Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Az UcD-nél a legmagasabb kapcsolófrekvencia kis kivezélrésnél van.
Nagy kivezérléseknél a kapcsolófrekvencia csökken, ennek okai: - a bemeneti komparálás szinuszhoz történik, ezért modulációs hiba adódik, amit a visszacsatolás igyekszik javítani a kitöltési tényező korrigálásával - a kitöltési tényezőnek korlátot szab nagyobb kivezérlések esetén a legkiseb kiadható impulzushossz (ami egyrészt függ a bemenet-kimenet késéstől, másrészt az egész erősítő huroktól, lényegében egyenes arányosság van az üresjárati kapcsoló impuzlushosszal), emiatt a kitöltési tényező korrigálása csak a kapcsolófrekvencia együttes korrigálásával történik meg Most mennyi az áramköröd bemenet-kimenet késése? Ha a bemenetre négyszögjelet kapcsolsz akkor le tudod mérni. A többi már a visszacsatolás állítás lesz. Nagy baj nem lesz a 150kHz-től, legfeljeb több lesz a kimeneten a szűrőmaradék, de az nem aktasztrófa. De FETektől függően úgy 250kHz az egészséges.
Na most nézem tüzetesebben a modulátort.
Na kérem van itt késés. A jelútban van 2db LM311, ami ide alapból lassú komparátor (a cikkesben 1 db van), majd még jön 3 logikai kapu késése, utána IR2101 és az MCP. Amit én javaslok: vágjuk ki az LM311-eket, legyen 1 komparátor, egy ennél gyorsabb fajta, egy 5V-os. Egyben a logikai kapukat is gyorsabbra kellene cserélni, a gyorsabba CMOSoknak jobb is lesz az 5V. Az IR2101 meg támogatja az 5V-os bemenetet. A legtutibb nyílván az lenne, ha az IR2101-et IR2010-re cserélnéd, és akkor csak a a kikapcsolást kellene gyorsítani PNP tranyóval nagyobb FETeknél. Persze IR2110 is jó lenne, FET megkapcsolása RD-n keresztül, kikapcsolás PNP-vel.
Nem akarok egy csúcs erősítőt csinálni, így is sok munka és sok pénz van már a fejlesztésben az időről nem is beszélve. A modulátort ujjá építem és meglátom hogy muzsikál így. Biztos vagyok hogy még építeni fogok egy jó pár D-Amp -ot és rengeteget tanultam tőled amit nagyon köszönök. Ha ez így megfelel majd az elvárásaimnak mind hangzásilag, teljesítményileg akkor nem sz@rakodok vele tovább.
Nem vagyok híve ennek a gate ellenállásnak. Nem szeretem azt a megoldást ahol egy ellenálláson keresztül kapcsol a fet és diófán vagy pnp-n ki. Ha lassabb a bekapcsolás akkor ott nagyobb a veszteség is a feten. Legyen csak a bekapcsolás is gyors és a vezérlő jelekben legyen a holtidő. Ha ez így nem válik be akkor ezt építem meg: Az erősítő a cikketekből csak egy kicsit át fogom méretezni az alkatrészeket hogy működjön 2x80Vról. cserélem a fet meghajtót ir2101-re és tranyókra. Ha véletlenül elrepül a fet és gate-re zárlatol a táp akkor nagyobb az esélye hogy csak a filléres tranyók halnak a fettel együtt és az IR meghajtó túléli. Van itt még valami amit kérdeznék. Ezelőtt az önrezgő előtt próbálkoztam 3szög jelessel és visszacsatolttal. Amint visszacsatoltam és el kezdtem hangosítani nagyobb kivezérléseknél olyan mértékben egyik pillanatról a másikra csökken a kapcsoló frekvencia hogy már nem volt jó. A 3szög hiába volt 200khz, a komparátorból mégis 60khz környéki PWM jött és amint megszakítottam a vcs-t azonnal visszaállt a komp kimenete 200khz-re (de ugye így nem volt jó a hangzás még fülre se nem hogy mérve, nyílt hurokkal). Bocsi a regényért A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2014
Idézet: „Ha lassabb a bekapcsolás akkor ott nagyobb a veszteség is a feten. Legyen csak a bekapcsolás is gyors és a vezérlő jelekben legyen a holtidő.” Olvasd el például az IRF leírását a MOSFETek kapcsolási jelenségeiről. Nem érted őekt igazán, nem látod a problémát. A gyors bekapcsolással nagyon nagy dU/dt keletkezik, amivel sok probléma van: - Mivel a snubbered a nyákpályk miatt RLC snubber, ezért túl nagy frekvenciákon korlátlt a hatásossága - Mivel az LC szűrő nagyon angy frekvenciáokn valójában felüláteresztő CL szűrő, ezért amit a snubber nem nyel el,a z egy-az-egyben átmegy rajta, és szép kis tüskék leszenk a kimeneten. Egyből ugrik minden féle EMI megfelelés. További dolgok, hogy a 200V-os FETek lassúk, még az IRFB4227 is, relatíve 100V-os FETekhez. A túl gyors bekapcsolás sok egyéb problémát hoz, például nyákban. Eggy TO220 fetnél a lábak már antennák lesznek, visszahatás van a gatere, valójában nem egyszer, hanem 5-ször be-ki fog kapcsolni. (nem milelr Plató lesz, hanem MIller-beezgés). Remélem így már érted, hogy a bekapcsolási sebességet kontrollálni kell. Idézet: „Amint visszacsatoltam és el kezdtem hangosítani nagyobb kivezérléseknél olyan mértékben egyik pillanatról a másikra csökken a kapcsoló frekvencia hogy már nem volt jó.” Ez ugyanaz, mint előbb mondtam, a modulációs, késés és egyéb hibák miatt nem tudna az adott kapcsolófrekvencián hiba nélkül (kis hibájú) jelet produkálni, ezért a visszacsatolásról érkező jel nagyobb, mint az órajel (háromszögjel), és ezért csökken a kapcsolófreki, vagy nem kapcsol vagy akármi. Érted? A visszacstolás egy plusz vezérlő jel, ami úgy alakítja a vezérlést, hogy a kimenet-bemenet hiba csökkenjen!
Na jó. Sikerült meggyőznöd. Átrajzolom a kapcsolásotokat és felteszem hogy mondj róla véleményt. Nemsokára jelentkezem.
Nem a véleményem, hanem a tudásom az érdekes. Hasonlóan nálad is az a lényeg, hogy érted -e a poént.
Abban igazad van, hgoy túl lassú bekapcsolások esetén szintén nagy a vesztség (integrál(UI)), és ha gyorsítod, akkor cöskken, de aztán aha tovább gyorsítod akkor megint elkezd nőni a vezsteésg, az előbbi többszörös-kibe-kapcsolás miatt. (és persze ahogy növeled a bekapcsolás sebsségét úgy nő a zavar). Ha tudod mérd meg a snubbered hatékonyságát. A legjobb lenne, ha lenne rá egy bode, hogy hoggyan nyel el. Igazából a holtidőt és a bekapcsolási sebességet kellene gyszerre úgy belőni, hogy a zavarok ne lépéjék túl az általad meghatározott küszöböt, és persze a disszipáció sem legyen túl nagy. Ha meg mindenképpen gyors FET bekapcsolást szeretnék, akkor tokot kell váltanod. TO220 az 7-10nH lábanként. D2PAK nem sokkal jobb, de egy Cu-Strapos SO8 már igen, ráadásul van sok Power8 tokú FET. Aztán persze a legjobb a DirectFET, na meg a PolarPAK. De fontos, hogy jobb toknél sem gyorsíthatsz fel annyira, hogy a tok lábinduktivitása, és persze az odavezetések lábinduktivitása meghatározó legyen. Egy PolarPAK toknál pl, rögtön a tok alá tudod rakni a snubbert. Sőt el lehet gondolkozni snubber kondik vásárlásán (integrált RC elem), amit rögtön alá rakva feljavul a snubbered. Ezek már a te döntéseid, de azt is érdemes megnézni, hgoy melyik veszteségek uralkodnak. 200V FETeknél például saccra a reverse-recovery lesz durva, és akkor kit érdekel már, hogy a bekapcsolási veszteség egyéb tagjai 0,1W vagy 2W, ha a reverse recovery 20W?
El is készültem. Most összerakom így próbapanelen és kipróbálom.
Előbb módosítanom kell a PowerBoardot hogy meglegyen a holtidő.
Építettem cd40106-al egy 200khz oszcit. Próbáltam 220hz-től 200khz-ig és nagy a valószínüsége hogy a fetek összenyitnak 22 ohmmal. A tápomon az áramgenerátor bekorlátoz mikor váltás van. Persze előtte kipróbáltam az MCP-t ogy a 7-es lába kapcsolja be a fetet tehát ide kell az ellenállás a 6-os meg ki.
A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2014
Ez így valamiért nem indul el. Ha el is indul össze vissza kapcsol az egész aztán, leáll.
A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2014
Ilyen a komparátor kimenete és az égvilágon semmit sem tudok tenni ellene. Már próbáltam lassítani a komparátoron pikofarád nagyságrendű kondenzátorokkal, akkor a láncba RC késleltetést tenni, hiszterézis beállítani a komparátornak, szűrést pakoltam minden tápra de semmi.
Moderátornak: Rendben bocsi A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2014
Vicces. Felszed egy szép kis zavart, ami szerintem a visszacsatoláson keresztül jön vissza a kimenetből, ami pedig a FETek tranzienseiből jön.
Szóval: - FET kapcsolásának belövése, kontorllált bekapcsolás - Félhíd átmenetek figyelése, snubberek belövése - Kimenet figyelése, mennyire mennek át a tranziensek - Visszacsatolás: mennyire megy vissza a trenziens a bementre. A bemenet mi egyébből szed még össze zajt. Szóval a komparátor bemenet a kérdéses. Az LM311 egy viszonylag lassú komparátor, de ahogy minden kompraátor,a kkor lesz igazán gyors, ha a bemenetek nagyok a tullövések. Szóval 1mV különbségre jó 1us alatt válaszol, de 20mV-ra már akár 50ns alatt. Szóval ha ilyen gyorsan ilyen ronda dolgokat produkál, akkor az durva zavarokat jelent a bemeneten!
A visszacsatolásban egy ellenállást nagyobbra cseréltem, így jó de a kapcsolófreki így is csak 60khz.
Összeraktam az önrezgő PWM végfokom 2 példányban. Az PWM freki szinkronizálást úgy oldottam meg hogy az egyik erősítő komparátorának kimenetét egy 1nf+100kohm soros tagon keresztül összekötöttem a másik komparátor bemenetével de nem az igazi. kb 4khz van állandóan a 2 csatorna között és ez hallatszik szóval nem az igazi. Eléggé zavaró, pedig relative halk. Ti hogyan szoktátok megoldani? (a 2 csatorna az utolsó ellenállásig egyforma)
Ha önrezgő akkor ne szinkronizáld össze, egyrészt azért mert akkor af rekvencia nem fix, hanem függ a terheléstől, és így sok értelme nem lesz.
Ellenben egy jó nyáktervvel a kettő csatorna közti csatolást inimalizálhatod. Eleve végig kell nézni a kapcsolóüzemű zajt, a tápfeszek rángatásád, ezeket meg kell oldanod, és akkor egyben a lebegés is javulni fog.
Tehát jobban járok ha szinkronizálás helyett inkább elhangolom a 2 csatornát egymástól hogy legyen n*10khz a kettő között és az már nem hallatszik. Értelmét nem nagyon látom mindent átnyálazni amit írsz mert soha nem fogom tudni olyan egyformára megcsinálni hogy halál egyformák legyenek a frekvenciák. Nincs valami jól bevált kiegészítőd(kapcsolásod) ami el indítja az erősítőt bekapcsoláskor? Szerintem a boot kondiban nincs táp és húzni kell neki egy kis jelet hogy a low side fet bekapcsoljon, töltsön a boot kondenzátorba és megszólaljon.
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2014
Több lehetőséged van:
- vagy elhangolod egymástól a két csatornát 22-25kHz különbséggel (azért kell ekkora különbség, hogy ne a hallható spektrumba essen a frekvenciák különbsége) - vagy +/-2kHz-en belül próbálod tartani a terheletlen önrezgő frekvenciáját. Ilyenkor a végfokozatok képesek pl. a tápvonalakon egymásra szinkronizálni. (- harmadik lehetőség, hogy kényszervezérelt szinkronizálást alkalmazol /külső órajel betáplálás/. A vezérlőjel frekvenciája 20%-kal legyen kisebb, mint a terheletlen önrezgő frekvenciája. Ez a megoldás nagyon jó nyáktervet, és felkészültséget igényel mind szakmai, mind műszerezettségi oldalon.)
Nekem abból mindig csak bajom származott ha együtt járt a két végfok, sokkal kevesebb gond van velük ha külön frekin mennek. Sőt a legutóbbi 1kW-os fejlesztésnél pont ez volt az egyik probléma, hogy nagyobb kimenőáram esetén folyamatosan összeszinkronizáltak, és ennek a bementi fokozatok sem örültek de az IR meg végképp nem, el is lőttem így kettőt.
Egy fixfrekis esetében talán jobb ha együtt mennek, de az önrezgőnél szerintem nem. Az első ilyen próbálkozásom sem jött össze, amikor 1db komparátorról akartam járatni a 2db IR-t ellenfázisban. Na az csinált még érdekes dolgokat. Ha nem áramkorlátos tápról játszottam volna vele, akkor kb. minden indítás után cserélhettem volna FET-et és IR-t.
Sziasztok. +- 35 voltrol mekkora teljesitmenyt leht kiszedni egy d osztalyu erositovel ?
5-600W teljesítményen is használok IR végfokokat összeszinkronizálva. Nincs velük semmi baj.
2 Ohmos terhelésre csináltam nagyobbat is, annál sem volt gond. Természetesen csak jó nyáktervvel fog működni a dolog, optimális szűrő elrendezés és alkatrészek mellett. Az, hogy nagyobb kimenőáramok esetén összeszinkronizálnak, az nem hiba. Sőt! Inkább előny lehet. Az, hogy ez nem volt megfelelően kezelve, az a hiba.
4 ohm / 100W körül. Vagy hidalással sokkal többet.
Nem, én azt javasoltam, hogy inkább a nyáktervre figyelj, és akadályozd meg a két végfok csatolását (tápon, éteren, akármin keresztül). Ezzel jársz a legjobban.
Ha nem csatol a két végfok, akkor az azt is jelentei, hogy a tápot nem rángatják nagyfrekvenciása, nem adnak ki zajt, a bemenetre sem megy vissza a kapcsolófrekvenciából zaj satöbbi. Szóval erre amúgy is kellene figyelned, hogy igazán jó legyen.
Ugyanannyit kb, mint bármilyen erősítővel!
OHM-törvény!
Sziasztok! Már egy másik topikban próbáltam választ kapni hogy miért nem jó a nálam lévő erősítő. Azt ki tudtam szűrni hogy 100% hogy a végfokkal van a hiba. De hogy hol azt nem tudtam meg állapítani. Amiről szó lenne az egy JBL E150P SUB erősítő. Meg szüntetem a kapcsolatot a hangváltó és a vég fok között. A hangváltó felére ha reá forrasztottam egy vezetéket. Akkor fejhallgatón rendesen müködött minden. Csak a végfok felére adtam egy jelet. Közvetlen, de úgysem szólt a végfok. Ebben tud esetleg valaki segíteni, hogy mit nézzek még meg vagy cseréljek?
Szia! Nagyon sok minden lehet hibás. Megfelelő tudás és műszerezettség nélkül nem javaslom a házilagos javítást. Nem rosszindulatból mondom.
Nem hiszem hogy túl nagy baja lenne. Mert nincs megy sülve semmi. Van 2 ellen állás amit egy TV- szerelő tett bele de nem a megfelelő értéket. Azt mindenféleképpen ki cserélem, a gyári értékűre. Mivel ez az erősítő már lett helyettesítve. Így nem létfontosságú hogy ha tönkre megy jobban. Tehát ha valaki tudnak segíteni tanácsokkal. Az nagyon jó lenne. Amit tudok azt meg szeretném próbálni meg tenni. Egy multi méterem van, műszer gyanánt.
Ha van kapcsolásod, tedd fel. Csinálj róla fotókat, hogy lássuk is. Utána tudunk tippeket mondani.
JBL E150P Ez van hozzá. Minden benne van. Fényképeket ígyekszem csinálni. De csak hétvégén kapom vissza azt a telefonom szervizből amivel jó képeket tudok csinálni. A mostanival nem lehet látni tisztán a nyákot. De valahogy meg próbálok képeket is csinálni.
A megadott link nem jó, és még javítva és 403-as hibát ad ki nekem. Mentsd le a gépedre, és használd a poszt alján lévő fájlmelléklet gombot!
Csak úgy tudunk segíteni, ha nekünk is adsz infót. Ha küldezs egy kapcsolsát, fényképet, akkor meg tudjuk modnani, hogy melyik alkatrészeket ellenőrizd le, és úgy gyorsabb lesz a megoldás. |
Bejelentkezés
Hirdetés |