Szia. Az egész paneltervet én csináltam egy A4-es nyákra került minden. Pár oldallal ezelőtt fel is tettem ide a fórumra. Még nem mértem az áramváltó körét, de megmérem ha kikerül a panel a dobozból, mert így nem igazán hozzáférhető. De úgyis kicserélem a zénert is mert lett közben 1,3W-os is. A többi alkatrészt is átmérem ebben a körben.

Ezt nem igazán értem,hogy is van ez?

Szia. A 60APU-val párhuzamosan a megfelelő irányban tettem egy másik gyórdiódát, ha minden jó akkor nem dobhatta volna ki, mert ugyanabban az irányban vannak. Elméletileg.
U.i.: a folytó ágában lévő diódára

Mekkora vagy milyen típusú volt az a dióda?Valami nem gömbölyű ott a végeken.

Áramváltóba légrés? Inkább nem mondok semmit. De pimi9 vagy 2...4 éve leírta, hogy hogyan működik egy áramváltó és hogyan kell megcsinálni. Csak el kellene olvasni. Egyáltalán nem biztos, hogy amit egy orosz fazon leír, az igaz. De inkább nem mondok semmit. Kiváncsi lennék mpisti véleményére, hogy hol látott porvasmag áramváltót egy gyári gépben... vagy ferritre tekertet, amibe belevágtak légrést...

Szia. Hát a típusát már ne kérdezd mert az tényleg elszállt és nem emlékszem rá. De előtte meglestem az adatlapját. 200V-ot bírt záró irányban és 1A-es volt, ha jól emlékszem 200khz-ig. Egyébként ezért fogom kiforrasztani a főtrafót és üresben megnézni a jeleket rajta, hogy esetleg nincsenek-e megfordítva a kivezetései.

Szia. Ha jól emlékszem valaki régebben csatolt be egy 3 képből álló sorozatot, hogy hogyan kell tekerni az áramváltót és az alapján csináltam meg. Valamilyen szinten működni is kellett hisz a szabályozás működött is, csak nem jött ki a megfelelő nagyságú áram belőle. Viszont azt nem igazán értem, hogy egy csomóan után építették a macit sárga/fehér gyűrűre és működik nekik a dolog rendesen azóta is, hogy akkor pontosan miért is gond ez a mag. Az áramváltó lényege az, hogy a közepén átvezetett vezetéken folyó áram által gerjesztett mágneses tér feszültséget indukál a gyűrűre tekert vezetéken. Pontosan nem igazán tudom menyire lényeges a mag AL és egyéb tulajdonsága ebben az esetben, mivel teljesítmény átvitele nem szükséges a szabályozáshoz, inkább az indukált feszültség nagysága számít gondolom. Meg az hogy ezek az IC-k nem átlag értékkel számolnak, mint a 494-es, hanem csúcsértéket figyelnek.

Elnézésed kérem, de vannak dolgok, amik a fizika törvényein alapulnak. Ez elég messzire vezetne, most nem álllok neki ezt elmagyarázni, nem annyira egyszerű. Illetve egyszerű, de ehhez kell egy alap... Az áramváltó, lényege nem az, hogy egy lukon átvezetjük a drótot...

Nem kell teljesítmény átvitel? Hát azt tényleg nem kell, de egy áramváltó is vesz fel "teljesítményt". Honnan vesz fel? Na innen kezdve már nem annyira egyszerű...

Egyébként, a 494-gyel is meg lehet csinálni egy macit, csak bonyolutabb lesz, mint az igazán idevaló ic-vel. ( kell bele még 200-Ft-nyi alkatrész. )

Szia. Ebben igazad van, nem az a lényege, hogy egy lyukon átvezetünk egy drótot. De az alap mindenhol a mágneses tér és az indukció. Ha csak simán drót köré tekerek egy másik huzalt adott menetszámmal, akkor is indukálódik valamilyen feszültség a rátekert huzalban, feltéve hogy változik a mágneses tér. A tér erősségét viszont nagyban befolyásolja az átfolyó áram erőssége.

Persze. Nézted már a porvasas és a ferrites fel és lefutását szkópon üzem közben? De mondok mást. Próbálj meg főtrafót csinálni a porvasból... Az áramváltó sem más, az is trafó, csak más feladattal. Hogy a ruszkinak ez ebben a formában működött az nem a hozzáértése hanem a szerencse miatt van, ugyanis nem gond ha a szabályozó nem tud az első perióduson belül kellően gyorsan lekapcsolni, mert egyetlen periódus még nem teszi tönkre az IGBT-t.
Mondjuk annak is lehet talán valami oka hogy a macikban durrognak az IGBT-k, az általam készített hidas gépek pedig még egyet sem tettek tönkre, és ez nem csak abból adódik hogy ebből kevesebb készült... Egyetlen egyről tudok ami tönkrement, az is amiatt hogy a működő deszkamodellt miután bedobozolták rossz helyre lett visszaforrasztva egy kábel, amivel teljesen kikötötték az áramszabályozást.
Valaha jártam a kismotorommal is úgy hogy 30%gázolaj-70% benzin. Elment vele, de ez nem jelenti azt hogy úgy is kell használni...

Szia. Tisztelem és becsülöm a tudásotok, mert van belőle bőven. Én keveset tanultam a transzformátor tervezésről annak idején. Sajnos mivel nem volt a tananyag fő része ezért max. 3 tanórát foglalkoztunk a témával és akkor is inkább a hálózati transzformátor méretezéssel és tervezéssel foglalkoztunk. A magas frekvenciás transzformátorokról csak annyi szó esett, hogy ahogy növekszik a frekvencia úgy csökken a mag keresztmetszete és a menetszám, valamint mivel a vasveszteség nagyon megnő ha vasmagot használnánk így ferritre váltunk vasmagként. Az, hogy a mágneses tér miként változik a különböző magokban és melyiknek mekkora a mágneses szórása arról nem sok szó esett, valamint azokról sem hogy miként választom meg a mag anyagát, stb. Mi főleg az automatizálással foglalkoztunk, logikai áramkörök tervezésével és kivitelezésével. Sajnos még a mikrovezérlők sem tartoztak a tananyagba. Ettől függetlenül azóta amit lehet azzal oldok meg mert sokkal egyszerűbb és helytakarékos. De ezt már magam tanultam és folyamatosan tanulom is. Mint ahogy az impulzus üzemű dolgokat is tanulgatom. 2 évvel azután, hogy a suliban végeztem bekerültek a tananyagba az impulzus üzemű tápok és a mikrovezérlők is. Hát nagyjából ennyit a tudásomról és arról mi az ami kimaradt belőle. Jelenleg meg mobilok javításával foglalkozom főállásban, és mellékállásban autóvillamossággal, ahol szintén van mit fejleszteni napi szinten, hiszen egyre bonyolultabb megoldásokat hoznak ki a piacra.
Nekem csak annyi kérdésem lenne felétek, hogy akkor pontosan mit is használjak áramváltó magnak. Jelenleg érkezett egy fehér gyűrű aminek a méretei ugyanazok mint a sárga/fehérnek, csak az anyaga 3F3 ami már ferrit. A teljeshidas gépedben söntöt használsz áramfigyelésre, aminek ugyanaz a szerepe mint az áramváltónak, de egészem más a kialakítás. A választ előre is megköszönném.

Szia. Én írtam el a félhidat a kéttranyós nyitóüzemű helyett. Elnézést érte. Viszont a szekunder feszültséget nem multival mértem, hanem szkóppal és úgy volt az egyenirányító utáni jel amplitúdója fele a szekunder jel amplitúdójának.

Egy biztos a sárga vas nem alkalmas pl teljes hidas inverter áramváltójának akol szimmetrikus áram folyik, ezt kipróbáltam mikor készült a teljes hidas CO, a jelet nagy tetőeséssel vitte át, oda rendes ferrit gyűrűt használtam, viszont a nyitóüzemű inverternél (MACI) tökéletesen ellátja funkcióját lehet azért lett ez választva mert a lüktető egyenáramra alkalmas, de lehet ferritből sokkal kisebb is elég lenne.

Ha megnézel alaposabban mondjuk egy PC tápot, valami komolyabbat amiben van külön áramváltó is, akkor azt látod hogy mindhárom mag (főtrafó, meghajtó, áramváltó) ugyanabból az anyagból van, vagy ha valamelyik anyaga el is tér a többitől akkor csak minimálisan. Egyedül a negyedik, vagyis a hálózati zavarszűrő magja van teljesen más anyagból. Tehát adott a kérdésre a válasz.
Ma már rengeteg magtípus van forgalomban, ezek közül mindegyik jó amelyik teljesítményátvitelre készült. A 3F3-at konkrétan nem ismerem, de a ferroxcube az adatlapban ilyen célokra ajánlja, tehát biztos jó lesz. Nekem erre a célra van a Talitól M2TNC anyagú 22mm átmérőjű gyűrűm.
Ismeretlen ferrittel azt szoktam csinálni hogy első körben AL-t mérek, ha ez 1000 alatt van akkor ide biztos hogy nem lesz jó. Ha több, akkor hulladék huzallal megtekerem trafónak mondjuk 30V-os primerrel, és kipróbálom. Ha az adott frekin, adott gerjesztés és veszteség mellett megfelelően működik akkor használom, ha nem akkor eldobom.

A gépem azért készült akkoriban sönttel, mert sokaknak kellett volna egy jó és használható masina, de mindenkit visszatartottak az építéstől a bonyolult kapcsolási rajzok (meg persze a tudás hiánya). Ez meg annyira egyszerű amennyire csak lehet. Na jó, lehetne még egyszerűbb is, csak akkor ember legyen aki megcsinálja a trafót hozzá.

Szia. Köszönöm a kielégítő választ. Egyénként a 3F3 kicsit jobb tulajdonságokkal bír ugyanolyan magnál mint a 3C90. Nem nagy a különbség köztük. A főtrafóm anyaga 3C90.
Márcsak azt lenne jó tudni, hogy csökkentsem-e a menetszámot rajta mivel ez ugye sokkal jobb mágneses tulajdonságokkal bír.

Ha csökkented a menetszámot tudod mit kell még változtatni?
Nem azért nem jó a géped mert sárga ferrit van benne, eddig még mindenkinek működött, mint írtam a nyákrajz sem nagyon jó, ez nem egy 10Watt-os erősítő.

Szia. Igazad van ez nem 10W-os erősítő, viszont az elrendezést egy működő, gyári inverterből lestem el, amiről sajna az évek alatt már minden márkajelzés és egyéb adat lekopott a használat során és még sosem szorult javításra.

"Kiváncsi lennék mpisti véleményére, hogy hol látott porvasmag áramváltót egy gyári gépben... vagy ferritre tekertet, amibe belevágtak légrést... "
Sokféle megoldással találkoztam már, de az egyszerűbb gépeknél ahol primer árammal hasonlítják össze a poti által beállított alapjelet, mindenütt ferrit anyagú volt a trafó. Légréses megoldásként egyedül mágnestér szenzorral találkoztam egy Castolin plazmavágónak a pilotív áramfigyelő áramkörében. De itt a szenzor volt a résben, és nem a megtekert gyűrűn volt a légrés. A komolyabb gépekben árammérésre Hall szenzort használnak. A nyitóüzeműnél a primer áram mérése a jellemző annak ellenére hogy szekunder köri zárlat esetén nem biztosít megfelelő védelmet a kapcsolótranyóknak. De az "olcsó" kategóriás gépeknél ez nem is cél.

Egyébként, a Hall cellás megoldás sem rossz és nem is olyan drága. Van kapcsolóüzemű Hall cella, ami egy adott inukció felett kapcsol be. Kicsit nehézkes a mechanikai kivitele, de csak egyszer kell kitalálni valami okos konstrukciót. Hátrány, hogy mindegyikhez egyedileg kell bemérni, mert nagyon szórnak a kapcsolási pontok. Valami TLE43095 típusra emlékszem. Ez még 100kHz-en is nagyon jó. ( De az áramváltó sokkal egyszerűbb... )

Szia. Tehát akkor egy szónak is száz a vége nyugodtan tekerjem át az áramváltót a fehér 3F3 anyagú ferrit gyűrűre. Légrés és minden egyéb nélkül.

Igen.

Az összes ipari gépben Hall elemes mérőváltót alkalmaznak. Tökéletesen működik DC-től akár 100kHz-ig is. De van ennél nagyobb frekvenciára is. Mellékelem egy típus adatlapját, a Miller ennek az SP13-as altipusát használta, illetve használja talán még ma is a 400A-es gépeiben.

Az egyszerűbb számolás érdekében tegyük fel hogy 300V van a trafó primerjén. Mivel az áttétele 19/6=3,16 ezért a szekunderen 94,9V-nak kell lenni, ha a fene fenét eszik akkor is. Ha nem ezt méred akkor sok lehetőség van, nem trafóval van dolgunk, nem jól mérsz, stb.

Az egyikhez nem jó a másikhoz meg igen...? Hidd el ahhoz sem jó, csak míg az egyiknél problémát okoz mert jön az ellenütem, addig a másiknál nem mert nem jön semmi (egy ütem van, aztán szünet).

Az áramváltó ugyanúgy működik, mint egy transzformátor. Van neki mágnesezőárama. Ha megnézed a helyettesítőképét, akkor láthatod, hogy a keresztág, - ahol a mágnesezőáram folyik, - tulajdonképpen söntöli a szekunder oldalt. A söntölés mértéke attól függ, hogy mekkora a mágnesezőáram. Ugye, ha ez elég nagy, akkor a szekunder oldalon alig lesz feszültség. A mágnesezőáram meg attól függ, mekkora az áramváltó induktivitása ( ha a szekunder feszültséget konstansnak vresszük ) Az induktivitás meg attól (is ) függ, hogy mekkora a légrés a vasmagban. Vagy ha úgy tetszik, mekkora az AL-je a vasmagnak. Ha ez porvas, akkor elég sok légrés van benne, tehát kicsi az AL, kicsi az induktivitás, tehát nagy lesz a mágnesezőáram. Ezen úgy lehet segíteni, hogy jóval nagyobb menetszámot kell használni. Vagy nagyobb frekvenciát, hogy ne tudjon nagyra nőni a mágnesezőáram, vagyis a félperiódus végén ne konyuljon le a szekunder feszültség. Hát, ez azért egyébb okok miatt nem az igazi megoldás. Áramváltónak inkább ferrit. Használjunk mindent a maga helyén.

Valószínűleg elég lenne egy 1cm átmérőjű torroid mag is ugyanúgy 80 menettel, de ki akarja ezt kipróbálni?
A nagy sárga magot meg akkor el lehet felejteni.
A teljes hidas hegesztőmbe is ilyen kis ferrit gyűrűt raktam, kompakt fénycső meghajtó ferritje volt, és működik!

Szia. Egyenlőre akkor át tekerem a 80 menetet a ferrit gyűrűre és utána újra összerakom az egészet. Egyébként nekem üresben 98V van a szekunderen (szkóppal), csak az egyenirányító után van 48V (szkóppal). Még nem szedtem ki a diódákat belőle, de kiszedem mert valami az egyenirányítónál nem oké az biztos, vagy a főtrafónak vannak fordítva a kivezetései. Lényegében egy egyutas egyenirányító van a végen és ott kellene lennie a teljes szekunder feszültségnek mögötte, de csak fele van. Sajnos még nem tudom miért.

Szia. Holnap én egy ugyanakkora magra, mint a sárga fehér porvas, tekerem a 80 menetet. Utána majd jön a próba is

OK csak most te vagy a kísérleti nyúl, ez nem is lenne baj ahol biztosan egy hiba van, csakhogy nálad még valami nem stimmel, de hidd el a sárga vassal is megy még ha nem is jó oda.
Ellenőrizd le hogy csak a vezérlés kapjon tápot(!) hogy az UC3845 1. lábán mikor a potit tekered ott kb. 1,5V -tól 4,5V feszültség változásnak kell lennie, ha az áramváltó szekundere helyett egy 1,5V ceruza elemet teszel akkor ott nx100mA áramnak kell folynia (jó a sönt ellenállás) esetleg leszabályoz az UC kimenete, fordított polaritással pedig nem folyik áram( dióda és zener elkötés). Ha a szekunder fordítva van bekötve akkor kicsi az áram meg az IGBT is tönkre mehet (én is így jártam először), ilyenkor ez egy záróüzemű konverter lenne...
A nyák elrendezés nagyon jó csak a fóliák vezetése nem, egy pár helyen bele kellene javítani mert lehet az áramkör saját magát zavarja, az UC IC körül nagyon rossz a GND fólia kialakítása illetve az alsó oldali IGBT kisütő áramkör egy fóliája túl távol van az IGBT emitterétől.

Szia. Egy kicsit előrébb vagyok a méréssel, mert mielőtt utoljára pukk lett a hibámból, már mértem az UC 1-es lábát és ott 1,53V-4,43V-ig változik a feszültség. Az áramváltónál lévő 1N5819 és a 9V1-es zénert ma mértem, hogy van-e rajta szakadás, de jónak tűnik mindkettő, ettől függetlenül a zénert cserélem, vagy kiveszem az UC és úgy egy változtatható táppal meglesem megnő-e az áram felvétel, ha 9,5V főlé viszem a tápot. Ha megfordítom az áramváltó kivezetéseit, akkor nálam nagyon megugrik az áramfelvétele az egész macinak. Gondolom a fordított szekunder alatt a főtrafóra gondolsz? Egyébként a nyákterveket már én is elkezdtem módosítgatni ottnon, pont a gatekisütő és a snubber elemek miatt. Sajnos ez volt az első ilyen munkám, legközelebb már kicsit másképp csinálnám az egész panelt. Nem az elrendezésre gondolok ezalatt, hanem a vezérlés és gate meghajtásra. De ugyanígy egy panelre csinálnám akkor is Esetleg el tudod küldeni a te általad javított terveket?