Itt van az, amikor menni kell pihenni. Ott van, megnézem, és nem látom. Köszönöm az eddigi segítséget, mára én úgy érzem, befejezem.

Beforrasztottam a kondikat IGBT nélkül. Ilyen lett a jel.

Ajaj... Nem jó helyre tetted a szkópot, igaz, ezt nem írtam le. A szkóp hideg pontját ( krokodil csipesz ) tedd egy IGBT emmitterére, a meleg pontját meg egy gate-re, vagy egy beforrasztott kondira. Gyanítom, hogy továbbra is a szekunder feszültséget mérted.

Üdv!

Valaki ismeri-e a bulgár ISAPLAN system ER U 104 ST3 tipusú co hegesztőhöz való előtoló motort?
Nos, kaptam egy ilyent, szükségen lenne némi információra, dokumentációra. A tápcsatlakozóban van valami "generator" csatlakozás - nem tudom mi lehet az.

Köszönöm!

A leírásodnak megfelelően újramértem. Ez így jónak néz ki? Ha igen, akkor what's next?

Hol mértél? Ez olyan, mintha az IGBT-k be lennének forrasztva, a korábbi kondik nincsenek a gate-emmitter között és valami nagyon gyenge sávszélességű a szkópod, vagy valami nem jó a gatemeghajtó trafó szekunder oldala és az IGBT-k között.
A jelek élmeredekségeinek ( fel- és lefutó élek ) sokkal gyorsabbaknak kellene lennie. Nézd át azt az áramkört. A kis FET-ek nincsenek véletlenül fordítva beültetve? Jó a típusuk?

Igen, be vannak forrasztva az IGBT-k. Típusuk:HGTG30N60A4, HFA25TB60. A mérést a G-E lábak között végeztem.

Nagy valószínűséggel fordulatszám visszacsatolt a motor. Az a bizonyos generátor ad információt a szabályzó elektronikának a motor pillanatnyi fordulatszámáról, így ha terhelés hatására(erősen visszahajolt vagy hosszú munkakábel) esik a fodulaszám, az elektronika korrigál. Ilyent csak komolyabb gépekben szoktak alkalmazni.

Elvileg jó. A bemérés további részeit olvasd el a topicban. Izzólámpa, vagy változtatható tápfesz kell a nagyfesz bemenetre, valami műterhelés, stb. De ezt én nem tudom leírni, mert én csak a saját eszközeimmel szoktam ilyesmit éleszteni, neked ahhoz jóval korlátozottab eszközeid vannak.

Nagyon szépen köszönöm az eddigi segítségedet. Nagyon hasznos volt. Szép estét.

Helló,
Ilyen IGBT-ből elég lett volna 1 pár is.

De az ugye nem baj, ha kettő van benne? Olvastam itt a fórumon, hogy azonos típuson belül is különbségek vannak. Ezért a párhuzamos üzemben eltérő terhelést kap a két dióda. Ezért is kérdezem, hogy baj ha két pár van?

Nem baj csak teljesen felesleges.Az enyémben 20n60A4 van 1 pár egy 478-as procihűtőn ,ventilátor nélkül elégetem 4-5 pálcát és a hűtő csak langyos volt.

A hűtőborda nálam még mindíg kérdéses, hogy elég lesz-e. Szerinted a képek alapján milyennek tűnik? Még egy mikrosütő ventijét terveztem belerakni.
Ebben az elrendezésben a jobb hővezetés miatt lehet szigeteletlenül felrakni az IGBT és HFA diódákat?

Elég lesz a hűtőborda,de szigeteletlenül egy bordára nem tudod felrakni az alkatrészeket.

Szia!
Én megpróbáltam összegyűjteni a fórumról, hogy miket kell nézni, bemásolom. Kicsit hosszú lesz. Én eszerint mértem (jelalakokról találsz képeket a fórumon):
Bemérések, kigyűjtve a fórumról (több készülékre is vonatkozik, Colt, Maci)

15 V vezérlés van, 230 nincs rátéve
R15 200Ohm trimmer középállásba! Az SG 3525 IC 16-os lábán 5,1 Voltnak kell lenni!

A poti középső csúszkáján feszt tudsz mérni alsó és felső tartományban is. Most pontosan nem tudom, de kb. 1.5v-4v körül a poti állásától függően! A poti alsó és felső állásában nem szabad a vezérlésnek megszűnnie!

Tehát a kapcsoló tranzisztor (ok) bemeneti kapacitásának helyettesítésére szolgáló kondit is e két kivezetés (gate és emitter) közé kell beforrasztani. Majd a vizsgálat során a szkóp mérőcsúcsát a Gate; a szkóp testpontját pedig az Source(Emitter) kivezetésre kell tenni a jelalak vizsgálatához.

Nézd meg a meghajtó FET gate feszültségét, ehhez az IGBT-k gate feszültségét úgy, hogy ne legyen a főkörön rajta a 300 V DC, vagyis ne folyjon áram. Ehhez a méréshez a felső IGBT emitterét kösd össze az alsóéval. Jó közelítéssel egyforma ábrát kellene látnod, csak az IGBT-k gate feszültsége késik egy 100...200ns-ot. (Ha rá akarod tenni a nagyfeszt, akkor el ne felejtsd levenni az előbbi átkötést.)

A szkóp test csipeszét a stabilizátor hűtőbordára csípeted, a mérőcsúccsal pedig megméred az UC3524 kimenetén lévő jelalakot. Ott kb. 12-15V nagyságú, negyvenvalahány % kitöltési tényezőjű négyszögjelet kell kapnod. Ha ez megvan, akkor a testcsipeszt átteszed valamelyik oldal (vagy alsó, vagy felső) IGBT-k emitterére, a csúccsal pedig a gate elektródon mérsz jelalakot. Ugyanakkora kitöltési tényezőjű, de már kissé torzabb jelalakot fogsz látni, a jel feszültsége általában néhány tized volttal kisebb, mint a meghajtó IC kimenetén. De ez típusfüggő!

Leválasztó trafóról csökkentett feszültséggel a nagyfeszrész, vezérlés külön tápról történik

Az élesztést leválasztó trafóról csökkentett táp, 40-50 Volt, kellene kezdeni, kimenetet lehet terhelni 10-15A-el, ekkor az áramszabályzást is ellenőrizni tudod. Akassz rá több terhelést, legalább 500W kell. Én 40volton 300W tolok rá, akkor szabályoz.
A teljesítmény trafó primer és szekunder oldalának mérése szkóppal, egy ütemben kell, hogy legyenek.
Az áramváltónál nagyon nézd meg a bekötését, a tekercsvégek nem mindegy hogy vannak. Ha toroiddal méred, az nagyon jó, ha már jók a gate jelek, akkor ráteszel, mondjuk 500 W terhelést és lassan tekered fel a toroidot. Közben meg nézd, hogy az áramváltó milyen feszültséget állít elő. Így tudod ellenőrizni, hogy jó-e az áramváltó, meg, hogy jól kötötted e be.

Tehát, a szkóp GND-je az áramváltó szekunderén, a GND-re menő végén legyen, vagy legalább nagyon közel hozzá, a csúcs meg az áramváltó soros diódája után legyen.

Leválasztó trafóról teljes feszültséggel, a vezérlés is normálisan működik

Végig mérni szkóppal az IC, gate meghajtó tranyó, IGBT bemenő, áramváltó jeleit. A terhelést fokozatosan növelni (több lépcsőben, és kb. 2 ohm és 1 ohm értékkel tudtam terhelni). Közben mérni a kimeneti feszültséget üresjáratban és terhelve. Ha lehet az áramot is mérni.

Hálózati feszültséggel

Csak a kimenő feszültség és áram mérése. Szkóppal nem szabad mérni (vagy csak leválasztottal)!

Nagyon köszönöm!

Nagyon jó, hogy össze szedted.

(Tényleg. Nem érez valaki affinitást, hogy ebből egy jó cikket írjon? Nagyon jó lenne.)

Lehet hogy fogok majd mert már tervezem egy ideje, csak nem ebből hanem a hidasból, mert nekem az a szimpi. Csak ahhoz 1-2 dolgot még át kell alakítanom rajta, mondjuk nekem így sincs semmi bajom vele, teszi a dolgát.

Ezek szerint egy 130A es gépbe elég egy pár is. Úgy tudom hogy az IGBT-k nagy többségét nem is jó párhuzamosítani mert a jobban melegedő fog vezetni jobban, illetve a párhuzamosítás során kétszerese lesz a gate kapacitás ugyanolyan meghajtás esetén lassabb kapcsoláshoz vezet, gyári gépben sem, meg az orosz oldalakon sem találtam párhuzamosítást, viszont gyári gépben láttam már FET-ek párhuzamos kapcsolását illetve az itt a fórumon a 240A -es kapcsolás is FET-es.

Pontosan nem is értem hogyan kell kiszámolni hogy mekkora áramú is kell a kapcsolásban, pl. egy 130A szekunder áram esetén és ha trafó áttétele 1:3 akkor az IGBT-n folyik 44A 45% max. bekapcsolási ideig, azaz az átlag áram kisebb mint 19A, illetve meg kell nézni hogy az adott frekvencia mellett mekkora áramot lehet kapcsolni de ezt is lehet sokféleképpen értelmezni illetve sok mindentől függhet.

A 80A-hez szoktak 1-1db-ot használni, a 130-hoz már necces. Ezért lesz nekem a következő olyan ahol a trafó áttétele 1:8 lesz, 100A-ig elmegy olcsóbb fetekkel is. Ezekkel az IGBT-kkel meg 200A felett is.

Még amit hozzá szeretnék tenni a vezetés veszteség szempontjából ha FET-eket párhuzamosítunk akkor az Rdson párhuzamosan kapcsolódik így kisebb ellenálláson kisebb a veszteség, IGBT esetén viszont nyitó feszültség esés van ami a párhuzamosítás nem nagyon csökkent így a vezetési veszteség sem nagyon csökken.

Építem a CO teljes hidas hegesztőt 180A lenne a névleges áram, illetve az áramváltót 220A max áramra gondoltam, a dióda 8 darab 2x30A-os, mivel a képlet alapján 22,2V feszültség kell az eséseket is beleszámolva E65 magra 35kHz esetén 36:3 menetszám áttételt gondoltam, viszont a 17-22V közötti feszültség szabályozás megoldása necces, gondolkozunk egy fojtóról levett feszültség mérésén, de ha más nem megy akkor a primerre tennék megcsapolásokat de ennél biztos van jobb módszer.

Én több tartalékot hagynék benne, 36:3 esetében nem biztos hogy tudná a 180 ampert, persze ez függ a hálózattól, a munkakábel hosszától, meg még sok egyébtől. A primer megcsapolások szerintem szintén nem járható út, még ha egyszerűnek is tűnik, mert nagy frekvencián és nagy áramon a kapcsolóhoz oda és visszavezetés, és maga a kapcsoló is problémákat okozna. Feszültség visszacsatolásra szerintem alkalmas lenne az ucc3808 adatlapjában is látható megoldás ahol tl431-el és optocsatolóval van megoldva a visszacsatolás. A közeljövőben én is valami hasonlót szeretnék építeni, én így indulnék el a dologgal.

Szerintem ez a feszültség mérés (tl431+opto) csak akkor működne ha a kimeneten lenne kondenzátor de itt csak fojtó van. Három elképzelésem van:
1. Pár oldallal előbb van egy átkapcsolható CO-t is tudó kapcsolás, annak már visszarajzoltam a feszültség szabályozást, hátránya hogy a vezérlés galvanikusan kapcsolatban van a kimenettel.
2. Egy fórum társunk a kimeneti fojtóra tekert egy menetes tekercs egyutas egyenirányításából nyert feszültséggel szabályozna, ez a szimulátorban működik is.
3. Szerintem ha a főtrafóra teszek egy egy menetes tekercset azt egyenirányítom de nem csúcsegyenirányítással vagy a szekunder kimenetre egy kis leválasztótrafó, akkor a feszültség arányos a kimeneti feszültséggel, ezt leosztom és ez megy az UCC2808 2. lábára, az 1. 2. láb közé kapcsolt szokásos RC tag végezné a jel integrálását. Előnye hogy terhelés nélkül is szabályoz de nem tudom begerjedne-e.

A visszacsatolókör megfelelő méretezésével szerintem kondenzátor nélkül is működnie kell.
Az egy menetes tekercs szintén járható út szerintem, még egyszerűbb is mint optóval a gerjedés, meg a visszacsatoláson múlna, sőt mivel teljes híd áram módú vezérléssel, ezért slope kompenzáció is szükséges.

Azért, ha jól körülnézel itt a téma képei közt, van jónéhány párhuzamos IGBT-s kapcsolás. Emil Mateinél, és az oroszoknál is (bizonyos előnyök taglalásával).

A fojtóra tekert egy menet? Mi köze van annak a kimeneti feszültséghez? A fojtón a szekunder- és az ívfeszültség különbsége van. Az semmiképpen nem lesz jó a kimeneti fesz szabályozáshoz.

Másra jó lehet, ha ezt a feszt megintegrálod, akkor a fojtón átfolyó áramot kapod meg. Elvileg, így is lehet áramszabályozást csinálni. ( De azért ez nem ennyire egyszerű. )

Ha a főtrafóra teszel egy menetet és a feszültség középértékét képezed, akkor a kimeneti fesszel arányos jelet kapsz. Azért ez nem lesz pontos, mert nem veszi figyelembe a tényleges kimenet dropjait. De jobb, mint a semmi. De a kimeneti fesz le van választva a hálózatról, simán lehet optocsatolós, az a legegyszerűbb.

Ez igaz, de gyanítom, hogyha azt akarod kihasználni, hogy kisebb legyen az Rdson-on eső feszültség, jobban a zsebedbe kell nyúlnod, mint IGBT esetén. Vagyis, drágább lesz...

IGBT-ből van pozitív, meg negatív hőmérsékleti tényezőjű. Nyilván, helyesen kell megválasztani az eszközt. Ha meg az olcsóbb FET-ekből építkezel, azoknak elég nagy a totál gate töltésük, a megfelelő darabszám párhuzamos kapcsolásával már komolyabb meghajtás kell ( áramra ) mint IGBT-kel.

Sziasztok,
Egész hétvégén az új hidas(ucc3808)hegesztővel szenvedtem.A 230V-ba sorosan bekötött izzó kb 2 másodpercenként kialszik majd ismét halványan világít.A tápon a 310V helyett 200V-260V van attól függően,hogy az izzó világít vagy nem.Már cseréltem IC-t,BD-ket,gate trafót (a bekötést mindig ellenőriztem) de semmi nem változik.A meghajtás szerintem jó,mert ha a gate trafó valamelyik kimenetére rakok egy 12V 5w izzót az világit de a panelon nem melegszik semmi és stabil 39KHz-t mérek.Jól jönne egy kis segítség.