Fórum témák
» Több friss téma |
Hy!
Kérdésem: Hogyan lehet házilag, elektronikus pára-mentesítőt építeni? (PIC nélkül) Minden 5letet várok! Előre is köszi!
Fogsz nátrium-szulfátot, magnézium-szulfátot vagy más vízmegkötő anyagot és időnként ha már sok vizet felvett akkor kihevíted rezsón. Célszerű valami olyan anyagot választani, aminek a kristályvizes változata más színű, mint a vízmentes, így látod ha már "kimerült" a vízmegkötőd. De mérheted az anyag tömegét is, hogy tudd mennyi vizet vett fel...
te már megcsináltad?????
egyébkéntis honnan szerezzek ijeneket tán a sarkiboltban
Laborban használok vízmegkötő anyagokat, de csak egy adott kisebb tér páramentesítéséhez. Gyógyszertárban is kapható nátriun-szulfát ("csodasó" mint hashajtó szer), csak ott drága. Vegyszerboltban viszont olcsón vehetsz több kilót is...
egy soval bevont valamire egy pc ventilátoral ráfujatod a levegöt a so megköti a párát
és semi pic!!! nálunk is nagyon párás a levegö már kiprobáltam müködik!! de egyszerüen kiteszel egy tálcára sot azis jo
Hy!
Köszi az ötletet. Nem veszélyesek ezek egy kicsit? 3 helyre kellene. egy 12 négyzetméteres, 15 négyzetméteres és egy 5 négyzetméteres szobákba kellene. Kb. mennyibe kerülnek ezek a cucok? Hogyan használjam(kérek egy rövid leírást, légyszi) Előre is kössz!
ted ki valami magas hejre ezt a tálcát ami tele van soval és kapcsold be a ventilátort 2-3 h alat 0.5deci vizet felsziv és egyáltalán nem veszéjes
Ezek nem olyan veszélyes anyagok, de azért nem kell megenni illetve magadra kenni őket...
A szárítószerek két fontos tulajdonsága a kapacitás (mennyi vizet tud megkötni a saját tömegéhez képest) és az intenzitás (milyen gőznyomás értékkel tart egyensúlyt, vagyis mennyire tudja elvonni a vizet a környezetétől). A mi esetünkben a nagy kapacitás a fontos, és közepes vagy kis intenzitás is elég. A magnézium-szulfát nagy kapacitású, közepes intenzitású. Mólonként 7 mól kristályvizet vesz fel. Kihevítéséhez 200°C kell. A nátrium-szulfát kis intenzitású, nagy kapacitású. Szintén 7 mól kristályvizet vesz fel. A kalcium-klorid 6 mól kristályvizet vesz fel, közepes intenzitású, nagy kapacitású, de szobahőmérsékleten elfolyósodik. Kihevítéséhez 110°C elég. A szilikagéleket (amit a cipők dobozában vagy a pezsgőtabletta kupakjában is találhatsz) szokták kobalt sókkal színezni, így szárazon kék, vizesen rózsaszín színű. Kiszerelése lehet por, szemcsés, vagy apró gömbök. Ez utóbbi valami üvegedényben a szobában kihelyezve szerintem még dekoratív is lehet. A szilikagéleket 200-250°C-on szokták kihevíteni. A szilikagél nem só, így nem is mérgező (leszámítva a kevés színező króm vegyületet.) Az interneten utána kell nézni, hol lehet kapni ilyen szilikagélt...
Egy szüröpapirt ráteszel egy egy edényre arra teszel sot és fölé egy pc hütöventilátort ami befuja a levegöt. Ez sokal továb fog tartani mer nem kell sürün cserélni a sot azért mert lefojik a pára a pohárba. Ez ha magasra teszed nagyon sok párát elsziv oránként. Azért kell magasra tenni mert a pára a melegel együt felfelé száll.Csatolok egy müvészi rajzot is. Nem is kerül sokba listázom: so az nem kerül semibe mert ot a konyha
pc hütöventilátort:400-800 pohár:300 9v-ellem:kb 500 szüröpapir:az is a konyhában van végöszeg:1200-1500
Na akkor sorban:
1. A PC ventilátor nem tud elég nyomáskülönbséget csinálni ahhoz, hogy a papírszűrőn és a sórétegen átfújja a levegőt. 2. A konyhasó nem alkalmas vízmegkötésre, annak nincs kristályvizes formája. A korábban említett vízmegkötő anyagok közül érdemes választani. 3. A víz nem fog magától lefolyni és összegyűlni a pohárban. 3. A pára tényleg felfele száll, de a szobában nem alakul ki nagy gradiens, a levegő nedvességtartalma a padlónál és a plafonnál szinte alig tér el egymástól, így mindegy hogy hova tesszük ki a vízmegkötőt.
Hűtő / Fagyasztó ajtaját nyitvahagy - ha vasatag a jég kikapcs - leolvad kezd előlről. Este családnak memagyaráz miért romlott meg csirke , meleg a sör stb...
Olcsó használt hűtőt használva akkor az utolsó tétel elmarad. Ha van kéznél mobil klíma az is szárít rendesen. A kondenzátorról lejövő meleget ekkor nem kell kivezetni a szabadba. Alternatíva venni levegő szárítót, árulnak kristályost és hűtőgép rendszerűt is.
Idézet: „Hűtő / Fagyasztó ajtaját nyitvahagy - ha vasatag a jég kikapcs - leolvad kezd előlről. Este családnak memagyaráz miért romlott meg csirke , meleg a sör stb...” A hónap végén meg azt is meg kell magyarázni a családnak, hogy miért lett nagy a villanyszámla... Az előbbi hozzászólásomban a második 3. az 4.
köszi majd énis elkészítem
Erről is az a véleményem (és ez nem csak vélemény, hanem tény...), hogy nem fog összegyűlni alatta a víz, mivel vízmegkötő anyagról van szó! Megköti a vizet és nem lekodenzálja... Azért kell időnként kihevíteni, hogy a megkötött vizet eltávolítsuk az anyagból. (A kihevítést célszerű máshol végezni ha nem akarod újrapárásítani a szobát.)
Jó azt értem. Csak mondom hátha.
De te melyik megkötő anyagot ajánlanád? Amúgy milyen az 5let?(víztartály, szita nélkül)
Ha a legolcsóbb megoldást szeretnéd, akkor a nátrium-szulfátot ajánlom, egyébként meg a színezett szilikagélt.
A víztartály szita nélkül semmire sem jó. Mitől kondenzálna le a pára? Egy erősen hűtött felületen lekondenzálna, de csak simán egy tartályban nem fog lekondenzálni...
"előbbi hozzászólásomban a második 3. az 4."
Bocs de ezt nem értem??? A villanyszámlát bocsánat de kifelejtettem! A vegyi anyagok kristályvízmentesítése is energiát igényel! Költség- haszon elemzés lenne a minimális elvárás a klf. megoldások kiválasztásához. A ... áruházban kapható C...... nevű páramentesítőről (tablettás, használat közben elfolyósodó) ha van információd légyszíves oszd meg velünk. Előre is kösz!
"előbbi hozzászólásomban a második 3. az 4." Elrontottam a számozást, és két 3. pont volt, amiből a második a 4. pont akart lenni.
"A vegyi anyagok kristályvízmentesítése is energiát igényel!" Ez igaz, de a hevítés hatásfoka jobb, mint a hűtésé, valamint elektromos energia helyett olcsóbb energiaforrás is használható erre a célra. A vízmegkötő kristályos anyag pedig olcsóbb mint a hűtőközeg, és nincs szükség kompresszorra meg hőcserélőre... Nem tudom pontosan milyen páramentesítő az, de ha elfolyósodik, akkor valószínűleg kalcium-kloridról van szó. Korábban említettem. Persze lehetne még nátrium-hidroxid is, de az erősen maró hatású ezért veszélyes anyag. Ezek szerint a boltokban árulnak már ilyen páramentesítő anyagokat? Biztos jóval drágábbak mint a vegyszerboltban...
Hali!
Idézet: Mivan? Elmagyaráznád egy kicsit érthetőbben?„Mitől kondenzálna le a pára? Egy erősen hűtött felületen lekondenzálna, de csak simán egy tartályban nem fog lekondenzálni...” Kb. mennyi szilikagél kell az említett helyiségekbe? Árban hogy alakulna? Vagyszerboltban beszerezhető?(szilikagél) Előre is köszi!
Bocs, de most nem állok neki magyarázni, hogy kondenzáció mikor következik be. Nézz utána egy fizika tankönyvben, vagy keress rá az interneten. Azt hittem, hogy ezzel tisztában vagy ha páramentesítőt szeretnél csinálni...
A szilikagéllel kapcsolatos kérdéseidre választ kapsz azon az oldalon, amit belinkeltem. Ha a googliban rákeresel, akkor találni fogsz boltokat ahol árulnak szilikagélt.
szerintem fogj egy Peltier-elemet, kapcsolj rá megfelelő áramot (adatlapban benne), egyik oldala jól lehűl, másik felmelegszik, a felmelegedőre pakolsz hűtőbordát, a hűtött oldalra meg ráfújod a levegőt egy ventillátorral, a hideg felületen lecsapódik a pára, amit elvezetsz onnan
a fizikai megvalósítással és a hőmérséklettel (hogy ne fagyjon oda a pára) már neked kell trükközni
Hy!
Köszi az 5letet. De ennek (szerintem) túl alacsony a teljesítménye. Javítsatok ki, léccives, ha tévedek? Amúgy szeritetek, h lehetne ezt a módszert "tuningolni"?
Ipari levegőszárító készülékünk :
"hűtőszekrény"-ben viztartály /+2 fok/ benne rézcsőkukuc. Betáp.: sürlev. kimegy szárított sürlev. Ha nem kémiai (?) úton akarsz páramentesíteni /szárítani/, hűtsd le a levegőt 2-3 fokra, kicsapódik belőle a víz. kérdés melyik módszer olcsóbb !
Köszönöm az infót!
Megnéztem, "Ceresit" néven fut adtermék. Két tabletta hozzá cca 2000 Ft kb. szappan nagyságú kerek fehér színű, porózusnak tűnő anyag. A készülék egy rácsos dobozból és alatta egy edényből áll. Felsőbe tett a tabletta idővel elfolyősodik és az alsó edényben gyűlik össze folyadék formában. Ez kiöntendő, valószínüleg nem lehet marró vagy mérgező. Leírás szerint 60% körülire csökkenti a relatív páratartalmat. Elég drága mulatság, viszont ha visszanyerhető az anyag már megfontolandő.
Próbáltam! Sajnos a páramentesítő képessége nagyon csekély. A felvett teljesítménye 60W. Ennél a hűtőgép vagy szilikagél jobbnak tűnik.
2. A konyhasó nem alkalmas vízmegkötésre, annak nincs kristályvizes formája. A korábban említett vízmegkötő anyagok közül érdemes választani.
Ez nem igaz! Mondok egy elég szadista dolgot erre: tegél egy befötesüvegbe egy döglöt békát meg sot és pár nap mulva nézd meg!
Szia oldman!
Ha tudsz szerezni esetleg egy kis mennyiséget ebből az anyagból, akkor nézd meg a lángfestését. Egy drótdarab végére rákensz egy kevés anyagot és lángba tartod. Ha téglavörös színűre festi a lángot, akkor nagy valószínűséggel kalcium-kloridról van szó. Ha kalcium-klorid, akkor kihevítéssel újra használhatóvá tehető. Az elfolyósodó anyag hátránya az, hogy a kihevítés során fröcsög, ezért célszerűbb nátrium- vagy magnézium-szulfátot használni. (A magnézium-szulfát jobban kiszárítja a levegőt mint a nátrium-szulfát.) dani22 Nem döglött békát akarunk szárítani, hanem levegőt! Prólbálkozz nyugodtan levegőt páramentesíteni konyhasóval, de nem fog menni...
Idézet: „2. A konyhasó nem alkalmas vízmegkötésre, annak nincs kristályvizes formája.” A kristályvizes forma hiánya nem jelenti azt, hogy egy anyag nem lehet higroszkópos. A NaCl is higroszkópos, ezért tapad össze a kilós só, ha nedves helyen tároljuk. Számtalan olyan vízmegkötő anyag van, aminél a megkötött víz nem a kristályrácsba épül, pl. cc. kénsav, glicerin. Azért használnak előszeretettel kristályvizes anyagokat szárításhoz, mert így a nehezen kezelhető elfolyósodott anyag használata elkerülhető. A lángfestési próbánál pedig vas vagy alumínium drótot kell használni, rézdrótnál az egyensúlyilag kialakuló réz-kloridok kékeszöld lángfestése elnyomhatja a színt.
"Azért használnak előszeretettel kristályvizes anyagokat szárításhoz, mert így a nehezen kezelhető elfolyósodott anyag használata elkerülhető."
Szerintem meg azért, mert így a tömegükhöz képest jelentős mennyiségű vizet tudnak megkötni, nem úgy mint a konyhasó, ami a tömegéhez képest igen kevés vizet köt meg és az intenzitása is kicsi, ezért nem használják szárításra. Te sem a konyhasót ajánlanád páramentesítésre, vagy igen? A kalcium-klorid is kristályvizes mégis elfolyósodik, mert a kristályvizes módosulatnak az olvadáspontja szobahőmérséklet környékén van, szóval az érvelésed sántít... De nem akarok ilyeneken kötekedni, mindketten ismerjük, a szárítószereket. (Én is felhozhattam volna a tömény kénsavat is, de úgysem az lesz a megoldás...) Maradjunk a témánál, vagyis egy nagyobb légtér páramentesítésénél. A hobbielektronika olvasóit valószínűleg amúgy sem érdeklik ezek a dolgok, csak megoldást szeretnének a problémára. |
Bejelentkezés
Hirdetés |