Köszi az észrevételeket!

Elgondolkodtató és megfontolandó!

Mi az igen?

No, felteszek ide egy képet, a vékony zöld keretezések nekem nem tetszenek. Vonalvezetési problémák (sok az éles szöglet, ez impulzustechnikában kerülendő! inkább törd le 45 fokban.), felesleges kanyarok, feleslegesen elcsúsztatott csatlakozási pontok, ilyesmi. Ha egy vonal kacskaringósan jönne ki, akkor próbáld elforgatni az alkatrészt, például egy álló elkó hengeres, mindegy neki, merre néz rajta a felirat Jó példa rá a 15V-os betápnál a szűrőelkó! Bár ott kevésbé számít, de ilyesmire gondolok. A potmétert is arrébb tenném és elforgatnám, mindegy neki, melyik szélső lábát kötöd össze a közepével, csak te tudd, merre van a kisebb ellenállású rész vagy a nagyobb, merre kell tekerni.
Kevés, rövid fólia és biztosabb a működés.

A FET-ek vagy IGBT-k source lábaira ügyelj, hogy ott is jó csatlakozások legyenek, ne ilyen félrecsúszott tucnik, mert azokon is ugyanaz az áram folyik, mint a drain-körben!
Gondolom a gate-ellenállások táplálását akartad szimmetrikusan megoldani a villás-elágazós megoldással, abba nem is kötök bele, csak hosszú odáig az út...

Ha egy fontos jel útvonala túl hosszú lenne a többi alkatrészt kerülgetve, használj nyugodtan átkötést, persze ésszel, ne essen baja, pl. ne főzze meg egy forró ellenállás a szigetelését. Csak ne feledd beültetni.

De ha Ge Lee tanácsát megfogadod, meg ilyen áramszédítőket nem teszel bele, akkor még jó is lehet

Hát, nagyon köszönöm a mindenre kitérő tanácsokat, ezek a dolgok hiányoztak a tudásomból sajnos, úgyhogy, nagyon jól jönnek!

A nyákot meg áttervezem, a leírtak alapján.

Ezzel mindenki így van, nekem is van hézag a tudásomon, de foltozgatom

Még jótanács: nagyon gondold át, melyik vezetéken mekkora áram folyik, ha nagy, akkor ilyen sávokkal pláne ne meanderezz. A vezetékek hossza nem csak az ellenállásuk miatt fontos, de az induktivitásuk is számít, a kacskaringó azt is növeli. Impulzusokat simítja, tehát a gyors kapcsolást akadályozza a felfutóél lapításával.
De hosszabb tápvezetékeken tehetsz be plusz 100 nanós szűrőkondikat, nem muszáj pont annyit betenni, mint a rajzon van, felfele nincs határ. El lehet térni, ha szükséges és az eredmény ettől jobb

Nézd meg a tervben, melyik drótok között lép fel nagyfeszültség, itt a biztonságos távolságot tartsd be, pláne, ha érintésvédelmileg is kényes a cucc, például egy tápnál a leválasztás. De nem jó a szivárgás egy kisfeszültségű rész felé sem, ott érzékeny alkatrészek lakhatnak.

Érzékeny szenzorjeleket és a nagy kapcsolt áramú vezetékeket ne tedd közel egymás mellé párhuzamosan. Ha kell, valamelyiket merőlegesen átkötéssel vezesd (célszerűen a gyenge jelet), vagy a nagyáramúval röviden lépj le a panelról, ha egyéb nem gátolja, akár a panel közepén, nem kötelező a széléig kihúzni, megfelelően kialakított csatlakozás legyen, ami biztosan tart. Igyekezz a harapós és a szelíd részek között biztos távolságot tartani, természetesen egy meghajtótrafó egyik fele közel kell hogy legyen a meghajtott részhez, a másik fele a meghajtóhoz, de ő maga már kellő távot adhat, vezetékhosszabbítás nélkül.

Melegedő alkatrészekkel számolj, pl. ne tegyél egy söntellenállás mellé, amin nagy áram folyik, elkót, tranzisztort. Ugyanígy a hűtőborda sem elkó-grillező. A hőelvezetés irányára figyelj, ne fújja a meleget a ventillátor a meleget nem kedvelő alkatrészek felé, és ami fontos, hogy a meleg levegő szeret felfele szállni, ne gátold ebben, ha nem muszáj

Arra figyelj, hogy nyitott fojtótekercsek (buck és boost konverterek!), de trafók környékén is erős a változó mágneses szórás, ez zavarhatja a tranzisztorokat is. Gondold el, hogy egy kis feszültségjelet figyelő tranyó kap egy kis mágneses "borzolást", mit fog az továbbadni?

Ha szükséges, árnyékolj! Drótot is lehet (koax, védőharisnyás vezeték)), de lehet lemezből védőpajzsot hajtogatni az érzékeny alkatrészek köré, vagy a bőkezűen szóró alkatrészeket bezárni.

A meghajtó IC-k esetében a gyártó szereti hangsúlyozni, hogy a kiskapacitású (100nF fólia/kerámia) szúrőkondikat minél közelebb kell tenni az IC táplábaihoz, vagy ahova kötendők, de erre az időzítő RC alkatrészeknél is ügyelni kell.

Kisimpedanciás be/kimenetek jobban tűrik a zavaró tereket, mert jobban söntölik azt, mint a nagyimpedanciások - vezetékezésnél számításba veendő. Tehát egy emitterkövető kimenet kevésbé zavarható, mint a többi kapcsolási mód, de a FET-ek érzékenyebbek, mint a bipoláris tranyók.

Hirtelen ez jutott az eszembe

Köszi, jó ezekkel tisztában lenni, főleg ha azt szeretném, hogy működjön is a ketyere!

Köszi a segítséget!
A diódák mindegyike smd, MiniMELF tokozásúak. A zenernek 18V-osat teszek be, mert amilyen rajzokat megnéztem, mindegyikben ilyen volt, ez igazol Téged is!

Szeretnék építeni még egy ívhegesztőt, E55 magból 80A elég lenne.
Illetve van egy álmom hogy építek egy awi hegesztőt, ez esetben elképzelhetőnek tartom hogy elég kisebb szekunder feszültség is, így már az E55-re készített trafó a nagyobb áttétel miatt leadhat több áramot is mint a 80A körüli.
A gyári awi hegesztőknek mekkora az üresjárati feszültsége?

Az üresjárási feszültsége mint az MMA gépeké. Viszont az awi hegesztés ívfeszültsége: 10+0,04×Iív, de bármilyen MMA hegesztővel lehet "AWI-zni" liftes gyújtással, csak az fogyasztja a wolframot, mert a gyújtás pillanatában eldeformálja a hegyét az elektródának. Aztán újra kell köszörülni hegyét, mert nem lesz koncentrált az ív ha nem hegyes az elektróda. Létezik olyan liftes gyújtású awi gép, ami nem eszi a wolframot, mert 10-20A-es árammal indul, aztán veszi fel a beállított áramértéket. De a legjobb a nagyfesz gyújtású. Az egyenáramú awi gép nem bonyolult szerkezet...szóval nem álom kategória. Ja és még annyit, hogy awi-nál mindíg a testkábelen kell lenni a pozitív polaritásnak.

A nagyfesz gyújtást már korábban ki kísérleteztem, itt a legnagyobb kihívás hogy hogy ne zavarjon és tegyen tönkre más alkatrészeket.

Nincs nagy kihívás ebben a dologban már. Ki van találva minden, nem kell kisérletezni.

Inkább nevezzük fordított polaritásnak, így jobban érthető, mert a végén még átkötözi. A liftes gyújtással sincs baj, régen ilyen volt csak, csupán a hegesztendő felület mellé egy vörösréz lapot kell tenni és azon ívet gyújtani, így nem olvad le a wolfram elektróda hegye.

Régen? 1976-ban hegesztettem először AWI-val (csak nem tudtam, hogy így hívják ). Jókora szikrát húzott a HF gyújtása. Na persze, miután megjavítottam, hiszen azért hívtak oda.
Liftesről még ők nem tudtak akkoriban.

Itt tettem fel egy MMA AWI gép rajzát.

Esetleg a nagyfesz gyújtásról egy kapcsolási rajzot(persze ha nem titkosított ) Kössz!

Nagyon egyszerű tulajdonképpen egy Rádiótechnikában megjelent szúnyogírtó adta az ötletet, kell egy egyenirányító graetz, ellenálláson (értékre nem emlékszem kilo ohm nagyságrend) keresztül tölt egy kb 1µF kondenzátort, amit egy diak-kal triggerelt tirisztor -ellenpárhuzamosan dióda- süt ki egy egymenetes tekercsre; amit régebben készítettem az 4 pár U57 magra készült a szekunder soronként szigetelve kb. 20-30 menet fért fel, természetesen a gyújtást ki be kell kapcsolgatni, de ez részletkérdés, ha nemsoká elkezdem teszek fel pontos rajzot. A plazma vágónál olyan trükköt is bevetettem hogy amikor nem kellett már szikrát adni akkor a nagyfesz tekercset egy nagy mágnes kapcsolóval rövidre zártam így vékonyabb huzal fért el ezáltal nagyobb feszültséget lehetett előállítani vagy kisebb ferrit is elég. Amit hegman feltett pdf-et is ez a kapcsolás van csak ott feszültség kétszerezővel 600V-ot süt ki a tirisztor, meg a tirisztor meghajtása is bonyolultabb.
Ide gyors típus jó bár mostanában nem nagy választék van ilyen tirisztorokból, talán a Babetta gyújtásból bontott kis tirisztor vált be a legjobban.

Üdv!

Időm kevés voltra miatt... - samopal.su oldalon a kombigép dc-ac fokozat, a "kinai TIG 180" fórumon megjelent (asszem phile80 tette fel) rajzok tanulmányozását javaslom...

Én 70-be kezdtem és előbb volt a liftes csak később jött a nagyfeszes!

Sziasztok!
Ma szereztem egy Inverteres hegesztő, főtrafó magok(kat).
A trafó egy Migatronic Pilot 2400-as gépben volt (240A), ha valakit érdekel, keressen magánban.
Képek

Ezt az átkötözéses dolgot nem nagyon értem. A lényeg, hogy a testkábel legyen az inverter pozitív kivezetésén. Ha fixre van kötve a kábel, akkor bontani kell a csatlakozást és meg kell cserélni kábelt.
Erről a vörösréz lapos ívgyújtásról még nem hallottam, de nagyon barkács dolgognak tartom. Mindíg ott tartani egy rézlapot a varrat mellett... sok esetben nem is kivitelezhető. Ha 200A-el lifetes gyújtással ívet fognék egy rézlapon, hát nem szivesen lennék a közelében, mert az biztosan fröccsenne.

Kicsit sem fröccsen, mert ívgyújtáskor átviszed a hegesztendő felületre! A vörösréz nagyon jó hővezető és eloszlik rajta a hő kb egy 40x40x5mm-es négyzet elég. Anno saválló csöveket hegesztettünk így. Az acél csöveknél ritkábban használtuk, de azoknál amiket röntgeneztek viszont muszáj volt és nem kis cégnél volt ez, hanem a GY.G.V nél és a hajógyárban is MAHADA (M.H.D) Kérdezz egy éltesebb hegesztő szakit.
Más! Diense csatlakozót kell használni vagy csavaros kötést, ha cserélgetni a karod a kábelt A test legyen test a pozitív legyen pozitív és hegesztessz elektródával pozitív pólusról, aztán, ha awizni akarsz csak cseréld meg a kábeleket. Test a pozitív kimenetbe az awi pisztoly a negativba (test). Azért kell fordítani, mert különben a wolfram elektróda túlmelegszik és leolvad a csúcsa 70-30%! ennek fordítottja kell 30% legyen a wolframon, elektródánál 70%

Ja a 30-70% A hőelosztást jelenti! Ion közegben az elektronok áramlása az elektróda és az alapanyag között.

Azért kell megfordítani, mert az egyenáramú ívoszlop hőmérséklete a pozitív póluson kb 1000 celsiussal magasabb mint a negatívon és nem a wolframot akarjuk olvasztani hanem a hegesztendő anyagot.

Helo!
Azt a 8 darabt 0r51 1w-os SMD-t hova kell kötni ?
Milyen átmérőjű huzalokat alkalmaztál a trafókhoz?
Tudom hogy régi a hozzászólás amire kérdezek, de ha tudsz kérlek válaszolj.
Válaszod előre is köszönöm !

Ha tovább olvasol néhány évnyit, tettem fel képeket is (néhány oldallal ezelőtt újra), azok és a rajz alapján minden egyértelmű kell hogy legyen. A 8db SMD a sönt, a rajta eső feszültségből képzett áramjellel szabályoz az IC, a rajzból látszik hogy hova van kötve.
Ha jól emlékszem ezen 4db 0,8-as huzalból van a primer, de jobb inkább több db 0,6-ost vagy 0,4-est használni, könnyebb is hajlítani ilyen kis méretekben. A szekunder pedig az áram arányának megfelelően vastagabb, pontosan már nem emlékszem.
A gate trafóhoz pedig elég a 0,3-as huzal is, az enyém 0,4-esből van mert az volt itthon.

Sziasztok, tudná-e valaki, hogy mivel helyettesíthetném ezt FGH60N60SFD aminek a lábkiosztása is ugyan olyan?

36x23x15 M4 anyagú (Tali) toroid az áramváltóhoz használható?

IKW50N60H3 ami majdnem annyit tud mint az FGH... , és a HQ-ban van is.

Talán ez!
http://hu.rs-online.com/web/p/igbt-tranzisztorok-es-kiegeszito/7599254/

Sziasztok ezek az adatok nem baj, hogy nem egyformák?

FGH60N60SFD
Maximum Power Dissipation @ TC = 25oC 600 W
Maximum Power Dissipation @ TC = 100oC 300 W



FGA60N60UFD
Maximum Power Dissipation @ TC = 25oC 298 W
Maximum Power Dissipation @ TC = 100oC 119 W

Abban tévedsz, hogy a testkábelen kell mindig lenni a pozitív polaritásnak.
Alumínium hegesztésnél általában váltóáramot használnak, de olykor fordított polaritást is.
A pozitív testkábel előnye az, hogy az kevésbé veszi igénybe a wolfram elektródát, mert olyankor az elektródán a hő 30%, a munkadarabon pedig 70% képződik.
Váltóáramnál ez természetesen 50-50%, negatív testkábelnél pedig a hő inkább a wolframelektródán keletkezik.
Az alumínium az oxidjának jóval magasabb olvadáspontja miatt szokták váltó vagy fordított polaritással hegeszteni. Ilyenkor a nagy tömegű argon ionok feltörik az olvadékot borító szigetelő alumíniumoxidot.