen látom,hogy elkötelezett vagy a témában.A megjegyzés a megtérülésről azoknak szólt,akiknek erről túlzott elvárásaik vannak(én évek óta foglalkozom ezzel,és sok mérési adatom van).Két éve én is átalakítottam egy hasonló 10kW-os motort,amit akkor részletesen fel is tettem ide(ami ma már feltehetően nem található meg).Éppen ezért kifejezetten kíváncsi vagyok az eredményedre,további sok sikert. Üdv
Miért ne lenne érdemes publikálni?
Itt nagyon sok embert érdekel hogy ki mit épít! Engem pontosan a GÉP érdekel,és az okoskodásokat általában el sem olvasom. Ez hobby,és szeretetből kell csinálni.Akit a megtérülés érdekel elsősorban,az úgyis bebukja a dolgot,mert ez Magyarország! Itt alig van SZÉL. A tengerparton teljesen más lenne a helyzet Tehát nyugodtan publikálhatod a megépített dolgaidat,engem csak azok érdekelnek. Elméleti részekre meg kellene egy másik fórum,a mérnököknek.
Kedves Barret
Teljesen igazad van abban, hogy „ Itt nagyon sok embert érdekel hogy ki mit épít!“ Engem még az is érdekelne, hogy ha valaki egy kazettás magnetofon motorjára tesz egy valamilyen propellert és a megtermelt áram egy vagy két ledet üzemben tart. Aki a megtérülésért épít, hát hosszú életre kell berendezkedjen. Valahonnan megtudtam, hogy a sokat csodált szélerőművek is 10-12 év múlva térülnek meg, pedig azt igazán jó mérnökök tervezték és mindent felügyeltek egészen a hálózatba való bekapcsolásig és azután is. Olyat, mi kezdők (tisztelet a kivételnek) nem fogunk soha se építeni. Már csak azért is mert néhány adat, amit hallottam egy ilyen szélerőműről, hát elgondolkodtató. Olyan daru, ami össze tud rakni egy szélerőművet, csak egy van Magyarországon. A színhelyre, csak a darut 27 kamion szállítja. Véleményem szerint, ez a leghamarabb megtérülő szélerőmű, a többi építménynek bizonyára több idő kell. Azok a helyek kivételt képeznek, ahol nincs vezetékes elektromos áram, mert ott nem számít a megtérülés. A tanya, ahol lahar fórumtárs lakik, néhánynak van sziget üzemű rendszere, ami a lakások elektromos árammal való ellátását biztosítja, de csak egy felének van szélgenerátora és napelemei. A családok másik felének kisebb rendszere van, napelemekkel csupán, de azoknak csak tv, világítás és egy hűtő működtethető. Mindezek fényében a szélgenerátor építés egy nagyon szép alkotó munka marad.
Sziasztok! Ez az elképzelésem elektromos bicikli agymotorral. Mit szóltok hozzá?
Ezt már mindenki látta a másik fórumon is,aki akarta véleményezte
Inkább a megépített kész gép képeit várjuk! És hogy mit termel.
Minden km-kőnél ott vagyunk.
Hogy áll a generátor bemérés?
Az áttétel lánc és lánckerék hamar tönkremegy. Ezek ára magasabb, mint a hálózati áramé. Hozzájön még a csapágyamortizáció is a motorban és a propellertengelyen.
A GÉP oszlopa
Lehet ebbe is belekötni.....
Ilyen messziről nem tudok belekötni,talán ha közelről ráfényképeznél a hegesztésekre,találnék belekötni valót
Amúgy ez egy fórum,nem belekötés a véleményezés szerintem... Ami rendben van,abba nincs belekötni való! Még mindig jobb a "belekötés" Mintha az egészet elviszi a szél! Majdnem ugyan-olyan,mint az én oszlopom Ez is 110-es körüli cső?
Bocsi lemaradt a mosolyjel.
Meg amúgyis "akinek nem inge nem vesz gatyára" A véleményezésekkel nincs semmi baj, csak a túlzott okoskodást nem bírom. mind1 A cső amúgy 159,3*6,3mm-es, és ahogy a képen látszik "hidralikilag" van megoldva az emelés
Én is mindig félve teszem fel a mérési adataimat,hátha valaki magára veszi,ezért is írom külön hozzászólásban.Mivel ilyen adatok nem mindenkinek vannak,szerintem tanulságos.A Xaver vihar ciklon lecsengő hatása(szerencsére)nálam a diagramokon.Mivel régen tettem fel ilyet,a szélsebesség 10 perces átlagokból áll,a leadott teljesítmény kicsit hamis képet ad,valójában a betáplált energia diagram az igazi.Az átlagszélnél jóval durvább a pillanatnyi,ezt is mértem akkor,ha valakit érdekel,feltehetem.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |