Szerintem nem nekem szántad a választ, de jól teszed ha az RT évkönyveket átlapozgatod. Csak óvatosan.. nálam is potyognak az oldalak így 40-50 év után. El ne keveredjen.
Van sok rajz itt is a fórumon. Keresgélj köztük. Hátha találsz egy szimpatikusat.

Bővebben: Link Amúgy meg tényleg Rádiótechnika

Sziasztok

Van egy trafom amin van 2*300v 120 mA es van 1*6.3v 4.5 A mellett . Ebbol milyen erositot lehet csinalni? Tud valaki kapcsolasi rajzot kuldeni hozza?

Csöveset! Szétnéztél már a téma rajzai közt ( >100 van ezekhez a feszültségekhez), milyen csöveid vannak? 20-30W-ig elég lehet.

Sziasztok!

Egy kerdesem lenne,azert irom ide,mert hiszem hogy az erosito reszevel van a gondja a keszulekemnek,van egy csoves radiom Philips Soirée B4A43A. Nagyon jo allapotban van.Egy baja van,de ez eleg is,bekapcsolaskor,ahogy a csovek bemelegszenek,szepen szol,semmi gond vele,hanem kb. 5 perc mulva,torzabb lesz a hangja,de ahogy kikapcsolom,varok kb 1 ket percet,bekapcsolom,megint szep tiszta a hangja par percig,de utana megint torz,es ugyan ez a szitu ha a bemenetere kapcsolom a leptopom,es zenet engedek Mitol lehet ez? Lehetseges,hogyvalamelyik csovet kellene cserelni? Annak ellenere hogy jo a futese? A valaszokat elore is koszonom. Udv.

Hali! "Muzeális készülékek- alkatrészek restaurálása" című oldalon lenne a helyed, de talán ide is belefér. Nos az ECL86 tipikusan ilyen hibát szokott produkálni.. egy cseredarabbal könnyen behatárolható, vagy épp kizárható ez a lehetőség.

Szia, 2*15watt elég lenne, csöveim még nincsenek, kimenőnek milyen trafót szerezzek ? Milyen vastag vezeték kell a kimenő megtekeréséhez ? A minimumra gondolok ez alatt .

Szia!
Nem biztos, hogy csőcserés a dolog, én inkább arra tippelnék, hogy a csatolókondik kezdenek el szépen lassan átvezetni. Ahogy egyre jobban nő a fesz a cső rácsán, egyre jobban kinyitja a csövet, és ettől lehet torz a hang. Mérjél rá a csatolókondikra, a föld és a cső rácsa között, ha itt pozitív feszt mérsz, akkor cserélni kell a kondit. Azért gondolok erre, mert már belefutottam én is egy ilyen hibába egy EAG AE-211-es erősítő kapcsán. Amint kicseréltem a csatoló kondikat meggyógyult az erősítő. Ha nem ez, akkor a tápszűrő elkókat is megnézném, hogy mi a helyzet velük. Van-e valamekkora váltófesz a kondikon? Ha van, akkor csere. (Az egyenirányító utáni kondin lehet pár volt váltófesz (4-5V-körül) ez elfogadott. A mérést akkor végezd amikor ez a hibajelenség már fennáll. Ha látod izzani valamelyik cső anódját akkor biztos, hogy rosszak a csatolókondik. Ezeket tudom Neked javasolni első körben.

Szia. Ha ezeken is túl vagy, és nem változik a helyzet, akkor lehet még az egyenirányító híd hibája is. A régi VT -kben volt fémházas, remekül bele is helyezhetőek a diódák.

Ebből a vasból szépen kijön a 2×15W. Kimenő ügyben, a 190-200. oldal táján a téma képei közt nézegessél, van ott számítás, méretezés, stb. Kb. fele,-kétharmada ekkora vasakat nézzél a kimenőknek EI-ből (de SM/tekercselt, vágott, szalagvas/-ből kisebb is elég). A huzalokkal akkor kell foglalkozni, ha már eldőlt milyen cső, mekkora teljesítmény, milyen topológia. Elsőnek jó lesz 2×2 E(P)CL86-tal a végfok. Ezek még olcsón elérhetők, nézz be az apróba. EL84/PL500,-504/ is jó, de drágább.

Ja. Melyik apróba?? Bővebben: Link
Vegyél orosz 6P1P-EV csövet olcsón, amíg van. Vagy 6P14P-t. De már ez sem olcsó. Legalább háromszoros mennyiség kell, hogy párokat tudj válogatni...

Na jó.. Megtaláltad a létező legdrágább magyar hirdetést. Ezeket már egy jó féléve is láttam.. ,de van egy gyanúm hogy 2 év múlva is meglesznek még, hogyha az áruk nem változik drasztikusan.. lefelé.. Én 300Ft/db áron vásároltam elfekvő ,megmaradt készletből zsír új (Polam) PCL86-os csöveket jópár hónappal ezelőtt. Azóta már valamennyivel felment az ára.. de nem ennyire. A hirdető PCL-eket is árul ilyen áron. Tudom én hogy minden annyit ér amennyiért megveszik. Lehetséges az is hogy sikerrel árusított pár garnitúrát és ezért kapott vérszemet.

A 6P1P is nagyon jó csövecske, és szó szerint pár száz Ft-os baráti áron fellelhető.. helyettesíteni lehet vele az EL84-et. 6P14P-ből pedig 4 számjegyes áron alul nincs is.. talán használt.

Tévedés. Én már adtam el 20.000 HUF-ért bemért 4 db TU ECL86-ot. DE MÉRETLEN SZEMETET-minek? Volt olyan vélemény, hogy v-ról vett 10 csőből 2 db volt használható. Miről beszélünk? Vegyetek 6P1P-EV-t, amíg nem késő Amúgy csak drágább lesz...

Hát nem tudom.. nem kételkedem abban amit mondasz ,de én nem kötnék rá életbiztosítást hogy 20 ropiért sokszor eltudod adni. Mondjuk az is jó ha egyszer.

Csak egy gyors keresés eredménye.. rögtön az első.
Bővebben: Link

A 6P14P-t kifelejtettem, pedig nekem is az van. A mi aprónkban hirdetett valaki olcsón csöveket. Néha a Puskás börzén is ki lehet fogni.

Koszi a helyreigazitast,majd legkozelebb oda irok Remelem van otthon ECL86 osom...kulonben az ECL86 es a PCL86 nem ugyan az?

Nagyon szepen koszonom a segitseget,mindjart fogom is a multimeterem,es belenezek

Koszonom,atnezek mindent,ahogy azt tanacsoltatok Koszi

De igen, csak más a fűtőfeszültsége. Ld. adatlap.

Értem,koszonom

Megnezhettem volna en is,csak ugye az embernek konyebb kerdezni mint utana nezni,rossz szokas.

Na haragudj,meg egy kerdes erejeig zavarnek,mivel en eleg kezdo vagyok,de igen lelkes szoval,az a bizonyos csatolo kondenzator hova csatlakozik? az egyik vege a fold,es a masik vege? a racsra? jol gondolom?

A csatoló kondenzátor; bemenet,- előerősítő,- végerősítő között van (nem mindig van). Bemenő jel és vezérlőrács közé. Ezáltal biztosított az egyenáramú leválasztás. Nem a földre/testre/.

Koszonom

De. Kivéve a fűtésüket. Az ECL86-os csövet rádiókban, erősítőkben használták. Fűtése 6,3V/550mA amely megy párhuzamosan a többi csővel együtt. A PCL86 soros fűtésű televíziókészülékekben használatos cső.. Itt nem a fűtőfeszültség a mérvadó, hanem a fűtőáram. Amely minden csőnél 300mA a soros fűtőláncban. PCL86 esetén 13,3-14,5V közt áll be a szükséges 300mA-es fűtőáram. PCC189 esetén 7,6V.. PCL85-nél 18V.. PL500-nál 27V.. de mind 300mA.

Igen,ezt en is eszrevettem,hogy parhuzamosan van kotve a tobbi cso futesevel. A masik pedig uj info volt Na majd csak belejovok valahogy

Sziasztok!

Egy egyszerű kérdésem lenne csupán.
EL84: Ub=250v Ia=48mA. Ropt=250/0,048=5208 Ohm. Ennyit ad meg a katalógus is.
Viszont mondjuk 2a3 nál 250v-os anódfeszültség és 60mA nyugalmira 2500 ohm terhelő ellenállást ír. Ezek szerint triódánál másképp számítjuk ezeket a dolgokat. Hogyan?
És triódának kötött pentódánál?

Triódánál a cső belső ellenállását vesszük figyelembe, és ennek az értéknek legalább a 2.5 - 3 szorosára illesztünk fölé.

Ez egy jó ökölszabály, de biztos van erre valami képlet is. Én nem találtam sehol, pedig kerestem. Átnyálaztam a Kádár Géza féle Hangerősítőket, de nem találtam.

Mert úgy kell csinálni, mint a kis csöveknél. Ezeknél támpontnak megadnak esetleg értéket, hogy pl. a 300B 2500ohmra illeszt. Kérdem én, ok, de mekkora tápfeszültségnél. Szóval ökölszabály ide vagy oda minden cső valamennyire egyedi. Amúgy úgy számolod, hogy fogod az anódáram és anódfeszültség görbéket, amin a megfelelő rácsfeszültség van jelezve. Kitalálod, hogy mekkora tápfeszültséget akarsz használni (akarom mondani, hogy mekkora feszültséget szeretnél a cső anódkivezetésén nyugalmi helyzetben). Ezt bejelölöd az X tengelyen majd fogsz egy vonalzót, a jelhez illeszted és úgy állítgatod az Y tengelyen a metszést, hogy a bejelölt görbék között a távolság egységnyi előfeszültség változásra lefelé és fölfelé kb. azonos legyen. Ekkor kapsz egy Y metszést áramra. Ebből már ki tudod számolni ohm törvénnyel, hogy mekkora ellenálláson esik el a választott áram mellett a feszültség 0-ra az anódon. Ez így még a legalapabb dolog, de valahogy így kell nekiindulni a munkaegyenes szerkesztésnek.
Amikor megvan az áram nyugalmi helyzetben, akkor azt is meg tudod állapítani, hogy mekkora anódellenállás szükséges ahhoz, hogy a tápfeszültségből annyi essen el rajta, hogy az anódon a kiszemelt érték legyen kb.
Érezheted, hogy ez minden csőnél más, ezért az adatlapon vagy megadják vagy nem. Van azért még pár trükk és én nem sokszor csináltam ilyet.

Ha jól rémlik, akkor egyszerű módon ez J. L. Hood: Csöves és tranzisztoros erősítők c. könyvében benne van triódára számítva. Úgy keresd a neten, hogy munkaegyenes számítása. Ökölszabály jó, de tisztességesen számítani kell. Tény amúgy, hogy jól leírva nem nagyon van sehol, nekem is ismerős magyarázta el. Nem egyszerű a történet és kell a jó végeredményhez tapasztalat is (mert aki ért hozzá, csak ránéz és már tudja, hová kell a görbét húzni). De kiindulhatsz ismert jól működő kapcsolásokból deduktív módon is.