Köszi mindkettőtöknek, de ezek stripboardra (csíkraszter) vannak nem perfboardra (pontraszter). Vagy lehet velük azt is?

Jelen esetben az oszcilloszkópot feszültségmérőnek kell használnod (kivéve, ha a szignálgenerátorodnak van a frekvenciával arányos kimenőfeszültsége, akkor az oszcilloszkópból X-Y üzemmódban lehetne egy vobblert csinálni).
Vedd fel az átviteli karakterisztikát (állandó bemenőfeszültség mellett mérd a kimeneti feszültséget változó frekvencia mellett). Ezután ábrázold logaritmikus egységekben (vízszintes tengely frekvencia, függőleges tengely kimenőfeszültség) a kapott eredményeket. Húzz egy érintőt a görbéhez, ahol az érintő a frekvenciatengelyt metszi, ott van a törésponti frekvencia.
Egypólusú szűrőnél (egyszerű R-C vagy R-L tag) nézheted azt is, ahol a kimenőfeszültség 3 dB-t csökken (1V bemenő esetén 0,7V lesz) ott a törésponti frekvencia. Több pólusú szűrőnél (L-C, vagy több tagú R-C, vagy R-L ) szűrőnél ez nem alkalmazható, ott akármekkora is lehet a csillapítás a törésponti frekvencián (még nagyobb is lehet a kimenőfeszültség a bemenőnél).

Sajnos nem tudok Print screen-t készíteni, de a LochMaster-ben van ilyen lehetőség. Új File nyitáskor ki lehet választani a Board Layouts-ban, pl.: Grid 2,54 mm, points.LMB .

Köszönöm. Valami beugrott. Szóval azt a kimenő frekvenciát keresem, ami ahhoz a kimeneti feszültséghez tartozik, ami gyök 2-ede a bemeneti feszültségnek, magyarul: Uki = Ube/gyök2 . Remélem jól írtam le. Ebből adódik a következő kérdés: a bemenő jel milyen frekvenciájú legyen? A jelenlegi konkrét példa: felüláteresztő szűrő, 560ohm, 10nF. Számított fo = 28,435kHz. 10kHz-es, 4V-os jel.

Igen jól írtad. A bemenő jel frekvenciáját változtasd mondjuk 10 és 40 kHz között, és nézd meg, mikor lesz a kimenő jel nagysága 2,8V, ott lesz a törésponti frekvencia.

Ehhh, az amplitúdót változtattam, nem a frekvenciát, ez is beugrott, hogy annak idején hogyan is mértünk. No, itt van a gyakorlat hiánya Pár mondattal is sokat segítettél, köszönöm szépen .

Sziasztok
A segítségeteket szeretném kérni egy talán triviális problémában:
6 db 5mm-es LED-et szeretnék vezérelni. (2piros, 4fehér) Nyomógombbal a következőt kellene csinálniuk:
1. 2db piros világít
2. 2db fehér világít
3. másik 2db fehér világít
4. mind a 4db fehér világít
5. KI
Elsőre egy 4017-esre gondoltam ami kitűnő, de nem fér el. Valaki tudna esetleg egy hasonlóan egyszerű de kisebb IC típust mondani nekem? Köszönöm.

Hát mással, ami kisebb nemi gazán fogod megcsinálni! Remélkedj hogy tévedjek!
SMD-ben nem gondolkozol?

Sziasztok!
Egy képcső átlagos teljesítményét szeretném kiszámolni kíváncsiságból. Ha a sugáráram (a három katód együttvéve) 0,01A, az anódfeszültség meg 25 000V, akkor 250W jön ki a P=U*I képlet alapján. Persze ez nem reális, mert maga a TV nem fogyaszt annyit, nemhogy a képcső, a sorvég, meg a többi cucc. Hogy lehet rendesen kiszámolni? Igazából arra vagyok kíváncsi, mennyi idő alatt repül 1 mol (6*10²³db) elektron a képernyő felé. (0,01A sugáráram esetén.) A többi kiszámítása nem probléma, de ezt az egyet nem értem. Hova "tűnik" a katód által kilőtt elektron? Mert ugye a nagyfesz oldalon nem lehet mérni az áramot, csak a katódoknál. Régen mértem ilyet, de emlékszem a közel 0,01A sugáráramra. (890μA-volt az érték, amit beállítottam, a könyvben megadott szempontok alapján anno 2 éve) (Nem tűnhet sehova, de valami nem OK. )

Szia, úgy látom téged minden érdekel.
Ha jól tudom akkor a katód által kilőtt elektron útja a képcső elejére felvitt fényérzékeny rétegben végződik, ott átalakul fényenergiává.
A képletes kérdésedre nem tudom a választ, a pár alapképleten kívül a többit nem tudom.

Azt tudom, hogy az elektron bombázza a fénypor atomjait, és a gerjesztett állapot miatt látható fényt bocsát ki. De hogy magával az elektronnal mi lesz, nem tudom. Elvileg vissza kell mennie az anódvezetéken a sorvéghez. Egy színesnél az elektron 25 keV energiára van gyorsítva. A színes csőnél ott egy ágyú által kilőtt elektron csak egyfajta színű fényt kibocsátó fényport érhet. (Ezt állítgatjuk a gyűrűkkel, fél nap volt, mire szép képet varázsoltam a jó öreg TV-re.)
A lényeg az, hogy hogyan lehet kiszámítani a képcső teljesítményét, amiből következtetni tudok arra, hogy mennyi idő alatt jut oda 1 mol elektron.

Az a baj, hogy SMD-ben gondoltam és nem elég kicsi.

Szerintem a 0,01A akkor igaz, ha a teljes képcső max. fényerőn tiszta fehéren vigyorog, ez is csak akkor, ha éppen egy-egy sor letapizása történik, ami átlagosan ennek a telj.-nek a töredékét igényli a valóságos üzemi állapotban.

A 890uA kevesebb, mint 1mA, tehát a 0,01A-es érték nem reális.

Csak gondolatindításképpen: Az nem lehet hogy az elektron energiája alakul át fénnyé és nem az elektron?

Eltévesztettem méréskor.
Durván 1000μA-t mértem, (kerekítve persze) ami ugye 0,001A. De így is 25W jön ki a 25 000V miatt. Nekem ez is soknak tűnik. A sugár teljesítménye valóban ennyi?

Hello! Nem sok. És nem elhanyagolható, hogy a sugáráram nagy hányada a maszkban nyelődik el.

Értem.
Mikor kinyírtam egy-két távolkeleti képcsövet, (amiért nem kár) az volt az igazi, mikor levettem az eltérítőt, és szép foltot égetett a frontüvegre. Mikor szétkaptam utána, a maszk is olvadt volt, még az üvegen is megmaradt a nyoma a fénypor lekaparása után. Még egy kérdés: Ilyenkor mennyi káros sugár jut ki a csőből? (Annak idején mindig másik szobából indítottam a cuccot, nem mertem közvetlen közelről.)

Azért ez a áram nem áll fenn állandóan, másrészt a kis képcsövek kisebb ernyőfelülete kevesebb árammal is beéri. Mert ugye a nagy képcsövön nagyobb a kivilágosítandó ernyőfelület és az elektronsugár sebessége pedig állandó. Meg még nagyon sokat lehetne elmondani a képcsövek lelki világáról.

Minden elektron kibocsájtás ionizáló sugárzással jár. (Még akkor is ha tagadják.) Az pedig káros az egészségre. De nem kell ringatni magunkat, ha otthon szénnel tüzelsz, abból is képződik. Ha felülsz a repülőre, akkor meg egész szép dózis ér.

A képcsövek ólomüvegből készülnek, ezért van némi védelem a röntgensugárzás ellen.

A lényeg, hogy durván 10W teljesítménnyel számolhatok.

Szerinted az anódáram miből van?

_7 Szegmenses kijelző vezérlése_
Szeretnék motorra egy fokozatkijelzőt építeni. "1 - 2 3" fokozatokat kellene kijeleznie. Hogy lehetne vezérelni egy 7 szegmenses kijelzőt? Nekem elég lenne ha csak ezt a 4 fajta karaktert tudná megjeleníteni.

Hello! Nem baj, hogy van rá külön topik itt? De elsőként azt kell eldöntened mivel-hogyan érzékeled a fokozatot. Aztán jöhet a kódolás pld. a diódákkal.

Az anódáram a visszamenő elektronokból van.

Úgy gondolom, hogy ezt egy 8 lábú SMD PIC-el simán meg lehet csinálni, 10 perc alatt. Az meg tényleg elég kicsi.

a sebességváltóban van 4 sima lemez érintkező és azokon keresztül érzékeli a fokozatokat. Csek én abszolút kezdő vagyok az alkatrészekhez. összerakni már megy.

Jól hangzik. Valamilyen típust tudnál ajánlani?

Sziasztok !
Az lenne a kérdésem, hogyha egy bekötött tranzisztor bázisára semmilyen feszültséget nem kapcsolok, akkor folyhat áram rajta ?