Értem , szerinted egy vákumcsöves kollektor melegviz levezetéséhez használhatnék ilyen csövet vagy inkább mást ?

Inkább mást. Egy vákumcsöves kollektorban azért melegedik a víz rendesen.

Na ezért kérdeztem mert azt irják ott lehet forráspont közeli a viz ...
Viszont ha jól értem akkor ha ebből a csőből tekerek föl csőkígyót az rendben van és máris lenne egy további kérdés . Abban az esetben ha KPE csőből van mondjuk felépítve egy házi kollektor az mekkora hőmérsékletre képes melegíteni a vizet totális déli irányban és 45 fok beállítással ?

Szerintem lehet, csak elég nagy legyen a vízsebesség, vagyis legyen benne szivattyú, ne csak a gravitációra legyen bízva a keringetés.

A KPE vagy LPE csőből épített napkollektorok illetve egyáltalán a napkollektorok esetén maximális hőmérsékletet el kell felejteni. Az egész nem erről szó, hanem hőmennyiségről. A LPE/KPE csövek olcsók, könnyen kivitelezhető, főleg nagymennyiségű víz feljebbmelegítésére valók. Használati melegvíz csak megkötésekkel állítható elő, de a hőtárolás komoly beruházást igényel (egy plusz bojler mint hőtároló, vezérlő elektronika). Leginkább a medencefűtés területén érzik otthon magukat.

Ha van keringető szivattyúd, akkor javulhat a helyzet (de ezt nem én mondtam ). Talán. Esetleg.

Nem látni a képen a csapjaidat, de legtöbbször abban szokott lenni a szűk keresztmetszet. Pl. 20-as KPE csőhöz 8 mm nyílású golyóscsap,...
Ha nem spirálban tekernéd a csövet, hanem meanderben, nem lenne légzsák. Ha a két csövet párhuzamosan fűzöd, nem kell túl kis ívben hajlítani.

Elgdolkodom, hogy lehetne úgy kivitelezni, hogy nem spirálba hajtom fel a két csövet. Azért volt jó ötlet a spirál, mert így egybe van, télen le tudom egyszerűen szedni. Ha Csak oda-vissza kihajtom az egész 2x100m-t az rengeteg helyet foglalna el és nehezen mozgatható, de gondolkodom mi lehet a probléma.
A második hozzászólásomba már eszembe is jutott, hol a szűk keresztmetszet, nem a golyós csapoknál van, hanem ott ahol a Hanco cső össze van rakva az LPE csővel.
Viszont most, hogy a csőspirál ismét ki van zárva a rendszerből a melegvíz a bojlerből még mindig csak olyan 50% nyomáson jön és a víz utántöltődése is a bojlerbe hangos - zajos.

@nedudgi: em tudok keringető szivattyút alkalmazni, mert ez nem egy hőcserélős rendszer, a bojlerre közvetlenül megy a csőkígyó, amikor megnyitom a melegvizet, akkor a csőben lévő levegő megy a bojlerbe, amit a Nap már valamennyire felmelegített.
Ma pl 13 órakor azt a részt ahol tele van vízzel még éppen hogy meg tudtam fogni, a felső része ami levegős, azt max 1 másodpercig tudtam fogni, annyira felmelgítette a Nap. Viszont mikor már nem éri, olyan könnyen ki is hűlik, ezért be fogok még iktatni egy 50 literes fekete tartályt, ami szintén a rendszerbe lesz. Abban el tud tárolódni a hő estig, meg másnapig is (valamennyire)

Nem tudom, mi az a Hanco cső, de a belseje nem bordás véletlenül? Ha az, akkor okozhat ronda hangokat.

Ilyen a Henco cső, ezt ilyet használnak fűtés és vízhálózat kiépítésére. A belseje teljesen sima. Bővebben: Link

Köszönöm. Felénk ezt ötrétegűnek ejtik.

Hu ez egy gravitációs kollektor és nyomás fokozó szivattyú van csak , így akkor nem ok .

Ez itt Off. Általános szerelési gondokkal gyere át ide!: Napenergia fórum
Csőelrendezés a képen. Átállított helyzetben szabadon kellene áramlani a víznek. A bojlerből gyorsan kiürül a levegő.

Értem az elrendezést, csak erre mondtam azt, hogy az a 2x100m az rengeteg, még így is, párhuzamosítva. Így 100m csövt kellene a lerajzolt módon elrendezni. Kb 10m hosszú a tető ahova fel tudom rakni. Viszont ebben a formában nem lehetne leszerelni vagy csak nagyon nehezen (télre), előny, hogy ha jól csinálom, akkor teljesen le lehet erszteni a rendszert, tehát akár maradhatna is a tetőn télen. Üresen bírja a telet az LPE cső? Még azt látom gondnak, ohgy nem fogok tudni olyan kis ívben meghalítani a 180 fokokat, hogy 10 párhzamos elférje a kis tetőn. Igazából jobb szeretném sorba kötni a két csövet, de ha végül csk olyan megoldás lenne ahol párhuzamosan lenne, akkor legyen úgy em bánom, csak szerintem sorba kötve melegebb vizet kapnék a végén. Mindjárt beregisztrálok a Napenergia fórumra.

Üdv! Érdekelne mi lett a sorsa a szerkezetnek, mik a tapasztalatok napi teljesítmény?

Sziasztok.

A nyárra napkollektort szeretnék készíteni. Sokat gondolkodtam, hogy a hőcserélő tartályát hogyan tudnám olcsón, jó hatásfokkal szigetelni. Végül erre jutottam:

Van egy elég nagy vastartályom ill. egy lemezhordóm. A hordó alját 10cm vastagon törött üveggel megtölteném, majd belehelyezve, középre igazítva a tartályt, a széleket, tetejét szintén kitölteném üveggel. Legvégül üveggyapottal befedném az egészet.

Mennyire életképes az elgondolás?

Azért az üveg törmelék hőszigetelő képessége csak töredéke az üveggyapoténak. Azt gondolom nem lenne túl jó a hőszigetelése.

Az üveget a kemence aljára szokták tenni és nem hőszigetelésnek, hanem a hőtárolás érdekében.

A levegő egy egész jól hőszigetelő anyag. Mindössze azt kell megakadályozni, hogy áramlás jöjjön benne létre, vagyis a levegőnek állnia kell. Túl nagy vastagsága sem lehet, lásd például a hőszigetelt modern ablakokat. Az üvegtáblák 16 mm távolságra vannak egymástól. Azért nem több, mert akkor már megindul benne a légáramlás és viszi a meleget a levegő. Tehát, ha ezt akarod megvalósítani, jó az üveg, de csak nagyobb, többnyire egyforma darabokban, hogy a tartály alja, oldala csak kicsi helyeken érjen hozzá a tartályhoz is, meg a hordóhoz is. Különben, az üveg inkább hővezető lesz, mint szigetelő. De erre a célra jobb lenne valami nagyjából egyforma méretű zúzalék kő is. ( Tüzépeken van murva különböző méretre osztályozva. ) A lényege az lenne, hogy ez a szigetelés levegős legyen, de a levegő "buborékok" ne legyenek túl nagyok és csak egész kicsi kapcsolatuk legyen egymással. Neked muszáj valami erősebb megoldás, legalább az aljára, mert a tartálynak komoly súlya lesz.
Ennél egyszerűbb megoldás a hungarocell, vagy a kőzetgyapot. Van belőlük mindenféle testsűrűségű és amennyi neked kell, az igazán nem lehet drága. Akkor a hordó sem kell.

Nem az én problémám, csak belekotyogtam.

Szia!
Az oldalát szerintem is inkább üveggyapottal szigeteld le. Az aljára jó lehet még az ytong (ebből is többfélét választhatsz), vagy más hőszigetelő tégla.

Elnézést, rossz helyre címeztem...

Szia !

Szerintem a két réteg közti üveggyapot szigetelés jobb megoldásnak tűnik és ezután még a lemezhordó külsejét is ugyanúgy befedheted, ártani biztosan nem fog.
Az alj már más kérdés, mert a tartály alatti törött üvegnek gondolom távtartó szerepe is lenne, ha meg tudod oldani maradék vasakból a megfelelő hézag kialakítását (mint írtad kb. 10 cm) akkor oda is mehet üveggyapot. Ha nem akkor nem nagy gond ha törött üveg marad ott.

(Igaz, nem pont napkollektorhoz csináltam hőtartályt, de a funkció ugyanaz volt nálam is és nekem sokkal megkönnyítette volna az üveggyapot a munkám ha kezdéskor már alapból azzal tervezem a kialakítását, méreteit és szigetelését. )

Sziasztok, vizes sík kollektort tervezek készíteni. A kollektor és a tároló között gravitációsan szeretném, hogy cirkuláljon a víz,direktben, hőcserélő nélkül. Olyan kérdésem lenne a tapasztaltakhoz, hogy ezt a hárfás kialakítású vagy a meander csőkígyós változat tudja majd produkálni? Ha 15-ös v 18-as rézcsőről beszélünk, akkor azért egy hárfásnak jóval kisebb az ellenállása sztem mint a csőkígyósnak...

Sörkollektor lefestéséhez keresek solár festéket,hallottam a Solkate cég festékéről de a neten sehol nem tudok telefonszámot vagy elérhetőséget találni.A honlapjukat sem lehet elérni.Az is segítség lenne ha valaki tud valamilyen elérhetőséget adni a cégről.

Keresd Solkote-ként.

Biztosan belebuktak a csalásba.

Sajna úgy sem adja be a honlapot,olyan mintha le lenne tiltva az oldaluk.De azért Köszi.

A gyártó oldala bejön. Solec.org

SZIA!zsoltee001 szeretném megtudni,hátha te tudsz segíteni hol lehet megvásárolni a solár festéket? A honlap angol máshol nem találtam, van amelyik honlap le is van tiltva, megvásárolható egyáltalán Magyarországon valahol??