De azt hogyan? Egy "slag" lóg az orrod alá vagy...?
A venti legalább elfújja mielőtt az arcodba száll. Vagy ez is? Nem tudom elképzelni.
:smoke: <- kéne ilyenből ónszopogatós is!!
de utánna :fogmosas: !!!!!!!!!!!!!!!!>

"A hadiipar csuklóból magasan tesz rá, a gépjárműelektronikai ipar szintén!"

Na ez speciel nem igaz. A hadiiparról nem tudok, de az autóiparban állnak át szépen ólommentes forrasztóónra.

Azt hiszem az oldalon olvastam, hogy az egészségügyi készülékeken kötelezően marad az ólmos, mivel az ólommentes nem bírja az igénybevételt.

Remélem az "autóipar" alatt nem a kábelvégek ónozását érted
Én inkább a fedélzeti számítógépre/vezérlésre gondoltam, meg a mindenféle érzékelőkre, pl a gyorsulásérzékelő, ami nélkül nem műkődik a légzsák.
Ha két év múlva is fenntartod amit az autóiparról írtál, és bizonyítani is tudod, fizetek neked egy rekesz sört.
Adalék az EU által megálmodott "Szép új világhoz"
Az RoHS, EU által meghatározott direktíva csak az elektronikai és elektrotechnikai gépekre/berendezésekre vonatkozik (ez szabályozza ezen termékek nehézfémtartalmát) de nem terjed ki egyéb termékekre pl. a gyerekjátékokra (ilyen a beszélő játékmackó, ami ugyan szintén tartalmaz elektronikai áramkört), abból a megfontolásból, hogy ha az elektronika elromlik, megmarad a termék eredeti funkciója (játék).
Tele lehet pakolni a mackó miden végtagját higanykapcsolókkal, forrasztani mindent ólommal, befuttatni az egészet kadmiummal és így is mindent a lehető legszabályosabban csináltuk!
Erre a hülyeségre hónapokkal ezelőtt szakemberek felhívták az Uniós jogalkotók figyelmét, azóta is hiába várnak valami érdemleges választ ez ügyben.

Nos akkor valaki feltenne képet az elszívójáról?

Oké, vettem a lapot, valóban elmaradt a dolog...pedig már egy hete megígértem... Na de holnap egész biztosan megcsinálom az ígért képeket, amint hazakeveredtem a suliból.

Természetesen van elszívás mindenhol ahol forrasztanak. De általában az ember arca még mindig közelebb van a forrasztandó felülethez mint az elszívás.

Üdv mindenkinek!

Az édesapám egyik munkatársának a fogai estek ki a forrasztás miatt. Nem tudom, ez mennyire általános, de ennél az embernél nem más okok miatt történt ez a szörnyű dolog.
Úgyhogy mindenki próbálkozzon legalább egy nyitott ablakkal (nyáron ez egyszerű), vagy ventillátorral.
Nálam sokszor enyhe émelygést vált ki a gyanta szaga, olykor még a fejem is napokig fáj, pedig csak nyáron szoktam forrasztani, bár akkor órákat, aztán sok-sok hónapig semmi.
Talán nem segít, de arcvédőt is felveszek, az talán megfog valamit a füstből.

Na jó...bocsi ez megint nem jött össze... Ígérem igyekszem a képeket mihamarabb elkészíteni, csak nagyon elfoglalt vagyok mostanában...de remélem hét végén csak lesz rá időm...

Érdekes téma, de szerintem ezt a puhányoknak érdemes feszegetni. Azoknak akik azt hiszik, hogy elolvasnak két könyvet vagy hallanak valamit a szomszéd Józsitól, és már értenek is valamihez. Azoknak akik azt gondolják, hogy az elektronika olyan egyszerű mint egy fatányér. Aki félre érti magára vessen.
A véleményem nem elektronikai vonzatú, de egy két szóban mégis leírom: média, hisztéria-pánik keltés, reklámok, ember elhisz mindent oszt hanyatt homlok vásárol. Még azt is elhisszük ami egyáltalán vagy csak extrém esetekben vagy csak részben igaz. Köszönhetjük az előbb felsorolt pár szónak. Azt gondolom ez nagyon mélyre menő téma lehetne ami egyáltalán nem elektronikai befejezésű lenne, így nem is folytatom a gondolataimat, mert még jól megrángatnak a moderátorok a végén.

Üdv

Klinikai kémikusként szólnék a dologhoz:
Alapvető kijelentés: minden mérgező bizonyos koncentrációban
Ha vízből megiszol egyhuzamba (rövid időn belül) 15-20 litert abba is belehalsz (kimossa az ionokat belőled)...
Minden gyógyszer is méreg (különben a bacik nem pusztulnának meg benned tőle) de olyan kis konc hogy ritka a mellékhatás.
Tehát minden főleg a koncentráción múlik, de persze az anyag milyensége sem mindegy. Az ólom lerakódik szervezetben, nem tudja kiüríteni, ón kevésbé ártalmas, de ugyanaz, mert mind nehézfém, és ahogy írták irreverzibilis koagulációt okoz, hozzácsatlakozva a fehérjédhez, de a szervezet ezeket képes kilőni, kiüríteni, ha nincs nagy konc...
Ha rágcsálod a forrasztóónt... ón-ólmon kívül még biztos tartalmaz némi adalékot... de maga az ón és az ólom is csak erősen lúgos környezetben oldódik (illetve oldott szén-dioxid hatására is képes, ezért volt rossz a régi ólmos csővezeték mert kildódott belőle az ólom és megittuk) de amúgy az oldhatósága baromi pici, így nem hiszem hogy túl sokat árt.
A belégzés az húzósabb dolog, a füstben lévő anyagok (ón és ólom) egyből a vérkeringésbe jut, gyanta annyira nem probléma, mert az megakad a tüdő-vér gáton és a sejtjeid lezabálják, kiszedik (ha túl sok akkor kevésbé) de az ón-ólom az bejut.
Ha napi 1-2 órát forrasztasz egyéntől függ, de nem sok bajod lesz, ha zárt, kicsi helyen többet forrasztasz akkor persze nem árt az elszívás, szellőztetés.
Összefoglalva: Nem kell megijedni, de mindent csak mértékkel.

Üdv

Szia!

Köszönjük a kimerítő és tartalmas válaszod. Sokakat megnyugtattál. Mivel senkinek sem jószagú a forrasztáskor keletkező füst, aki csak teheti az szellőztetett helyen dolgozik. (Etekintek attól a pár egyéntől, aki pont az amóniába szagolva se érez semmi bűzt, semmi ingert, ez valós eset)

Jól sejtettem, hogy a szervezet kiüríti az ónt.
Üdv. Tóbi

Így igaz, kiüríti a szervezet, de mint mondtam a koncentráció a lényeg. Ólommal is képes megbirkózni, csak nagyon-nagyon lassan és ha újra kapja a dózist akkor hiába próbálja kiüríteni nem megy neki.
Félnie nem kell senkinek, csak aki ipari mennyiségben dolgozik vele, de vele az EU miatt úgyis betartatják a munkavédelmi előírásokat.

Én is pont ezekre gondoltam, dolgoztam is már ilyen gyárban, és elég jó arányban átálltak már az új szabványra.

Fuuha..
Köszönjük szépen. Tényleg kimerítő és tartalmas hozzászólás volt ez. Gratulálok a tudásodhoz.

Igen állnak át sajna és érezhető is lesz a hatása!Gondoljatok bele egy BGA-chip is ezzel a módszerrel van a helyére forrasztva (márpedíg azzal csinálják manapság) mennyivel kevesebb mechanikai behetást képes elviselni pl egy telefonban,notebookban,pda-ban??A szerviznek biztos jó de a vásárlóknak nem biztos!

tehát akkor ne szívjunk töménytelen füstöt, és kész.
ehhez legjobb az elszívó, meg az ablak+venti páros.
Jól látom?

Hat igen,azthiszem eljutottunk a lenyeghez!
Mint mindent,ezt is a penz iranyitja.
Az olommentes forrasztas sokkal kevesbe tartos,es pont ez a cel. Ha egy keszulek 20 evig mukodik akkor addig nemveszel masikat,de ha 2ev utan vege akkor meg igen.Ilyen egyszeru,es persze nagyonszepen megmagyarazzak nekunk ,hogy ez is a mi erdekunkben tortent,marmint hogy olommentesen keszult a termek.
"Kutyuli" kolleganak pedig azt uzennem ,hogy nem javitos,hanem javito s nelkul.

En magam tobb mint 9 eve napi 8 oraban forrasztok (javitok)es olmos termeket,de meg minden ok. Ami a nemzokepessegemet illeti par hete szuletett meg a gyermekem es makk egeszseges.

Elszivasrol annyit,hogy ugyan van kialakitva,de nemnagyon hasznaljuk,mert zavar a munkaban,persze ha esetleg valamilyen ellenorzes van a gyarban akkor a riadolanc megindul es mindenki az eloirasoknak megfeleloen vegzi a dolgat.

Ha valaki otthon akar epiteni elszivot akkor pedig nagy egyszeru dolga van.
Keres egy ventilatort, akar pc tabol is ,beepiti egy harmonika csobe, de ugy hogy szivja a levegot .Valamelyik barkacsboltban biztosan kapni 10-12cm atmeroju harmonikacsovet.A cso kimeno veget legjobb a szabadba vezetni ha lehet.A beszivo veget pedig valahogy ugy kell megoldani hogy allithato magassagu legyen ,peldaul allithato aszali lampa szarara rogziteni. A munka megkezdese elott eleg csak oda huzni a panel fole,majd utana hanyagul felretolni,es ennyi az egesz.

Ja ,es mindenkitol elnezest az ekezetek hianyaert!

Az akkumlátoroktól több bajotok lesz mint a forrasztástól.
Igen, lenyelve ártalmas az ólom. Tehát mindig mossatok kezet.
Ja és idegrendszeri leépüléshez is vezethet az ólommérgezés. (az ólmozott benzin használata után végeztek kísérleteket, miszerint a ólmos tájakon született gyerekek szellemi teljesítőképessége messze alulmaradt a többiéhez képest)

Én azt mondom, a gőzét ne lélegezzétek be, kisgyerek, asszony közelében ne forrasszatok, és mindig mossatok kezet. Így nem lesz baj... :yes:
De hangsúlyozom, az út mellett nagyobb kockázat szerintem a bokrokat fogdozni, mint az, hogy évente elforrasztok 1kg ónt...

Az alaptémától picit elrugaszkodva, de a forrasztásnál maradva, arra azért kíváncsi lennék, hogy aki életében már jóóóóóóó sokat dolgozott az utóbbi években ólommentes technológiával, illetve forrasztóeszközökkel, az konkrétan mit tapasztalt? Tehát konkrétumok érdekelnének, 100%-os igazságok.

Vajon valóban eltűnt/felszívódott-e a semmibe az ón a 2003-ban gyártott "első szériás" ólommentes technológiával készült NYÁK-okról? //Mert ugye 2003-tól kezdődött ez a RoHS meg mindenféle jóság...// Vajon valóban 100%-ig kimutathatóan megindultak azok az !esetleges! vegyi/környezeti folyamatok a forrasztott felületeken, amelyeket sokszor egy papírcetli és/vagy szájhagyomány útján harangoznak be sokan, és emiatt valóban 20 év helyett csak 1-2-3 évet bír egy elektronikai termék?

Tehát vannak teljesen konkrét, korrekt bizonyítékok arra, hogy pl. egy 3-4-5 évvel ezelőtt készült ólommentes termékben, pont ezen technológia alkalmazása miatt lettek kontakthibás pontok vagy forrasztások? Mert az, hogy mattabb maradt esetleg egy forrasztás, mint ahogy azt az ólmos ónnál megszokhattuk, hát az még túlozva sem nevezhető bizonyítéknak, és semmi hasonlónak.

Hi!



Szerencsére az ólom kloridja eléggé oldhatatlan ahhoz, hogy a gyomorból hatékonyan felszívódjon, de ez az ónra már nem igaz!

Ha voltál néhány éve Pécsen a diákszimpóziumon, akkor valszeg ismerjük egymást...

A forrasztóónban használt fémólom a selejtezett ólomakksik anyagából készült. Most, hogy már nem használják erre a célra, az ólom visszakerült a környezetbe...

Sajnos van... Van néhány 2003-ban, ólommentes technológiával készült, saját tervezésű eszközünk (20 db), amik kis eltéréssel 2-3 év múlva meghibásodtak. Az átvizsgálás során kiderült, hogy az TQFP SMD IC-nél a pad-ek feltépődtek a NYÁK-ról! Egy másik berendezésünknél pedig egyszerűen elvátak (eltörtek?) a forrasztások. Érdekes, hogy a korábban az ólmos technológiával készült ugyanilyen eszközökön nem jeletkezett semmilyen ilyen gond. Alapvetően sokkal ridegebbek a kötések, emiatt nagyon sok gond van vele. Ráadásul sokkal nehezebben nedvesíti a felületet, így sokkal rosszabban fut szét a forrasztandó felületen.
A beültető cégünk elmondása alapján nagy szériáknál elég sok a forrasztási hibás selejt. (sokkal több, mint az ólmosnál) Bár mostanában már kezdenek jobban úrrá lenni a helyzeten... Ennek a technológiának is ki kell forrnia, hiszen csak néhány éve alkalmazzák széleskörűbben. (hány év alatt alakultak ki a jelenlegi technológiák?)


Hallottál már az ónpestis nevű jelenségről? Ha ez létrejön, akkor valóban annyi a forrasztásoknak. Ólommentes forraszanyagnál ez fokozott veszélyt jelent.

Üdv mindenkinek!

Látom 2 éve pihen a téma, főként az ólommentes forrasztóón körül akadna pár kérdésem, megjegyeznivalóm.

Pár napja egy régi ismerősömtől kaptam pár méternyi ólommentes forrasztóhuzalt, mert még ilyennel soha nem dolgoztam és éltek bennem a több éve olvasott tévhitek, pl. fröcskölés, magasabb olvadáspont, töredetés, stb.

Egy kisebb áramkör gyártásához nyomban fel is használtam. A legelső dolog ami feltűnt, hogy hamar olvad, nem fröcsög, és ugyanolyan könnyen körbefut a megmelegített pad-en, mint az ólomos. A felszálló füst szaga(bocsánat: illata!!!) valamelyik tavaszi virágra emlékeztetett, kellemes, de órákig biztos nem szagolgatnám.

A forrasztásnál a körbefutás jó, amikor megkör akkor valami érdes, szürkés lett a felülete. Míg az ólmos szép fényes maradt. Ezen kívül más tapasztalatot nem sikerült szereznem, persze ez majd évek múlva derül ki...

Akkor Te biztos kifogtál valami jófajtát. Amit én eddig próbáltam, azzal nem tudtam beónozni a vezetékvéget normálisan, és majd egy órámba került egy fostos összekötőkábelt megcsinálni, pedig csak 4 db RCA dugót kellett rá tenni...

Hány fokon forrasztasz?
Nekem az ugrik be, hogy túl magas hőmérséklettel dolgozol. Az ólmos ón azért tűnik rosszabbnak, mert a hirtelen magas hőmérséklet miatt "kiég" a folyasztószer.
Az ólommentesnél másfajta a folyasztószer, ezért bírja jobban.
Lehet, hogy 550 fok környékén dolgozol, az pedig káros az alkatrészekre és a panelra egyaránt.

Nem tudom hány fokon forrasztottam eddig, de biztosan magas hőfok volt: egy kínai, nemszabályzott 60W-os pákával toltam eddig, és rengeteg mikrokontrolleres áramkört, de még akksi sarut is megforrasztottam vele. Nem mértem meg, de valószínű hogy üresben 500°C fölött operált...

Végül szombaton reggel kimúlt szegény(vagy inkább szerencsére?).
Kaptam kölcsön egy "kattogós" Weller pákát, és ha már itt van, kipróbáltam vele is az ólommenteset. A virágillat erőteljesebb volt(alacsonyabb hőfok, lassabb kiégés), a körbefutások stimmelnek, tapadás is oké, csak azt vettem észre hogy a pákán kevésbé terül szét, mégis kicsit nehezebben válik el tőle. Az olvadási idő kb. 20-30 százalékkal több mint az ólmos változatnál, de egy idő után már ez sem zavaró mert tényleg hamar körbefut a PAD-en. A körbefutást néha rá kell segíteni egy apró hajlító mozdulattal(nem húzással), gyakorlott balkezes pákás létemre nem okozott gondot.

Egyébként mindig úgy csinálom, hogy a PAD egyik oldalát és az IC vagy alkatrész lábát melegítem a bal kézben tartott pákával, míg az ónt először az IC lábhoz és a pákához, olvadáskor pedig a PAD nem melegített oldalához szorítom. Abban a pillanatban, mikor a pákát egy művészi mozdulatsorral, csuklómozdulattal elemelem, a pákás oldalon is körbefut az ón.

Mindenesetre kellemeset csalódtam benne, és egyelőre minden híresztelést csak cáfolni tudok vele.
Valószínűnek tartom hogy a folyasztószer nagyban meghatározza a minőségét, és azon is csodálkozom hogy mindenki szerint nagyon büdös holott én virágillatot érzek. Kb. nárcisz-ibolya-orgona illatára emlékeztet.

Ígérem, valamelyik nap megpróbálok egy 3.5 jack dugót bekábelezni, rossz pákával vagy ónnal kész rémálom ilyet összerakni. Természetesen ezt a kísérletet is a kattogós Weller pákával kívánom végrehajtani, remélhetőleg addig nem kérik vissza, vagy egy ugyanilyet tudok venni. Ha a vezetéken és a csatlakozó ócska bevonatú érintkezőin is körbefut akkor valószínleg nem ugyanarról a forrasztóónról beszélünk.

Szerintem mindenki aki forrasztgat otthon csináljon egy elszívót a lehető legnagyobb ventilátor(ok)ból. Ha elég nagy felületen szív akkor kisebb fordulattal is hatásosan elhúzza a füstöt 20-30 centiről is. A zaj is elhanyagolható így. Én egy keretes ventilátort használok erre a célra, mindössze annyit csináltam hogy az aljára szereltem egy talpat, mert állandóan felborult. Egy kis időt igazán rá lehet szánni, és nem igazán igényel extra dolgokat. Meg szellőztetni is kell, anélkül nem sok értelme van szerintem, főleg ha ott is alszik az ember. Mondjuk én kinyitom az ablakot télen is. A cinről meg annyit hogy egy kézmosás tényleg kell mert ha sokáig fogja az ember mondjuk izzadt tenyérrel úgy megbüdösödik a keze hogy csak na. Kb. 2,5 évet dolgoztam forrasztós munkahelyen, ott elég jók voltak a körülmények, ilyen szempontból. Volt elszívás (ami működött is) és mivel mikroszkóppal dolgoztunk, a hát is egyenes maradt. Viszont egyszer elküldtek bérmelóba egy hétre és elszívás nélkül görnyedtem a leg52arabb panelok felett. Abba tényleg tönkre lehet menni, hosszútávon biztosan nem csinálnám. Lassan 2 éve nem pákázok napi rendszerességgel, de nem is hiányzik. A fogaim hálistennek még megvannak, bízom benne meg is fognak maradni még sokáig.

Körülbelül húsz évig napi rendszerességgel forrasztgattam minden elszívás nélkül. Mostanra már egy két fogam nem a sajátom, de mégsem hiszem, hogy ez lenne az oka.

A méhcsípés allergiás reakcióját kalciummal kezelik a beteget, ha az ólom a kalcium helyére betud épülni (így kiszorítva azt és különféle egyéb mocsokságokat okozni) talán ez némileg magyarázat lehet az allergiára. Nekem is van parlagfűre, valamennyi állati szőrre meg pollenekre, lehet innentől jobban odafigyelek, bár csak ritkán forrasztok.