Fórum témák
» Több friss téma |
A szkópkábellel nincs semmi baj. Azon csodálkoztam csak el, hogy mérés közben, amikor megszakadt áramkört mértem úgy, hogy a mérőfej és a földcsipesz egymás mellett volt közvetlenül, megjelent a szkóp ernyőjén a brumm a sok egyéb nagyfrekvenciás zajjal együtt, a szinuszhullámnak viszont nyoma se volt, amikor viszont ugyanezt a szakadást krokodilcsipeszekkel csiptettem rá a mérőfejre és a földcsipeszre, eltűnt a képernyőről a zajok nagy része, és újból látható volt az a szinuszhullám, ami a számítógépből jött.
Egyöntetüen kontaktus hibád van. Azt kell kideritened, hogy hol. Sokszor a szonda gallérkontaktusa ( földvezeték vége) is képes ilyenre, meg a krokodil fogai nem galvanikusan tiszták.
Ha kontaktus hibám lenne, nem ugyanaz jelenne meg GND kapcsolásban, mint ami akkor jelent meg AC kapcsolásban, amikor a szonta földcsipeszét és mérőfejét összeérintettem. Márpedig ugyanaz jelent meg a képernyőn...
Ha a földcsipeszt hozzáérinted a szonda végéhez, akkor semmilyen jelet sem szabadna látnod, mert az egy rövidre zárásnak felel meg. Ha mégis látsz valamit, akkor szakadás van a vezetékeidben.
Nem láttam semmilyen jelet, amikor hozzáérintettem. (Ezek szerint még mindig van mit fejlesztenem a fogalmazásmódomon xD )
Szóval nincs szakadás a szondámban, és mégis mást mértem egy áramkör ugyanazon pontján, amikor közvetlenül csiptettem rá a szondát a mérőpontokra, illetve amikor krokodilcsipeszes kábeleken keresztül mértem. Ha nem hiszitek/értitek, szívesen csinálok róla egy videót és feltöltöm a youtube-ra, hogy lássátok, mi a probléma. Engem is nagyon érdekelne, hogy tapasztaltabbak mit mivel magyaráznák a jelenséget.
A sima krokodilcsipeszes megoldásodnál ezek szerint kihagytad a mérőfejet? Mert így nem csoda, ha mást látsz olyankor. De készíts videót, mert az a legszemléletesebb.
Már meg is vannak a videók! Angol címeked adtam nekik, hogy minden esetleges látogató megértse remélhetőleg, hogy miről van szó, de szerintem a videók magukért beszélnek, meg aki követte a hozzászólásokat, az tudni fogja, miről van szó:
Func_gen_with_1k Func_gen_with_chords Func_gen_without_anything Az utolsó videót viszont senki se utánozza!
Itt annyit láttunk, hogy a harmadik videón a szakadásos megoldás van.
A második videón is szakadás van, csak ott a krokodikcsipeszek kötik össze a fülhallgató vezeték két végét a szkóp szondával.
Ember nagyon összezagyválsz több mindent. Az 1. meg 2. képen legalábbis amit látni az szinusz és valoszinüleg rendben is van. A 3. képen meg szakadás van vagy áthallás ( nem tudom milyen a windows a gépeden, de lehet, hogy fel sem ismeri ilyenkor a bedugott terhelés nélküli kábelt és ki sem adja a jelet - legalábbis erre vall, ha mégsincs szakadás a drotban. Az én PC-m sem ismeri fel a sima jack hosszabbito kábelt, csak akkor, ha a fejhallgato be van dugva a másik végén.
Az a fejhallgato kimenet az ujabb notebookon elég bonyolultan szokott megcsinálva lenni, mert felismeri a sztereo fejhallgatot és megkülönbözteti pl. a mikrofonos dumagéptöl, ráadásul az enyém kezelni tudja a 3 meg a 4 polusu jacket is ( sztereo fejhallgato + mono mikrofon). Ezt kellene elöbb tisztáznod, hogy hogyan és hova dugod be és erre hogy reagál a PC. A jobb also sarokban lehet beállitani, hogy hova menjen a hangjel. A hozzászólás módosítva: Nov 15, 2013
Sziasztok!
Az eBay-en vásároltam egy HANTEK 6022BE típusú USB-s oszcilloszkópot. Egyszerűbb áramköröket mértem vele, jól működött egészen addig, míg egy kapcsolóüzemű nyomtató-tápegység primer oldali jelalakját meg nem mértem (volna) vele. Elszállt a szkóp és a laptop (adapterről működött) alaplapjának USB-s része. (: Gondoltam, nagy volt a feszültség, amiatt történt. Rendeltem 2 db 1000x -es csillapítót (max.: 400 V) és egy új szkópot. Megjött. Méricskéltem, minden ok. Kapcsolóüzemű tápok működése –jel-alakja, frekvencia, stb.- érdekel, csillapítóval megint belemértem, most pc-vel. A táp és a szkóp (a második is) elszállt. Arra a következtetésre jutottam (nem tudom, helyesen-e?), hogy a pc és a kapcsolóüzemű táp galvanikusan nincs leválasztva a hálózatról, s ez okozhatta a hibát. Itt állok két üzemképtelen szkóppal, nem tudom, hogy javíthatóak-e egyáltalán, ha igen, milyen áron. Javaslatot, segítséget kérek. Szívesen odaadnám az egyik szkópot a másik javításának fejében. Köszönettel, Micimedve51
Szia!
Sajnos azt kell mondjam helyes következtetésre jutottál. Vagy a PC-t vagy a mérendő áramkört le kellett volna választani galvanikusan (transzformátor, notebook aksiról) a hálózatról.
Szia
Valószínüleg a GND részen lehet a hiba/szakadás/szétégett fólia, jobb esetben a többi túlélte. Mindenképp a mérendő áramkör legyen föld független ha hálózatról működő dolgot mérsz! Ne a laptop/PC/oszcilloszkóp, különösen, hogy bizonyos dolgokhoz úgy látszik még nem szoktál hozzá. Személy szerint rossz javaslatnak tartom bármelyik más eszköz földfüggetlenné tételét. Ha pl. a PC-t választod le, akkor egy kapcsolóüzemű tápegység mérése esetén a PC háza/USB portok, mérőkábel fém részei, minden ami eredetileg földpotenciálon volt, extrém esetben fázisra is kerülhet és elég egy rossz mozdulat az áramütéshez! Ugyan ez igaz egy asztai oszcilloszkópra is. Nem kioktatásnak szánom, de a 230V kellő odafigyelést és tudást igényel!
Szia !
fehrudi jól közelítette meg. Gondolom Te is észrevetted, hogy a szkópzsinór testcsipeszét amikor odacsíptetted, akkor volt a tüzijáték. Ezután biztos gondolkoztál, miért történt. Volt (fiatal)kollégám a söntön levő ampermérőt szkópolta így meg. A bumm alatt a mutató rátekeredett a tengelyre !
Kedves fehrudi!
Tanácsaidat nem tekintem kioktatásnak, inkább megköszönöm! A méréskor igyekeztem úgy "megközelíteni" a mérendő kapcsolóüzemű tápot, hogy áramütés ne érjen. Abba viszont nem gondoltam bele -akkor-, hogy a mérendő és mérő eszköz a hálózaton keresztül is összeköttetésben vannak. Tán megoldás lehet egy leválasztó transzformátor, ha még egyszer lesz szkópom és a mérés annak használatával is elvégezhető lesz.
Kedves micimedve51 !
Ilyen feladathoz mindig kell leválasztótrafót használni ! Azt is figyelembe kell venni, hogy a szkóp bnc külső, "test" fémrészek direkt hálózaton vannak. (érintéskor áramütés !!!) Ha olyan leválasztótrafót veszel, aminek szekunderén földelt aljzat van, akkor a földelés vezetékét csípd le. Ha nem akarod, akkor a leválasztótrafó szekunder konnektorához emlékeim szerint villamossági boltban kapható olyan közdarab, ami bedugható a földelt konnektorba ( ha azzal készítették a trafót), de a közdarabon csak 2 lyuk van ! (Nem viszi át a földelést) Idézet: „Ha olyan leválasztótrafót veszel, aminek szekunderén földelt aljzat van” Akkor az valószínűleg nem is leválasztó trafó. Kész leválasztó trafó kimenetén földeletlen csatlakozó van, ezzel is jelezve az elszigetelés tényét, és hogy véletlenül se lehessen a leválasztott eszközt földelni. (saját készítés esetén is érdemes a szabályt betartani, földeletlen, és nem buherált földelt csatlakozót használni) Természetesen a mérendő eszközt kell földfüggetlenné tenni. A mérés megkezdése előtt akár többször is át kell gondolni a mérési elrendezést, ügyelve nemcsak a leválasztásra, hanem a földhurkok kialakulásának lehetőségeire is. Biztonsági előírásnak kell lennie, hogy a mérési összeállításon csak feszültségmentes állapotban lehet változtatni, feszültségtől függetlenül. Lehet zárlatot okozni rossz helyre csiptetett mérővezetékkel is. A mérési elrendezés változtatása után újra ellenőrizni kell a kapcsolatokat, és csak ezután szabad bekapcsolni.
Jó reggelt mindenkinek , nem régiben szereztem egy szkópot. Eléggé szükség lenne rá de még nem használtam ilyet .
Hálózati brumm keresésre kénne jobban. Mivel az erősítőből teljesen ezt nem lehet kiűzni ! csövek cserélgetve,új ellenálások , nem olcsó kondik.és brummos, hol jobban hol kevésbé Egyik előfok cső helyére csak az a régi vacak jó ami benne volt mert ha újat rakok bele vagy használtat annál brummosabb az erősítő.Sőt már kezd ezzel is zajosabb lenni De az a lényeg a szkóp neve : ELKIS SERVOSCOPE 4205 vagyis elvileg ez de ha lesz rá időm ránézek megint . Az érdekelne hogy ezzel miket lehet mérni? , ez még csöves nem mai darab . Idézet: „Hálózati brumm keresésre kénne jobban. Mivel az erősítőből teljesen ezt nem lehet kiűzni !” Hát egy szkoppal meg majdnem kizárt. A brummöléshez fül meg tapasztalat kell. Amugy sajnos a szkopdat nem ismerem. A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2014
Sziasztok, egy amatőr kérdés, már régóta keresek neten egy kapcsolást, már ha létezik ilyen. Amivel tudom az oszcilloszkópommal a saját EKG-mat megjeleníteni, van ilyen? Ha rosszul fogalmaztam elnézést
Hello! Inkább menj orvoshoz, az tudja is hogy mit lát. De..
- A jel kicsi, alacsony frekvenciás, egyszerű szkóppal nem is látható jól. - Életvédelmi problémák is vannak. Nagy impedanciás jelerősítő kellene analóg leválasztással. Mert egy szkóp, nem gyógyászati mérőműszer.. üdv!
Köszi, pusztán hobbi szintű dolog lett volna, hál isten nem kell doki. A neten azóta körbe néztem keringenek kapcsolások, de akkor kihagyom.
Kedves Mindenki!
Szereztem egy oscilloscope-ot a mai nap. Valamire még emlákszem hogy hogyan kell használni de nem ezen. A derab nem igazán mai de ahogy bejapcsoltam egy kis pontocska megjelent a képernyőn. Igazából annyit tudok róla hogy DG-7 es cső van benne. Amit szeretnék még tudni hogy milyen mérőkábelt kell hogy szerezzek be hozzá és a potik mit is csinálnak (a felső jobb és balt tudom ) A hozzászóláokat előre is köszönöm! Üdv: István
A gombokra rá van írva a funkciójuk:
Helligkeit = fényerő Bildscharfe = fókusz Kipp ampl = szinkron amplitúdó Frequ fein = eltérítő frekvencia finom állítása Hor Verstarkung = vízszintes erősítés Frequ Grob = eltérítő frekvecia durva Vert Verstarkung = függőleges erősítés A catlakozók feletti felirat: Hor eingang = vízszintes bemenet Vert Eingang = függőleges bemenet A középső három 50 Hz, és szinkron bemenet. Mérőkábelre nem nagyon lesz szükséged, megfelel két mérőzzinór is, a nem túl nagy, <1 MHz frekvncia miatt. Hangfrekir azért jó. Ha a frequ Grob bármelyik állásában csak pontot tudsz varázsolni, akkor valószínűleg nem megy az eltérítő generátor. Ezt befolyásolhatja még a szinkron gomb állása.
Nagyon köszönöm a segítséget, de sajnos egy elektrolitkondenzátor elszált benne. Akkor éppen nem mértem volna vele semmit csak be volt kapcsolva. Szerintem csak az idő megtette a hatását.
Üdv: István
Akkor neki lehet állni a javításnak. Elég egyszerű szkóp, tanulási célra kitűnő.
Azt lehet tudni hogy milyen gyártmány lehet?
Sziasztok!
Autós erősítő torzítását akarom megmérni oszcilloszkóppal. Ugye itt hídban van a hangszóró rákötve. A mérőcsúcsot rátehetem a hangszóróra? Nem akarom a bemenő jelet egyszerre mérni a kimenővel, azzal zárlatot okoznék.
Hello! Ha az erősítő táplálásának galvanikusan nincs köze a szkóp testpontjához, akkor meg lehet oldani. Viszont ha a szkóp földelt, és a generátor is amivel meghajtod az erősítőt, már is nagy füst nayg korom lesz. Tehát tévedni nem illik, mert esetleg mind kettő egészségére megy.
De "mérni" torzítást ezzel nem fogsz, maximum "meglesni". Mert annak mértékének megítéléséhez gyakorlott szem kell, és 5..10% alatt nem is fogod jól látni. Azt meg úgy is tapasztalod, ha a híd egyik, vagy másik felét gusztálod. üdv!
Hello!
Köszönöm a választ. Az autó akkumulátorjáról akarom közben táplálni, így le lesz választva. Rosszul fogalmaztam, a clippelést akarom megfigyelni. Akkor úgy is jó ha a szkóp testjét a mínuszra teszem és a híd egyik felét meg a másikat megnézem, hogy clippel-e? |
Bejelentkezés
Hirdetés |