Mert ha meghibásodás van, akkor a kettős szigetelésű esetben mindig az a pólus lesz földön, amit megfogsz. Ha az egyiket leföldeled, és a meghibásodás folytán a másikat sikerül megfognod, ott az áramütés.

Kettős szigetelésű ==> Meghibásodás esetén se lehet feszültség érinthető részeken. Mert van még egy szigetelő réteg.
A nulla földelt, akár mit csinálsz, ha nem nálad, akkor a szolgáltatónál.
Olyan nincs, hogy az kerül földre amit megfogsz.
Szerintem a leválasztótrafó kettős szigetelését keverted Te ide.

Igen, lehet hogy belekevertem de szándékosan. mert ezesetben elég szemléletes.

A nem kettős szigetelésű, földelt készülék esetében szerinted miben tér el az eset ettől?

Véleményed szerint miért van az, hogy "kúszóáramok" csak kettős szigetelésű készülékekben okozhatnak problémát?

Szervusz Zoltán!

A wikipédiás linkeden olvasható (többször is), hogy tilos földelni. De ez nem volt kérdés! A kérdés végig az volt hogy miért? Tehát a tiltás műszakilag megalapozott magyarázata az ami érdekes szerintem.

Hobbi? Nem kell tudni az okot, csak a szabályt? Pedig a megalapozott magyarázat sokkal többet ér (informatívabb) mint egy egyszerű tiltás!

Miért tilos? Nézzünk egy konkrét példát. Notebook tápegység. Kettős szigetelésű, ezért úgy készít magának földet, hogy létrehoz egy virtuális földpontot. Jellemzően ezt úgy csinálják, hogy a fázisra és a nullára sorba kötnek egy-egy kondenzátort és a kettő közös pontja a virtuális föld. Ha ezt leföldeled - abból már érdekes gondok adódhatnak, mivel kb 115V-on van. Nyilván ez a virtuális föld el van szigetelve magától a géptől is és önmagában pedig földfüggetlen.

Talán ebben a formában: az első készülék rendes védőföldes, a második kettős szigetelésű, de le van földelve.Ha a védőföld megszakad, (ezt elvileg nem veszi észre senki) és utána egy készülék testzárlatos lesz, az eddig biztonságosnak gondolt kettős szigetelésű berendezés hirtelen rázni fog.

Szia proba!

Ez így teljesen érthető.
Tehát ilyen esetben azért halhat meg ember, mert a 2. kettős szigetelésű készüléket a tiltás és szabvány ellenére leföldelték.

Most helyettesítsük a 2. készüléket egy nem kettős szigetelésű, földelt fémházas készülékkel!
Nem ugyanez történik? Tehát az 1. ás a 2. készülék fémháza is fesz. alá kerül.
De ekkor így már nem azért halhat meg ember mert hibásan, szabványtalanul lett bekötve, hanem csak mert az ember egész egyszerűen így járt?

Nem virtuális földet hoz létre az Y kondenzátorokkal. Az a vezetett zavarok elleni védelem. És megnyugtatlak: a primér és szekunder közé is tesznek Y kondenzátort, szintén ezen okból kifolyólag. Tehát a kapcsolóüzemű tápegységek nagy hányadánál a primér a szekunderrel GALVANIKUS kapcsolatban van. Az Y kondenzátor természetesen úgy van méreteve, hogy veszélyes áramerősség ne alakulhasson ki.

Javítsatok ki ha tévedek de ha egy fémházas dologban matatsz ami kettős szigetelésű fogod a dobozt közbe rányúlsz a fázisra és mondjuk bakancsba vagy megmaradsz. De ugyanez az eset csak földelt dobozt fogsz úgy matatsz az már meredekebb...

Simpi!

Nézd csak az ábrán azt a piros X-et!!

kowi az más eset! Feszültség alatt lévő készülékben nem matatunk, de ha mégis, akkor szerintem nem a szabálytalanul földelt kettős szigetelés miatt kerülsz veszélybe.

Hogy témát váltsunk... Ha csak nappali áram van kialakítva, és a szolgáltatótól kérem az éjszakai áramot akkor mi és mennyibe kerül mert amiket olvastam az nem egyértelmű.

Ahány ampered van annyi csúcskizárásost kérhetsz ingyen. Nekem 3x40A van fizetve és ugyanennyit kértem rá csúcskizárásost, vagy csúnyább nevén "éjszakai" áramot. Mindenki lehülyézett akkor, most meg megy róla a hőszivattyú, mert változnak a dolgok... Arra figyelni kell, hogy ne terheld túl a hálózatot mert a betáp keresztmetszeted ugyanakkora marad a méretlen oldalon. Azaz válaszolva a kérdésedre: nem kerül többe, ha kérsz éjszakait . Persze van már más lehetőség is, hiszen kérhetsz már geotarifás mérőt is - ha van rá fogyasztód, vagy éppen te is táplálhatsz vissza ad-vesz mérőn keresztül.

Azt szeretném megtudni, hogy az otthoni hobbi villanyszerelésre vonatkozik-e valamilyen szabály, vagy úgy csinálja az ember ahogy akarja?

Csak szabványosan. Tűz és életvédelem!

A kivitelező felelős a szabványosságért. Gondolom te is hallottál már házikészítésű fűnyíróról, ami halálos balesetet okozott stb. Nagyfeszültséget nem illik hobbi szinten szerelgetni, csúnya vége lehet.

Én értem a burkolt kérdést, és természetesen tudom hogy tudod te a választ is.
De nem kellene túlfeszíteni a húrt, mert akkor marad a villszer. szakfórum.

A szabvány olyan min a törvény. Szentírás. Nem beszélni kell róla, hanem betartani.

Nos, innentől kéretik visszakanyarodni a szabványokról, azok hátteréről, mikéntjéről, magyarázatáról a villanyszerelési alapokhoz. Minden törölve lesz ezután, ami nem ezzel kapcsolatos. Van szakmai fóruma villanyszerelőknek, ahol külön téma foglalkozik ezekkel. Akit érdekel keressen rá.
Köszönjük a megértéseteket.

"Ezt a szereléstechnikát utálom. Szerintem sok tűz lesz miatta. Én Németországban találkoztam ilyennel, és kivétel nélkül lötyögött mind. Kidobtam, jött helyére a jól bevált sorkapocs. "
Én meg sorkapoccsal jártam hasonlóképpen. Habár a bontható Wagoban némiképp megrendült a bizalmam, a fixszel kapcsolatban még nem olvastam rosszat. Valaki egy videóban tesztelte is ezeket, emlékeim szerint vízbe mártotta, a bontható valamelyest eresztett, de a fixet tömörnek találta. Én tömör vezetékkel és a kisméretű (átlátszó) fix Wagoval tervezem a ház kábelcseréjét.

Tizenévesen akkora tapasztalata lehet, ami mindenképpen mérvadó...

Azért 20+ év múlva kérdéses, hogy ami most légmentesen zár, akkor is zárni fog-e még. Ennek ellenére én a rugós szorítás miatt jobban bízom benne, mint a csak csavaros rögzítésben. Láttam már néhányszor, hogy az eredetileg jól meghúzott csavaros kötés hogy meg tud lazulni a csavar alatt, a rendes rugó pedig nagyon sokáig rugó marad, még ha esetleg csökken is valamennyit az ereje idővel.

Nem teljesen értem miért de valahogy mindig kimoderálásra kerül a KF I-es szorítóról szóló hozzászólásom. Pedig rugós és magyar. Sőt a rugó profilja kissé éles, azaz még bele is harap egy picit a vezeték anyagába. Egy sorkapocsnál, vagy Wagonál is jobb tud lenni - igaz1-2 ér esetén nem annyira jó megoldás, 3-5 szál vezeték kötésénél viszont betonbiztos és egyszerűen fel és lecsavarható szerszám nélkül.

Sziasztok! Mai nap Ledes lámpatestet kellett felszerelnem, és a lámpatest egyszerűen vibrál, ezt nem tudom mi okozhatja, váltó kapcsolásról működik de a régi fajta váltó kapcsolással a mellékelt linken: http://prntscr.com/3p7vbi . Nagyon megköszönném, ha valaki tudna segíteni hogy miért vibrálhat a lámpatest. Előre is köszönöm!

Kikapcsolt, vagy bekapcsolt állapotban vibrál?

Szia! Ez nem a régi fajta váltókapcsolás, hanem az ún. "balf..sz" váltó kapcsolás. Mindenképpen alakítsd át mert életveszélyes. a helyes kialakítás így néz ki. Az általad küldött megoldást azért használták, mert vezetéket akartak spórolni. A régi kapcsolók esetében - amik nagyobb érintkezőtávolsággal dolgoztak meg is lehetett valósítani, de soha nem lehetett tudni izzócserekor, hogy van-e fázis a lámpán. A kisebb érintkezőtávolsággal olcsóbban, tömegtermelésben előállított kapcsolóknál pedig tűzveszélyt is okozhat.

Ha lett volna rá lehetőség átalakítottam volna, ismerem a helyes kapcsolást, bekapcsolt állapotban vibrál.

Hát igen, de a régi házgyári lakásokban, így szerelték a váltókapcsolást, mert nem volt több ér a kábelekben, és egy ér miatt, nem raktak be még egy kábelt.