Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Attila86 SMPS tápegységének mennyi a minimális AC bemenőfeszültsége (38V helyett)? Én 26V-ról szeretném használni. Működni fog erről az áramköri elemek változtatása nélkül?
Nem tudom ....... Nekem ez jutott eszembe
 Az IC1/2-t alakitanam ki igy A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2014
Szia!
Én is ilyenen töprengtem, de elbizonytalanodtam a OPA tápfeszültségét illetően. (-5V és +24V) Amikor az alsó led világít(áramkorlát) akkor a kimenet 24V így a ledre és az ellenállásra 24V jtu, viszont ha a felső világít, akkor a kimenet -5V, így a ledre és az ellenállásra 29V jut. Okozhat-e problémát az eltérő fényerőn és az OPA eltérő terhelésén kívül ? (Ezt ellenállás módosítással be lehetne állítani) Illetve a kondenzátoros-ellenállásos -5Vos zener rész elbírja-e ezt a plusz terhelést? Ez a nagyobb kérdés számomra. Kiborg Idézet: „elbírja-e ezt a plusz terhelést?” kb 20mA-rol beszelunk? S a negativ feszultsegre csak azert van szukseg, hogy a tap 0-ig leszabalyozhato legyen. En probalnek egyet. S igen az ellenallasokkal allitanam be a LED aramait a feszultsegek fuggvenyebe A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2014
Megtisztelo! Koszonom.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2014
Akkora bemenő AC-t adsz neki amekkorát akarsz. Legalábbis a 38V-nál kevesebbet nyugodtan adhatsz neki. Viszont ha nincs elegendő tartaléka akkor az egyenirányító schottky-kon 10A kimenő áram esetén folyhat 10A, ami épp a határán van. Bár biztos kibírja de azért nem egészséges a határán használni.
Ugyanis noha az SMPSII maximális kimenő árama 10A, a trafóról soha nem vesz fel 10A-t mivel az előszabályozó feszültség-áram átalakítást végez. Ehhez azonban muszáj hogy a bemenő fesz nagyobb legyen a kimenőnél. Ha viszont te kisebb feszültségű trafót használsz akkor a táp tartaléka is kisebb lesz. Így vagy a max kimenő áramból vagy a max kimenő feszből kell lejjebb adnod.
Valóban ötletes, de az azonos fényerő eléréséhez az ellenállásoknak a feszültség arányában kell lenniük tényleg.
Viszont az esetleg gond lehet hogy ez gyakorlatilag csak az áramgenerátoros üzemet jelző LED invertálása. Azaz valójában nem a feszültség-generátoros üzemet jelzi hanem azt hogy most épp nem áramgenerátoros üzemben van. És itt meg lehetne kérdezni hogy na de akkor miben? Hiszen vagy feszgenerátorosban vagy áramgenerátorosban megy egy táp, nem? Hát nem. Előfordulhat egy harmadik eset amikor egyikben sem, azaz a feszültség-szabályozó kör és az áram-szabályozó kör is nyitná az áteresztő tranzisztort. Ilyen akkor fordul elő amikor a feszültség-állító potit annyira feltekerjük hogy az áteresztő tranyó totál kinyit és már nincs több tartaléka, azonban még így sem éri el a kimenő fesz a kívántat. Ez akkor fordul elő amikor élesztünk egy labortápot és még nem állítottuk be a max feszültséget határoló trimmert. Ez csak egy apró megjegyzés, de fontosnak gondolom megjegyezni mert ez a megoldás nem a szó szoros értelmében vett feszgenerátoros üzemet jelzi. Csak közvetve.
Addig lehet lemenni, hogy az 555 tápja biztosítva legyen.
Köszönöm! 4-5 A- nél többel nem gondolom terhelni.
idézet tőled"10A kimenő áram esetén folyhat 10A, ami épp a határán van" nos szerintem 10A kimenőnél effektív 14A folyik be (hogymiért azt nem részletezem) ami csúcsokban sokkal több!!!
Hogy miért , azt sem részletezem, (aki nem hiszi járjon utána...)szóval 10A kimenőáramra nagyon aláméretezett 10A diódát betenni, szerintem ...
Még egy idézet:"Ugyanis noha az SMPSII maximális kimenő árama 10A, a trafóról soha nem vesz fel 10A-t "
szóval beadsz 35V 10A váltót , és kiveszel 50V 10A a kondik után? ????
NEM! -ertek hozza- Olvasatomban a
Idézet: azt jelenti, hogy -a vesztesegeket elhanyagolva- a teljesitmeny allando marad.„...előszabályozó feszültség-áram átalakítást végez....” Tehat a Idézet: es kiveszel mondjuk 17.5V 20A-t.„...35V 10A váltót...” Ha jol ertelmezek.
Gratz kapcsolásban nem egyenként nézzük a diódákat. Hogy miért, azt nem részletezem
Megtennéd, hogy mégis részleteznéd nekem?
Üdv.
Rendszeresen beleolvasok a "Labortápegység" topic-ba. Engem érdekelnének a számításaid részletei, ha nem vagyok ezzel tolakodó. Köszönettel, papus51
Ohh, milyen kis titokzatosak vagyunk!
Az egyenirányító diódákon nem folyik 10A, hogy miért azt nem részletezem. 
Így is lehet értelmezni amit írtam, de nyilván nem erre gondoltam hiszen ez elég nagy butaság lenne. Hogy miért, azt nem részletezem.
Na jó de. Itt egy idézet a cikkemből:Idézet: „A hatásfok-táblázatból kiolvashatunk még egy rendkívül fontos információt! Nézzük csak meg a főtáp bemenő áramát és a kimeneti áramot! Azt látjuk, hogy a kimenő áram minden esetben nagyobb mint a bemenő, némely esetekben jóval nagyobb! Az első mérésnél több mint hússzor akkora áram folyik ki a tápból mint amekkorát felvesz! Azaz konkrétan a táp 63mA-t vesz fel, de közben 1,29A folyik ki belőle! Vagy ott van például a 6. mérés ahol a labortápba 887mA folyik be, ki belőle viszont 4,6A, azaz több mint az ötszöröse. Hogyan lehetséges ez? A válasz nagyon egyszerű: a jelenség az előszabályozónak köszönhető, hiszen az feszültség-áram átalakítást végez. Ebből következik egy rendkívül előnyös tulajdonsága az SMPS II labortápnak, mégpedig hogy nagyobb áramot is ki vehetünk belőle mint amit a trafónk le tud adni! Azaz durva példával élve: ha van egy például 300VA-es trafónk ami 60V-ot és 5A-t tud leadni, abból készíthetünk olyan labortápot ami ugyan csak 30V-os viszont 10A-es! Vagyis a feszültség 'kárára' nagyobb áramot kaphatunk. Ez azért is jó egyébként mert ha egy kisebb áramú trafónk van mint kellene, azon nem igazán tudunk változtatni hiszen az áram növeléséhez vastagabb huzallal újra kellene tekernünk az egész trafót. Viszont a trafó feszültségét sokkal egyszerűbben növelhetjük, hiszen csak rá kell tekernünk még néhány menetet a trafóra. Ez egy olyan óriási előnye az SMPS Labortápegység II-nek amit egyetlen másik, tisztán disszipatív labortápegység áramkör sem mondhat el magáról.” Tehát áramból vehetünk ki többet mint amit beadtunk, nem feszültségből.
A másik megközelítés pedig az. hogy gratz kapcsolásban a dióda áramokat kettővel kell szorozni. Így máris 20A folyhat befelé....
jucsaba: "nos szerintem 10A kimenőnél effektív 14A folyik be (hogymiért azt nem részletezem)" Ez a kérdés viszont még érdekelne! Csak hogy tanuljak valamit.....
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2014
Az meg a másik. Csaba, kerestem neked valami anyagot az egyenirányításról, tessék: Bővebben: Link
Idézek belőle: Idézet: „A váltakozó feszültség pozitív félperiódusában a D1 és a D3 dióda nyitófeszültséget kap és a diódákon I1 áram folyik. A negatív félperiódusban a D2 és a D4 diódák vezetnek és I2 áram folyik rajtuk. Az Rt ellenálláson a két áram eredője, Iki folyik.”
A főszabályozó az előszabályozó kimenetén lévő elkóból táplálkozik. Amíg a bekapcsolás után ez nem töltődik fel, addig az egyenirányítón nyilván jóval nagyobb áram fog folyni, amikor feltöltődött akkor meg kevesebb.
Oda kell tenni a dióda után egy pici söntöt, aztán egy tárolós szkóppal lehet nézelődni hogy mikor mennyi az annyi.
Szerintem itt a graetz utáni elkóra, a 10000µF-osra gondoltál inkább. Igen, bekapcsoláskor míg az töltődik nem igazán van ami korlátozná az áramot (persze a trafó belső ellenállásán és a lágyindítón kívül). Na de nem repetitíven a 10A többszörösét is elbírja a dióda! Olyan grafikonnal hogy "Maximum non-repetitive peak forward surge current" nem találkoztatok még?
Nem, az előszabályozó kimenetén lévő kondira gondoltam. Csak közbe eszembe jutott hogy az előtt van még egy kondi, a bemeneti puffer. Mert a kimeneti meg abból töltődik fel. Nekem nem kell magyaráznod a gyors diódákról, túl vagyok már néhány kapcsitápon.
Az 2000µF-os ami önmagában jóval kevesebb, ráadásul ott már van sorba vele sönt és a kapcsoló FET RdsON-ja. A bemeneti 10000µF viszont ötször akkora és ott semmi áramkorlátozó hatás nincs (a fentebb említetteken kívül).
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2014
Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem az SMPSII-vel kapcsolatban ha már ezeket fejtegetjük, hogy a bemeneten 7-8A körül áram is van, akkor a 10000uf-os kondenzátor nem gyengusz egy kicsit, ezt már csak azért kérdezem mert a piacon kapható legjobb minőségű 10000 µF / 100V SNAP-IN kondik is csak MAXIMUM 5,49 ampert viselnek el? Én így gondolom, de lehet hogy erre is van magyarázat? Idézet: „legjobb minőségű 10000 µF / 100V SNAP-IN kondik is csak MAXIMUM 5,49 ampert viselnek el” Az Alkotó-s féle tápomba ilyenből kettőt raktam be párhuzamosan a 10A-es terheléshez. Ez így max. 4V hullámosságra simít.
Akkor amit hiányoltatok:
nos ha 35V megy be váltóban , amiből (durván)50V lesz az elkón, tehát a feszültség gyök2-vel szorzandó , akkor hogy meg legyen az energia (megint elhanyagolandó a dióda vesztesége)a bemenőáram gyök2vel nagyobb kell hogy legyen(effektívben mérve). |
Bejelentkezés
Hirdetés |
