A plazmavágónál a pisztolyban lévő alkatrészek, fúvóka(düzni) és az elektróda elég hamar elhasználódik. Ilyen nevenincs pisztolyhoz lehet nem kapsz majd itthon sehol alkatrészt és akkor mehet a kukába. Szerintem járj utána hogy beszerezhetőek-e ezek mielőtt megveszed.

PT-31 hez itt kapható elektróda Bővebben: pt-31 alkatrész
Tehát itthon is beszerezhető

Aha, akkor ez a szokásos kínai plazmavágós alkatrész. Vágtam már ilyennel, de nagyon nem tetszett a vágás minősége.

Mindegy erre telik.
A rajztól eltérek egy kicsit, az IGBT-s híd meg a meghajtás ugyan az lesz mint az előző hegesztő amit építettem, a logikai vezérlő cmos IC-vel, nem használok mikrokontrollert a gyújtó szikra miatt, illetve a szekunder egyenirányító 2x3 darab gyors nagyfesz dióda lesz, így az anódokat közösítve negatív feszültség lesz a munkakábelen, ez azért jó mert egy segéd tekerccsel a külső elektródát pozitív feszültségre tudom tenni a testhez képest kapcsolhatóan is ezáltal koppintva is tudok ívet fogni meg lehet amúgy is nagyobb feszültség kell a segéd ívnek.
Bár a vízgőzös plazma is érdekelne mert ahhoz meg nem kell kompresszor ha jól tudom.
Egy ismerősöm ígérte hogy megmutassa a gyári vizeset de nem került rá sor, persze az ő célja hogy ne kelljen bedugni a konnektorba úgy vágjon.

Én még nem találkoztam "koppintós" plazmavágóval. Az hogy működik?

"Asszem" közérdekű információvá kellene tenned, honnan is ered az a bizonyos ív (plazma), mellyel aztán megolvasztva a fémet vágni lehet! ..., mert a hozzászólásból némi hiányosságot fedezek fel, s így szerintem nehéz is lesz megépíteni azt.
- Senkit nem szeretnék megsérteni!

Szerintem ezt a hsz.-t nem nekem szántad....

Nekem a trafós -szintén házi készítésem- még ezt is tudta, sajnos már nincs meg a gép.
A lényeg hogy volt a három fázis szekunder egyenirányítva ennek a - oldala ment a fejre a + volt a test kábel, még a trafón volt egy segéd tekercs ez ment egy relére majd szintén 3 fázisú egyenirányító azután ellenállás, ennek az ágnak a - oldala ment a testre a + ment a fej külső elektródájára, mikor az ív begyúlladt akkor a relé elengedett és a külső elektródán már nem volt feszültség.
Tehát gyújtáskor a fejben 240V DC plusz kb a 80V DC segédfeszültség volt ezáltal könnyen begyúlladt a segédív, viszont ha ilyenkor a fej külső elektródáját hozzáérintettem a vágni kívánt tárgyhoz akkor ott ív alakult ki és valahogy átterjedt a fej belsejébe és megindult a vágás, ezt csak véletlen fedeztem fel mert mindig jól gyújtott.

Én ilyen megoldással sohasem találkoztam. A gyakorlati alkalmazására sem látok sok esélyt, mert ahhoz hogy a pilotív begyújtson, kell kb. 8-10A. Ekkora áram pedig eléggé erodálja az amúgy is nagyon érzékeny rézserleget, különös tekintettel a furatára. A gyakorlatban ami elterjedt, az a belsőíves, ahol a gyújtó és vágófunkciót betöltő belső elektróda és a serleg közti kis rés átütésekor keletkezik a gyújtóív(pilotív),aminek áramát egy komoly teljesítményű soros ellenállás korlátozza. Az ív begyújtásakor az ív az áramló levegő hatására kifúvódik a vágandó anyagra, és az ionizált ívcsatornában kialakul a vágóív a belső elektróda és a vágandó anyag között. Ha a pisztolyt a vágandó anyagtól eltávolítjuk, az ív megszűnik.Ennél a gyújtást nagyfeszültség végzi. A külső íves pisztoly annyiban különbözik a belsőívestől, hogy a gyújtást nem nagyfeszültség végzi. A begyújtása úgy történik, hogy az alapállapotban a serlegre támaszkodó belső elektródát a levegő nyomása felemeli a serlegről. A felemelkedéssel a serleg-belső elektród addigi zárlati állapota megszűnik, a megszakításkor keletkező ív lesz a pilotív, ami begyújtja a belső elektród és a vágandó anyag közti vágóívet. Aztán léteznek még kis teljesítményű plazmavágók, amelyek fix ívvel dolgoznak és mindenféle-akár nemfémes-anyag vágására is alkalmasak. Ezeknél a vágóív erodáló hatása szab határt az alkalmazhatóságnak, jobbára kis teljesítményű készülékek ezek. A nagyok mind belsőívesek. Én csak ezekről tudok egy keveset. Az általad említett módszerről csak MMA illetve TIG technológia esetén hallottam.

Sajnos még nem láttam élőben gyári plazmavágót csak fényképen. Az enyém is úgy működött ahogy leírtad szikrával gyújtott, a koppintást csak véletlen fedeztem fel, lehet a gyáriakban gyújtáskor nincs a külső elektródán segéd feszültség a testhez képest.

"lehet a gyáriakban gyújtáskor nincs a külső elektródán segéd feszültség a testhez képest."
De igen, a serlegen van jelen a gyújtófeszültség a belső elektródához képest. Ez a feszültség a vágóív begyulladásakor lekapcsolódik. Egyrészt már nincs rá szükség, másrészt pedig ha véletlenül a vágandó anyaghoz ér, nem történik zárlat.

Csak a felvilágosító részét... -, mármint, hogy jó, ha valaki elmondja...

Sziasztok!

Tegnap megjöttek a munkakábelek. Az előbb le akartam próbálni hogyan működik a maci, de sajnos nem igazán akar hegeszteni. Van kimenő feszültség de nincs áram. A segédelektronika kikötve, mert azt még nem akartam bekötni. Csak a lágy indítás maradt benne. Nincs valami ötletetek esetleg? Köszönöm!

Előbb elfelejtettem. A poti állítására változik az áram is. Az iránynak megfelelően csökken és növekszik.

Nem kötötted el véletlenül a kimeneti egyenirányítót vagy a főtrafó szekunder kivezetéseit?

Szia. Nos a fejlemények a következők: 2db igbt pukk plusz még pár alkatrész (snubber). A szkóp mérőtűje lecsúszott az áramváltó bekötéséről és menet közben földre húzta azt. 49% sok volt neki. Viszont előtte azért sikerült mérni pár dolgot. Hegesztés közben visszavette 9%-ra a kitöltést max. poti állásban.Minimumnál ez csak kb 2% volt. Nem lehet, hogy az áramváltón sok a menetszám (80)? Nekem nem csak simán átmegy rajta a főtrafó vezetéke hanem egy U hurok van rajta. Az egyenirányító jól van bekötve a szekunder oldalon és a főtrafót is meglestem az is jól van bekötve.

Milyen magra készítetted az áramváltót?Ellenőrizd az összes alkatrészt,melyek az áramváltó és érzékelő áramkörhöz tartoznak.Milyen értékű potmétert tettél be?Valahol a fórumban leírtuk,hogy lehet más értékű,de a hozzá tartozó alsó és felső ellenállásokat is változtatni kell,nem emlékszem már pontosan,de az arányos változtatás azt hiszem nem járható út.

Szia. Az arányos változtatást már én is számoltam, de az tényleg nem járható út. 5V referencia értékhez képest ki kell számolni mekkora a feszültségesés a poti ellenállásán. Ha más potit tesz bele akkor ki kell számolni mekkora feszültségesés keletkezik azon és ehhez kell módosítani az ellenállások értékét. Mindkettőt módosítani kell. Nem emlékszem rá pontosan, de 0,8V-tól 3,4V-ig lehet állítani a potival. Nem kioktatásnak szántam, hanem ha esetleg valaki nem 2k5-öt tesz bele. Nekem 2k5 van benne lineáris. Az ellenállásokat meghagytam az eredeti 820 és 1k8-nak. Viszont amit nem értettem. Ez egy félhíd kapcsolás, viszont a kimeneten mindig csak a főtrafó szekunder kapocsfeszültségének csak a felét tudtam mérni. Nem multival mértem, hanem szkóppal. Keddre jönnek az új igbt-k addig várnom kell a többi méréssel. Az érdekessége az, hogy mielőtt pukk lett az áramot tudtam szabályozni, csak nem volt annyi amennyi kellett volna. Köszönöm az eddigi segítségedet. Egyébként a főtrafó EE71 (3C90) légrés nélkül, menetszám 19/6. Az áramváltót pc tápból sárga egyik oldalon fehér toroid magra készítettem 80 menet 0,4mm-es vezetékből.

Én úgy tudom, hogy a pc tápokból a sárga-fehér vasmag, porvasmag és nem ferrit. Ebben légrés van, a szemcsék között elosztva. Nem jó áramváltónak, annak csak ferrit jó.

Szia. Igazából azt tettem bele amit a kapcsolásban írtak. Nem igazán változtattam ezeket a dolgokat.

Nem félhíd, hanem kéttranyós nyitóüzemű. Ez ugyanaz mintha 1db tranyó lenne összesen, csak itt 2db van sorba kötve azért, hogy lehessen kisebb feszültségű kapcsolóeszközt is használni, és ne kelljen megvenni az 1200V-osat. Tehát ha van egy combos 1200V-os IGBT-d, akkor abból elég 1db is a hegesztőhöz, mondjuk úgy 70-80A-ig. Van a topikban egyébként ilyen rajz is.
Ezeknek a primerjén a teljes primer fesz (320V) rajta van, míg a félhíd primerjén csak a fele, 160V.
Az, hogy a 90V körüli szekunder feszültségnek csak a felét méri a műszered az azért van, mert kiátlagolja a mért feszt. Ugye a periódusidő felében ott van a 90V, a másik felében (amíg visszamágneseződik a vas) meg semmi, a kettőnek az átlaga 45V, ezért mutat a műszered annyit.

Jól tudod. De azért ekkora frekin még úgy ahogy elmegy, meg kéznél is van, ezért használják (meg mert nem nézték meg szkópon a kettő közti különbséget). Mondjuk én sem tennék bele porvasat, de ez legyen az én bajom.

Szia. Azért rendeltem egy ferrit gyűrűt. Anyaga 3F3 lesz. Majd meglátjuk mi lesz vele. Addig még meglesem a főtrafót szkóppal, hogy biztosan jól van-e tekerve, és a szekunder diódákat is átmérem mégegyszer

Szevasztok,
a jól bevált dolgokon mindig lehet javítani, de megtörténhet hogy a végeredmény
soványabb lessz...
Érdemes volna inkább az áramváltó szekunder körében méricskélni Ohmmérővel,
az ajánlott ellenálású potit berakni...
Még ha az áramváltó minőségre 3 x is jobb lessz, attól nem szűnik meg a
szabályozás rendellenessége...

Szia. Pontosan mire is gondolsz a rendellenesség alatt?

Te magad írtad:
Satöbbi...
Ez nem rendelleneség? Más a helyzet ha működik jól és elromlik...

Arra gondoltam hogy elnézted valamelyik ellenálás értékét, vagy kettőt összecseréltél...
Utánnanéztél? Még jobb volna ha valaki más hozzáértő is átnézné, mert sajnos saját tévedésünk
felett hajlamossak vagyunk átsiklani...

Jól tetted az is való oda, mi is ezt használtuk és jó a mai napig! Ez valójában porvas és nem ferrit, de ha valóban ferritet akarsz bele, akkor azt el kell vágni valamivel, hogy kb 0,5mm légrés legyen benne. Az orosz úgy csinálta, hogy ketté törte a gyűrűt majd össze ragasztotta két félből a ragasztó képezte a légrést. Ez kacifántosabb megoldás, mint ha porvasat használnál. Nálad más a gond, szinte mindent teljesen át kell nézned. Vezérléstől a trafók bekötéséig, tekercseléséig. Még a fojtó is számít ennél a kapcsolásnál, hogy melyik ágba kötöd. Az áramváltó tekercs bekötése az ábrán!

A kezdő és végpontok és a tekercselés iránya nagyon fontos. A kezdő pont figyelése kevés, ha a tekercselés irányát megfordítod a kezdő pontod máris a végpont lesz.
Áramváltó gyűrű kb 23-24mm átmérőjű 13-14mm belső és kb 7-8mm széles. Sárga egy oldalon fehér. Na de nem ilyen kényes darab ez én már próbáltam tiszta zölddel is, halvány zölddel egy oldalon kék és az is jó volt. Az oroszé ferrit 17mm átmérő 100A-ig ez felett 2db-ot tett egybe 160A-ig 240A-nál már 4db volt benne. Volt ahol 20mm-est használt.20x10x5 2db

Szia. Nekem a sárga egyik oldalon fehér van beletéve. Az látszott is szkópon, hogy dolgozik az áraváltó, mivel amint hozzáérintettem a pálcát a vashoz egyből leszabályozott. Amiben nem vagyok biztos, hogy az áramváltó körben lévő zéner az 0,8W vagy 1,3W-os. Ez nem tudom mennyiben befolyásolja az áramváltó körét. Ma megjöttek a cuccok hozzá (IGBT, Primer graetz, stb), ha lessz időm akkor holnap nekiállok kiszedni a nyákot a dobozból és kicserélgetni az alkatrészeket. Addig nem igazán tudok mérni. Ha megvan újra összerakom és ismét élesztés. Szerintem a főtrafó szekundere van fordítva kötve, de nem vagyok benne biztos. Könnyen meg tudom mérni, mert ha szkóppal egyszerre mérem mindkettőt akkor egy fázisban kell lenniük. A kimeneti folytót a pozítív ágba tettem. Az áramváltót úgy tekertem ahogy a rajzon van, az áram (primer) irányának megfelelően a kezdettől jobra tekerve a 80 menetet. Annyi, hogy mivel nem volt 0,2-es huzalom így 0,4-es huzalból tekertem 2 sorban. Hát ami azt illeti nem szívesen törnék ketté egy új ferrit magot úgyhogy marad az eredeti sárga-fehér. Az új meg jó lessz egy kissebb tápba. Ha kicserltem minden akkor átmérem az áramváltó összes alkatrészét is. A többi alkatrészt az UC körül már átmértem, azok jók. Ha kész az élesztés akkor újra jelentkezem. Ami még érdekes, hogy bekapcsolt állapotban a főtrafó szekunder diódájával, ami a pozitív ágban van megpróbáltam párhuzamosan és másik sima gyorsdiódát bekötni és azonal elfüstöltette. Ezt nem igazán értem, hogy miért. Köszönöm az eddigi tippeket.

A vezérlő áramköri rész nyáktervét te csináltad vagy másét használod?
A zéner nem szakadt vagy nem zárlatos akkor maradhat 0,8W én 1,3W-ost alkalmaztam.
Milyen diódákat használsz a szekunder oldalon?